Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
l1 arák Teréz emlékezete Szivárvány a főid alatt Meglehetősen ritka alkalmak közé sorolhattuk azt az esetet, amikor egv hivatásos író amatőrök számára. sőt kifejezeten nekik aiáinjlva. ír drámát. Nos. ez a ritka, kivételes alkalom adódott most elő: Taar Ferenc debreceni író Szivárvány a föld alatt címmel egvfelvonásos doku- menitumiátékot szerkesztett a salgótarjáni öblösüvessvár irodalmi szín»adának. Megtisztelő írói gesztus: híven fejezi ki Taar Ferenc írói és emberi egyszerűségét, minden arisztokratizmustól mentes közvetlenségét; egvben tükrözi az író azon igyekezetét is. amely a hivatásos és az amatőr művészemberek együttműködésének szorosabbá tételéért munkálkodik, a művészet és a társadalom szent, közös érdekében. A Szivárvány a föld alatt megkapó lírai dokumentum- játék a tragikusan fiatalon elhunyt kommunista lányról. Furák Teréziről. Ki volt ez a szén emlékezetű. porcelán fehérségű, törékeny munkáslány. akiről annyit — különösen Salgótarjánban és környékén. — hallottunk. akit talán mégsem ismer mindenki ? Kérdésünkre a Nórád megyei Munkásmozgalmi Múzeum Nincs előbb holt iáinknál! című kiadványa bő választ ad. Eszerint Furák Teréz Ka- rancsaljáin született, bányászcsaládból. Egészen fiatalon került a salgótarjáni Hirseh* féle vasöntödébe, ahol a megerőltető munka következtében megbetegedett, kifejlődött tüdőbaja. amely halálát okozta. Tizenöt éves korában kapcsolódott be a munkág- mozgalomba. bátyja és néhány leánytársa hatására, ő látta el a Baglyasalián székelő illegális kommunista terü|1eti bizottság és az nrszá. gos központ között az összekötő futári feladatot. ,.A fővárosi vagy vidéki pályaudvarokon a figyelő rendőrök közül senki sem Kelthette, hogy a csinos és szépen j öltözködő. ízlésesen átkötött csomagot, vagy útitáskát kezében tartó leány viszi magával az illegális nártvezető- ség utasításait”. 1929-ben tü- dőba.ia kiújult, s 1930. április ©lseién, 19 éves korában lakóhelyén, Baglyasalián elhunyt. Dióhéjban ennyi az élete. Néhány szűkszavú, tárgyilagos adat. Taar Ferenc — aki a Láng és tövis című Salgótarjánról szóló egész estét betöltő dokumentum-iátéká- nak anyaggyűjtésekor ütközött a témába — ezekből az írásos dokumentumokból és kortársi visszaemlékezésekből álmodta új iá Furák Teréz életét. Nem ragaszkodik görcsösen, mereven a tényékhez. Paradoxon: hűtlen hűséggel kezeli az anyagot, s Teréznek ezzel szolgáltat emberi és történelmi elégtételt. Taar Ferenc a modern irodalom időfelbontásos technikáját alkalmazza tárgya megjelenítésére. és jelentős szerepet bíz a narrátorra. aki egyszerre mozgatnia és inter- netátora is a cselekménynek. Teréz halálával indítja a drámát. majd — egv börtönjelenet közbeszerkesztésével — ismétli meg életét, szerelmese, Hován József emlékezése révén. Az időfelbontásos írói technika rendkívül alkalmas a drámai hatások fokozására. Az idő függetlenedik a szereplőktől, akik természetesen „csak” az adott pillanatot élik. s nem rendelkeznek olyan információkkal, melyekkel — felbontás segítségével — a néző. A szereplők és a nézők tehát sajátos aszinkronba kerülnek, s ez az aszinkronitás erősíti,, telíti a drámai, hangulati feszüllsé- get. Az öblösüveggvári színjátszóknak nagy feladatot ielen* tett a darab színpadra állítása. A feladatot — nem kívánok ünneprontó lenni — csupán tiszteletem jeléül a hivatásosokkal szemben támasztott mércével igvekszem mérni — nem égés-/ sikerrel oldották meg. A rendező — Bolyós Lászlóné. ő volt. mint beugró, a narrátor is — egy árnyalattal lágvabtora hangszerelte a történetet. amely ennek következtében meglehetősen sokat’ veszített drámai hitelességéből. Szereplőit viszont iól mozgatna a színpadon. egvszerü