Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

Lzcmi demokrácia Jogos, jogtalan kívánságok Kongresszusi oklevelet nyertek Balkó Imrénével, a Buda­pesti Fmómkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyárának szak- szervezeti titkárával váltogat­juk a szót a munkásokat ér­deklő kérdésekről. Azt vízs- gálgatjuk, hogy a szakszerve­zeti bizottság a szerteágazó kérések, vélemények, javasla­tok, kritikai észrevételek kö­zül melyiket támogatja, me­lyiket nem és miért. Mert rém minden munkásjavaslat jó, fogadható el csak azért, mert munkások mondták el. Ök sem tévedhetetlenek, nem mindenben látják, vagy akar­ják látni az összefüggéseket, megérteni, megismerni a va­lóságot. Ez persze csak kis tö­redékét teszi ki a dolgozók­nak. Mégis jelentősége van ebben az üzemben, ahol sodéves ipari tanulókat job­ban kellene foglalkoztatni munkával. Javasoltuk a mi­nőségi bérezés bevezetését. Ezt helyben elfogadták, meg­valósítása azonban a központ­tól függ. Szóvá tettük, hogy a munkanap-fényképezés során feltárt hiányosságok után in­tézkedjenek is. Bérfejlesztést az idén csak a konfekció munkásainak javaslunk. Konkrét intézkedéseket kér­tünk a cérna, a kellék es egyéb anyagok beszerzésével kapcsolatban. Vélemétiy- különbséf* — munkássá válás folyamata még ma is sok gonddal, bajjal jár. Amit támogatnak — A legutóbbi termelési ta­nácskozásokon a folyamatos munkaeliátás biztosítását szor­galmazták, panaszkodtak a túlóráztatásra — kezdi a szakszervezeti bizottság titkár ra, majd így folytatja: — A szakszervezeti bizottság állás­pontja szerint az előbb emlí­tett visszásságokat meg lehet szüntetni. Ennek érdekében olyan szintre kell emelni az üzem- és munkaszervezést, hogy ne legyen szükség az in- aokolatlan túlóráztatásra. Saj- r os, sok esetben nem volt tu­domásunk elrendeléséről emiatt minket hibáztatták a dolgozók. A kollektív szerző­dés 9Ö órát engedélyez egész evben, de ezt egyenletesen elosztva kell felhasználni, nem pedig az utolsó negyed­évben. — A dolgozók ez irányú jogos kérését támogattuk, amikor felülvizsgáltuk a vál­lalat műszaki, szervezési in­tézkedési tervét. Nem tartot­tuk jónak, mert általánosság­ban fogalmazta meg a tenni­valókat. .Javasoltuk, hogy a vezetők prémiumának kifize­tésénél legyen feltétel a túl­órák megfelelő elosztása, az állásidők csökkentése stb. Megítélésünk szerint a má­a egyelerles Beszélgetés közben érke­zett meg Máté Károly, terme­lési osztályvezető, aki nyom­ban bekapcsolódott az eszme­cserébe. Azt mondja: — A folyamatos munkaellátás alatt sokan mindig azonos összeté­telű munkára gondolnak. Ezt is kérik tőlünk. Ezt viszont képtelenek vagyunk teljesíte­ni, mivel negyedévenként 30 —40 új ciikket gyártunk! Ezeknél a különböző munka- folyamatok mennyisége igen változó. Sokan kényelemből nem hajlandók megtanulni más műveletet. Ezek a dolgo­zók nem akarják megérteni, hogy nem mi szabjuk meg a vevőknek, miből, mit és mennyit rendeljenek. Most, hogy a Szovjetunióba na­gyobb mennyiséget gyártunk, jobban figyelembe vesszük maid a dolgozók szakképzett­ségét. Ennek ellenére hang­súlyozom: a jövő azt kívánja az egy vagy két reszortot tu­dó betanított munkástól, hogy adja fel korábbi helytelen ál­láspontját. tanuljon meg több reszorton dolgozni. — Ez azonban nem előnyös a dolgozóknak, mert időnként keresetcsökkenéssel jár — veszi vissza a szót a szakszer­vezeti titkár, aztán így foly­tatja: — Azért nincsenek oiyan sokan a kényelmesek, mint ahogy itt elhangzott... A termelési osztályvezető továbbra is kitart előbbi ál­A baratsag szolgálatában Májún 5.: a szovjet sajtó napja Messzire kéklő, szerény kis tábla a Petőfi-szobor mel­lett álló Duna-parti ház falán: Novosztyi _ Sajtóügynökség Magyarországi Irodája. A tizenötödik éve működő — s orosz nevének kezdőbetűiről világszerte APN-ként ismert saj- tóiigynökség moszkvai központjában egy kis piros pontocska jelzi a térképen ezt az irodát. Nyolcvankét ilyen irodát tart lenn az APN az öt kontinens országaiban, ami önmagában is jelzi: a világ legnagyobb sajtóorgánumai közé tartozik. Cikkeit, könyveit, dokumentumfilmjeit és fotóit 110 ország­ban 65 nyelven terjesztik, 102 nagy hírügynökséggel és saj­tóügynökséggel, 120 kiadóvállalattal, 183 rádió- és tv-társa- sággal tart kapcsolatot, 119 sajtóbulletint, 53 folyóiratot, hét napilapot, s évente több mint 300 könyvet és brosúrát ad ki. u ■ Bent, a több emeletes épület néhány, földszinti szobá­ját elfoglaló budapesti irodában a nap minden szakában zajos, pezsgő az élet. Telexgép kopog, fordítók, szerkesztők hozzák-viszik a cikkek, riportok kéziratait — s szinte meg. \llás nélkül szólnak a telefonok. Nyikolaj Zabelkin, az iro­da vezetője hol magyarul, hol oroszul válaszol a vonal túl­só végéről jövő kérdésekre, kérésekre. A másik szobában Nyikolaj Jugov, az iroda helyettes vezetője, aki régi isme­rőse a magyar újságíróknak, éppen a Hazafias Népfront saj­tóosztályának munkatársával tárgyal. A mi közreműködésünkkel jelentek meg a Kossuth és a Zrínyi Könyvkiadók gondozásában Zsukov marsall világ­szerte nagy érdeklődést keltett visszaemlékezései, s közös munkánk révén adja ki hamarosan a Kossuth Könyvkiadó Pjotr Vlagyimirov „Kína különleges körzete” című, rendid, vül érdekes könyvét is — mondja Ny. Zabelkin. Nagy halom boríték az egyik asztalon: a napi posta, l.evelek iskoláktól, úttörőcsapatoktól, üzemektől, szocialista brigádoktól; levelek az APN magyar nyelven — kétheten­ként 90 ezer példányban — megjelenő lapja, a Fáklya olva-. sóitól. Fotókat kérnek iskolai, üzemi faliújságra, érdekei szovjet emberekről cikkeket, vagy a magyar—szovjet barát­ság ápolásának egy-egy érdekes helyi eseményét írják meg. — Egy ilyen levélből értesültünk például arról — mond­ja Nyikolaj Zabelkin —, hogy a szombathelyi 125. számú ka­tonai kórház orvosai, ápolói 1945 márciusában hogyan men­tették meg 50 szovjet sebesült katona életét, akikre gép­pisztollyal vadásztak a városban a németek. Amikor erről beszél, észrevehetően elérzékenyül Nyiko­laj Zabelkin. Maga is katonaként élte át a háború nehéz éveit — mellén a Szovjetunió Hőse kitüntetés csillog — ö is részt vott Magyurotszág felszabadításában. Sok személyes él­mény fűzi városainkhoz, falvóinkhoz, megannyi epizódot őriz jóleső, baráti gesztusokról. Könnyedén, fiatalosan és fá­radhatatlanul végzi a szerteágazó, figyelmet és törődést kí­vánó napi feladatait, mert szíve szerinti ez a munka: a né­pek közötti barátságot és megértést szolgálja. Sz. G. láspontja mellett. A szakszer­vezeti titkár sem tágít. Abban viszont megegyeznek, hogy az átálláskor bizonyos pótlékot kellene adni az érdekelt dől gozóknak. Ezt követően Máté Károly elmondja, három nap­ra elegendő munka van a raktárakban. Mi okoz tovább­ra is gondot? Felülvizsgálják a normapanaszokat, csökken­tik a jól és kevésbé jól fizető munkák közötti lényeges kü­lönbséget. Egyébként a nor­mapanaszoknak csak kis ré­szét tartja jogosnak. Balkó ímréné ennek kapcsán meg­említi, hogy a szakszervezeti bizottság a gombozóknál és a gomblyukazóknál szükséges­nek tartja a kategória bé­rének felemelését, mivel hosz- szú ideje csak 80—90 százalé­kot tudnak elérni az itt dol­gozók. Amit nem támogatnak — Elhangzott olyan kérés is, hogy a szakszervezet szor­galmazza a munkaidőben va­ló fürdést és étkezést. Ez nem lehetséges! Nem szabad támogatnunk az olyan felfo­gást, mely mindent a mun kaidőben kíván megoldani. A buszok a munkaidő befejezte után fél órával indulnak. Ennyi idő elég az étkezéshez es fürdéshez. Kezdetben a gyárvezetés engedélyezte, mert a buszok műszak után már 10 perccel indultak. Nem értjük meg azt sem, hogy amíg nem volt fürdő, meg víz, addig hiányolták a dolgozók. Most, hogy van, nem használ­ják. Nem értünk egyet es nem támogatjuk azt a kérést sem, hogy a tanulóidőre is adjanak szabadságot a segéd­levél megszerzése után. A fia­talok tanulóidejük alatt bő­ven kaptak szabadságot. Fel­vetődött, hogy a törzsgárdá­nak járó összeget emeljük fel. Ugyanezt kérték a termé­szetbeni járandóságnál is, A .kéréseket továbbítottuk a vállalati szakszervezeti ta­nácshoz — mondja határozot­tan a szakszervezeti bizottság titkára. Határozott igen, vagy nem közöl­te vé­Csak egy töredékét tűk annak a sokrétű kenységnek, amit ez a testület végez a dolgozók megbízásá­ból, azok érdekében. Határo­zott igényeivel, állásfoglalá­sával, reális helyzetmegítélé­seivel igyekszik helyes meder­be terelni a dolgozók közgon­dolkodását. Ily módon is se­gíteni kívánja az üzemi de­mokrácia tartalmának javítá­sát. A gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy egy elhamarkodott igen sokkal többet árt, mint egy kellemetlen, de határozott nem. V. K. Szerszámkészítők a Zífti-ben A műhelyben példás rend. Satupadok, szerszámgépek mellett szorgoskodó emberek. A 20 taigú Ságvári Endre Szocialista Brigád munkahe­ly® ez a ZIM salgótarjáni, gyárában. A brigád 1959-ben •alakult. Azóta már ötször aranyjelvényes, sőt, az elmúlt három évben folyamatosan el­nyerték a Vállalat kiváló szocialista brigádja címet is. A következő cél ennél még nagyobb. A szakma kiválója cím elnyerése. — Szerszámokat készí­tünk. Feladatunk a gyár szer- ezámellátásán4k biztosítása — újságolja Bablena Ferenci brigádvezető — majd így folytatja: — Nem ritka az olyan szer­szám, amelyiknek az értéke a 160—180 ezer forintot isi meghaladja. Gyakran van új gyártmány. Ezek gyártásához először nekünk kell elkészíte­ni a szerszámokat. Egy-egy termék felszerszámozása mindig érdekes, izgalmas fel­adatot jelent a számiunkra. Tavaly az E—800-as típusú elektromos tűzhely felszier- szémozása 's ilyen volt. Ha­táridő előtt megcsináltuk'. Egy esődaraboló célgépet is készítettünk, zömében társa­dalmi munkában. Egyébként az új szerszámműhelybe való áttelepülésnél is végeztünk társadalmi munkát. Az ősz­szel a palotása termelőszö­vetkezetben , segítettük a be­takarítást. Cukorrépát szed­tünk. Két alkalommal kom­munista műszakot is tartot­tunk. Tavaly összesen 1419 óra társadalmi munkát vég­zett a brigádunk — mondja, és még megemlíti a Csizma­dia úti iskolát, óvodát, ahol - ugyancsak segítették. A versenyértékelés egyéb­ként még ennél többről is tanúskodik. Tavaly a brigád gazdasági eredménye, illetve megtakarítása meghaladta a 252 ,eaer forintot. Rendszeresen résst vesznek politikai oktatáson. Tavaly 40 órás szakmai továbbk’ép- Bésben részesültek. Érméi a műhelynél elsőként ,kapcso­lódtak be a DH-munkarend- szerbe. Hogy milyen eredmé­nyes a DH-munkarendszer? A kérdésre a .következő vá­laszt kaptam: — öt szakmát egyesít a brigád ég az önmeózás élő valóság. Másfél éve már, hogy ,a DH-rendszert beve­zettük. Ügy érzem, jó ered­mények születtek. Egyébként ez anyagi ösztönzők is erre serkentenek. Az üzemek se- lejtalakulása befolyásolja a mi keresetünket^ is. Ha jó a szerszám, akkor ’ kevesebb se- lej't keletkezik. A hibási hú­zószerszám viszont jselejtet gyárt. Ezért is érdekünk, hogy csak jó szerszámmal dolgozzanak a termelőüze­mek. Ha szükséges szabad szombaton, vagy vasárnap is javítunk, amikor állnak a gé­pek. Gyakran akad ilyen sür­gős munka. Egy fiatalabb brigád is dolgozik a szerszámműhely­ben. Milyen a két , brigád kapcsolata ? — Nagyon jó. A fiatalok- kérték, hogy alakíthassanak küiöh brigádot. A vezetőség méltányolta a kérést. Mo- csény Zoltán a mi brigá­dunkból került ás. az Allende Szocialista Ifjúsági Brigád vezetőjének. Mi pedig vállal­tuk, hogy patronáljuk, segít­jük ezt a brigádot. Ezért mondhatom, jó a kapcsolat. A ml brigádunkban áltálá­ban már 30 éven felüliek dolgoznak. Több érettségizett, technikumot, esti egyetemet végzett van. Társadalmi tisztség pedig vagy 15-féla akad, amit a munkásőrségtől a tainácstagságig a brigád- tagok látnak el. Sportban részt vettünk a szakszervezet által szervezett kispályás ‘ labdarúgó-bajnok­ságban, a fegyveres erőle napja tiszteletére rendezett lövészversenyen. Csodálatos kiránduláson is voltunk. A közös kasszából a házasodó fiatalok ajándékára is kerül. Sajnos, temetésre ás kellett menni. Egy régi brigádta- gunk meghalt. A családot segítettük és ezután is fog­juk — mondja Bablena Fe­renc. Néhány dolog ez csak. amit megemlítettünk a Ságvári Endre Szocialista Brigád éle­téből, és hozzá tehetjük, a teljesség igénye nélkül. Erre nem is vállalkozhattunk, mert akkor kíilön-külön mind a 20 tagot be kellett volna mutatni olvasóinknak. Bablena Ferenc mellett Krosniczki Árpád. Molnár János, Bandur .Gyula, Szabó József és Schoblocher László a szakma kiválója címért versenyeznek. Szőllősi Sán­dor, Szorosik János. Nagy Ferenc, . Memczel Ferenc. Gordos József. Tóth I^ajos. Simó József, Varga László:, Uenga István a vállalat ki­válója címért. I.akatos Ká- rolyné, Sldelszki István. Egyed Gyula. Lovász, Sándbr és Jecsmanek József az aramyjel.vény megtartáséért. Korban usrvan különböz­nek. de valóban szocialista közösségben dolgoznak. Olyan közösségben. ahol mindenkor érvényesül az. egyéni felelősség is. Nem vé­letlenül kapták a megyei, pártbizottság kongresszusi oklevelét. Bodó János Valahol látták, lerajzolták Az ötvénein felüli Percze zsef még emlékszik a „kecs* hozzáértő kezeire. Csendesen József már nem sokat akar: kelábúakra”. a lomha Hof- dolgozik, ahogy szokott... dolgozni becsülettel. amíg ferekre. Eleget forrasztgatta keze, s szíve bírja. Ifjúkoré- azokat. Körzetszerelő volt, ban, és ez érthető is. tele gyakran „tűzoltómunkát” kel" ambícióval fogott a dologhoz, lett végeznie a helyszínen, a Sokszor úgy kellett a gépek habárban. Az volt az igazi! alól kicibálmi. Járta a területét bütykölte a A gyerekeknek enni. szerkezeteiket volt mikor éi­kellett — mondja csendesen fza'ca 03 ütöttrkopott mű azokról az időkről. Kovács helyben, mert reggelre indul­a szakmaija, mégis a aépáiio" máson mint az egyik legjobb szerelőt tartották számom. Egészen 1954. február 16"ig, mert ekkor egy „házzal1 nla kellett a gépnek, s ilyen­kor az órák nem számíta­nak. S ezután belekerült a ..liftbe”. Ennek a szállító" Bogácsi Istvánnal, aki köz­vetlenül a nyugdíj előtt áll. s szintén régi alkalmazottja az állami gazdaságnak gyak­ran visszaidézik a „hőskor” eseményeit emlékeit ön­kéntelenül is összevetik a mával. — Nagyot változott a me­zőgazdaságban dolgozók élete — hangzik a nyúlfarknyi megállapítás. Hogy ez mit is jelent? Elsősorban a boríték­ban érezhetik: a nagyobb Gazdaság dolgozója lett. — Nem volt több a pénz. csupán néhány terményfélé­hez jutottunk hozzá olcsób­ban. — Ez a magyarázat. S hogy jól választott, bizonyít­üiisseldorf, a szakkiállítások cldorúdója Világszerte megfigyelhető kiállítók rendelkezésére a a szakosított kiállítások tér- düsseldorfi vásárterületen, hódítása. A szűkebb témakör- ahol az alábbi kiállításokat ben megrendezett nemzetkö- rendezik meg ebben az év- zi kiállítások és vásárok job- ben: ban vonzzák a szakközömé- BOOT ’75 nemzetközi eső­sét, koncentrálják a téma nakkiállítás (a rendezvényen iránt érdeklődőket, átfogó részt vtes® a Magyar Hajó-és képeit adnak egy-egy terület Darugyár); EUROSHOP ’75, fejlődéséről, konkurrenciá- nemzetközi kirakat- és üzlet- járód és a kooperációs lehe- berendezések szakkiállítása' tőségekről egyaránt. Éppen (Magyarországot a TRANS- ezért a megrendezett kiállí- ELEKTO képviseli); JM-i tások számszerű növekedése PRINTA ’75 nemzetközi mellett egyre fokozódik ezen nyomdai kiállítás és kong« rentíezvények hatékonysága resszus „Az eredetitől a sok- ís. A növekvő érdeklődés- szorosításig”; INTERPACK nek megfelelően gyors ütem- ’75 nemzetközi csomagolás« ben bővülnek a nemzetközi technikai, szakvásár; INTER- vásárközpontok. HOSPITAL ’75 nemzetközi A HUNGEXPO. magyar kórházi berendezések szakkd- külkereskedielmi vásár- és állítása1; iGB ’75 épületlkar- propagandá iroda tevékeny- bar,tartód és üzemhigiéniai ségi körébe tartozik külföldi szakkiállítás; K ’75 nemzet- partnerszervek magvarorszá- közi műanyag- és gumiipari g.i képviseletének ellátása is. szakkiállítás és kongresszus- Így például a HUNGEXPO (a magyar vállalatok közül a: reklámügynokségi igazgató- CHEMÓLIMPEX és CHEMO-i sága kéoviseli Masvarorsizá- KOMPLEX vests részt); nern-i gon a düsseldorfi NOWEA-t, zetközi munkavédelmi szak« Tőlük tudtuk meg, hogy kiállítás; IGEDO, divat ( ai 1975-ben már 126 130 négy- magyar divatot a HUNGA- zetméter fedett terület áll a ROTEX termékei képviselik.). arrébb állt, a Pásztói Állami eszköznek az a tulajdonsága, munkáért magasabb a jöve­hogy egyszer lenn, máskor delem. Azután ott vannak a fenn van. munkakörülmények. Öltöző. Percze elvtársi Elvállal" fürdő, üzemi konyha — az nád a műhely vezetését? — egykori álmok valósággá vál* kérdezte tőle 1961-ben a gaz* tak, természetesek. _________ ______dasáig _akkori igazgatója. A — Leszámítva a kampány j a: megbecsült alkalmazottja terelő nem adott rögtön munkákat, nyolc óráit ctoligo* az állami gazdaságnak. Ab* választ. Mérlegelte helyzetét, zunk, rendszeres a szabad ban az időben alig akadt a ra váró feladatokat. Erőt szombat. Módunk van a oihe­egy-két saját gép. Percze Jó- érzett hozza, s igent mondott, nésre — sorolja Percze Jó­— Nehezen szoktam az új zsef. Ennek a lehetőségeit, szerepkörhöz. Mindig, voltak ahogy ő mondja: együtt te­olyanok, akik a munkaié- rem.tetté(k meg azokkal, akik gyeimet megsértik. Másként a gépeket készítették szá­fogadják, ha a munkatárs mukra, a munkásokkal, teszi szóvá, s másként ha a Sohasem csinált látványos műhelyvezető — magyarázza, dolgokat. Amikor úgy érez­Rirkán fordultak elő Derle- te, hogy itt az ideje, belépett kedések. Az, hogy ..főnök” a pártba. Amikor az orvosa lett nem jelentett különösebb megemlítette: esetleg leszáza­változást. A tennivalói soka" lékoljók, egy kézmozdulattal sod.tak meg. mert évről évre .hárította el. több. korszerűbb gép érke- — Ameddig bírok. dolgo­zott. Percze József ugyanazzal a kíváncsisággal mustrálaatta az újakat. mint szerelöko- rá.ban: megismerni töviről hegyire. Vonzó volt a szemé­lyes példamutatása, nem vá.l­zok. Ebben az egyetlen mondat­ban sűrűsödik a Pásztói Mátraalja Állami Gazdasag szerelőjének ars poeticája. Rossz ez a lifthasoniat, hi­tozott a „hangja”, megmaradt szén Percze József mindig annak, aki volt. Szerelőnek, azt csinálta és' csinálja, amit akit a vezetők a műhely kérnek tőle, s addig amíg élére állítottak. Így azután kérik. Ül és mesél. A kezdet nem okozott különösebb ke- nehézségeiről, dühös viták- szerűséget, amikor a „lift” ről, emlékezetes csavarokról, visszafelé indult... — Betegeskedtemi s a fel­adatok még nagyobbak let­tek. Fiatalabb kellett. kép­zetteb, munkabíróbb, tam neki a dolgokat, gyaráztam. ami nem tiszta előtte, s most szerelek — mondia a tapasz­talt szakember. Jelenleg épp a gazdaság szarvasmarha- telepén, mert ott van szükség kuplungtárcsákról: — Szeretem, a géneket... Nemrég, hogy ők se marad­janak ki a kongresszusi mun- f lóversenyből, tuskózót készí- elma- tettek, társadalmi munkában, volt Valahol látták, lerajzolták, s az ábrára életet leheltek, mert a vas és acél is tud élni, ha értő 'kezek. mint Percze Józsefé is, formál i ák. Sz. G.v. Átad­ismét NÓGRÁD — 1975. május 4., vasárnap I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents