Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

...—-----------------------------------------------------------------------------—---------— - -----------------*— --------------------------------------------~

I

.

‘«mp» ..........m. ’

V

I \

Sokat ígérő taulatok

A gazdasági hatékonyság villamosenergia-: vasérc*; helytállni, új, kedvezőbb pozifokaziása hazánkban koksz-, színesfém-, fa-, na- riókat teremteni az egyre színem ú.i, de mind sürge- pír-, cellulóz-, vegyianyag- gombbá váló versenyben, a több követelmény, „Központi szállítások abszolút mennyi- tőkés üzleti világ előnyös Bizottságunk a helyzetet meg- sége és növekedése szintén ajánlataival, kedvező szállí- vizsgálva, alapos elemzés jelentős lesz '1976—1980-ban. tási és hitelfeltételeivel szem- után arra á következtetésre A szocialista anyag- és ener- ben. Így szűkíthetjük a mil* , jutott — idézzük a kongresz- giaimport párosulva a hazai liónyi féle termékből álló ha- szusi beszámolókból —, hogy erőforrások jobb hasznosításé- zai gyártmányválasztékot el" a külső nehézségek elleniére val, az ésszerű takarékosság- sősorban a gép- és finom- etérhető, hogy népgazdasá- gaű, szilárd alapokra helvezi mechanikai iparban, hogy a gunk a ^következő években is a magyar népgazdaság ellá- magyar márka tömegszerűsé- az előző évekét megközelítő iását és fejlődését a követ- ge, minősége. eredetisége, ütemben fejlődjék és az élet- kező öt esztendőben. műszaki megoldása és gazdaszínvonal is tovább emellsed- A hazai szükségletek és a ságossága közelebb kerüliön ják. A megoldás egyrészt a KGST-országok várható igé" a világszínvonalhoz, követke* jobb munka, hazai erőink és nyei a feldolgozó üzemek, zésképpen a „konvertálható” lehetőségeink jobb kihaszná" vállalatok termelőkapaicité- piaci lehetőségekhez, lása, másrészt a szocialista sainak legalább 60—70 száza- A „jobb munka. hazai erő- gazdasági együttműködésben lékát öt évre előre leterhelik, ink és lehetőségeink jobb ki- rejlő, nagyszerű lehetőségek- Ez megbízható alap a gazdái- használása” megannyi szállal nek az eddiginél sokkal jobb kodás, a feilesztés stabilitá- kötődik tehát külgazdasági hasznosítása.” sához. A vállalatok szellemi kapcsolataink fejlesztéséhez.

Nem teljesíthetetlen fél- energiáit ugyanis nem apróz- elmélyítéséhez, a szocialista adatról van szó. íme bizony- zák szét a piacszerzés, a má* integráció kibontakoztatásá- ságul egy széles körben ellen- .ról holnapra élés gondjai, hoz. A magyar népgazdaság őrizhető — tegyük hozzá — Így minden erőt és figyelmet töretlen dinamikus feilődése. követhető példa. Tizenhat éve a versenyképesség fokozására, a hatékonyság fokozásának készítenek háztartási hűtő- a minőség javítására, a tér- mind határozottabb követel- szekréinyeket Jászberényben, mékösszetétel korszerűsítésé- menye feltételezi, hogy mun- E tartós fogyasztási cikk vá- re, az olcsó, gazdaságos mun- kánkat a termelés, a fejlesz* laszibéka bővült, minősége, ki- kára — a' jövő megalapozd' tés, az irányítás valamennyi vitele jobb, és szebb lett. s. sara — összpontosíthatnak, szintjén és posztján az igé- az ára sem emelkedett. Sőt. Hogy még biztosabb és szé- nyes nemzetközi mércéhez kisebb mértékben csőikként, lesebb alapokra kerüliön a igazítsuk. A sorozatnagyság* Könnyű a jászberényieknek szocialista nemzetközi műn- ban, a, gyártás tömegszerűsé- — mondhatnánk — hiszem Icamegosztás. hogy növeked- gében, az alkalmazott tech- időközben gyártmányuk lu- lék a valamennyi piacon elő* nológiában és a termék mű- xustermékből tömegcikké vált. nyösen értékesíthető termé* szaki jellemzőiben. A világ- Valóban, ugrásszerűen nőve" kék aránya, hogy javulion a piac nem igazodik a kis* kedett a sorozatnagyság: évi népgazdaság egyensúlyi hely- országok sajátosságaihoz. Sze- 20 ezerről több minit 400' zete. rencsére nem vagyunk ma"

ezerre. De nem automatiku* A szocialista Integráció gunkra utalva, a KGST nagvsan. Géltudatos fejlesztő mun- kibontakoztatásának szerű lehetőségeket kínál

