Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
uoigozat a hömpölygő „Tanulmányi versenyen Nagy Péter földrajzból első. Oktatási Minisztérium". Ez a szűkszavú távirat pór nappal ezelőtt a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium címére érkezett. A nyolcszavas értesítés Nógrád megye eddigi első és egyetlen ilyen komoly tanulmányi sikeréről tudósít. Ebből a középiskolából eddig három tanulónak sikerült az első tíz közé, felvételi nélkül az egyetemre bejutni: 1953-ban matematikából egv TI. helyezést. pár évvel később oroszból VIII.. földrajzból X. helyet értek el. „Engem már régen érdekel a földrajz, a történelem, a politika, és természetesen érdekelnek a gazdaságpolitika kérdései is. A földrajz és a történelem területén szeretnék továbbtanulni is. Főleg a déli tájak vonzzák a képzeletemet, s különösen a Közel-Kelet. Ezért is válasz^ tottam nagy örömmel ezt a témát, amely a Közel-Kelet igazi és legnagyobb kincsével foglalkozik: a kőolajjal. Az adatgyűjtés csaknem fél éve alatt több tucatnyi szakkönyvet, ismeretterjesztő könyvet és rengeteg újságcikket, folyóiratcikket olvastam el”. A terebélyes, fényképpel és grafikonokkal is ga'.dagí’ott pályamű pontos címe: A köAx elmí helyezett ze!-kel éti kőolaj szerepe a világgyzdajSágban. A .bevezetőből idézett soro'i magyarázatot adnak arra, bogv .a választhat* témák közül miért ez volt a legkedv. webb, legérdekesebb Nagy l’éter számára. Da’ milyen út vezetett a dolgoaot megírásáig, az országos döntőben eltért nagy sikerig? Szülei húzódozva nyilatkoznak. Nagy Rezső és felesége a Balassi tanárai, a mama ráadásul még füldrajzot is tanít.. — Nem is kellene talán erről írni,. . Biztosan sokan arra gondolnak: na, így könnyű lehetett. PedSig mi sosem erőltettük egy fél szóval sem, hogy ezzel a területtel foglalkozzék. mégis, kiskorától ez vonzotta. Bújta a történelmi és ' földrajzi tárgyú könyveket, Vilii -ban második lett a történelmi tanulmányi verseny megyei döntőjében. Meg kell mondanom., hogy számomra a földrajzban ez a terület nem is olyan kedves: inkább a természeti földrajz, a csillagászat érdekel... Nem bőbeszédű Péter sem. Tudom, legszívesebben nem magáról, hanem a dolgozatban megírtateról, a tesztkérdésekről, politikáról, földrajzról beszélgetne. Nem .álszerénység .ez, nem is a aranyról könvvmolv. a jó tanuló rossz szokása. Szokatlan még a siker ize!.-. — Kovács Ferenc tanár úr biztatott, a téma Í6 ösztönzött, így láttam neki a munkának Érdemes volt — nagy őrömet saerzett nekem, hogy a srácok, az osztálytársaim velem örültek. És közelebb kerültem egy nagv lépéssel ® célomhoz. Földrajz—történelem szakra fogok jelentkezni. iidővel pedig szeretném ■felvenni a néprajzot. Később dől csak el, mi van bennem, milyen lehetőségek adódnak, de legtöbbet a kutatásra gondolok. Arra, hogy ' utazás, közben, személyesen fedezzem fel azokat ®z országokat, gazdaságpolitikai tényezőket és néprajzi kincseket, amelyekkel mostanában a könyvek útján ismerkedem. Szeméből a jövendő hivatás, a kalandok utáni vágy fénye sugárzik, de szája sarkában arról beszél a kama- szp6 mosoly: „Tudom, mindez egyelőre nem több .a képzelet játékánál. Tudom, hogy idegen tájakra, utazásokra szinte mindenki gondol, főleg, amíg fiatal. De most úgy érzem, nálam ez sokkal több utazási és kalandvágy-\ nál. Majd kiderül, rá tudom-e tenni az életemet. De most hadd ábrándozzak erről — ha ezért dolgozom, tanulok veszteség nem érhet, csak nyerek rajta. . <*. Kiss Magdelna ECSET ÉS DAL Rajzok a miskolci galériában A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetéhez tartozó művészek hagyományos rajzkiállítása Miskolcon nyílt meg. A rajzok idei tárlatát a 75 évvel ezelőtt elhunyt nagy magyar festő, Munkácsy Mihály emlékének szentelték. Meghívtak a rendezők tizenöt olyan művészt is, akik a grafikai biennálé- kon rendszeresen jelentkeznek és szerepléseikkel szorosan kapcsolódnak Miskolc városához. Az érdeklődők 44 alkotó 103 lapját láthatják a miskolci galéria két termében. Nógrád művészei közül többen kiállítanak, így a többi között Czi-nke Ferenc és Lóránt János lapjait is ott láthatjuk a rajzók idei tárlatán. Bensőséges kiállítás megnyitására került sor májusban, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, a Horváth Endre Galériában. Makoldi Sándor debreioeni festőművészt és festményeit, grafikáit mutatta be Földi Péter Nógrádban élő festőművész. Mint pályatárs, mint jó barát beszélt Makoldi művészetéről, pontosabban arról a szemléletről, melynek szellemi gyökerei Ferenczi Károly és Csontváry művészetébe nyúlnak vissza. Makoldi úgy vall erről, hogy „célom lehetőségekhez mérten mai létünk kifejezése, közelítése a kortársak felé. Én ma dinamikusnak érzem a világot, tele feszültséggel. Ez az életérzés jön elő képeimen és az élményekben is ezek érdekelnék, izgatnak”. A társművészetek az utóbbi időben egyre gyakrabban találkoznak a galériában. a képek, szobrok világában. Volt már olyan kiállításmegnyitó, ahol a balassagyarmati Bach kamaraegyüttes adott kis koncertet, volt olyan is, amikor gitár, muzsika szólt, vagy éppen a Madách Imre irodalmi színpad tagjai léptek fel a megnyitón. Makoldi Sándor kiállításának megnyitóját még ünnepibbé, még felejthetetlenebbé tette Ne- ményi Lili kiváló és érdemes művész közreműködése, aki, mint a képzőművészek nagy harátja és pártfogója (maga i« műgyűjtő) vállalta ezt a fellépést, honorárium nélkül, csupán barátságból utazott Balassagyarmatra. Emelkedett hangulatot varázsolt a galéria falai közé. Molnár György költő és festőművész Vonalak és színek című verse Reményi Józsefet ihlette zenére, Kassák Lajos Gyöngy- kagyló című költeményét pedig a kétszeres Kossuth-díjas Kadosa Pál zenésítette meg. Nemcsak a társművészetek egymásra találásának lehettünk tanűi ezen a Makoldi- megnyitón, hanem a Nógrádban élő festőművészek és rajztanárok baráti összejövetelének is. akik Salgótarjánból, Vácról, Szőnyből, Budapestről érkeztek az egykori egri főiskolás szafctárs és évfolyamtárs köszöntésére. —Elekes— , . £bfí1$Qnk kGPézes’ügti Kiemelkedő szellemi esemény volt Salgótarjánban a második . építőmari filmnap. A ház/gazda a megvei művelődési közoont. a rendezők a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, az Építési Tudományos Egvesület Nóe- ■rád megvei szervezete és az Építőipari Tájékoztatási Központ miskolci irodája. _ Az esemény fontosságát iél- -zi' :az a fokozódó érdeklődés, "hogvan a iel-en és a jövő építőipari szakemberei képvisel! sk magukat az öt filmből álló sorozat vetítésén. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is. hogv természetes iaénv él mindenkiben a korszerű. hatékony, ú.i építőipari «e'járások. technológiák ' megismerése és bevezetése iránt egyaránt. Salgótarján építésének ütemét is már csak a korszerű szerelőjellegű építési módszerek felhasználásával lehet megvalósítani. Ennek felismerése fontos tánv. s hogv szakembereink tudatában vannak a szükségszerű fejlődés frányával, bizonyltja az, hogy a szakma minden területéről mintegy ötszázan hallgatták meg Kis- pál József, a NÁÉV igazgalójának megnyitó beszédét, maid nézték végig érdeklődéssel a fi'meket. A második építőipari film- nap elsősorban .a szerel ő- iellegű technológiák és a könnyűszerkezetes építési mód jegyében zajlott.. Bemutatásra került egv szovjet film a kámai autógyár sza- lagrendszerű építéséről és eev angol film a Britannia* híd újjáépítéséről. A filmek idegen -nvelvű ismertetése ellenére a résztvevők tökéletesem tudták követni a fontos momentumokat, ami a >ó fényképezésnek és a helves rendezésnek köszönhető. A három magyar film az utóbbi néhány év hazai építési eredményeit mutatta be. Elemezte a könnyűszerkezetes építés előnyét a már ismert és elterjedt technológiákkal szemben, miközben felvillantotta a környező országok, sőt, a világ könnyűszerkezetes építésének eredményeit is. Riportfilm mutatta be a magyar könnyűszerkezet«* orosr ram helyzetét dokumentáló moszkvai kiállítási pavilon építését és kiállítást. A 132 nap című film bizonyította, hogv tez a módszer rendkívül lerövidíti az építési időtartamot. miközben .nagyfokú -szervezettséget és a telepített ipar koordinált tevékenységét igényli. , A filmnai^ hatékonyságát nagymértékben fokozta volna, ha a vetítés után kötetlen beszélgetés forrná iáiban az egvbegvűlt szakemberek es építőipari szakközépiskolások megvitatják a látottak alapján hasai és hélvi építési gond iáinkat, a szükséges term ivál ókat. irányt szabva ezáltal a fejlődésnek. Kár. hogv erre nem került sor. Mégis reméljük, hogv a résztvevők hasznosítani fogták szerzett tapasztalataikat es széles körben terjesztik azt. Jó volna, ha a következő ■építőipari filmnap ankéttel bővülne és széles fórumává válna a rohamosain fejlődő hazai építőiparnak. Szatmári tévéa] án latunk Mai 20.00: Egy nap Jcrsey- szigetén. Albert Mai íz drámájának Ív-változata III. Napóleon államcsínye után Victor Huso a császári .önkény elől Je rsev- szigetáre emigrált. Ezen az Angliához tartozó kis szigeten él családjával 'és sok .emigránstársával együtt. Véleményük megoszlik abban, högy hazaérve el kell-e fogadni a császár amnesztia- ajánlatát. vagy a szigetről kell az önkényuralom ellen harcolni. Megnyerő fiatalember érkézül Jersev-szigetre. elbűvölően szép feleségével Az illegális, köztársasági párt küldötteinek mondiák magukat. A fiatalember fényes tervvel áll elő, melvet — mint mondja' — a párt dolgozott ki; el kell fog dni az amnesztiát, vissza kell térni mindenkinek. maid otthon Franciaországban puccsal leverni a császári önkényt. A tévéjáték lényege az izgal- maklval és meglepetésekkel bővelkedő vita a jövevéwnvel. melynek során kiderül, hogy á fiatalember és „felesége* provokátorok. Képünkön egy jelenet. Mennyit ér a jeles? Az ország gimnáziumai egy összehasonlító E'őny-e fővárosi vagy legalább is nagyvárosi diáknak lenni? Szükségképpen többet és jobban tanul-e a diák, ha .iósorea városi iskolába veti? És minden tárgyból egyformán? Mindig is kételkedtem az ilyen kérdésekre egyöntetű igenné! felelő nézetekben. Ellene szólt ugyani« a tanári személyiség szerepéről saw tapasztalataimnak. Láttam már, miként teremt egy- egy kiváló pedagógus -oázist a sivatagiban is, s az ellenkezőjére js akadt példa. Jól fölszerelt, ultramodern iskolában is lehet hatástalanul tanítani,’ elvégre a tanítás nem nagyipari termelés. Szőkébb körben, léinktől lélekig ívelő közelben olykor hatásosabb a szó. S ha egy vidéki iskoláinak jó könyvtára van. az elmélyülés lehetősége is nagyobb, mint a hajsz ütabb nagyvárosi élettempó időt és gondolatot dekoncentráló sodrában. Ilyen, évek óta fejemben forgatott gondolatok után kaptam meg a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont kiadványát, A gimnáziumok, hatékonyságának regionális külónbséaei a felvételi tárgyak tükrében című munkát, melyet Bak Erzsébet és dr. Rétvári László állítottak össze, és amely az 1968. és 1971 közötti négy év adatait összehasonlítva vizsgálja a történelem, a matematika és a fizika tárgykörében, összevetve az iskolai osztályzat és a felvételi vizsga eredményét. A választás azért esett e három tantárgyra mert ezek a leggyakoribb, a legtöbb felsőoktatási fórumon előfo'- duló felvételi tárgyak. Kétségtelen, hogy a középiskolai oktatás hatékonyságát nem lehet csupán azon mé-vizsgálat tükrében pontszám mennyire esik egybe a jelentkezőknél, meg azon sem, hogy az adott iskola diákjajnak hány százaiéira kopogtat felsőoktatás kapuin, és mekkora a felvettek aránya; ám bizonyos, hogy ezek az adatok rendkívül sokat árulnak el az iskoláról, egybehangzó adatok esetén egész tájegységek, városnészek tanintézeteiről. A vizsgálat az ország 365 gimnáziumára terjedt ki, ezek között olyan vegyes típusú iskolákra is, ahol a gimnáziumok mellett szakközépiskolai osztályok is működnek.. (Tisztán szakközépiskola nem került elemzésre, mivel a tapasztalatok alapján a gimnázium a felsőoktatás bárba.) A 365 középiskola 224 teleoü- lésen helyezkedik el. Az országos áttekintés adatait részletes táblázatok közük. A kiadvány szerkesztői kí- magiasló eredménynek azt. tekintik, ha a gimnáziumból hozott osztályzat 85 (vagy magasabb) százalékban közelíti meg a felvételi pontszámot,; gyengének viszont az 55 százalékon aluli megközelítést minősítik. Meglepő eredményt a törté- nelemosztályzatok vizsgálata hoz; vezet a vidék. Kiemelkednek Nyíregyháza iskolái, élen jár Sárospatak, Debrecen, Sopron, Pápa. Ajka; de még olyan kisebb településen iskolái is mint Kisvárda, Nagyecsed, Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu, Püspökladány s-t'b. Budapesten viszont mindössze öt gimnázium haladja meg a 56 százalék fölötti helyezést, és egyedül a szerb-horvát nyelvű éri el a 84 százalékot. A matemattka terén épp ellentétes a helyzet. E tárgyakból országosan kb. kétszer- annyian felvételiznek, mini történelemből, viszont soiíkd alacsonyabb pont&zámmaL . A matematika—fizika téréi Budapest vezet, ott is messze kiugró eredménnyel a VIII. kerület, ahol egy iskola eléri a 100 százalékos' egyezést, kettő pedig a 90 százalékost. De igen magas eredményt ért el a XI., a IL. a XIII., és az V.. és a XIV. kerület néhány iskolája is- A vidékiek közül 93.6 százalékkal az országos második helyet a debreceni egyetem gyakorlóiskolája tartja. A kiadvány a gyenge eredményt elért iskolákat is említi. Szétszórtságuk miatt nehéz volna a területi elhelyezkedésből következtetéseket levonni; iparvárosok és községek neve egyaránt előfordul említésükkor. A körülmények esupán a fővárost övező agglomerációs zóna nagyon ah- csony eredményeit magyarázzák. (A fővárosba bejáró zü- lők, a fővárosból kijáró pedagógusok között a gyerekek magukra maradnak. Kivétel ebben, a zónában is akad; a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium 81 százalékos eredményével. A számok vallanak a diákok továbbtanulási hajlandóságáról is. Budapest jelentkezőinek sokaságával messze meghaladja az országos átlagot. utána a Tiszántúl Sza- bolcs-Szatmár, a Dunántúlon Somogv és Zala megye, valamint Szombathely, Sopron, Pápa, Esztergom diákjai jelentkeznek a legnagyobb arányban. Feltűnő, hogy Sza- bolcs-Szatmár fiatalsága mennyivel tanulnivágyóbb mint pl. Bék"s és Csóngrád megyéé. Különös"*'' a Fel-ő- Tisza vidékén (Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Kisvárda) mutatkozik erős .szellemi elevenség. Mivel a vizsgálat négy évet fog át, az esetleges színvonal - hullámzás áttekintésére is módot adott. Eszerint ázol; az iskolák, amelyek gimnáziumok voltak és maradtak, egyenletesen tartották színvonalukat, ám a folyamatosan sz'akközéoiskol óvá alakította kitál mindhárom tárgyban (és az összp-cnb-zárnban is) roml-tíak az eredmények, csökkenvén a diákok felvételi esélyeit. A szűkszavú, csak számokban bővelkedő kis kiadvány, megannyi új kérdés felé ny.t ajtót. Különösen egy. a matematika—fizika vizsgáztatással kapcsolatos kérdé-s látszik felettébb kézenfekvőnek: na a felvételi eredmény és az iskolái osztályzat csak a néhány legkiválóbb iskola diákjainál közelít egymáshoz, ■máshol viszont gyakori az 50—70 százalékos különbség, holott 3 jelentkezők mind négyes-ötös osztályzattal indulnak a gimnáziumból, akkor a két intézmény követelmény, rend zerében is. vizsga módszerében js erős eltérésnek kell lennie. Bozóky Éva ni, hogy a passzív és az aktív 4 NÓGRÁD - 1975. május 29., csütörtök ' (
