Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

«SPORT­Néhány év alatt Modellezőétől Lutlányhalásziban Megy önkiben mind több azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik az MHSZ klubjai­ban, vagy lelkes pedagógu­sok közreműködésével az ál­talános iskolákban ismerked­nek meg a modellezéssel. Azzal a szakágazattal, amelv a gyermekekben kifeileszti n szépérzéket. hozzásegíti őket a rajz-olvasáshoz, a sza- dab idő célszerű eltöltéséhez, az egyes munkaeszközök használatához. Az elmúlt időben sokszor hallottunk már a ludánvhalászi model­lezők sikereiről. Péter Zol­tán. tanárt, a modellezés sze­relmesét kérdeztük. hoavan is kezdődött az az eavre jobban felfelé ívelő vállal­kozás? — A Ludányhalászi általá­nos iskola napközi otthoná­ban az 1971—72-es tanévben kezdődött a modellezés, azóta is ón vezetem a szakkört — kezdi a választ Péter Zoltán pedagógus. Akkoriban alap-' és középfokú haiómodellezést folytattunk. Rövid idő eltel­tével a mesvei versenyen is jól szerepeltünk olyan me­zőnyben, ahél rutinos klub­tagok is indultak Salgótar­jánból és Balassagyarmatról. Egyéniben első. míg csapat­ban ugyancsak első és har­madik helyezést harcoltunk ki. Ennek megfelelően az or­szágos úttörő-olimpián lu- dtámy halászi pajtás képviselte N ógrád megye színeit. — Az első sikerek után • hogyan folytatták a munkát? — A következő években a baj ómodellezést alap Tokon tölvtabtuk, a repülőmodelle­zést viszont alap- és közép- tokon is. Büszke vagyok ar­ra, hogy repülömodellezésben igen csak szép sikereket ér­tünk el eddig. Két évvel ez­előtt például az úttörő-kate­góriában az első kilenc he­lyezést ludányhalászi tanuló mondhatta magáénak. — Milyen létszámmal dol­gozik a szakkör? — Az évenként ismétlődő tanfolyamokon, mintegy 35 fiatal tanulja a modellezést. Néhány év alatt viszont több mint 100 tanuló kóstolt bele a modellezés szépségébe. Úgy érzem, egy községben ez a szám megfelelően repre­zentálja a modellezés iránti érdeklődést. Azok. akik köz­ben kikerültek az iskolából, munkahelyükhöz közeleső klubokban, vagy önszorga­lomból sokan tovább folytat­ják a modellezésit. Többen mag ma is felkeresnek szak­mai tanácsért. Természetesen akinek tudok most is segí­tek. — A szakkör összetételéről mit hallhatnánk? — A szakkörben főleg ötö­dikesek. illetve hatodikosok munkálkodnak. Találhatók azonban hetedikesek és nyol­cadik osztályosok is. A kör tagjai közül Puszta Ferdi­nand nyolcadik osztályos ta­nuló a legjobb felkészültségű. Hallatlan pontossággal és az esztétikai követelményre is figyelve alkot, dolgozik. A résztvevők többségét bizony meg keli tanítani a helyes vonalzókezelésre, a szerszá­mok forgatására. Jó érzés viszont láitni a gyerekek igyekezetét, amint összeállít­ják, festik, csinosítják a mo­delleket. A nevelőnek kelbe ettől nagyobb öröm. mint amikor a tanítvány már ön­állóan is tud alkotni. J~ Milyen nevelési mód­szereket érvényesít a mun­káiban? — A napközi otthonban helyes dolog a tanulók ma­nuális foglalkoztatása. Há­lás vagyok az MHSZ-nek. hogy a modellezés révén erre nagyszerű lehetőséget ad. Igyekszem a gyerekekkel megismertetni a honvédelmi szövetséget. Ennek érdekében számos szednél,tető eszközt használunk fel. A modellezés népszerűsítésére, a honvédel­mi nevelés fontosságára fel­hívjuk a fiatalok figyelmét.! Talán annak eredménye, hogy gyerekeink közül többen be­léptek a ludányhalászi MHSZ lövészklubba. — Fontosnak tartom azt