Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

Képernyő előli

i

űndolalok a felelet

után

Vasárnap befejeződött a televízió legújabb, nyolc részes sorozata, Déry Tibor: Felelet című regényének tévé- íilm-változata.

Zsurzs Éva vállalkozása témaválasztásban ezúttal is méltó volt a korábbiakhoz; például a néhány éve látotthoz, A fekete város című Mikszáth- mű tévé-adaptációjához. Azt is szívesen és örömmel fogadtuk, hogy a Felelet a ko- láb'oiakkal ellentétben „szűkített'' adásidőben került képernyőre. ami azt jelentette, hogy heti két sugárzásban egy hónap alatt a teljes produkciót megismerhettük.

Az író és a mű iránti felfokozott várakozás azonban az ígéretes kezdet után — sajnos, — mind inkább lanyhult a nézőkben, a tévéfilm statikus részekbe torkollott. így erőtlenné vált, hatásában ernyedtté. Pedig a harmincas évek munkásmozgalmi eseményei drámai Ságban és a eselekménvességet tekintve remek lehetőségeket kínáltak a rendezőnek.

Zavarta a mű egységes élvezetét sok egyéb filmdrama- turgiai megoldatlanság is. A film ugyanis mindvégig két külön cselekmény szálat gombolyít; Farkas .Zénó professzorét és a ki;», proli-srác, Köpe Bálintét és ikömyezetét. E két osztály találkozása azonban történelmileg bár teljesen valószerűtlen, az. érintő' pontok, mégis annyira lazák a filmben, hogy szinte már értelme sincs, miért követjük mindkettőt úgy, mintha valami eredményre számíthatnánk a kibontakozásban. A professzorról tudjuk — legalábbis halljuk emlegetni —, hogy európai hírű tudós, racionális elme, a maga módján humanista, aki nem hódol be a kor politikai kívánalmainak, Köpe Bálint a proletár gyerekek korabeli életét éli, ver gödi — mindkettő a maga társadalmi miliőjében szemléli és értékeli a valóságot, a politikai közös platform azonban hogyan is alakulhatna ki!? A professzor végül megfutamodik a felelősségvállalás kényelmetlen* ségei, esetleges következményei elől; öngyilkos lesz. De

„Játékos”

Van egy új játékom. Előne közölhetem, hogy nem én ta* lábam ki. Úgy adódott — hát rácsaptam. Nos, a játék nagy eiőnye, hogy egy személy is látszhatja, és nem kell hozzá más. mint egy telefon.

Ezek után ismertetném a játék lényegét. Az ember telefonálni akar. teszem azt egy kedves barátjának. Mielőtt azonban hívná a szóban forgó számot, tippelni kell — az eddigi tapasztalatokra alapozva —. Ijogv kb. hányadik tárcsázás után jelentkezik be a kívánt lakás. Azt mondják. azonnal ? Nem ilyen egyszerű a dolog. Mert a csodálatos technika ióvoltá- ból ismeretséget köthetünk eddig ismeretlen emberekkel is. Tippelünk tehát; ha minden jól megy negvedszeri hívásra beszélhetünk a kedves ismerőssel. Tárcsázunk, jól van, kicsörög. — Halló, Kati, te vagy? — De kérem, itt nincs semmiféle Kati. ez az X gyár portája. — Elnézést téves!

R erősünk az örömtől, már van egv találatunk. Újra próbálkozunk. Valaki felsivít: —

telefonok

Pista, ismét a telefon,betyárok! Éles csattanás és még egv találat. Most máir óvatosabban tárcsázunk és imádkozunk ; csak nehogv megint Pistáékhoz csörgessünk! Szerencsénk van, mert a gimnázium portása igen kedves bácsi, a kivitelező iroda főmérnökének pedig egész kellemes baritonja van. Végül ötödszörre meghalljuk Kati hangját. Kesergünk. Nem nyertünk, rosszul tippeltünk.

Hogy költséges a játék, mert közben négy forintot elpotyáztunk? Ne ijedjenek meg, erre is gondoltam. Mert a szabályok között szerepel, hogy a játékot nem ajánlatos sajáit- telefonnal űzni. erre a óéira kiválóan alkalmas a vállalati készülék. Egv nagy cégnél oly mindegy, hogv pár forinttal több. vagy kevesebb telefonszámlát fizetnek!

Most már csak attól félek, a posta elrontja a szórakozásomat és tesz valamit annak érdekében, hogv a telefon soha ne kapcsoljon félre és a hívott szám azonnal jelentkezzék.

—vk*»—

egyáltalán nem 'bizonyos, hogy a gyávaságáért —, a feleletért, melyet a vele szembeni inzultusokra ad, csupán ő a felelős, amiért nem juthat el valódi szövetségesei oldalára, s csupán a régi szövetségesektől kitaszított embernek érzi magát végső pillanataiban.

Ha az új szövetségnek való megnyerés akarati törekvése intenzivebben mutatkozna a

műben, a két majd hogy önállóan futó cselekményszál szövedéke hitelesebben érvényesülne a Felelet során.

A Déry-regényt megfilmesí-. tő művészstáb nagyszerű munkát végzett, s még az olykor sematikusnak ható politikai tirádákat is majdnem elhihető- vé emelte. Elsősorban Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Komlós Juci, Törőcsik Mari, Ruttkai Éva, Észtergályos Cecília remekelt, de igen kellemes meglepetésnek számít a diák színjátszó Kuna Károly feltűnése is a filmben, Köp>e Bálint rokonszenves alakjában.

Mindent összegezve; Zsurzs Éva rendező jó szolgálatot tett 'a Felelet megfilmesítésével, az észrevételek mellett is olyan produktum született kezei alatt, amely a középszernél magasabb mércét üt meg filmgyártásunkban.

Egyébként az elmúlt hét műsorában tallózva említést érdemel Illyés Gyula: Tűvé- tevők című zenés parasztko- médiáiának látványos — sajnos, nagyon gyenge, némelykor a műkedvelés rossz hagyományaira emlékeztető előadásban. A veszprémi színház ezúttal jóval önmaga teljesít- ményszintje alatt maradt.

Szívesen néztük végig Vik- tpr Rozov: Négy csepp című, négy kis egyfelvonásosá- nak tévéjáték-változatát Márkus Lászlóval, Andaházi Margittal, Avar Istvánnal, Sinkovits Imrével, György Lászlóval, Harsányi Gáborral, Ivá- nyi Józseffel, Csomós Marival. Tetszett Az az átok nagypapa című francia film, csütörtökön, az ünnepnap műsoreseményeiben az Önök kérték — mi teljesítjük szellemes műsoregyvelege, szombaton a Mondj búcsút, Maggie című amerikai film, majd A buszon című népszerű angol té- véfilm-sorozat legújabb epizódja. Kár, hogy e legutóbbi sugárzására olyan késői adásidőben került sor.

Jó műsorhetet tudhatunk magunk mögött.

<b. t.)

Kulturális vállalás újszerűén

Baráti légkört, otthonosságot idéz a szó; házigazda. Házigazdája, háziasszonya, van ma már több műsornak a rádióban, televízióban. Sok múlik az ő egyéniségükön: hogy kitárulkozó, őszinte legyen a vendég, ol'dott légkörű, de tartalmas, értékes a beszélgetés.

Címünk egy olyan akció „fedőneve”, mely ezeket a beszélgetéseket, ezt az otthonosságot egy üzemi művelődési házban akarja megvalósítani. A házigazda egy-egy szocialista brigád, a vendégek; — erről majd később...

„Az egyéniség, az érdeklődés ismerete nélkül lehetetlen olyan kulturális programié.!; at szervezni, melyek az önművelés folyamatát meg-- igyorsítják. Beszélgetések, találkozások, közvél'eményku- tafás — ebből kell kiindulni, ha a kulturális vállalások formalitását. mennyiségi

szemléletét el akarjuk törölni” — vallja Szi’ásivi Jenőné, at Danuvia Gorkij Művelődési Házának Állami díjas igazgatónője,

A közműve'ődésben nincsenek „exportálható”, gyökerestül átültethető módszerek, igaz. Méeis ez a kezdeményezés (és ez a szemléiét!) a speciális körülményekhez., Iebetcséeekhez áfformálva hasznosítható megyénkben is.

.Házigazdát teresünk! ..

érdemes közelebbről megismerni.

Tehát a beszélgetésekkel

indult. A művelődési ház

munkatársai felkeresték a brigádokat, az érdeklődési köröket firtató kérdőívek mailé a személyes tapasztalatokat i6 összegyűjtötték. Olyan ember olya-n közösség nincs, akit semmi sem érdekel. Van. aki a politikai eseményeket figyeli szenvedéllyel, más régi lemezeket gyűjt, sok brigádban a többség könyvtarát. Erre építve magúik is összeá'Iitha.Sják egy-eyy összejövetel programját. házigazdák lehetnek.

Az akció kezdetben a ..Névadónkra 1 emlékezünk" fedőnevet kapta A Petőfi nevét viselő műhely műsoros délutánt szervezett a Petőfi- év for dúló alkalmára. Kommunista mártírjaink nevét felvevő brigádok egymást hívták meg a beszélgetéssel, ismerkedéssel egybekötött emlékműsorra. Fokozatosam így alakult ki a máj forma,: egy brigád házigazda, é3 „vendégségbe” hívhatja valamelyik másik kollektívát, x

A DANUVIÁ-bam körülbelül négyemen dolgoznak. Előfordult, hogy két Május 1-e brigád esy il'yen alkalommal szerzett tudomást a másik létéről,..

De mit tudnak nyújtani a házigazdák? Néhány példa: az, egyik női brigád Jókai Anna írónőt hívig meg. Nem várták készü.etlenüi: Olvasgatták műveit kényes kérdéseket is feltettek. Így let a máskor talán csak formális író-olvasó találkozóból igazi- találkozás. a vendégkollektí* va tagjainak is e.rnény án a brigádnapló bejegyzése mögött, Mások 1 őrmezőéin tán-t! tartottak; értékes, régi jazz- lemezek meghallgatása után el beszélgettek a zenéről. A költészet napján a József Attila brigád volt a vendéglátó, az Ady, Petőfi. Radnóti brigád tagjai mellett, neves előadóművészek pedig a vendégek.

Nehezen mérhető egy ilyen kezdeményezés haszna. Ha egy üzemi; művelődést házban valósítják meg,, mint a zug'óiak. érezhetően nő a látogatott;ág, a kulturális programok iránti érdeklődés. De ehhez hasonló akciókhoz nem alapfeltétel, a soktermes művelődési otthon. Sőt, talán még hasznosabb ez a forrnia olyan munkahelyeken, ahol nagy rendezvények fogadására nincs lehetőség. Elég egy klubszoba, — csak vállalkozó kedv és érdeklődé?, tegyen. Érdemes megpróbálni !

G K M.

Mai tévéajánlatunk |

Szlovák színmű

21.35: 60 KÉRDÉS.

Fiatalok vetélkedője a Szovjetunióról. Közvetítés a Szovjet Tudomány és kultúra Házából.

A Lapkiadó Vállalat szervezésében hosszú hónapok óta folyik a vetélkedés Ki mit tud a Szovjetunióról címmel. E verseny elő- és középdöntői után a televízió nvilvánossága előtt ezúttal a döntőre kerül sor. Ipari tanuló. szakmunkásképző intézetek tanulói, vidéki és fővárosi fiatalok versenyeznek a Szövi etundóról szerzett ismereteik alapján.. A verseny döntőjébe hat csapat jutott, s most ők mérkőznek egymással. Kérdéseiket a szovjet tudomány, a kultúra, a sport, a hadászat és a történelem területéről kapják, s nagy ipari és egyéb létesítményekhez kapcsolódó feladataikat is meg kell oldaniuk.

A játékvezető Sugár András, szerkesztő Fellegi Tamás.

a Déryné Színházban

Az Állami Déryné Színház, Ján Solovic Meridián expressz című megrendítő lelkiismereti drámáját május 6-án mutatja be központi színházépületéljen. Az izgalmas történet szálai a háborús időkre, a Nemzeti Felkelés idejére nyúlnak vissza. A Beke Sándor-forditotta í színdarabot Turián György meghívott vendégként állította színpadra. A főszerepeket Hajdú Endre Jászal-díjas, Feleki Sári Kossuth-díjas, érdemes művész és Torday Gábor játssza. A jelmezeket Rima- nóczy Yvonne, a díszleteket Tarr Béla tervezte.

A Kossuth Könyvkiadó A marxizmus—lenAniamus klasz- szikusainak kiskönyvtárában ismét megjelentette Marx—

Engels: A kommunista párt kiáltványa című történelmi művét. A barátság három évtizede című album a Magvar

A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg Bellay Ágnes és Rábai Imre közös munkája, az Ez is. az is az elemi ma' tematikáról. A kötet matematikai feladatokat tartalmaz az egyetemi matematikai ta- nulmányokra készülő fiatalok számára. A kiadó a Kossuth Könyvkiadóval közösen ielen"

14Rózsi az utcán vacogott * félelemtől. Amerre nézett, te- metetlen hullák hevertek. Katonák és civilek, gyerekek és asszonyok. A vár aljában egy kórház előtt, mint a fahasábok, gúlába rakták a meztelen holttesteket. Sok helyen az úttestet teljesen elzárta a ledőlt házak törmeléke. Egy épületet kettészelt a bomba. A szobáik egyik fala tökéletes épségben nézett az utcára. A hengerelt mintájú fala/

(Kisregény)

— Köpetzy ezredes urat

keresem — mondta és valami mosolyfélét erőltetett az arcára.

— Hát azt már hiába. •.

fenének kell az

ezt

kon családi képek lógtak, Merhögy az úgy meghótt,

egy hatalmas falióra ingója hogy jobban nem is lehet — _ _ ___ ___

m

ég lengett. Élő embert se-' mondtg a katona, de a hang- háborút is megnyerheti vele.

— Mi mór?

— Itt van az enyém, is elviheti zászlós űr — dobta oda az őr a fegyverét. — Itt van két tele tár is. Olyan ez a fetgwer. hogv akár a

ja inkább vidám volt, mint

részvéttelies Tószeghy a vállára vette a- Km * nyavalyának. Vi- ^ert és követte Rózsit,

gye azt is el a zászlós úr. — Mi lett a gazdájával ?

— Hagyja, csak — nevetett kérdezte a lány.

Rózsi. — Két napja engem — Köpetzy ezredes úrra

is kineveztek parancsnoknak, gondol?

két katona lépett Ügy látszik most ilyen világ _ idefigyeljen, fiatal úr.

járja. Vegye csak el azt a Ha maga azt akarja, hogy az parancsnokságot, aztán vezé- életben még valaki is úrnak nyeljen egy nagy „oszolj”-t. szólitsa, akkor ne nevezzen Na menjünk, Pubi — karolt a úrnak egy vadállatot....

— Hogy megváltozott mahol sem látott.

Lihegve iramodott neki a meredek lépcsőnek. Már majdnem elérte a Halászbás- tvát, amikor éles kiáltás állította meg;

— Alii! Hová mégy? —egy kapu alól ki.

— A Prónay különítményhez. Egy fontos üzenetet hozok Köpetzy ezredes úrnak. ..

A katonák eligazították. U(mutatásük nyomán Rózsi

fiúba.

Maga is hallotta mór,

most mór könnyen megtalál- hogy így hívnak? ta az egykori iskolát; ahol a — Mert olyan is, mint egy különítmény székelt. A ka- berezelt fiú. — nevetett a puban fegyveres őr lépett lány és meglódította Tószegeié: hyt.

— Hová, hová, szép me- — Várjon! A géppiszto- nyecske? lyom!

NÓGRÁD - 1975. május 6., kedd

ga, Rózsi — csodálkozott a zászlós.

— Minden megváltozott mostanában... Szóval, mi van az ezredesével?

— Lelőtték! Méghozzá a németek. A parancsnoki kocsiján akart átmenni « német vezérőrnagyhoz. Két SS megállította és kiparancsollák a

kocsiból. Köpetzy ordított,

tiltakozott, de a németek kirángatták és vele engem is. Köpetzy a pisztolyáért avult, de még félúton sem volt a keze, amikor a német már beleeresztett egy sorozatot. Engem csak fenékbe rúgtak. ..

Rózsi elégedetten bólintott:

— Megspóroltak néhány

golyót Simónak... '

— Kik azok a Simóék?

— Majd megtudja — mondta Rózsi és megtorpant. Egy palota romjai közül mo- corgást, majd erőtlen, halk nyerítést hallott.

— Itt egy ló van valahol. ..

Fürgén ugrott be a romok közé. Az épület mögött felfedezte az istállót. A tetejét elvitte a légnyomás, de a fehér csempés falak épen álltak és az i tatéval vú vörösen erezett márványból készült. Az istálló tele volt oszlásnak induló lódögökkel. Fertelmes bűz csapta meg Rózsit...

— Hát te, hogy maradtál életben? — lépett a lóhoz a lány. Hófehér, nemes ló volt. Fejét még most is magasan tartotta, pedig bordái majdnem kiszúrták a bőrét, és a hátsó combjából egy repesz kiszakított egy hatalmas da rabot.

— Agyon kell lőni. hogy ne szenvedjen — ipondta a zászlós.

(Folytaljuk)

—Szovjet Baráti Társasággal közös kiadósban jelenít meg és sok értékek fotódokumentumot tartalmaz. Nádasdi József tanulmánykötetének címe: A forradalmi munkáspárt és tömegkapcsolata. Csemok Attila kötete a nemzeti jövedelmiről szól.

Az Akadémiai Kiadó űi" don-jágai közt találjuk Ágh Attila művét, A marxi történelemfilozófia kialakulását. Üj, átdolgozott kiadásban látott napvilágot a Hazánk. Ma- gvarország. Az első kötet hazánk népéről, történelméről, gazdaságáról szól. míg a második kötet a művelődés, a tudomány, a művészet helyzetét, legfontosabb tudnivalóit ismerteti. A két kötetes kisenciklopédia sok képet, illusztrációt és térképeket is tartalmaz. Az Irodalomtörténeti Füzetek új kötete a Vajda János Társaságról szól. Szalai Imre tollából: Aranv János összes műveinek sorozatában látott napvilágot a 15. kötet, amely .a költő 1828 —1851 közötti leve’ezését tartalmazza. Danes István: Idegrendszeri sajátságok és a munkastílus című érdekes tanulmányában esztersálvos* tanulók tevékenységéi elemzi, változó munkafeltételek 1 közölt.

tette meg Iván Maiszkij. a híres szovjet diplomata visz' szaemlékezéseinek rendkívül érdekes kötetét, amely az 1925—1945 közötti időszak sok fontos nemzetközi kérdésére is válásét ad.

Az Európa Könyvkiadó A Győzelem Könyvtára máris népszerűvé vált sorozatának új kötete CiriU Kosmac: Ballada a tromio;,iái ól meg a felhőről című könyve, amelv egv kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz. Az Európa" zsebkönyvek sorozatban látott napvilágot Armand La- npux: Witrin őrnagy című regénye. Szovjet írók elbeszéléseit tartalmazza hazánk felszabadításáról az a kitűnő antológia, amely Magyar földön címmel, a Kossuthtal közös kiadásban jelent meg. A világirodalom remekei 6. sorozatának új kötete a Po" kolraszóllás; ez a második világháborúról közöl művészi értékű elbeszéléseket.

A Móra Ifjúsági Könyvkiadó ismét kiadta Gerencsér Miklós: Hátsó város című regényét, amely átdolgozott formában jelent meg. Szergei Artyusenko elbeszéléskötelének címe: Hétpróbás kígyó- vadászok.

*

i