Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
Polgári védelmi önvédelmi bemutató Pásztói! rásztw. a Wókc Tsz'ben rendeztek meg a polgári védelmi üzemi Árvédelmi szervezet bemutató vizsertiyvakortatát. Mag Zoltán százados, gyakorlatvezető tájékoztatja a meg' hívottakat. Terület S’rgárs *>n yczIdősének felderítése. Önvédelmi egeszs'gügyi rai mentés kő*?>“n. Az ál’tűzrendészet beosztottjainak bemutató gyakori»* ta, a mt. résén előidézett tűz lokalizálása. Az ,ön\ é-d'-imi vegyvédelmi raj fertőtleníti a szennyezett te." jict. Állaim, ' • s-"iv>yozC''t leiül írói. , —Bábel László képriportja— Előny a nógrádi fiataloknak Inlézkedések a vidék orvoseltáioiléágáiiHk javítására Sokakat érintő témáról, a vidéki orvo6ellátás helyzetéről tárgyalt a napokban a Minisztertanács. Mint a kormány elé terjesztett jelentésből kitűnik, csaknem két és félszer annyi orvos dolgozik az országban, mint 15 évvel ezelőtt, ennek ellenére több mint 2300 orvosi munkahely betöltetlen. Az üres orvosi állások aránya különösen vidéken, a falusi körzetekben és a szakorvosi rendelőintézetekben okoz gondot. Hogyan kívánnak ezen változtatni? — erre keresett választ az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztériumban. Mint az illetékesek elmondták a társadalombiztosítás fokozott ütemű kiterjesztésével tíz év alatt majdnem megkétszereződött a biztosítottak száma, s a növekedés a falusi körzetekben ennél is gyorsabb ütemű volt. Sokkal gyorsabb, mint hogy azt a — kellő szakmai gyakorlattal is megalapozott — hazai orvosképzés ilyen rövid idő alatt követni tudta volna. Ugyanakkor ismeretes, hogy a friss diplomával rendelkező orvosok szívesebben vállalnak munkát kórházban. Szakmai szempontból ez nem baj: a betegek érdeke is megkívánja, hogy fiatal orvosaink a diploma megszerzése után először kellő kórházi gyakorlatot szerezzenek, s ne az egyetemről frissiben kikerülteikkel töltsék be a körzeti orvosi állásokat. A szakemberek hangsúlyozták: az, hogy az üres orvosi állások aránya vidéken nagyobb- mint a fővárosban vagy más, orvosegyetemmel rendelkező városokban. korántsem jelenti, hogy több ezer orvost kellene a községekbe irányítani. Jelenleg több mirt 4000 körzeti orvos dolgozik a falvakban, és az országban mindössze 280 körzeti orvosi állás üres. A tanácsok ugyanis az utóbbi években mind több helyen tanulmányi ösztöndíjakkal, egyéb kedvezményekkel és orvosi lakások biztosításával segítik elő az orvosok letelepítését. Ugyanakkor az elmúlt években igen sok helyen indokolatlanul szerveztek új orvosi állásokat. A minisztérium vezetői ezért úgy döntöttek: számba veszik, melyek azok az üres állások, amelyekre feltétlenül szükség van, és melyek azok, amelyeket esetleg meg is lehet szüntetni. Az orvosellótottság területi aránytalanságainak emellett más okai is vannak. Közismert, hogy a körzeti orvosi munka — különösen falun — állandó ügyeletet, készenlétet és a sok különféle eset rendkívül nagy szakmai jártasságot, jó értelembe vett rutint kíván. Ezért igen nehéz, s egyben igen rangos feladat a körzeti orvosok munkája. A falusi orvosoknak sokszor magukra hagyatva, laboratórium és szak- konziliárusok nélkül- szerény fölszereléssel, egyedül kell dönteniük a legkritikusabb esetekben is. Munkájuk ezért nőm nélkülözheti a kórházi gyakorlat tapasztalatait. A kormány ülésén az is szóba került, hogy az eddigieknél nagyobb arányban kell biztosítani a munkás és paraszt származású fiatalok felvételét az orvosegyetemekre. A minisztérium szakvezetői ezt — a vidék gondjaiból kiindulva — azzal kívánják elősegíteni, hogy a vidéki fiatalok számára nagyobb előnyt biztosítanak az egyetemi felvételeknél. Ennek az elvnek már az elmúlt évben is igyekeztek érvényt szerezni: a Szabolcs, Borsod, és Nógrád megyéből az orvosegyetemekre jelentkező fiatalokat például — azonos pontszám esetén — előnyben részesítették az egyetemi városokból felvételizőkkel szemben. A minisztérium illetékesei most öt évre szóló programot dolgoznak ki az orvosi állásoknak a lakosság igényeihez jobban igazodó fejlesztésére. Ugyanakkor arra törekednek, hogy a nem orvosi munkakörökben — az orvosok további tehermentesítésére — minél nagyobb számban alkalmazzanak más, megfelelő képzettségű biológus, közgazdász, jogász, mérnök és pszichológus szakembereket. Előítéletek ellen Szőllősőn... MB W smf m ** Az új környezetbe beiilasz# kedni sohasem könnyű. Különösen nem, ha előítéletek, ellenségeskedések nehezítik, meg. A X * r Söregi Sándorné Farkas Mária. A név egy csinos, fiatal, szép, barna bőrű, törékeny asszonyt takar. Cigányasszony. Arcán. SÄemein, kezén tükröződik a pedánsság, igényesség. Ujjúval rövid barna hajának fürtjeivel játszik. Beszélgetésünk közben mondatait a választékosság olyan igényével formálta meg, hogy minden szavából felelősség érződött. Szelíd, tekintetével határozottan nézett annak a szemébe, akihez éppen beszélt. Nyíltsága abból a küzdelemből fakadt, amit az előítéletek ellen vív mindenütt, mindenkor. Lassan mäh nem kell küzdenie. A gyárban el. fogadták, megszerették, tisztelik és becsülik. Munkahelye a Váci Kötöttárugyár Nógrád megyei gyáregysége Pasztán. Melegítőket varr. X — Építkezünk Mátraszől- lősön. Egyelőre az anyóso- méknál lakunk. Egy helyiségben a szoba, konyha, együtt a gyerek és mi. Csak már minél előbb készen lenne a náz a falu másik végén’ Még akkor is sok minden van, amit el szeretnénk érni. Berendezni a lakást, a vizet bevezetni, utazni is jó lenne, s csak a ..távlati tervünkben” szerepel még egy gyerek. Nekem négy testvérem van, a kislányomnak pedig egy sem. Mindig kiabál a gólyának, hogy hozzon, de eddig nem hozott. Sok pénz kell az építkezéshez. Ha még egy gyermekünk lenne. még szűkösebben tudnánk élni. Majd, ha nagyjából el. készül a ház. A férjem három évig kinn dolgozott az NDK- ban, most Salgótarjánban a Vegyesipari Vállalatnál. Én szülési szabadságon voltam Marikával, s mi is kinn voltunk. Ott egy kies*! sikerült összeszedni magunkat. Kocsit vettünk. s egv-két dolgot a háztartásba. Nagyon mennek az évek. Nemrégen ismerjük egymást, de azóta már hosszú u<iat tettünk meg. Pestről kerültünk Zagy v«pá 1 fa 1 vára albérletbe, onnan ide a férjem szüleihez.áS közben kinn a* NDK-ban. Szinte hihetetlen. Ahogy beszél, képzeletben ."Végigjárja a valóban „hoszsj|ú utat”. Édesapja kétezer forintos fizetésétől mely öt gyerekre jutott, az önálló ke. resetig, családig és saját lakásig. — Nem volt könnyű. Annak senki setn örült, g nehezen fogadták el, hogy a férjem egy cigánylán.yt vesz el feleségül: Ezt nem részletezem. mert most nem ez a döntő. Már jó. Megszoktak, s úgy érzem, szeretnek is. Nekem küzdenem kellett ezért — más készen kapja a bizalmat, mégsem él vele. Ma az egyik lesiobb barátnőm az óvónő. A fiatalok könnyebben alkalmazkodnak, az idősebbek nehezebben fogod iák el az újat, a szokatlant. Ugyanúgy dolgozom a pénzért, harcolok a magam igazáért (de ezt in munkával teszi) mint bárki más. Nehézkesen. lassan megy. de ha nincs más megoldás, végig kell csinálni. Négy-öt ember dolgozik az építkezésen. Kevés. Minden segítség, kéz jól jön ilyen helyen Egy-egv anyag szállítása. megrendelése napi nyoic órai munka és néhány órás utazgatás mellett nem könv- nvű dolog a férjemnek. Én pedig főzök nekik. Mindig olyant, hogy estére is maradjon belőle. S ä gverek is ott Van, Vele is kell törődni. Mosni rá, foglalkozni vele, enni adni. Fárasztó, de ha belefogtunk, nincs megállás. Segítséget senkitől nem ké- rek, nem várok, pedig sokszor nagyon elkelne. ' Meg szerencse, bogy vékony testalkatom ellenére elég szívós vagyok. Sokszor én magam sem tudom,, hogy bírom. Tizenhat éves koromtól dolgozom. Tizenhárom éve. Az ad erőt, kedvet és energiát, hogy tudom a célját. értelmét a munkámnak. Itt, a munkahe. lyemen a kismamaszalagon sem keresek sokat, de ezzel is több van. Minden forintra szükség van. Sajnos, iskolára egyelőre nincs időm. Maid a lányom. 6 már könnyebbről, biztosabbról indul. Söregiék beilleszkedtek, a falusi környezetbe, elfogadtatták magukat. Munkával. Bátki Ildikó Kattog az írógép, amikor váratlanul betoppanunk a Mátraaljai Állami Gazdaság időpontjába. A vállalati szakszervezeti bizottság titkára, Détár István, a kerületi szakszervezeti bizottság pénz* ügyi elszámolásának új statisztikai táblázatát szerkeszti. Amikor megtudja, hogy közéleti tevékenysége iránt érdeklődünk, megpróbál kitérni a válasz elől és szerényen megjegyzi: ugyanolyan ember vagyok, mint a többi tisztségviselő, semmivel sem érdekesebb. Az Alföldről, a jobb munkalehetőség reményében csaknem három évtizede került Nógrád megyébe. Megtalálta számítását. Arcvonásának változása sejteti, milyen nehéz szavakba foglalni életének e nagy fordulatát. A viharsarok centrumában, Hódmezővásárhelyen született, agrárproletár család gyerekeként. Az elemi iskola elvégzése után gépésztanuló volt, majd segédlevelet szerzett. Mivel akkor nagy volt a munkanélküliség. csak kisebb megszakításokkal dolgozhatott. A felszabadulás után került Salgótarjánba. Az acélárugyárban kovács szakmunkás lett, majd később csoportvezető. Közben tanult, szakérettségire készült. Később az agrárproletár család gyermeke ismét kapcsolatba került a mezőgazdasággal. A párt javaslatára iskolára került, majd ennek elvégzése utón 1949-ben az Egerfarmosi Gépállomás vezetőjének nevezték ki. Néhány évig a tanácsapp-rátu- sában is dolgozott. Az ideiglenes járási tanácsok megalakulásakor 1950-ben a füzesabonyi járási tanács elnöke lett. Egy választási ciklusban töltötte be ezt a funkciót. Ekkor családi éleiében változás történt, felmentését kérte. Utána 1954- üen a Karancskeszi Állami IUI unka sarcok „Ugyanolyan vagyok, mint a többi tisztségviselő" Gazdaság csoportvezetője lett. Ennek már több mint húsz éve. No meg annak, hogy két évtizede a dolgozók bizalmaiból betölti a szakszervezeti bizottság titkára tisztét. — Ne vegye dicsekvésnek, de minden időmet a munkások szolgálatának szentelem. Sok a tennivaló. A gazdaságban négy kerületi szak- szervezeti bizottság, 23 bizalmicsoport, 640 szakszervezeti tagot tömörít magába. Céljaink közismertek: mozgósítani a szervezett munkásokat a terv teljesítésére, ellátni érdekképviseletüket, állandóan gazdagítani politikai, szakmai általános műveltségüket. Együttes erővel sikerült elérni, hogy a gazdaságban szervezett tanfolyamokon 120-an traktorvezetői jogosítványt szereztek, 25-en pedig állattenyésztési szakmunkások lettek. Az általános Iskola nyolc osztályát több mint 100 dolgozó végezte el az esti iskolában. Szak- szervezeti politikai tanfolyamon 14 csoportban 330-an tanulnak. Gazdasági beosztása mellett a pártalapszervezet titkára, járási végrehajtó bizottsági tag. Alapító tagja volt a ka* rancslapujtői munkásőrségnek. — A termelés melleit fontos feladatuk a munkahelyi demokrácia színvonalának, tartalmának javítása. Hol tartalak ma? — Alkalmazzuk a meglevő formákat, keressük az új lehetőségeket. _A termelési tanácskozásokon a dolgozók aktívak. Sok észrevétel, javaslat hangzik el, amelyek jól szolgálják a közös ügyet A felvetődött kérdésekre a gazdaság igazgatója, a pártvezetőség képviselője, vagy én adok választ. Utána ellenőrizzük a végrehajtást — Van-e valami új megoldás is? — Ez év elejétől az igazgatói tanács ülésein két fizikai dolgozó is részt vesz. A napirend témája határozza meg, hogy melyik termelési részleg, ' ágazat szocialista brigádjai küldik el képviselőjüket. Jó gyakorlatnak bizonyult, hogy az Írásos anyagot az ülés előtt közösen tanulmányozók. Ily módon a közönség véleményét tolmácsolják. Azt tapasztaltuk, hogy a munkások nagy hozzáértéssel és felelősséggel mondanak véleményt, vesznek részt a vezetői döntés előkészítésében. A kerületek gépszemléin, határszemléin ugyancsak részt vesznek a szomszédos egységek munkásai, ök tár- ayilagosabban / vizsgálnak, iob* ban látják a hiányosságokat. Az előbb említett módszereket kívánjuk finomítani a tulajdonosi szemlélet és a kollektív bölcsesség kibontakozása érdekében. — Milyen gondjaik vannak? — Nem ismerjük eléggé a dolgozók napi problémáit, hiányos a jó propaganda- munkánk, a neveléssel sem lehetünk elégedettek. A dolgozók egy része még nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, pedig a szakmunkás-képesítés megszerzésének ez az egyik követelménye. A korszerű tér» melési rendszerekhez nagv- értékü gépek kellenek, kezelésük pedig nagvobb szakismereteket követel. A dolgozók egy részével nem tudtuk eléggé megszerettetni a könyveket, folyóiratokat. Időnként baj van a munkabiztonsággal, sok a ba’eset. Szigorúbban kell ellenőrizni az előírások betartását, az elméleti és a gyakorlati oktatást. Az ő érdekükben, ő értük, A szakszervezeti titkárt a tagság többsége csak Pista bácsinak szólítja. É’3!3'0* lendülete, megfontolt intézkedései, szervező munkájának hatékonysága az esztendők múlásával sem csökkent. Tevékenysége elismeréseként 1950-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg. Birtokosa a Munkásőr Érdeméremnek, a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetésnek. Nemrég vette át a szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát. Készül a négvéves szakszervezeti munka értékelésére. M. Ij. NÓGRÁD - 1975. május 30., péntek
