Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

Fn cél: a vá-árléérték megtartása MA LASS a „Beszélünk a szervezésről —- iskola, ris­es gázszámla“ című cikkre A NÓGRÁD 1975. május harmadlkai számában az ötö­dik oldalon Kuti István alá­írással jelent meg egy humo­ros írás a fenti címmel. Mi a saját házunk előtt kívánunk seperni, ezért csak a vízmü­vet érintő részekre óhajtunk válaszblni. Igaza van a cikk írójának, hogy a salgótarjáni hétvégi te­lepen dr. Nagy Géza és Kuti István nevére a hétvégi háza­ikhoz közös bekötés készült. Az is igaz, hogy 50—50 száza­lékos megoszlásban fizetik a vízdíjat. A számlázást vállala­tunk úgy is végzi, hogy egy­számlán mindkettőjük neve szerepel. Különben is furcsa dolog egy egyedi esetet álta­lánosítani. Tekintettel arra. hogy OTP-számunk van, me­lyet vállalatunk az OTP-től kapott meg, a vízdíjat onnan emeljük le. 1972-ben 12 fo­rint, 1973-ban 57,20 forint és 1974 évben összesen 63,60 fo­rint. Nem tudjuk, kinek az OTP száma van megadva, de azt nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy éven keresztül ne ta­lálkoznának, és a vízdíjat ne tudnák egymás között rendez­ni. Ezt le lehet rendezni a NÖGRÁD nélkül is, csak egy OTP-számot kell közölni vál­lalatunkkal és két számlát készítünk egy fogyasztóhelyről úgy, ahogyan a fogyasztó ké­ri. Csak egy kis fáradságot kérünk, hogy levélben szíves­kedjék a vízművel közölni az OTP-számát, ha nincs, akkor azt, hogy a fogyasztás 50 szá­zalékát kinek a nevére és cí­mére számlázzuk. Érthetetlen, hogy 1972-től ez a számlázási rendszer jó volt és 1975. május 3-án rossz lett. Felvetődik, hogy kifizető­dő-e egy fogyasztásmérőről két számlát készíteni, mikor 1972-ben a fogyasztók meg­egyeztek a számlázási rend­szerben. Még egyszer annyi munkába kerül a vízműnél, a postánál, az OTP-nél és a fo­gyasztóknál. A döntést a cikkíróra bíz­zuk, csak egy kis odafigyelést kérünk. Vállalatunk a NÖGRÁD- ban szokta közzétenni a la­kosság tájékoztatására a hir­detést az esetleges vízhiány­ról. Ezenkívül tájékoztatjuk a vállalatokat, inézményeket, az IKV házkezelőségét azért, hogy az érdekelteket ki tud­ják értesíteni a várható víz­hiányról, ez rendszerint két- három nappal előbb történik, mint ahogyan a vízhiány be­következik. Nem tudjuk pon­tosan, hogy IKV-lakásban vagy az SKÜ-höz tartozó szol­gálati, vagy öröklakásban ia_ kik-e? A kiértesítés az IKV- nak vagy az SKU-nek a Kö­telessége a házmestereken ke­resetül. Ügy látjuk, hogy a NÓGRÁD-ot olvassa, ahonnan értesülhetett a közleményről. csak egy kis odafigyelés szük­séges, mert a vízmű nem hi­vatkozott és nem hivatkozik ilyen esetben anyagtorlódásra. A vízművek hibabejelentője valóban nem foglalkozik az­zal, hogy a fogyasztó milyen lakásban lakik, olyanban-e amelyikben a vízfogyasztás benne van-e a lakbérben, vagy sem. Vállalatunknak egyfor­mán fontos minden fogyasztó. Mindenesetre tapasztalatunk az, hogy azok a fogyasztók, akik minden köbméter vízért fizetnek, jobban takarékos- kodnak a vízzel, mint azok, akiknek a lakbérben benne foglaltatik a vízdij is. Csak egy kis odafigyelést ké­rünk, nem a vízmű, hanem Salgótarján összlakossága ér­dekéért, hogy a csurgó-csepe­gő csapokat azonnal meg kell javítani, vagy javíttatni, mert ha percenként csak két liter folyik el a csapon, az 24 óra alatt közel három köbméter víz. s ez a mennyiség 15 em­ber napi vízszükségletét fede­zi. Mi azt hisszük, hogy az ilyen lakó, ki az elfoíyatott pluszvízért nem fizet vízdí­jat, nem lakbérvisszatérítést, hanem büntetést érdemel, mert 15 embernek elpocsékolta a szükségletét. „Ekkor lenne a vállalatok eredménye az elvégzett mun­kával, a szolgáltatás arányos.” Hajék Sándor osztályvezető Elkapott pillanatok K é fi y & Az ember úgy gondolná, örül annak, hogy az irodába került. Mégis csak egy mű­szak, nyugodt ülő munka, nem kell annyira hajtani, mint az üzemben. ö ezt az állapotot kényszer­állapotnak nevezi, és egyálta­lán’ nincs elragadtatva az iro­dai teendőktől. Ül az íróasztal mögött és simítgatja a bőre szabott kismamaruha ráncait. Fiatalon lesz édesanya, aiig tizennyolc éves. zerállap — Négyhónapos terhes va­gyok, november végére várom a kicsit. Amikor a gyárban ezt bejelentettem, könnyebb munkára helyeztek. Így kerül­tem az esztergáló gép mellől az íróasztal mögé — mondja. — Kímélnie kell magát. — Valóban, ez most fontos, ám én mégsem tudom meg­szokni a jelenlegi munkát. Számomra idegennek, kicsit egyhangúnak tűnik. Amikor — jóformán gyerekfejjel — atban bekerültem a ZIM-be, a meg­munkáló-műhelybe, eljegyez­tem magam a gépekkel. Na­gyon szeretem az üzemet, a gépeket. Ott kezdtem, oda va­gyok szokva. Érthető, hogy vissza vágyom. Szeverényi Józseíné szavait a munkatársak is megerősí­tik: — Igaz, hogy nem férfi­ember, csupán egy vékonyka kislány, pardon! most már asszony, de vele soha nem volt probléma. Állta a sarat, ugyanúgy dolgozott, mint ahogy mi. — Az eddigi keresetét így is megkapja. — Elég jól kerestem a gép mellett, mint betanított mun­kás, három műszakban. Ha- vona összejött úgy 2400—2500 forint. A 2400-at itt is meg­kapom. Nagy szükségünk van a pénzre. I Mint ahogy a legtöbb indu­ló házaspár, Szeverényiék is lakásra gyűjtenek. — Az anyósoméknál lakunk Ha megszületik a gverek, jó lenne a saját lakás. Én egye­lőre még nem kaphatok vál­lalati kölcsönt, mert nincs meg az ötéves munkaviszo­nyom. Talán a férjem, de ő meg nemsokára bevonul ka­tonának. Ez utóbbi mondatot kicsit keserű sóhaj követi. Aztán szó esik arról, hogy nem ;ol van ez ■ az élet „megszervez­ve”. Mert a legtöbb embernek fiatal korában keli Ieküzde- nie a legnagyobb akadályokat. éppen akkor, amikor még a vidám, gondtalan életet igé­nyelné. — Ne értsen félre, nem'pa­naszkodni akarok — mosolyog Szeverényiné, — mert végül is az életét mindenki magának csinálja. Nekem az a tervem, hogy végigdolgozom a kilenc hónapot, azért is. mert a pénzre szükség van, meg azért is. mert nem vagyok az. aki a tétlen otthoni üldögé- lésben feltalálná magát. Az­tán, ha megszületik a gyerek egv, másfél évet otthon töl­tök vele. Utána — keserű gvc- -“ksors! — bölcsődébe adom. Én maiam pedig visszajövök a gyárba. — Az esrtergaaéne mellé. — Ez csak természetes. — Hány gyereket tervez­nek? — Három-necv éven he’ü1 <”"'lTiéin a másodikat. P.:v c^gbiHban kell legal-tKlr V-* mee pveln q loi'téet i.c Önm'ihS ' «vr P; ! Is r) l-lryí vanezer forintot elengednek. — vkm — Timóka Akár a májusi eső, olyan a jólmenő melléküzemág egy ter­melőszövetkezetnek: aranyat érő. Különösen, ha a profilja az alaptevékenységhez kap­csolódó, mint a drégelypalán- ki gazdaságban a szörpüzem A vidék híre bogyósgyümöics- termesztéséről. Nyáron a ha­tár piros ribizlifürtöktől, bor­dó málnaszemektől és szamó­cáktól virít, no meg a hem­zsegő szűrendőktől, mert az érés ideje olyan itt, mint To- kajrHegyalján az ősz. .. Láz­ban tartja a környéket. Az „’édességek” egy részét exportra szállítják, a többi pedig a szörpüzembe kerül, alapanyagnak. — Tavalyi munkánk eredmé­nye: másfél millió forint tisz­ta jövedelem. Ez húsz száza­lékkal magasabb mint ar 1973. évi — újságolja ifjabb Kapás József, a melléküzemág vezetője. Drégelypalánkról 140 vagon gyümölcslé került az üzletek­be, ebből hatvan vagonnal északi szomszédaink fogyasz­tottak el. Ennyi ment exportra Csehszlovákiába. Az eredeti ízükről közkedvelt szörpök, melyek üvegén díszes emblé­ma jelzi, hogy hol készítették, keresették. Így ném csoda, ha a palánkiaknak megjött az ét­vágyuk: az idén a termelési tervet 160 vagonban határoz­ták meg, s 2,7 millió forint nyereséget terveztek. — Számítottunk rá. Több lét tároltunk tavalyról. Így a termelés folyamatos — jegy­zi meg az üzemvezető. — Az első negyedévi teljesítmény biztató, 85 vagon szörp hagyta el az tizemet. Az idén a már ..befutott” Ti­móka új termékük mellett, szűkített cukortartalmú újfaj­ta szörpök előállítását is tér­és társai vezik a választék bővítésére, amit egy üvegekkel tele vit­rin fémjelez. Az üzemben harmincötén dolgoznak, fiatalok, lányok, asszonyok többségben. Munká­jukat könnyíti az a kétmillió forint, amit az idén a terme­lőszövetkezet fejlesztési célok­ra szán. Azért csak ennyit, mert komoly terveket forgat­nak fejükben a drégelypalán- ki vezetők. — Az ötödik ötéves tervben teljesen új szörpüzemet épí­tünk. A terveket az ÉLTERV már készíti. A beruházás vár­hatóan több mint hetvenmil- lió forintba kerül, s az állam jelentős támogatást ad. Az építkezés 1982-ben fejeződne be, s több száz millió forint termelési érték előállítása vá­lik majd lehetővé — negyven dolgozóval — magyarázza Ka­pás József. A szörpök mellett üdítő ita­lokat, fagylaltalapanyagot is gyártanak, ha elkészül a ma még rajzasztalon levő üzem. Addig azonban jó pár év hát­ravan. Hogy a termelést nö­velni tudják, újabb gépeket kell beszerezniük. — Eddig az üvegeket kézzel zárták, az idén már koronazá­ró gép végzi e folyamatot. És rendelkezésünkre áll egy cim_ kézőgép. Építünk még négy darab 3,5 vagonos tartályt is. Az udvaron kőművesek dolT goznak. A orésháznak még csak az alapjai készek, ide is korszerű termelési berendezés kerül. B°nn az üzemben édeskés szag terjeng, fortyog a svü- mö’cslé. a szalagon masíroz­nak az íire* és fele iíven^k. hogv vérül k^rtondr'b/-)v>a -r - H a z ÍV—’ -‘ S — 'r»"—"i ’ --vq -V Onnan pedig asztalunkra. .. Sz. Gy. Július l»től isméi cinciik a nyugdijakat és a nyugdíj jellegű ellátásokat Pártunk és kormányaink következetesen arra törek­szik, hogy a munkában meg­rokkant, a munkában kifáradt idős emberek anyagi bizton­ságban éljenek, es a társada­lom hasznos, megbecsült tag­jainak érezzék magukat. Ez a gondoskodás jutott kifejezés­re a párt XI. kongresszusá­nak dokumentumaiban is. Ismeretes, hogy a már ko­rábban megállapított és folyó­sított nyugdíjakat — életszín­vonalpolitikánkkal összhang­ban — eddig is több esetben emelte államunk. A nyugellá­tások vásárlóértékének meg­óvása mellett fontos célkitű­zése pártunknak és államunk­nak a régi, valamiht az új­rendszerű nyugellátások ösz- szegének egymáshoz való kö­zelítése, s az egyéb szociális ellátásra jogosultak anyagi körülményeinek javítása. Ennek érdekében 1975. júli­us 1-től az alacsony összegű nyugdíjakat ismét emelik, melynek során 1,1 millió nyugdíjas nyugellátása, illet­ve nyugdíj jellegű ellátás fog emelkedni. A nyugdíjak emelése diffe­renciáltan történik, attól füg­gően, hogy mikor és melyik jogszabály alapján állapítot­ták azt meg. MUNKÁSOKNÁL — ALKALMAZOTTAKNÁL Az 1954. október 1. előtti jogszabály alapján megállapí­tott öregségi és rokkantsági nyugdijak tekintet nélkül ősz- szegükre havi 200 forinttal emelkedhetnek. Ugyanezen jogszabály alapján megállapí­tott özvegyi és szülői nyugdí­jak, valamint árvaellátások, összegükre tekintet nélkül ha­vi 140 forinttal emelkednek. Az 1954. október 1 és 1958. december 31. között hatályos jogszabályok alapján megálla­pított öregségi és rokkantsági nyugdíjak havi 150 forinttal emelkednek. Havi 100 forint­tal emelkedik az özvegyi és a szülői nyugdíj, valamint az ár­vaellátás összege. A fenti ösz- szegű emelés a jelenlegi nyug­díj havi összegétől függetle­nül megilleti a nyugdíjast. Az 1959. január 1-től ha­tályos jogszabályok alapján 1971. január 1—ét megelőző időponttól megállapított öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjak havi 80 forinttal, az özvegyi és szülői nyugdíjakat, vala­mint az árvaellátásokat pedig havi 60 forinttal emelik. Az ellátások Összege azonban az emeléssel együtt nem lehet több 1600 forintnál. Így példá­ul: ha az öregségi, vagy a rokkantsági nyugdíj jelenlegi összege havi 1465 forint, július 1-től a 80 forintos emeléssel 1545 forint lesz. Ha az öreg­ségi, vagy rokkantsági nyug­díj jelenlegi összege havi 152.0 forintot meghaladja, de az 1600 forintot nem éri el, a nyugdíjat 1800 forintra egé­szítik ki. Vagy például: ha az özvegyi és a szülői nyugdíj, valamint árvaellátás jelenlegi összege 1200 forint, július 1- től a 60 forintos emeléssel 1260 forint lesz. Amennyiben azon­ban az özvegyi, vagy a szülői nyugdíj, illetve az árvaellátás összege az 1540 forintot meg­haladja, úgy a jelenlegi ellá­tást 1600 forintra egészítik ki. A nyugellátások legkisebb (minimális) összege is emelke­dik. Az öregségi, rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 807 forintról 910 forintra, az öz­vegyi és szülő nyugdíj, vala­mint a szülötten árvát megil­lető árvaellátás legkisebb ősz- szege havi 612 forintról 710 forintra, az árvaellátás leg­kisebb összege pedig 408 fo­rintról 510 forintra emelke­dik, Felemelik 1009 forintról 1200 forintra azt az összeg­határt, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együtte­sen folyósítható. A legkisebb összegre vonatkozó emelések minden minimális összegű nyugellátásra vonatkoznak. Függetlenül attól, hogy a nyugellátást mikor, és mely jogszabály alapján állapítot­ták meg. A házastársi pótlék összege a jelenlegi 206 forint helyett 300 forint lesz. 1321 forintról 1500 forintra emelik azt az összeghatárt, ameddig a nyug­díj házastársi pótlékkal kiegé­szíthető. Külön kérelemre ál­lapítják meg a házastársi pót­lékot annak a részére, aki a házastársi pótlékhoz szükséges egyéb feltételekkel már eddig is rendelkezett, de a korábbi összeghatár m iá fi árrá nem volt jogosult, ám július 1-e után az összeghatár felemelé­se következtében erre jogo­sulttá válik. A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti nyugellátások kö­zül azok kerülnek emelésre, amelyeket 1971. január 1-e előtt állapították meg. Emel­kednek a havi 1660 forint alatti öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdí­jak havi 80 forinttal; az özve­gyi és szülői nyugdíjak, vala­mint árvaellátások havi 60 fo­rinttal, legfeljebb azonban ha­vi 1600 forintra. Például: ha az. öregségi, vagy rokkantsági nyugdíj je­lenlegi összege havi 1210 fo­rint, július 1-től a 80 forintos emeléssel 1290 forint lesz, Ha az említett nyugdíj havi ősz- szege jelenleg 1580 forint, az emelés csak húsz forint lesz, mert ezzel eléri a havi 1600 forintot. Ha az özvegyi szülői, illetőleg árvaellátás havi ösz- szege például 1120 forint, jú­lius 1-től a havi 60 forintos emeléssel 1180 forint lesz. Ha az özvegyi és szülői nyugdíj, vagy az árvaellátás havi össze­ge jelenleg meghaladja az 1540 forintot, de az 1600 fo­rintot nem éri el. úgy a nyug­díjellátást havi 1600 forintra egészítik ki. A mezőgazdaság szövetke­zetei nyugellátások legkisebb (minimális) összege a követ­kezők szerint emelkedik: az öregségi, valamint a III. cso­portbeli rokkantsági nyugdíj a jelenlegi 648 forintról 810 fo­rintra: az özvegyi és a szülői nyugellátás, valamint a szülőt- len árvát megillető árvaellátás legkisebb összege 521 forint­ról 620 forintra; az árvaellátás 362 forintról — a munkás-al. kalmazottakéhoz azonos ösz- szegre — 510 forintra. Diffe­renciáltan emelkedik — a rok­kantsági csoporttól függően — az I. és II. csoportbeli rok­kantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíj összege. A nyugellátások legkisebb ösz_ szege fentiek szerint emelke­dik, függetlenül attól, hogv azt mikor és mely jogszabály alapján állapították meg. A házastársi pótlék össze­ge, a házastársi pótlékra való jogosultság, valamint a saját jogú és özvegyi nyugellátás összeghatára a munkás-alka! - mazottí ellátásokkal azonos szintre emelkedik. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK IS NÖVEKEDNEK A szociális ellátásokon be­lül emelkedik: a hadirokkan­tak járadéka, átlagosan havi 100 forinttal; a hadiözvegyek, a hadiárvák, a hadigondozbtt családtagok járadéka, átlago­san havi 150 forinttal; a ta­nácsok által megállapított rendszeres szociális segélyjel- legű ellátások, havi 100 fo­rinttal; a csökkent munkaké­pességűek részére 1971. ja­nuár 1 előtti időponttól meg­állapított havi 1600 forint alatt átmeneti segélyek, havi 80 fo­rinttal, legfeljebb 1600 forint­ra. Emelik az átmeneti segély legkisebb összegét, valamint a rendszeres szociális járadékot és járadékkiegészítést havi 100 forinttal. Az emelt összegű ellátáso­kat eiőszqr az 1975. július 1- től esedékes nyugdíjakkal, nyugdíj.fellegű ellátásokkal fo­lyósítják. Bibék László SzMT. társ. bizt. munkabiz. BUfleafus 12-Siél 17-ig ► v v v v v ♦:* v v v v »:* ♦> ♦> *:♦ ♦> *> •> ♦> v« cartrpinqkiélfítás éú -váéáv \ a »♦« a «•« y >;« *i* *i* ♦*. ♦%♦% .*♦ ♦% **♦ cs P@cssi«rä Üselo&thcäz i Is o ra p «9» p ^ t» ca ■«,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents