Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
IS ők a gyárban Felelőséggel.•• Szinte kizárólag nói üzem. Leszámítva a gyermekgondozási segélyen lévőket, kétszázan dolgoznak a salgótarjáni Írószer Szövetkezetben. Javarészt családanyák. Dolgoznak, gyereket nevelnek, „mellesleg” ellátják a háztartást is, s hogy szórakoznak-e „ráérő” idejükben, azt nemigen kell megkérdezni tőlük. Egy részük szabadidős programként iskolába jár. Hetedik, nyolcadik általánosba, vagy középiskolába. Másrészük vezetési munkáinak ügyes-bajos dolgait intézi munkaidőn kívül, de még számos variáció akad az üres percek kitöltésére, melyek hasznosságuk .ellenére cseppet sem nevezhetők szórakozásnak, pihenésnek, ki- kapcsolódásnak. A nők foglalkoztatottsága a telephely létrehozásával megoldódott, de megoldódott-e mfhden probléma, van-e felelet minden kérdésre, s megnyugtató válasz minden gondra? A munkával kapcsolatosan — néhány beszélgetés alapján legalábbis úgy tűnik — minden kérdéshez válasz is társul. Mi van a nők „magánéletével”? Életükkel, mely kihat n munkavégzésre, teljesítményre, minőségre is. Hogyan élnek, mik a problémáik, M'- veik? A napi nyolc óra csepp a tengerben, mégis ezek a cseppek formálják, alakítják hétköznapjaikat, életüket, hangulatukat. Nem mindegy, hogyan. Csuklóig, sőt könyékig tintásak, kékfestékesek a kezek. Legtöbbjük kesztyűt visel. Czving Lajosné is. A munka nyomai azonban nem múlnak el „nyomtalanul''. A festék beivódik a bőrbe. Ha jól megy a gép. naponta húszon., nyolcezer tollbetétet is elkészít. Robotmunka? Aki nézi, annak az. Annak aki végzi: megszokott. Nyolc órán keresztül állni és tölteni, egy gyakorlatlan kezdőt alaposan megviselne. — Bizony elég nehéz — mondja Czving Lajosné, a brigádvezető. — De ami talán még nehezebb: brigádot, vezetni. Nőket! Persze ez is csak megszokás dolea. A kezdet, a bomlófélben lévő brigád vezetése valóban nehéz feladat volt. Már hetedik éve csiná, lom, sokkal könnyebb is mint az elején volt. Viszont nehezebb újat csinálni, többet ad. ni. Hiszen most már ezt várják tőlünk. Először ki kellett harcolni, hogy aki brigádtag, ne a 100—150 forint többletért legyen. Ma már senki sem a pénzért tagja a brigádnak. De akadt más probléma is: Meg kellett változtatni néhány szemléletet, s elérni, hogy ha jutalmat kapott valaki, ne azt nézze, mennyivel van több a másiknak, hanem azt, mit végzet azért, amennyit kapott. Megváltozott a munkához való viszony. Ha több a munka, bejönnek harmadik műszakba is dolgozni. Tavaly a tervezett 106 százalék helyett 116 százalékot teljesítettünk. Pedig a brigád 70 százaléka bejáró, s nagyobb részük családanya. Czving Lajosné is egyedül neveli 11 éves kislányát, s 6 is csak 29 éves. Dolgozni, brigádot vezetni, elvégezni a háztartási munkákat: „férfimunka”. Dicséretére váljon annak a nőnek, aki mindezt egyedül csinálja. — A lányom szabályosan büszke rám. Lehet, hogy van benne része az öröklődésnek is? Óvónő szeretne lenni. A nagyok helyett a kicsiket pesztráija majd. Komolyan mondom, néha olyan jó tanácsokat ad, hogy elgondolkoztató. — Azt hiszem, azért nem unalmas, amit végzünk, mert mellette ott van még sok feladat. gond, otthoni munka és egyéb. Gyorsan telnek a napok. Mindennap úi problémával, nehézséggel kerülünk szembe, s ez adja a változatosságot. Ha nem lenne brigád, jóval sivárabbak lennének a hétköznapjaink, és sokkal kevesebbet törődnénk egymással. Így sok minden összeköt, őszinték, nyíltak vagyunk egymással szemben. Vannak problémáink, de azokat nem palástoljuk, hanem igyekszünk megoldani. A legtöbb brigádtag ismeri a másik családját is. Munkahelyi család a brigád. Valóban az. Egymásnak számadással, segítéssel, felelőséggel tartoznak. Munkában és munkán kívül ugyanúgy, mint egy „igazi” család. Czving Lajosné, a brigád vezetője két éve párttag, kiváló dolgozó. Tavaly jutalomból a Szovjetunióba küldte a vállalat, az elmúlt héten pedig az ..Aranykoszorús Szocialista Brigád” címet nyerték el. Nem véletlen e sok jó, s az sem, hogy a „család nevelőnője” épp e 29 éves fiatalasszony. — bi. — Közéleti demokrácia a lakóhelyen A szocialista demokrácia' fejlődése közéletünk mindent területén kedvezően éreztetii hatását. Így van ez a szőkébb közösségekben, város aúnk-l ban és fallvainkban is. Lakód területen miként nyilvánul meg a közéletiség? Egyik fó-t írumá a falugyűlés, melyi nemcsak országosan, de Nóg-» rádban is bevált. Elsősorban! a kisebb településeken élén-l kitette. tette pezsgőbbé ai közéletet, növelte a közössé-t gért érzett felelősséget. A taw nácsok egyrészt tájékbztattákl a lakosságot, az aktuális tele-t püléspolitikai kérdésekről, másrészt véleményt kértek &t. alapvető jelentőségű dol-t gokról. Az eddig elért ered-i menyekké! azonban nem le-i hetünk! elégedettek. Jogosan állapította meg a közelmúlt-! ban Balassagyarmaton, a já-l rási pártértekezlet: „A közös! községi tanácsok vezetőt nem használták ki megfelelően ai falugyűlések, tanácstagi be-i számolók adta lehetőségeket! Sok a formalitás a tanácsi! bizottságoki munkájában.” « Általában milven kérdések, szerepeltek a falugyűléseken?! Foglalkoztak & tanács és al végrehajtó bizottság mumká-t iával. Felmérték, hogy mM ként álilnak a rövid és kö-t zéptávú tervek! megvalósítá-t sáviak a fejlesztési és fenntartási költségvetés helyzeté-, vei, jelölő gyűléseken elJ hangzott közérdekű javaslatok, sorsával, a társszervek-« kel való együttműködéssel, aj társadalmi munkával, a panaszos ügyek,, beadványok intézésével. A falugyűlések, még rövid múltra tekinthetnek vissza, de ahol beváltak; ott a lakóhelyi közélet ser-l kontói lettek. i A kisebb településeken a! lakosság egyefen közösséget, aükiot, így a falugyűlés minti szervezeti forma jól hasznod sttható. Nagyközségekben ésl városokban viszont a Válasz-I tók gvűlése. a lakó- és utcabizottság, valamint a :lakás-| fenntartó szövetkezet közgyű-, lése az a forma, amely- véle-, ménvnyilvánításra nyűit* lehetőséget. A választók gyű-! lésén a lakók megbeszélik, tad mácstagjukkal a szőkébb kö-i zösséget, foglalkoztató kérdéseket, elmondják kérésüket, igy meskönnvítik a tanácsi tag do1 gát, ak;i könnyebben, tudja, képviselni a, választópolgárokat a népképviseleti-i önkormányzatj, szervben. Bizonyos államigazgatási! feladatokat is elláttak a ko-i rábbi években a, lakó- és ut- oabizottságok Funkciójuk az-l óta módosult. Mostani, feli adatuk a közösség érdekképviselete, a szocialista együttélés elősegítése, a társadalmi, célkitűzések támogatása, a társadalmi tulajdon védelme,, a tanácsi és más szervek, közötti kapcsolat erősítése.. Képviselik a lakók érdekeit; az Ingatlankezelő Vállalatnál. Szervezik a házak és) közterületek csinosítását- 'Felhívják a figyelmet azi idős, magatehetetlen embe-l refere. vagy a veszélyezetti fiatalkorú gyermekekre. A, lakóbizottságok tevékenységüket a lakók és a népfront- mozgalom segítő támogatásával, velük szoros együttműködésben végzik,. Véleményezési, kezdeményezési és ja- vaslattétteli jog illeti meg, minden olyan ügyben, amely, a lakók együttélését érinti. , A lakásfenntartó szövetké-l ztrtok, szintén közéleti fórumok. közgyűlésüket évente! tartják. Ellátja a lakóházaik! és létesítmények kezelését, al lakással összefüggésben levő szolgáltatásokat is nyújthat; A megyében elsősorban a két' városban működnek lakás-» fenntartó szil vet kezetek, melynek igazgatóságát három esztendőre választják, meg. , , ' i r. !. (2.) Karácsony György: i— Azt teszem. Nem látod? — De így! Tiszta fejjel. Gyere! Idd meg és menjünk! — Menj csak! Fizietek és az ebédnél találkozunk. — De ugye nem iszol többet? — Nem. ígérem. Tovább ült a bárszéken és a pinoémőt nézte. Vékonyka, keskeny arcú volt, haja két vastag copfban lógott le a vállára. Milyen lehet deréktól lefelé? Elnyomta a cigarettát, papírpénz^ dobott az asztalra és elindult kifelé. — Sok lesz, uram! — szólt utána a pincérlány, de visz- sza sem nézett, csak a kezével intett, hogv rendben van. Még egy félórája volt ebédig. Gondolta, felmegy, lezuhanyozik és átöltözik. Hórihor- gas fickónak ütközött a hallban. — Bocsánat! — mormogta. — Masa magyar? — nézett rá meglepődve a hóriher- gas. íven. — válaszolta, de tovább ment. Semmi kedve sem volt e,gv úiabb beszélgetéshez. A lifthez indult, de meggondolta magát és a sou- venirsarokban. egy palack rumot vásárolt. Cseppet sem volt éhes. Gyalog sétált fel a negyedik emeletre. Lerúgta cin-jét és csak úav, ruhástól dőlt végig az ágyon. Sokáig nem gon- do't semmire, cs-k a menv- nyezelet nézte Azután eszébe jutott a rum. Becsöngette a seoba"5szonvt, dugóhúzót kért tőle. maid óira vissza- f°küdt, mag- m°*!lé téve az, üve-et Nagvo* kor'vo't beln- 1- F.mzte. in’eső«'— maria a * -r'-át a— lt-1. Mm egyezer ivott. de ettől már megborzongott Elszundított. Éjjeli őrjárat A kopogásra riadt fel. — Szabad! —> szólt ki, de maradt, ahogy volt. két kezét feje alá kulcsolva nézte a mennyezetét. Feje kábult az italtól. — Hát magára aztán várhatok! — A bus-zbeli lány vili a rzott be. — Ne haragudjon, — kászálódott fel — kicsit e'szun- dítottem. Mennyi az idő? — Fél négy. — Bocsásson meg. kissé rendbe szedem magam, — indult. el a fürdőszoba felé, és csak úgy menet közben szólt vissza: — Tölteon magának! Talál tiszta poharat. Hosszan engedte a csapból a vizet. Megvárta, amíg hideg 'esz és beállt a zuhany alá. Egészen felfrissült, úgy érezte, rendbe jött. Megtörölközött és megfésülködött. Csak a karikák a szeme alatt, .. A lány a fotelban ült, kényelmesen kinyújtózkodva. — Mondja! Itt isszuk le magunkat? — Lehetséges. Leült vele szemben, magának is töltött és rágyújtott. — Hát, egészségére! — Tényleg végig akar ma- gázódni ? Visszatartotta a poharat a szájától. — Rendben, tege- ző-ijünk. Szervusz. — Egy hajtásra kiitta az Falt. A lány kérdjen nézett rá: — £s a puszi? Mindketten felálltak, a lányhoz lépett és szájon csókolta. Az nem tolta eh átfogta a nyakát és szorosan hozzátapadt. Érezte mellének nyomását, keze pesiklott a blúza alá. Hang nélkül dőlték le egymás mellé a heve- irőre. — Igyunk még egy kicsit! — suttogta a lány. Hirtelen kijózanodott. Felállt, az asz'alhoz lépett, te- tetöltötte a poharakat és leült a fotelba. Szemben a falon Rembrandt Éjjeli őrjáratának reprodukciója függött. Megint egy álló kép, az alakok merevsége. Nem a görcsös megmerevedés állapota, hanem más. A mozdulatok mozdulatlansága. Megkezdett. de be nem fejezett lépések, félbemaradt mondatok. Csak a tárgyak véglegesek. Es a lámpafény. — Gyere ide! Feleszmélt és a poharat a lánynak nyújtotta. — Várj! Ké'őbb. Rettentően hasogat a fejem. — Éhgyomorra ittál. Enned kelt. — Lehet. Majd labfegyek, bekapok valamit. — Csöngesd fel a pincért! — Nem. Lehet; hogy a sél a . is jót tesz. A lány felállt és az ölébe ült. Bőréből ugyanaz a megnevezhetetlen illat áradt. Gépiesen simogatta a mellét, de cseppet sem kívánta. Megint a láger jutott az eszébe és egyszeriben elviselhetetlennek találta a szobát. A lány feje eltakarta a reprodukciót, csak az egyhangúra festett, csupasz falat látta. Mint egy zárka. És megjelent előtte a kép. Ki innen! Ki a négy fal közül! — Bocsáss meg! — állt fel — lemegyek, eszem valamit. Várj meg, — vetette oda és választ sem várva kisietett. A szálló előtti szökőkútnál állapodott meg. Leült a peremére és belebámult a víz- cseppek omló esésébe. Elszívott egy cigarettát és elsétált az utcasarokig. Vett egy ú'Ságot és csak úgy menet közben böngészte át. A Saigon; csapatok újból támad- nok. Berlinben, egy építkezés al->n->z:sánál csontvázakat trlá't^k. s az egyik minden kétséget kizáróan az eltűntnek hitt Bormamié kifosztottak egv bankot Milánóban, repülőgépet térítettek el Szingapúrban, vasúti szerencsétlenség Magyarországon, Ezt majd ebéd után elalva som. — gondolta és leült az étteremben. Majdnem az egyetlen vendég volt csak. a sarokban kortyolgatta még kávéját egy asztaltársaság. Erőlevest rendelt, bifszteket és sört. Négy vasúti kocsi kisiklott, a mozdony is felborult, két halott, sokan súlyosan megsérültek. Valószínű, műszaki hiba. — olvasta. (Foiylaijuk) Társadalmi Erdei Szolgálat X. országos Salgótarjántól néhány kilométerre a festői környezetben fekvő Ereszt vén v adót* otthont május 10-én és lttér a Társadalmi Erdei Szolgálat X. országos találkozójának. Szombaton az ország megyéinek küldöttei nagv figyelemmel tekintették meg dr. Rúzs ik Mihálynak, a TESZ Nóg- rád megyei vezetőiének színes diiafilm-bemutatóiát. „Egy év barangolás a termesz étben” címmel. A késő délutáni órákban Pálmai Nándor, a TESZ Oreocásos Intéző Bizottságának tagja tartott előadást a szolgálat megszervezésének időszerű kérdéseiről. Vasárnap, ragyogó időben a Hotel Salgö melletti erdei tisztáson került sor a találkozó ünnepségére. találkozója Az ünnepséget Szúnyog Tibor a Nógrád megyei Tanács Testnevelési és Sporthivatala elnöke nyitotta meg. Magyarszéky Béla a TESZ Országos Intéző Bizottságának vezetője beszámolóját tartja a Társadalmi Erdei Szolgálat elmúlt évi tevékenységéről és a további feladatokról. A résztvevők legidősebb tag- A küldöttek nagy figyelem- ja Cibula Elemér, aki több mel hallgatták a beszámolót, évtizede foglalkozik turiszti- I kával, erdővédelemmel. í>dckes erdei virágot talált Kuti Géza és felesége, akik Budapest küldöttei voltak. — Bábel László képriportja — Munkája elismeréséül dr. Ruz«ik Mihályt jutalomban részesítették. I NŰCRÁD - 1975. május 13., kedd 5