Icával, licencvásárlással időszakában élünk, számunkra,

megteremtették a versenvké- Erőfeszítéseink, eredményeink A z újkeletű világgazdapesség feltételeit. Ezért nem napról napra erősítik az egyes ségi változások hatásá'

okoz különösebb gondot szá- iparágak, vállalatok helyét, ra a hatalmas és gazmukra az importált hűtőszek- növelik szerepét, lehetőségeit dag tőkésországok feilődé- rényekkel való verseny, az a.z intenzív nemzetközi murr Kükben megtorpantak, s új idei 50 ezer darabos szocia" kamegosztás rendszerében. A utak és módok keresésére lista behozatal. A baráti or- fejlesztési erők és az anyagi kényszerülnek, hogy kilábai- szágok maguk is 70 ezer da- eszközök olyan célszerű ossz- ianak a stagnálás, a vissza- rab Lehel hűtőszekrényt vá- Pontosítása szükséges, amely esés, az infláció és a munka- sárolnak 1975-ben, a tőkés- lehetővé teszi a már elért nélküliség zsákutcájából. S piacokon pedig 120 ezret érté- Pozíciók megszilárdítását, ki- ebben a korban, rövid, és kési ten ek a jászberényiek. szélesítését és ú.i területek hosszabb távon egyaránt a A versenyképesség, a si- feltárását. szocialista nemzetközi összeker képlete: minden piacon A nemzetközi gazdasági fogásra építve, tette közzé az

értékesíthető, konszerű, olcsó kapcsolatok elmélyítésében MSZMP programnyilatkoza- termék. A képlet egyszerű, a meghatározóak a kormány* tát, amely szerint hazánk a feladat bonyolult. De megöl- szintű döntések, a két- és következő 15—20 évben „a dósához nagy lehetőséget és sokoldalú államközi megálla* fejlett szocialista társadalom sok segítséget kapnak a vál" Podások. A közös beruházá- műszaki és gazdasági bázisó- lalatok szocialista államunk- sok a szovjet nversanyagkin- nak megteremtésével gazdatói és a KGST-arsaágöktól. esek kiaknázásában, az az* ságilag fejlett országgá vá" Az 1976—1980-as időszakra beszit*. a cellulóz-, a foszfát-. a lik”. És minden nap értelmes, szóló tervek nemzetközi földgázellátás javítását szol- eredményes munkája, a ne- egyeztetése befeiezíéséhez kö- giálva. A nemzetközileg össze* gyedik ötéves terv sikeres zeledik. Máris megállapítható, hangolt központi fejlesztési teljesítése közelebb hozza e hogy hazánk külkereskedelmi Programok, amelyek optima- lelkesítő, sokat ígérő távlato" forgalma a KGST-országok- lis nagyságú kapacitásokat kát. Kovács József

kai — változatlan, áron szá- hoznak létre, nagyszabású molva — 40—45 százalékkal kooperációikkal a vegyipari lesz magasabb 1980-ban az termékek, vagy a számítógé- 1975. évinél. Ha figyelembe nek gyártásában. Hamarosan vesszük, hogy ennek még hosszú lejáratú államközi meg- mintegy 10 százalékos túltel- ál:lapodások rögzítik maid azt jesíjése várható, akkor meg' is. hogy mennyi almát, ba- állapít hatjuk: a vállalatok romfit, konzervet, ruhát, ci- többségánek legfőbb értéke«'- pőt, alkatrészt, szerelési esv- tési, beszerzési gondjai sok séget, gépet, berendezést, félévvel előre megoldottak. szerelést szállíthatunk a ba*

A szocialista tervgazdaság ráti országoknak 1980-ig több központilag gondoskodik a milliárd rubel értékben, vállalatok nyersanyag- és Mindez nagy biztonságot

energiaszükségleteinek meg- teremt, megalapozza a jövőt, felelő kielégítéséről. A Szov de nem szülhet kényelmet. A jetunió 1980‘bam már várba- vásárlók, a partnerek bizal- tóan 7,5 millió tonna kő- mát újból és újból lelkiisme- olajat, egymillió tonna kő- retes, gondos munkával, élőolajipari terméket * szállít ha- relátó fejlesztéssel ki kell ér* zámknak. A szovjet földgáz-, demelni. Csak így tudunk

Tanároknak, diákoknak egyformán hasznos

Április utolsó napján mutatták be a pedagógusoknak és május 8-án adják át a diákoknak a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és ^Szakközépiskola új könyvtárát. A korábbi tanári és diákkönyvtárat a miniszteri határozat nyomán egyesítették. s hogy jobban elférjenek. közös helyiségben, egy tanteremmel kibővítve helyezték el. Állománybővités- re a városi tanácstól 30 ezer forintot kaptak. Polcokra, felszerelésre, 75 ezer forintot fordítottak. A szükséges kőművesmunkát — faláttörést, *j óbehelyezést — az építőipari tagozat tanulói végezték. Az áthelyezéssel járó állományellenőrzést, rendezést. selejtezést a n.yomda- könyvtáb gyakorlati foglalkozás keretében, s jócskán rááldozva szabad idejüket is, szintén a diákok végezték, különösén az első. másod- és negyedévesek.

A könyvtárban a diákok és % tanárok egyaránt hozzáférhetnek munkájukhoz), tanulmányaikhoz szükséges kézikönyvekhez. különféle szakkönyvekhez, kötelező olvasmányokhoz. Az állomány egy része audiovizuális szemléltetőeszközökből áll, melyek ma már elengedhetetlen kellékei az oktatásnak.

A diákok délutánonként vehetik igénybe az Olvasó- és kölcsönzőhelyiséget, melyben délelőtt tanítás folyik, a tanári olvasó pedig bármikor a pedagógusok rendelkezésére áll. s alkalmas klubszerű rendezvények lebonyolítására is. Az új könyvtárban még sok a tennivaló. A feladatok közül az eg^ik legfontosabb a katalógusénítés. mely valószínűleg a jövő évben kezdődik, s valószínűles néhány tanéven áthúzódik maid. Ennek s más apró hiányosságoknak ellenére a rnadáchosoknak minden

okuk megvan, hogv büszkék legyenek szép, új iskolai könyvtárukra.

— Ünnepeltünk. Mi minden évben megünnepeltük május elsejét. Hiába volt a csendőrszurony, a rendőri felügyelet, mi mindig megünnepeltük. A Derecske alatt, a Tippanban. Azért itt, mert ez az erdő távol esik a falutól. Itt gyülekeztünk. Énekeltünk. Munkásdalokat, Volt amikor szétzavartak bennünket a csendőrök. Arra. hogy spicli, vagy csendőr közeledik a találkozó felé. egy jelünk volt. Aki. vagy akik őrségben álltak, egy megadod nótát fütyültek. Ez a dallam sok mindent elárult számunkra. Ilyenkor ki-ki a maga irányába távozott. De ilven körűimények közöd is énekeltünk, ünnepeltünk.

•ér

A karancslaouitői íS/.őllős János. nyugdíjas bányász szavai ezek A 70 éves, de korát meghazudtoló ember vallott ígv a közelmúltban lefolytatod bezzá’igetésen Mvugdíias. Harminchat éve! dobozolt a bányában. A megé'-deme’t pihenését tölti szerény kis odhonában. Nem nyugszik ma sem.

Nemzetköziség jelen időben

„És nemzetközivé lesz holnapra a világ...” — hangzik fel az Intemacionálé világunk oly sok pontján és annyi nyelvén, szinte átölelve a földgolyót. A proletár nemzetköziség eszméje egyidős a munkásmozgalom megszületésével. A prole társág ot saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a világgazdaság és világpolitika porondján összefonódó tőkésosztállyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus—leninizmus klasszikusai az internacionalizmus követelményét a forradalmi elmélet szerves részévé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a legnagyobbfokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, átültetésére a mindennapok harcába.

Használtuk a múlt időt a történelmi visz- szapillantás során, s a jövő időt az Interna- cionálé utolsó sorának távlatokat idéző kiesen, gésével. A legkézenfekvőbb igeidő számunkra mégis a jelen idő: mit jelent a proletár internacionalizmus most. 1975 tavaszán, az idei május elsején?

A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem változik évekkel, még hosszabb lélegzetű korszakokkal sem. Változik és állandóan új arculatot nyer azonban a világ, amelyben élünk s ezáltal az internacionalista magatartás érvényesülése a gyakorlatban. A szocializmus világrendszerré vált, három kontinensre terjed ki. A fejlődés menetében meghatározó szerepet játszanak a szocialista közösség országai, gazdasági, politikai és védelmi együttműködésük, tengelyében a Szovjetunióval. Afrika. Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyarmatosítók szabad vadászterületei: fiatal nemzeti államok jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján, s nem kevés gonddal, de általában az antiimperialista arcvonalon sorakoznak fel. A tőkésországokban is nő azoknak száma, akik felismerték, hogv a kapitalizmuson nem segít a tüneti kezelés — más társadalmi rendszerrel kell azt felváltani. Különböző feltételek alakultak ki, bonyolult világban élünk — eszerint kell elhatároznunk magunkat a döntésre, cselekvésre.

Az internacionalista álláspont jelen időben annyit jelent, hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a társadalmi haladást és a békét írták zászlójukra. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról. hogy termonukleáris korszakiban, élünk, amikor a felhalmozódott tömegpusztító fegyverek az emberi civilizáció sokszoros megsemmisítésére elegendőek. Ezért küzdünk úgy a haladó eszmék győzelméért, hogy közben elhárítjuk az atomvilágháború katasztrófáját. Az új társadalmi rendszer győzelmét a példa ereiével és vonzásával, viszonylag békés körülmények között, békés versenyben kívánjuk megvalósitani.

Mindebből logikusan következik, hogy az internacionalizmus elsőszámú parancsa ma:

erősíteni a szocialista országok közösségét, fokozni gazdasági fejlődésüket és erejüket, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárdságukat, védelmi képességüket. Ez a háttér biztosítja, hogy a szocialista országok külpolitikája alapvétőéin hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülés folyamatát. A szocialista országok közösségében is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapasztalatait és dicső mólját, eredményeit és erőforrásait, valamint következetesen internacionalista politikáját tekintve kiemelkedő szerepet vállal ebben a küzdelemben.

A szocialista országok közösségének erősítése, az egység megbonthatatlanná tétele érdeke e szövetség közvetlen részeseinek, de egyúttal a világ minden jóakaratú és józan emberének.

A ma internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát jelenti. Nem elegendőek tehát a hangzatos jelmondatok. Pedig, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, miközben „forradalmiságát” ismételgeti, az internacionalista összefogás megbontására törekszik, éket akar verni a békéért és a társadalmi haladásért küzdő különböző osztagok közé. Vajon az úgynevezett „szuperha- talrni tézisek”, amelyek az osztályszempontok elkendőzésével egy furcsa és torz világképet festenek fel, a „gazdag észak” és a „szegény dél” szándékolt szembeállítása nem arra szolgálnak-e,, hogy viszályt szítsanak, s a szegény és támogatásra egyelőre valóban rászoruló nemzeteket éppen leghívebb barátaikkal állítsák szembe? S nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik internacionalizmusukat hangoztatják, s közben nacionalizmust szítanak, önös érdekeiket a közös ügy, a közös harc elé helyezik.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság politkiáját és cselekedeteit ’mély internacionalizmus vezérli. Az MSZMP egyszerre érzi magát felelősnek a magyar nép, s az egész nemzetközi komimu- nista mozgalom előtt. Tevékenységünkben így forr össze a nemzeti érdekek képviselete az internacionalizmus ügyével, a kettő egysége mutatja a helyes utat. A mindennapok során ez a fejlett szocialista társadalom hazai építését, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való töretlen együtt- munkálkod'ást jelenti, messzemenő részvételt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista integrációban: a szolidaritást az an- tiimperialista politikát folytató országokkal, s a tőkié»országok munkásosztályaival, a küzdelmet az enyhülés folytatódásáért.

És nemzetközivé lesz holnapra a világ.; I A nagyszerűnek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenekelőtt tettekkel.

Réti Ervin

... és remegett a hegy

Dolgozik a ház körül, ott van minden párt-, vagy tanácsrendezvényen. Ma is hallatja szavát. Hiszen Szőllős János, története nagyon szorosan összefügg a munkásmozgalommal, a ma életével. Párttagsági könyvében olvastam, hogy munkásmozgalmának kelte 1925. A pártnak 1926. óta tagja.

A csendes beszélgetés során egy rendkívül gazdag élet tárul az ember eié. A hallgató szinte alig hinné el, hogy ez mokány ember Tn.,,!', 1917-Oen dolgozni kezdett a zagyvái rakodón. Még gyerekembernek sem szólították, csak gyereknek. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor sem haladta meg életének 15, évét. De ott volt volt a többiek között. Gyerekfejjel menetelt a vöröskatonák mellett — igaz fegyver nélkül. Ez az időszak azonban fordulópontot jelentett Szőllős János életében. Ettől az Időtől ott találjuk a sztrjákok egész sorában. 1911-ben, 29-ben vagy máskor. Érezte, hogy a május, elsejéken hangzott erdei beszé'getásek csak a munkások összefogásával ölthet testei. lay is dolgozott. így is élt. 1929-ban elbocsátották a bányától. Ezárt a külföldé*, Bégiumot választotta. De szive haza, a nógrádi, a karancsaljai bányászok közé húzta. Hazajött. Újra részt vett a május elsejéken de már nem mipt hallgató hanem már ha.llaf- *a a szavát, mesélt Belgiumról. a belga bányászok életéről, s arról, hogy mit

kellene tenni: szebb legyen a bányászok majálisa, tizek a szavak máshová is eljutottak. Így kerüli csendőrkézre és 1932-ben a letartóztatás sorsára.

— Úgy május elseje előtt a .párt mindig gondoskodott arról, hogy megfelelő röpcédulákkal rendelkezzünk

— emlékszik vissza. — Ezeket a röpcédulákat ott, azon az úton szórtuk, ahol a bányászok jártak munkahelyükre. Akkor is voltak május elsejei jelszavak. Munkát, kenyeret követeltünk. Általános választást

— hirdettük a röpcédulákon... Régen volt, roa már nehezen emlékezek vissza az ember majd egy emberöltőre.

Homlokán ráncok jelennek meg Szőllős János átéli azokat az éveket, emlékeket. ..

— Ünnepeltünk. Mi minden évben megünnepeltük május elsejét. És egyszer remegett a hegy remegett a Tippah. Akk őr 1922. május elsejét írtunk. Már előre szervezkedtünk: hogyan kellene május elsejét méltón ünnepelni. Arra is gondoltunk, hogyan vezessük félre a csendőröket. Jött a gondolat. Két és fél kiló dinárra tót színeztünk a bányából. Tudja milyen sok ez robban óanyagban ? Nagyon sok! Akkor is először énekeltünk. Aztán elrejtettük a dinami tot. Hosszú zsinóirt kötöttünk rá, hogy messze eltávolodhassunk a helytől. Meggyújtottuk a rindert, sistergését még mindig a fülemben hallom. D© ma is érzem azt az erős szívdobogást, amim akkor volt. Vajon mi lesz? — kérdeztük önmagunktól. Felrobbant a két és fél kiló dinamit. A Tippan megmozdult. Egyetlen négyzetméter sem maradt nyugodtan. A fák is meghajoltak ezen a május elsején. Lapujtőn, meg Ka- rancsalján az ablakok is megzörrentek. Szóval szép május elseje volt... A csendőrök fejvesztetten szaladgáltak a falukba összevissza. De mi ünnepeltünk!

*

— ünnepeltünk. Mi minden évben megünnepeltük május elsejét. Most is készülök erre az ünnepre. Annyi különbséggel,. hogy ma már a fiatalokban gyönyörködöm. Azt nézem, milyen. szépek, kecsesek, vidámak. ök már csak a történelemből, vagy apáik, nagyapáik elbeszéléseiből ismerik a múltat. Az ő jövőjük biztosított. Talán már e' sem hiszik, hogy egyszer, 1922. május elsején itt, Ka- rancslapujtőn a Tippan alatt egy robbanástót remegett a hegy!

Somogyvári László

NÖGRÁD - 1975, május 1., csütörtök 5