és nagvon hasznos színpadképet tervezett. A legszebb pillanatokat Molnár Ernő. Kováin József megszemélyesítője szerezte. Az utolsó jelenetben diplomás színészek teljesítményével vetekedett alakítása. A sorban eg ven.ran gúkén t következnek utána Bazsó Erzsébet (Furák Teréz), és Lévay Árpád (Furák András). De becsülettel birkóztok feladatukkal a többiek, a kisebb szerepek alakítói is: Bolvós László (Kakuk József). Ponvi Sándor. Miklós Béla. Cseré" nyi László. Nagy Erzsébet. A színjátszók a darab újabb bemutatóit tervezik, többek között a Furák Teréz nevét viselő szocialista brigádok számára. Addig még sokat fejlődhet., formálódhat az előadás, amely hiányosságai ellenére is dicséretes amatőr produkció volt, és minden bizonnyal emlékezetes bemutatónak számít az üveggváiri irodalmi színpad történetében. Sulyok László Amatőrök fesztiválja A IT. cisztát járási művészeti naook rendezvénysorozata keretében máius ís-án. a oésztói Lovász József Művelődési Központban rendezik mee az amatőr beat- és tánczenekarok fesztiválját. A bemutatón —. melyet szakmai tanácsadással kötnek össze —. a salgótarjáni Kohász Művelődési KözDont. a szécsénvi Dinamit, a kállői FÉR, a selvpi Mikro és a pásztói Művelődési Központ Rov nevű együttese szere- oel. A seregszemle legiobb szólistáiból — egy alkalomra — külön öttagú zenekart • hoznak létre. amelv rögtönzött műsorral szórakoztatja a bemutató résztvevőit. Radics István kiállítása A rétsági Asztalos Jánob Művelődési Központban május 15-én. nyitják meg Radies István, Kister enyén élő fertőtművész kiállítását. A művész alkotásaival rendszeresen szerepel megyei, területi és országos pedagógus, képzőművészeti kiállításokon, az országos grafikai, zománc- és akravellbdennalén, bemutatkozott Frankfurtban. Európa több országában’ járt tanulmányúton. 1971-ben Székely Bertalan-emlékéremmel tüntették ki, 1972- ben. kapta meg az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést:. Réttági tárlatát Domonkos Imre művészettörténész nyitja meg. Emlékmű a hátország hőseinek A dél-urali Magnyito- gorszban emlékművet állítanak a hátország hőseinek tiszteletére. Egyáltalán nem vó’etlen, hogy éppen erre a városra esett a választás, amikor megszületett az elhatározás, hogy emlékműve] örökítik meg a Nagy Honvédő Háború háitorsaági munkásainak hőstettét. A szovjet, hadsereg minden második harckocsijához és minden harmadik lövedékéhez itt öntötték az acélt. A magnyito- gorszki kohászati kombinátban a háború évei alatt az egv főre jutó termelés a békeidőhöz képest megháromszorozódott. A monumentalitásban lenyűgöző szoborégyüttes a városi park közepén, egy dombon. kap majd helyet. A szoborkompozíció központi, 15 méter magas részét egy munkás. és egy katona alakja képezi. A munkás uráli acélból készült, győzelmet hozó kardot nyújt át a katonának. Az emlékíműtől fasor vezet a váró-? főteréig: a fasort a fronton és a hátországban küzdő hős urallak mellszobrai fogják díszíteni. A látogatók ezen, a fasoron jutnak el a Győzelem térre, az elesettek emlékére égő örök tűzhöz. A szoborkompozíciót bronzból öntik, a gránitot az uráli kőfejtőkből bányásszák hozzá. Oktatási felelősnél; választották Korán kezdte a mimikát Verbovfczlcy Béla. Nagy volt a család, kellett a kerestet. Már 28 éves munkaviszony van mögötte és 42 éves. — Gyerek voltam mégi, amikor az üveggyárba felvettek behordómttk. Mikor az apám meghalt, én lettem a család fern tartó. A .bányánál jobban fizettek. így kerülttem Forgácsra. Azóta bányász vagyok. most itt Kányáson. A Szabó Mátyás brigádjában dolgozom — mondja, majd így folytatja: — Nagyon fontos rmmtka- hely a miénk. A bánya déli részén &z, új verettélyl területen frontot készítünk elő termelésre. Ez lesz itt m. első frontfejtés. A vágtáiban aT: F—6-os gép doTgioaott. és itt volt a legutóbbi vízbetörés. Mos-t i© vtetss még a munkahely és kézi erővel! hajtjuk a vágatot. Sürgőls. miért kell ez a 100 méter széles front. Va*n mit term i akikor a munka helyen.’. Ügy tudom, hogy a termelőmunka mellett más társadalmi elfoglaltsága is van. — Korábban is volt min- dte. Annak ideién a SZIT- ben, majd a DISZ-ben is voltam vezetőségi tag A KISZ- b?n is dolgoztam, de voltam oértbiizslmi, szakszervezeti bizalmi is. Legutóbb beválasztottak a kánvási szakszervezeti bizottságba. — Milyen tisztséggel bízták meg? — Én lettem az. oktatási felie’ős. Nem tezv könnvű re- •'Zi'nt ám ez. Igaz, én’ miagam )s most végzem a nyolcadik ’■ 1 taláno&t A háború a1 alt olt kiesésem is betegség mi- itt, meg az is közrejátszott, 'ogv fiaitalon mentem dolgozni, Ezért tanulok most. Az üzem is segíti a tanulókat, szabadsággal munkaidő-kedvezménnyel. Sőt még tan- kömyvet i6 biztosban ak. Az idén1 elégi szép számmal tanulunk, de még vagy 180 olyan dolgozó van Kányádon. akinek nincs meg a nyolc általán/*«.. Les?, mit tormi, mint oktatási felelősnek nekem is, htogy ee. a szám lecsökkenjen. A saját né’dánosnál is bi'zitatmi tudom majd erre a többieket. A másik terület a politikai oktatás, amit segíteném kiéli. Nagyon fontos aiz is, hogy a munkások jobban’ tájékozni- tek legyenek a politikai kér- '’ásékben, mert csak akkor tódnak véleményt mondani a 'rü1irn.tÖ7Ő dolgokról. A szoc'- 'ilisita brigádoknál általában nincs is haj a politikai oktatással. Nem mindenki dolgozik, azonban szocialista bri- gádlban, és a szakszervezeti oktatás szervezésénél, ezekre is gondolni kell. Az a véleményem. hogv Tehetői eg mi'ndénki az aíarnképziettsé- séniek. felkészültségének mevfelelő oktatási formát válassza. E’őttünk van még a-?, őszi beiskolázás megsz©"- veZiése. Lesz még mit tenni. Gondot oMoz az, i», hogy m kr? nyári bányászok nagynn sok helységből járnak ti?. Naponta utaznak, köti az embert a járat. A Tehetőségek határán belül kel] jól összehangolni az időt, hogy jusson az oktatásira is. Kártyásról már eddig is több' községben seerveottek oktatást. vagyis helyben biztosítják a tanulás lehetőségét. Ügy gon diótom. a jövőben még tovább lehetett szélesíteni a la'klóh elveken1 ezt a módsaett — mondja au oktatás« fel ?lős. Szavaiból úrv érzeimi, jót’ érti a lé*»-Veget annak amivel megbízták. — Korábban is fogla'kozott már oktatási ügyekké! ? — Most kaptam ezt a megbízatást és seteretnék megfelelni érmék, armerunylre képességemből teülc — mondja szerényem. Bizonyára jói választottak Kányáson. Verbovwaky Béla személyi ében olyan munkást bíztak! meg a szervezeti bizottság oktatási fellelési tisztségével, akinek vannak tervei, elkjápztelétei, és tud azok valóra váltásáért fáradozni. sőt a saját példájával is érvelni. B. J. r len el a „Krétara.iz Tamási Áronról” című műsorból. (Május 16. — Péntek — 21.05.) Mai tévéajánlatunk SZÍNHÁZ FALAK NÉLKÜL. Bertolt Brechí: Állítsátok mos: Arturo Uit. Brecht antifasiszta mondanivalóira színdarabjának televíziós változata arra a történelmi tényre épül. hogv a művet a háború alatt. 1942-ben egv német emigránsokból álló vándor színtársulat játszotta Amerikában. Joachim Fest és Golo IVf^nw történészek dokumentumokat találtak a Gestapo levéltárában arra vonatkozólag, hogy a német titkosszolgálat tudott erről a ..felháborító merészségről”, s foglalkoztak a társulat elfogásának és elrablásának gondolatával. A televíziós feldolgozás mertörténl- ként kezeli azt, hogy a Németországból elűzött, s a fasizmus elleti Brecht művével is t'U'knzó sFín/iszck a Gestapo kezébe kerültek. NÓGRÁD — 1975, május 15., csütörtök 22. — Nincs..; Nyema ini’1 saj... Konyi bumm! — mutatta a lövést, majd kezével az evést mímelte. Rózsi magyarul tiltakozott, de az oroszok nyilván azt hihették, hogy ő is a ló letevését kéri. .. — Nyem szabad... Ló kell.. • kevés ló... — mondta a katona és a ló mögé állt, kezével egy képzeletbeli ekeszarvát fogta meg. és mint egy pan tóm i mszí nész. szántani kezdett... Rózsi odalépett hozzá és megveregette a vállát: — Végre egy okos ember. Te is biztoß paraszt vagy... Jól van... Isten éltessen — mondta. Simó két hét múlva érkezett vissza a házba. Ekkorra az udvarról már eltűntek a romok. A lakók már lakásaikban éltek. Simoné is kitakarította a kis földszinti szoba-konyhás lakást. Időnként elterjedt a hír, hogy a Margit körúton vagonokból krumplit mérnek. Megjelentek már az első batyuzók is. Ruhák, bútorok vándoroltak a ház előtt veszteglő szekerekhez. helyettük kis zsákocska bab, liszt vagy zsír az üres konyhákba. Weivoda űr megfiatalodott. Valahonnan előkerült régi keménykalapja. Bárson.vgal- lérú télikabátja ujjara vörös karszalagot húzott melyen egy kalapácsos ember — a (Kisregény) szociáldemokraták jelképe — feketéllett. Végigjárta a házat és tagokat toborzott pártjának, de mindenhonnan kiküldték. Híre ment, hogy Rozgonyi az egyik új pártban kapott valami nagyobb tisztséget állítólag ország- gyűlési képviselő lesz. Fábry — a tisztiorvos — a szovjet csapatok bevonulása után három nappal tért haza. Nem szólt senkihez. Lefeküdt az ágyába és negyvennyolc órán át aludt. Aztán újra jöttek érte a kórházból és ettől kezdve, legfeljebb félórákra jött haza. Eötvösék eltűntek. Egyik este egy lovas kocsi állt meg a ház előtt. Két ember ült rajta, ezek segítették fel a kocsira a háziűrék hatalmas bőröndjeit, ládáit. Si- mónak eszébe jutott. hogy Eötvösék rengeteg élelmiszert tároltak a pincében. Simó este felment Weivo- dához. — Adj isten szomszéd... — Simó elvtárs! — örvendezett Weivoda. — Már aggódtunk magáért. — Köszönöm, igazán jólesik. Egy közös akciót ajánlanék. — Eötvösék, mint önök is tudják, ellógtak, illetve eltávoztak. Hatalmas mennyiségű élelmiszerük maradt a pincében. Nem hagyhatjuk megromolni. A pincét feltörjük é6 az ott lévő élelmiszert szétosztjuk a ház lakói között. — Nem ártana, ha valami hivatalos papírt hozna, — bizonytalankodott Weivoda is, de könnyen hagyta magát meggyőzni. Tárkányiné is velük ment, de többször hangoztatta, hogy a felelősséget rém vállalja. Kocsi« segítségével — aki csodálatos módon józan volt — kifeszítették az ajtót. Az élelmiszerek pontosan úgy maradtak, ahogy a németek hagyták őket. De az egész pincét megtöltötte a petróleum szag. Valaki bőven megöntözte a liazteszsákokat, húsokat és 7«iroebödönöket petróleummal. — Utolsó gengszterek. De me gallyatok., felkutatlak ép még benneteket -vidéki rezidenciátokban — sziszegte SiYnó. — Biztos a németek tették — mondta Weivoda. — Az nem valószínű, Eötvös né néhány naippal az oroszok bejövetele után lehívott a pincébe és megengedte, hogy a földre kiszóródott lisztet összeseperjem... Akkor még nem volt itt petróleum. A házban természetesen feltűnt Simó szervezkedése. Amikor látták, hogy a pincébe m'entek. többen utánuk mentek. Kosarakat, zsákokat hoztak magukkal, nehogy kimaradjanak az osztozkodástól. — Aljasság, — mondta Rtozgonyiné. Melánie, aki terméfizetesen szintén jelein volt. kissé csalódottan dugta maga mögé a kosarát és félhangosan m-eg- Keóküit: — Ja kérem, ez a haditörvény. Semmit nem szabad az ellenség kezére juttatni. — Ki magának az ellenség? Én? Vagy ezek itt — mutatott az emberekre Simó és dühösen megragadta a vénlány kattátját. — Mikor tér már észre? — Vigyázzon csak Simó úr! A háború még nem dőlt eL Lehet, hogy hamarosan mága fos fele’ni rémtetteiért Emlékezzen Csak 1919-re és 1920-ra. t (Folytatjuk)
