Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

uoigozat a hömpölygő „Tanulmányi versenyen Nagy Péter földrajzból első. Oktatási Minisztérium". Ez a szűkszavú távirat pór nappal ezelőtt a balassagyar­mati Balassi Bálint Gimnázi­um címére érkezett. A nyolc­szavas értesítés Nógrád me­gye eddigi első és egyetlen ilyen komoly tanulmányi sikeréről tudósít. Ebből a középiskolából eddig három tanulónak sikerült az első tíz közé, felvételi nélkül az egyetemre bejutni: 1953-ban matematikából egv TI. helye­zést. pár évvel később orosz­ból VIII.. földrajzból X. he­lyet értek el. „Engem már régen érdekel a földrajz, a történelem, a politika, és természetesen ér­dekelnek a gazdaságpolitika kérdései is. A földrajz és a történelem területén szeret­nék továbbtanulni is. Főleg a déli tájak vonzzák a kép­zeletemet, s különösen a Közel-Kelet. Ezért is válasz^ tottam nagy örömmel ezt a témát, amely a Közel-Kelet igazi és legnagyobb kincsével foglalkozik: a kőolajjal. Az adatgyűjtés csaknem fél éve alatt több tucatnyi szakköny­vet, ismeretterjesztő könyvet és rengeteg újságcikket, fo­lyóiratcikket olvastam el”. A terebélyes, fényképpel és grafikonokkal is ga'.dagí’ott pályamű pontos címe: A kö­Ax elmí helyezett ze!-kel éti kőolaj szerepe a világgyzdajSágban. A .beveze­tőből idézett soro'i magyará­zatot adnak arra, bogv .a vá­laszthat* témák közül miért ez volt a legkedv. webb, leg­érdekesebb Nagy l’éter szá­mára. Da’ milyen út vezetett a dolgoaot megírásáig, az országos döntőben eltért nagy sikerig? Szülei húzódozva nyilatkoz­nak. Nagy Rezső és felesége a Balassi tanárai, a mama ráadásul még füldrajzot is tanít.. — Nem is kellene talán erről írni,. . Biztosan sokan arra gondolnak: na, így könnyű lehetett. PedSig mi sosem erőltettük egy fél szó­val sem, hogy ezzel a terü­lettel foglalkozzék. mégis, kiskorától ez vonzotta. Búj­ta a történelmi és ' földrajzi tárgyú könyveket, Vilii -ban második lett a történelmi ta­nulmányi verseny megyei döntőjében. Meg kell mon­danom., hogy számomra a földrajzban ez a terület nem is olyan kedves: inkább a természeti földrajz, a csil­lagászat érdekel... Nem bőbeszédű Péter sem. Tudom, legszívesebben nem magáról, hanem a dolgozat­ban megírtateról, a tesztkér­désekről, politikáról, föld­rajzról beszélgetne. Nem .ál­szerénység .ez, nem is a aranyról könvvmolv. a jó tanuló rossz szokása. Szokatlan még a siker ize!.-. — Kovács Ferenc tanár úr biztatott, a téma Í6 ösztön­zött, így láttam neki a mun­kának Érdemes volt — nagy őrömet saerzett nekem, hogy a srácok, az osztálytársaim velem örültek. És közelebb kerültem egy nagv lépéssel ® célomhoz. Földrajz—törté­nelem szakra fogok jelent­kezni. iidővel pedig szeretném ■felvenni a néprajzot. Később dől csak el, mi van bennem, milyen lehetőségek adódnak, de legtöbbet a kutatásra gondolok. Arra, hogy ' utazás, közben, személyesen fedezzem fel azokat ®z országokat, gazdaságpolitikai tényezőket és néprajzi kincseket, ame­lyekkel mostanában a köny­vek útján ismerkedem. Szeméből a jövendő hiva­tás, a kalandok utáni vágy fénye sugárzik, de szája sar­kában arról beszél a kama- szp6 mosoly: „Tudom, mind­ez egyelőre nem több .a kép­zelet játékánál. Tudom, hogy idegen tájakra, utazásokra szinte mindenki gondol, fő­leg, amíg fiatal. De most úgy érzem, nálam ez sokkal több utazási és kalandvágy-\ nál. Majd kiderül, rá tu­dom-e tenni az életemet. De most hadd ábrándozzak erről — ha ezért dolgozom, tanu­lok veszteség nem érhet, csak nyerek rajta. . <*. Kiss Magdelna ECSET ÉS DAL Rajzok a miskolci galériában A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyar­országi területi szervezetéhez tartozó művészek hagyomá­nyos rajzkiállítása Miskolcon nyílt meg. A rajzok idei tár­latát a 75 évvel ezelőtt el­hunyt nagy magyar festő, Munkácsy Mihály emlékének szentelték. Meghívtak a ren­dezők tizenöt olyan művészt is, akik a grafikai biennálé- kon rendszeresen jelentkez­nek és szerepléseikkel szoro­san kapcsolódnak Miskolc városához. Az érdeklődők 44 alkotó 103 lapját láthatják a miskolci galéria két termé­ben. Nógrád művészei közül többen kiállítanak, így a töb­bi között Czi-nke Ferenc és Lóránt János lapjait is ott láthatjuk a rajzók idei tárla­tán. Bensőséges kiállítás meg­nyitására került sor május­ban, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, a Horváth Endre Galériában. Makoldi Sándor debreioeni festőművészt és festményeit, grafikáit mutatta be Földi Péter Nógrádban élő festő­művész. Mint pályatárs, mint jó barát beszélt Makoldi mű­vészetéről, pontosabban arról a szemléletről, melynek szel­lemi gyökerei Ferenczi Ká­roly és Csontváry művészeté­be nyúlnak vissza. Makoldi úgy vall erről, hogy „célom lehetőségekhez mérten mai létünk kifejezé­se, közelítése a kortársak felé. Én ma dinamikusnak érzem a világot, tele feszült­séggel. Ez az életérzés jön elő képeimen és az élmé­nyekben is ezek érdekelnék, izgatnak”. A társművészetek az utóbbi időben egyre gyakrabban ta­lálkoznak a galériában. a képek, szobrok világában. Volt már olyan kiállításmeg­nyitó, ahol a balassagyarmati Bach kamaraegyüttes adott kis koncertet, volt olyan is, amikor gitár, muzsika szólt, vagy éppen a Madách Imre irodalmi színpad tagjai lép­tek fel a megnyitón. Makoldi Sándor kiállításának meg­nyitóját még ünnepibbé, még felejthetetlenebbé tette Ne- ményi Lili kiváló és érdemes művész közreműködése, aki, mint a képzőművészek nagy harátja és pártfogója (maga i« műgyűjtő) vállalta ezt a fellépést, honorárium nélkül, csupán barátságból utazott Balassagyarmatra. Emelke­dett hangulatot varázsolt a galéria falai közé. Molnár György költő és festőművész Vonalak és színek című ver­se Reményi Józsefet ihlette zenére, Kassák Lajos Gyöngy- kagyló című költeményét pe­dig a kétszeres Kossuth-díjas Kadosa Pál zenésítette meg. Nemcsak a társművészetek egymásra találásának lehet­tünk tanűi ezen a Makoldi- megnyitón, hanem a Nógrád­ban élő festőművészek és rajztanárok baráti összejöve­telének is. akik Salgótarján­ból, Vácról, Szőnyből, Buda­pestről érkeztek az egykori egri főiskolás szafctárs és év­folyamtárs köszöntésére. —Elekes— , . £bfí1$Qnk kGPézes’ügti Kiemelkedő szellemi ese­mény volt Salgótarjánban a második . építőmari filmnap. A ház/gazda a megvei műve­lődési közoont. a rendezők a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, az Építési Tudományos Egvesület Nóe- ■rád megvei szervezete és az Építőipari Tájékoztatási Köz­pont miskolci irodája. _ Az esemény fontosságát iél- -zi' :az a fokozódó érdeklődés, "hogvan a iel-en és a jövő építőipari szakemberei kép­visel! sk magukat az öt film­ből álló sorozat vetítésén. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is. hogv természetes iaénv él mindenkiben a kor­szerű. hatékony, ú.i építőipari «e'járások. technológiák ' meg­ismerése és bevezetése iránt egyaránt. Salgótarján építésének ütemét is már csak a korszerű szerelőjellegű épí­tési módszerek felhasználásá­val lehet megvalósítani. En­nek felismerése fontos tánv. s hogv szakembereink tuda­tában vannak a szükségsze­rű fejlődés frányával, bizo­nyltja az, hogy a szakma minden területéről mintegy ötszázan hallgatták meg Kis- pál József, a NÁÉV igazgaló­jának megnyitó beszédét, maid nézték végig érdeklő­déssel a fi'meket. A második építőipari film- nap elsősorban .a szerel ő- iellegű technológiák és a könnyűszerkezetes építési mód jegyében zajlott.. Bemu­tatásra került egv szovjet film a kámai autógyár sza- lagrendszerű építéséről és eev angol film a Britannia* híd újjáépítéséről. A filmek idegen -nvelvű ismertetése el­lenére a résztvevők tökélete­sem tudták követni a fontos momentumokat, ami a >ó fényképezésnek és a helves rendezésnek köszönhető. A három magyar film az utób­bi néhány év hazai építési eredményeit mutatta be. Ele­mezte a könnyűszerkezetes építés előnyét a már ismert és elterjedt technológiákkal szemben, miközben felvillan­totta a környező országok, sőt, a világ könnyűszerkeze­tes építésének eredményeit is. Riportfilm mutatta be a ma­gyar könnyűszerkezet«* orosr ram helyzetét dokumentáló moszkvai kiállítási pavilon építését és kiállítást. A 132 nap című film bizonyította, hogv tez a módszer rendkívül lerövidíti az építési időtarta­mot. miközben .nagyfokú -szer­vezettséget és a telepített ipar koordinált tevékenységét igényli. , A filmnai^ hatékonyságát nagymértékben fokozta volna, ha a vetítés után kötetlen beszélgetés forrná iáiban az egvbegvűlt szakemberek es építőipari szakközépiskolá­sok megvitatják a látottak alapján hasai és hélvi építé­si gond iáinkat, a szükséges term ivál ókat. irányt szabva ezáltal a fejlődésnek. Kár. hogv erre nem került sor. Mégis reméljük, hogv a részt­vevők hasznosítani fogták szerzett tapasztalataikat es széles körben terjesztik azt. Jó volna, ha a következő ■építőipari filmnap ankéttel bővülne és széles fórumává válna a rohamosain fejlődő hazai építőiparnak. Szatmári tévéa] án latunk Mai 20.00: Egy nap Jcrsey- szigetén. Albert Mai íz drámájának Ív-változata III. Napóleon ál­lamcsínye után Victor Huso a császári .önkény elől Je rsev- szigetáre emigrált. Ezen az Angliához tartozó kis szige­ten él családjával 'és sok .emigránstársával együtt. Vé­leményük megoszlik abban, högy hazaérve el kell-e fo­gadni a császár amnesztia- ajánlatát. vagy a szigetről kell az önkényuralom ellen harcolni. Megnyerő fiatalem­ber érkézül Jersev-szigetre. elbűvölően szép feleségével Az illegális, köztársasági párt küldötteinek mondiák magu­kat. A fiatalember fényes tervvel áll elő, melvet — mint mondja' — a párt dol­gozott ki; el kell fog dni az amnesztiát, vissza kell térni mindenkinek. maid otthon Franciaországban puccsal le­verni a császári önkényt. A tévéjáték lényege az izgal- maklval és meglepetésekkel bővelkedő vita a jövevéwnvel. melynek során kiderül, hogy á fiatalember és „felesége* provokátorok. Képünkön egy jelenet. Mennyit ér a jeles? Az ország gimnáziumai egy összehasonlító E'őny-e fővárosi vagy leg­alább is nagyvárosi diáknak lenni? Szükségképpen többet és jobban tanul-e a diák, ha .iósorea városi iskolába veti? És minden tárgyból egyfor­mán? Mindig is kételkedtem az ilyen kérdésekre egyöntetű igenné! felelő nézetekben. El­lene szólt ugyani« a tanári személyiség szerepéről saw tapasztalataimnak. Lát­tam már, miként teremt egy- egy kiváló pedagógus -oázist a sivatagiban is, s az ellenke­zőjére js akadt példa. Jól fölszerelt, ultramodern isko­lában is lehet hatástalanul tanítani,’ elvégre a tanítás nem nagyipari termelés. Sző­kébb körben, léinktől lélekig ívelő közelben olykor hatáso­sabb a szó. S ha egy vidéki iskoláinak jó könyvtára van. az elmélyülés lehetősége is nagyobb, mint a hajsz ütabb nagyvárosi élettempó időt és gondolatot dekoncentráló sod­rában. Ilyen, évek óta fejemben forgatott gondolatok után kaptam meg a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont kiadványát, A gimnáziumok, hatékonyságának regionális külónbséaei a felvételi tárgyak tükrében című munkát, me­lyet Bak Erzsébet és dr. Rét­vári László állítottak össze, és amely az 1968. és 1971 kö­zötti négy év adatait össze­hasonlítva vizsgálja a törté­nelem, a matematika és a fi­zika tárgykörében, összevetve az iskolai osztályzat és a fel­vételi vizsga eredményét. A választás azért esett e három tantárgyra mert ezek a leggyakoribb, a legtöbb felsőoktatási fórumon előfo'- duló felvételi tárgyak. Két­ségtelen, hogy a középisko­lai oktatás hatékonyságát nem lehet csupán azon mé-­vizsgálat tükrében pontszám mennyire esik egy­be a jelentkezőknél, meg azon sem, hogy az adott isko­la diákjajnak hány százaiéira kopogtat felsőoktatás kapuin, és mekkora a felvettek ará­nya; ám bizonyos, hogy ezek az adatok rendkívül sokat árulnak el az iskoláról, egy­behangzó adatok esetén egész tájegységek, városnészek tan­intézeteiről. A vizsgálat az ország 365 gimnáziumára terjedt ki, ezek között olyan vegyes típusú is­kolákra is, ahol a gimná­ziumok mellett szakközépis­kolai osztályok is működnek.. (Tisztán szakközépiskola nem került elemzésre, mivel a ta­pasztalatok alapján a gimná­zium a felsőoktatás bárba.) A 365 középiskola 224 teleoü- lésen helyezkedik el. Az or­szágos áttekintés adatait részletes táblázatok közük. A kiadvány szerkesztői kí- magiasló eredménynek azt. tekintik, ha a gimnáziumból hozott osztályzat 85 (vagy ma­gasabb) százalékban közelíti meg a felvételi pontszámot,; gyengének viszont az 55 szá­zalékon aluli megközelítést minősítik. Meglepő eredményt a törté- nelemosztályzatok vizsgála­ta hoz; vezet a vidék. Kiemel­kednek Nyíregyháza iskolái, élen jár Sárospatak, Debre­cen, Sopron, Pápa. Ajka; de még olyan kisebb településen iskolái is mint Kisvárda, Nagyecsed, Hajdúböször­mény, Berettyóújfalu, Püs­pökladány s-t'b. Budapesten viszont mindössze öt gimnázi­um haladja meg a 56 száza­lék fölötti helyezést, és egye­dül a szerb-horvát nyelvű éri el a 84 százalékot. A matemattka terén épp el­lentétes a helyzet. E tárgyak­ból országosan kb. kétszer- annyian felvételiznek, mini történelemből, viszont soiíkd alacsonyabb pont&zámmaL . A matematika—fizika téréi Budapest vezet, ott is messze kiugró eredménnyel a VIII. kerület, ahol egy iskola eléri a 100 százalékos' egyezést, ket­tő pedig a 90 százalékost. De igen magas eredményt ért el a XI., a IL. a XIII., és az V.. és a XIV. kerület néhány isko­lája is- A vidékiek közül 93.6 százalékkal az országos máso­dik helyet a debreceni egye­tem gyakorlóiskolája tartja. A kiadvány a gyenge ered­ményt elért iskolákat is em­líti. Szétszórtságuk miatt ne­héz volna a területi elhelyez­kedésből következtetéseket le­vonni; iparvárosok és közsé­gek neve egyaránt előfordul említésükkor. A körülmények esupán a fővárost övező agg­lomerációs zóna nagyon ah- csony eredményeit magyaráz­zák. (A fővárosba bejáró zü- lők, a fővárosból kijáró pe­dagógusok között a gyerekek magukra maradnak. Kivétel ebben, a zónában is akad; a csepeli Jedlik Ányos Gimná­zium 81 százalékos eredmé­nyével. A számok vallanak a di­ákok továbbtanulási hajlan­dóságáról is. Budapest jelent­kezőinek sokaságával messze meghaladja az országos átla­got. utána a Tiszántúl Sza- bolcs-Szatmár, a Dunántúlon Somogv és Zala megye, vala­mint Szombathely, Sopron, Pápa, Esztergom diákjai je­lentkeznek a legnagyobb arányban. Feltűnő, hogy Sza- bolcs-Szatmár fiatalsága mennyivel tanulnivágyóbb mint pl. Bék"s és Csóngrád megyéé. Különös"*'' a Fel-ő- Tisza vidékén (Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Kisvárda) mutatkozik erős .szellemi elevenség. Mivel a vizsgálat négy évet fog át, az esetleges színvonal - hullámzás áttekintésére is módot adott. Eszerint ázol; az iskolák, amelyek gimná­ziumok voltak és maradtak, egyenletesen tartották színvo­nalukat, ám a folyamatosan sz'akközéoiskol óvá alakítot­ta kitál mindhárom tárgyban (és az összp-cnb-zárnban is) roml-tíak az eredmények, csökkenvén a diákok felvé­teli esélyeit. A szűkszavú, csak számok­ban bővelkedő kis kiadvány, megannyi új kérdés felé ny.t ajtót. Különösen egy. a mate­matika—fizika vizsgáztatás­sal kapcsolatos kérdé-s látszik felettébb kézenfekvőnek: na a felvételi eredmény és az iskolái osztályzat csak a né­hány legkiválóbb iskola diák­jainál közelít egymáshoz, ■máshol viszont gyakori az 50—70 százalékos különbség, holott 3 jelentkezők mind né­gyes-ötös osztályzattal indul­nak a gimnáziumból, akkor a két intézmény követelmény, rend zerében is. vizsga mód­szerében js erős eltérésnek kell lennie. Bozóky Éva ni, hogy a passzív és az aktív 4 NÓGRÁD - 1975. május 29., csütörtök ' (

Next

/
Thumbnails
Contents