is pedagógiai szempontból, hogy a pajtások az általuk elké­szített modellt bemutassak szüleiknek. Erre különösen a versenyek előtti napokban nyílik lehetőség, amikor rö­vid időre hazaviszik féltve őrzött remekeiket. — A ludányhalászi nevelő- testület az iskolai modelle­zést. a lövészetét elismerés­sel értékeli, mert része a honvédelmi, valamiint szoci­alista hazaszeretetre történő nevelésnek. A munka ió úton halad. Az eddigi gyakorlat és tapasztalatok alapján szeret­nénk a jövőben is még sokat, hallatni a község modellező- életéről. honvédelmi nevelő munka járói — mondta vége­zetül Péter Zoltán tanár. Demény László Hazai siker az északi rangadón SBTC—DVTK 2i0 (1.0) A tartalékok találkozóján Konyha 11-esből lőtt góljával 1:0 arányban nyertek a hazai­ak. Az első csapatok mintegy ötezer néző előtt Palotai já­tékvezető sípjelére a követke­ző összeállításban kezdték a játékot. SBTC: Magyar — Miklós, Kmetty, Kovács II., Kegye — Répás, Básti, Varga — Kajdi, Marcsok, Horváth, Edző: Dávid Róbert. DVTK: Veréb — Kovács, Salamon, Hajas, Martis — Oláh, Gör- gei, Szűcs — Horváth E., Káplár, Udvarev. Edző: Sza­bó Géza. A nyolcadik percben adó­dott az első helyzet Veréb kapuja előtt .Salamon fején megcsúszott a labda, Marcsok azonban jó helyzetben elcsú­szott. Nemsokkal később Gör­gei lövése szállt a kapu mel­lé. A 10. percben Répás csel­sorozata után Kajdihoz került a labda, aki begurított. Varga került nagy helyzetbe, de a kivetődő Verébbe lőtte a lab­dát. A 13. percben szabad,- rúgást végezhettek el a ven­dégek. Görgei belőtt labdáját Horváth E. lekezelte, lő'.t, de szerencsére Kmettyröl ki­pattant a lövés. A 20. perc­ben nagy helyzetben hibáztak a hazai csatárok. Répás in­dította Horváthot, akitől el­pattant a labda Kaidi elé. a nyurga csatár azonban 6 mé­terről fölé emelt. A 26. perc­ben megszerezte a vezetést az SBTC. Martis szabálytalan­kodott Horváthtal szemben, a szabadrúgást Básli végezte el. A szőke középpályás 25 méterről a sorfal fölött nagy gólt ragasztott Veréb havaid­nak jobb felső sarkába, 1:0. Támadott ezekben a per­cekben a hazai csapat. Zúgott a biztatás: hajrá Stécé. A DVTK csapata csak olykor olvkor jutott át a felezővo­nalon. A 33. percben balról végzett el szabadrúgást Básti. Beívelését Veréb lehúzta a felugró Kajdi elől. Ezt köve­tően Kovács II. szerelte szé­pen a kitörő Görgeit. Majd Répás és Básti lőtt mellé. Válaszul Káplár futott el a jobb oldalon, beívelt labdáját Szűcs bombázta mellé. Az el­ső félidő utolsó percében Kaj­di lövését védte Veréb. A szünetben mindkét csa­pat cserélt. A hazaiaknál Horváthot Jeck váltotta fel, míg a DVTK-nál Káplár és Udvarev helyett Váradi és Tatár jött a pályára. A 46. percben Marcsok labdájával Básti kiugrott a védők gyű­rűjéből, Salamon azonban beérte és szerelte a 16-oson belül. ÉLénkebb lett a játék. A diósgyőriek is többet kez­deményeztek. Az 52. percben érdekes eset játszódott le a pályán. Kajdi összecsapott a védőkkel, a labda Veréb kapuja felé szállt, amelyre ketten is, Marcsok és Jeck, in­dultak. Salamonék lest rekla­máltak. leálltak. Palotai nem fújt, Marcsok kapura lőtt, de Veréb hárított. A kipattanó labdát azonban Jeck az üres kapuba lőtte, 2:0. Az esetet megelőzően Kajdi megsérült, rövid ápolás után visszatért. A gólt követően a vendégek is bátrabban kítámadtiak. Sokszor azonban nem értek vissza időben és a Stécé-já- tékosok zavartalanul vezet­hették a támadásaikat. Az 57. percben Marcsok gólt fejelt, de les címén nem adta meg a játékvezető. A 62. percben Görgei—Tatár-adogatás után az utóbbi lövését védte szépen Magyar. A diósgyőriek egy­szerűen nem tudtak kibonta­kozni. A hazaiak már csírá­jában elfolytották a próbálko­zásaikat. A 64. percben gyors SRTC-'tám.adás futott a pá­lyán. Básti indította Marcso- kot, aki szorongatott hely­zetben mellé lőtt. Egy perccel később Répás labdáját, nem érte el fejjel Jeck. Ezekben a percekben Básti jobbnál jobb labdákkal indította a csatárokat. A 76. percben is ő húzott a bal oldalon. De beadásáról lekéstek a bel­sők. A 71. percben nagyszerű Stécé-támadást láthattak a hazai nézők. Básti mintaszerű átadását Marcsok estében Jeckhe-z továbbította, aki a kifutó Veréb fölött átemelte a labdát A befutó Salamoni azonban a gólvonal előtt ki­vágta a labdát. Egy bal olda­li ellentámadás után Görgei átadását Oláh lőtte fölé. A 75. percben talán a mérkőziés leg­nagyobb gólhelyzete adódott Jeck előtt. Básti átadását azonban mintegy 7 méterről « kifutó kapusba lőtte. A máso­dik félidő hátralévő percei me­zőnyjátékot hoztak. Az északi rangadón hazai győzelem született. Az SBTC javuló játékkal, főleg közép­pályás sora révén jutott meg­érdemelten a két ponthoz. Már az első félidőben is adód­tak nagy helyzetek a második játékrészben azonban szinte százszázalékos lehetőségeket hagytak ki a hazai csatárok. A DVTK nem tudott kibonta­kozni. A hazaiak jól fogtak embert, a támadásokban, a vé­dekezésben is felülmúlták el­lenfelüket. Az SBTC-ben a védelemben Miklós játéka dicsérhető első­ként, több támadást is veze­tett. A középpályán Básti jól játszott, kitűnő labdákat adott a csatároknak. Varga és Ré­pás is igyekezett. Elöl Mar. csők a második félidőre fel­javult. Jeck beállítása lendü­letet hozott a játékba, de a szélső több helyzetet kiha­gyott. A DVTK-ban Salamon, Hajas, Görgei és Tatár játéka dicsérhető. Adorján László Ez is világcsúcs Az angol Etel Ritchell kis­asszony mindenkor lelkesen, látogatta a különböző sport- versenyeket, Férfiideáljának) is a sportembert, a nemes küzdelmek győztesét tekin­tette. A csinos és kapós Etel •azonban nemcsak az álmok, hanem a tettek „embere” is volt, és csákhamiar a házas­ság révébe evezett... Első férje egy labdarúgó lett. Mi­után a házasságok nem min­dig aiz égben köttetnek, Etel asszony rövid, de viharos együttélés után elvált férjé­től. Utána egy ökölvívó ve­zette az ariy-akönyvvezetö elé, de a boldogság ez alkalom­mal sem volt tartós. Harma­diknak egy atléta állt be a sorba, ö sem dicsekedhetett sokáig Etel sgere’mével, mart á sportoldat kedv élő asszony­ka neki is csali humar • * • Iput kötött a talpára. Később egy úszóval vigasztalódott, de ezzel is kátyúba jutott a házassága. s A jelenleg mindössze " 26 éves Etel aránylag nagy „for­galmat” bonyolított le. Há­rom esztendő leforgása alatt négy sportolóval bontotta fel a házasságát, ami e téren nyilván világcsúcsnak szá­mít. Még az a vád sem il­letheti clt, hogy nem a külön­böző sportokban kereste a boldogságot... Nemrég egy őt meginterjú­voló újságírónak, no és az újabb házastárs jelöltnek ki­jelentette, hogy legközelebb sakkozóhoz megy férjhez miért — szerinte — ebben a szellemi sportban talán szoli- dabtak a férfiak. No, persze nem Bobby Fi- útila-~ scherre gondolt... Telitalálat? Eflftvard Hibbs amerikai ökölvívó-rajongó idegeren sé­tál föl-aiá az egyik New York-i női szülészeti klinika folyosóján. Percenként nézető órájára és a szülőszobai ajta­júra. Végre elérkezett a vár- va-várt pillanat. Kitárult az njtó és megjelent a főorvos sugárzó arccal. — Gratulálok Mr. Hibbs, remek fia szüle­tett! — kiáltotta már mesz- fcziről. Hibbs csak dadogni tudott, miközben hatalmas kockás zsebkendőjével törülgette iz­zadó homlokát. Néhány perc múlva lecsillapodott ég bero­hant feleségéhez. —• Drágám,, nem is tudod elképzelni, hogy milyen boldog vagyok — fuvolázta örömteli hangon, miközben büszkén pillantott az újszülött felé. — Micsoda stramm gyerek, milyen kitűnő bokszoló lesz! Közben az örömhír hallatá­ra lassan gyülekeztek a csa­lád többi tagjai is, az anyós, az apóé, testvérek és így to­vább, hogy osztozzanak a szülők boldogságában. — Hopp — ütött homloká­ra Hibbs — a gyereknek ne­vet is kell adni, de nem va­lami' sablonos mindennapit, hanem valami egészen kü­lönlegeset! Már néhány nevet H is jegyeztem — mondta noteszében lapozgatva — mi­lyen ragyogó név lenne pél­dául „gőzkalapács”, vagy ,,dinamit”, vagy talán még ennél is jobb a „telitalálat”. Képzeljétek el, ha a gyerek, ezzel a névvel lép a szorító- bat, már eleve elijeszti ellen­felét. A családi „tanács" egyhan­gúlag elutasította az öröm- ßpa javaslatát, azzal az in­doklással : mi történik, hm a gyerekből nem ökölvívó lesz és ezzel a névvel mondjuk női fehérneműt kell árulnia., Ánaiolij ov közelről... Eddigi vizsgáit jelesen szolválta. Mindezen ab­felül Botvinnik. a volt világbaj* r»ok közismert arról, hoav- nem szívesein osztogatja di­csén étét játékostársainak, így emlékezett tanítványairól: — „Mivel a leniingrádi diák ere­deti módon érti a helyzeti já" Ha valaki vonaton utazik Leningrádból Moszkvába és az egyik fülkében véletlenül találkozik Borisz Szpasszkij- jal, vagy Viktor Korcsnojjal, esetleg Mihail Tattal1 és az utazás unalmát elűzve felkéri bármelyiküket egy sakkjátsz­mára, ők azt szívesen el is fogadják. Viszont, ha az úti­társ történetesen Anatolij Karpov, az újdonsült világ­bajnokjelölt, nem kétséges, hogy udvarias bocsánatkérés utón visszautasítja az aján­latot. A 23 éves leningrádi Kar­pov az első látásra valóban komoly, zárkózott embernek tűnik, aki kerüli az újságíró­kat, mert nem igényli a hírverést. Ez azonban csak látszat. Ha ugyanis az újság­író rátalál kedvenc témájára, gyorsan feloldódik és a tőle megszokott kedvességgel be­szél elsőszámú hobbyjáról a bélyeggyűjtésről, atnely — mint vallja — a fokozott koncentrációt igénylő játsz­mák után szórakozást, igazi kikapcsolódást jelent számái- ra. Persze szívesen beszél örök szerelmérői, a sakkról is. Elárulja többek közt. hogy nem kedveli a szimultánokat, ami megint arra utal. hogy elkerülje a nagy nyilvánossá­got. szorgalmasan tanult nyelve- tékot, könnyen megtanulja az két, elsősorban is az angolt összes változatokat. Rendki" és a spanyolt. Nagyon szereti vüli magasfokú technikával a romantikus költészetet, és a táibla feletti tökéletes Kedvence Mihail Lermontov, uralommal rendelkezik. Egve- a XIX. század első felében dülállóain bámulatos érzék­éit orosz költő. kel tudja időzíteni a támadás­Hogyan is indult a „sakk- Pillanatát, amire csak esv csoda” pályafutása? egeszen kifinomult érzékikéi rendelkező és különleges stí- Anatolij az Uraiban fekvő lushoz szokott játékos képes. Zlatoust városában nevelke- Mihail Tál, aki ugyancsak dalt Míg a többi srácok reg- fiatalon szerezte meg a világ- géltől napestig fociztak. Kar- bajnoki címet, sem fukairko- pov egyetlen szenvedélyének, doit a dicsérő jelzőkkel, amr a sakknak hódolt. Alig volt kor így nyilatkozott: ..Karpov négy esztendős, amikor apja, egy emberi ésszel gondolkodó aki közismert elektromérnök, tökéletes sakk-komputer.” megismertette a kis Anatolij- Karpov korábbi mesterei jal a sakkjatek figuráit és kÖ7Ü1 szívesen emlékezik — ’ szabályait. Mar he teszt an dós Raul Jósé Capablancára. Tisztában vaavok azzal m” ^1S ki}en<;" a híres kubai mesterre is, — Tisztában vagyok azzal, eves korában pedig mar I. „kinek döntő szerepe volt stí­— mondja —,, hogy egy túl osztályú versenyzővé minősí­sok játszmát _ és résztvevőt tették. Pályafutása tehát kis- igénylő játék természetes korúsása ellenére ragyogóan velejárója a felületesseg, öt- jnduiit. Tizennégy éves kora­tusának kialakításéiban. A fiatal bajnok imádja csa­ládját, . a nyugalmat, a ma* letszegénység. így több is az ban ‘szerezte meg a mesterié- gá;n,y^ amikor belemerülhet a élíTovot” . . c.oiVilriKa TT.o'vpihilcpni. rrbP-Pif vozn lát­„áldozat „Sekély víz fenekén szik az aranyrög! találóan illik a szólásmondás, hiszen a „sakkcsoda” szíve­lölt címet, tizenöt esztendős korában, lett mester. sakkba. Egyébként meggyőzö- déses racionalista, aki nem­Karoovra négy" évvd később.' tizS&i* bévszer még saját tehetősége- -------- lene éves koráiban pedig már xt 1S ^becsuk. A Korcsnoi e lten vívott döntő játszma előtt, amikor biztos győztes­, . . ,, . , a kitüntető nemzetközi nagy­jSvő'Sü”rfBóV™dv«S^ 2S£ Vi/'jSÍ' «k látszott, szonio,« kite­hírlik — 1.3 éves koráiban ol­vasott először sakksizakkönwet. s addig kizárólag veleszületett csodálatos tehetsége egyefilen vezetője. rés megoldását. Talán ebból adódik, hogy versenyei során szívesen játszik olyanok el­len is, akiket talán más vi­lághírű nagyrnesi-ere'i elutasí­tanának. — Minek köszönheti sike­reit? — faggatták az újság­írók. gyök, de ez még nem jelent - végső győzelmet!” . Az 1973-ban Oscar-díjjal volt kitüntetett Karpov miután valamennyi jelölő mérkőzését. köztük a honfitársa Korcsnoj Szakemberek már régóta .ellen vívott utolsót is meg­áradoznak Karpov kivételes nyerte jogot szerzett. hogy — Meggyőződésem hogy képességeiről. Különösen kié- megmérkőzzön Bobbv Fi­egy modern ' sakk játékosnak melik- hogy formájában nem scherrel a világbajnoki cím­ingadozó, óvatos, nem ismeri védőiével. széles körű . inte'licenciával kell rendelkeznie és naponta legalább hat órát kell gva" korolnia anélkül, hogy köz­ben másra gondoljon. Bár rendszeresen tanulmányozom A különcködő amerikai sak­kozó nem állt ki ellene. ígv Karpov lett az új világbaj­nok. Nagy kár. hogy az ..évszá" a félelmet és — ellentétben sok. más fiatal vers-snvzőtár- sával — kifejezetten kedveli* a komplikált kompi,náci óka t. Mihail Botvinnik et. a vi-, a szakmai lapokat és könyve- lághírű szovjet sakknagvmes- zad sa'lokmérkőzáse” nem jött, két. azokból szinte elképzel- tért tekinti tanítómesterének, létre. Egy izgalmasnak, érde- hefetlen tökéletesen elsajátí- akitől — minit vallja — első- késnék ígérkező eseménnyel tani a játék minden forte- sorban is a támadás módoza- lett szegényebb a sportvilág, lyát. Hiába — gyakorlat te- tait sajátította el. S. I. . szj a mestert!' _____________________________________________ K arpov a leningrádi köz­gazdasági egyetem hallgatója. NÖCRÄD - 1975. május 4., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents