Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

Képernyő előtt Hajnali sztyeppén Nem kétséges, hogy a tele­vízió a hetvenéves születés­nap alkalmából tűzte műsorá­ra a Solahov elbeszéléseiből készült szovjet filmet, a Haj­nali s<ztyeppén-t. Hetven éve, május 24-éqi született, ugyanis Mihail AleStszandrovics Solo- hov, a nagy regényíró és el­beszélő, a Csendes Don és az Hm ben sori; alkotója. Nem­csak közismertsége és színvo­nala miatt emeltük ki a szó­ban forgó kél regény címét, hanem azért is, mert már mindkettőt élvezhettük fil­men. sőt az Emberi sors-ot többszőr a képernyőn is. Bár jól ismerjük nálunk más műveit is: példaül az Űj ba­rázdát szánt az eke és a Fel­tört ugar című regényeit Most pedig a szovjethatalom születésének, a polgárháború véres napjainak idejét idéző elbeszéléseinek filmváltoza­tát ismerhettük meg. Egy csokrot a forradalmi évek. hó­na nők, napok kozák életéből. Mert Solohov a kozákság írója, mint ahogyan nálunk Veres Péter, az alföldi, kon­krétan a hajdúsági parasztság írója volt. Mindketten bizo­nyították, hogy csak a lokális ismerete, a dolgozó emberhez közeli mű érhet el euróoal. sőt világszínvonalat. Mint ahogy Solohov is méltán ér­demelte ki műveivel a Nobel* díjat, a születésnap alkalmá­ból oedig a legnagyobb elis­merést, a Lenin-díjat. Hu­szonegy esztendős volt, ami­kor 1926-ban megjelent első noveliás kötete. a Donszkije Rasszkazi, amelyből magyar nvelven 1957-ben, Idegen vér címen adtak válogatást. Az elbeszéléskötet ■ a polgárhábo­rú elményanyagát dolgozta f°l. amikoris a kozákság három részre tagolódott, egyik ré­sze a fehérek, másik a vörö­sök mellé állt, s a többség igyekezett fenntartani a sem­legesség látszatát. Az elbeszélések tipikus ko­zák történetek. De hát kik voltak azok a kozákok, akikkel egyedül tör­ténhettek meg a megrázó, hátborzongató, vad szenvedé­lyekkel terhes „sztorik”, ame­lyeket a képernyő előtt ülve néma áhítattal (olykor rémü­lettel!) figyeltünk? A kozákok ősei tulajdonképpen jobbá­gyok, kizsákmányolt, rabszol­gasorban tartott, földtelen pa­rasztok voltak, akik szörnyű sorsuk elől menekülve hagy­ták ott Közép-Oroszországot, s települtek le délen, a Don mentén. A szabad földre tele­pült parasztok, szabad embe­reknek, kozákoknak nevezték magukat, s annak nevezik a 15—16. század óta. Katonai önkormányzati szervezetekbe tömörültek, s védték új hazá­jukat a krími tatárok ég a törökök támadásai ellen. De er. a harcos, önkormányzattal rendelkező lovas nép sem ke* rülhette el a belülről végbe­menő osztálytagozódást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején már kiala­kult a differenciálódás három (alsó, közép és felső) rétege. A szegénység a forradalom mellé állt, a kiváltságosok a cári hatalmat védték és a többiek kíváncsian lesték merre fordul a kocka. Nos, Solohov édesanyja éppen esv Kzabadságkereső kozák család­ból származott. Ezért írta 1931-ben Solohov önéletrajzá­ba: „Apám raznocsinyec (ve- gves rendű) volt.., Anyám félig kozák, félig paraszt." Kozáknak lenni valamikor annyit tett, mint nemesnek lenni a magyar feudalizmus­ban. Ezek a kiváltságok a proletárforradalommal meg­szűntek. Mindezeknek ismeretére azért van szükség, mert egyébként nehezen érthetnénk meg azt a sajátos magatar­tást és álláspontot, amit a polgárháború idején a kozák­ság képviselt, s ami oly sok megdöbbentő konfliktushoz vezetett családokon és falva­kon bellii. Mert nem minde­nütt törhetett elő az a fékte­len, vak és vad gyűlölet, amit a filmre adaptált elbeszélé­sekben, a kozákság körében láttunk. Gondoljunk csak „A íergeteg” fehérgárdista fő­tisztjére, aki vélt igazáért, rangért és karrierért felál­dozta, beárulta. kivégeztette testvéreit és édesapját. Vagy gondoljunk „A férges ág” Sztyepánjára, akit látszólag a két igavonó jószág elvesztése miatt ölnek meg. Noha a gyűlölet, mely idáig vezetett, politikai okokból már régen gyűlt a szivekben. A férges ágat a kizsákmányoló, kapzsi, uzsorás apa már régen levá­gásra szánta. Véres történet a begyűjtési biztosról szóló is, de ebben már nem a gyűlölet, hanem a szeretet szép érzése dominál. A begyűjtési biztos­nak és társának azért kell el­vesznie, mert útközben —időt vesztve és szökésük ütemét lassítva általa — megmentik egy kisfiú életét. Ha otthagy­ják a gyereket, megmenekül­hetnek. ha megmentik, a biz­tos halál vár rájuk. Olvan mély és megrázó konfliktus ez, amelyre az irodalomban csak egyetlen megoldás kí­nálkozik. Természetes, hogy Solohov elbeszélésében ezt választotta. Solohovnak hetvenedik szü­letésnapján így ismerhettük meg ifjúkori arcát. A kötet­hez — amelyből a filmtörté­netek is valók — írt elősza­vában méltán emelte ki Sz. Szerafimovics „a fiatal író belső szenvedélytől fűtött, magával ragadó előadásmód­ját mértéktartását, az egysze­rű szavakkal elbeszélt törté­netek drámaiságát”. Éppen ez a dráma íság tet­te őket olyannyira hatásossá, vagyis filmszerűvé. (b. t.) Ma még különbségek vannak I# ■■■■■■ r _ I ii ii Közös ügyért — közösen ..VAKÄCI0” ezt a szót mondtuk a nagybátonyi általános iskola 6. c osztályos tanulói­nak. Ilyen jókedvűen nevettek e szó hallatán. fotó: avenes Be fejeső szokássához érkezett a szakmunkásképzés korszerűsítése A tantervek és a tan- nulók aránya is. A IV. ötéves pótolta hiányzó általános is- könyvek a szakmák túlnyomó tervben ugyanis 41 iskola ko'ai végzettségét, részében újak, s egy-két éven épült, 383 tanteremmel, 27 A kormányhatározat alap. belül ez így lesz valamennyi iskolai tanműhely, 3500 mun. ján hamarosan megjelenik a szakmában. Sokat javultak a kahellyel és összesen 7700 munkaügyi miniszter rende- képzés személyi és tárgyi fiatalnak otthont adó 33 kol- lete, amely arról intézkedik feltételei is. 1970 óta az 1000 légium, továbbá 46 tornate- majd, hogy megfelelő tovább­tanulóra jutó főhivatású ta- rém létesült. képzés után a legkiválóbb nérok száma 14-ről 21-re, a A korszerűsítés egyik je- szakmunkások miként szerez- szakoktatóké pedig 8-ról 24-re lentős állomása lesz az 1975— hetnek anyagi előrelépést is emelkedett. Ma már elmond- 76-os tanévtől a tagozatos 'elentő mesteroklevelet é' ható az is, hogy az ország képzés megszüntetése, illető, intézkednek arról is. hogv a egészében mind az iparági, leg a közműveltségi oktatás későbbiek során elsősorban mind pedig a területi igé- egységesítése, valamennyi e mesterekből képezzenek nyéknek megfelelő iskolahá- szakma tanulói számára, művezetőket. lózat lőtt létre. A fejlesztés a Mindez kihat a felnőtt mun­______________________________ I V. ötéves tervben volt a kások továbbképzésének meg- legnagyobb arányú. Az elő- szervezésére és kiterjesztésére irányzatokat már úgyszólván is. Ismeretes, hogy a Minisz- 100 százalékban, teljesítették, tertanács határozatai és a sőt az év végéig előrelátható- munkaügyi miniszter rende- an az öt évre tervezettnél 20 létéi alapján 1972 őszén százalékkal több tanterem megkezdődött a munkások, épül. A fejlesztések eredmé- főként a szakmunkások új nyként ebben az ötéves rendszerű és társadalmilag tervidőszakban az egy iskolai szervezett továbbképzése. A tanteremre jutó tanulók szá- jelenlegi oktatási évben csak, ma 37 százalékkal csökkent, nem 180 ezer munkás (kö- ugvanakkor a kollégiumokban zülük 85 000 szakmunkás) lakó szakmunkástanulók ará- továbbképzése kezdődött meg, nya 13-ról 21 százalékra nö- illetőleg fejeződik be. A vekedett, és jelentősen gyara. szakmai továbbképzéssel ősz, podott a tanműhelyi gvakor- szekapcsolva rövid néhánv lati oktatásban részesülő ta- év. alatt eddig 24 000 munkás Egy év telt el a közműve­lődés-politikai párthatározat megjelenése óta. Általános­ságban állapíthatjuk meg: a művelődés tennivalóinak át­gondolt számbavétele serken­tőleg hatott; több hasznos kulturális kezdeményezés született, a dolgozók kulturá­lis érdeklődése. aktivitása emelkedett. Mindamellett —, s ezt nem árt hangsúlyoz­nunk — akadnak még jócs­kán megoldásra váró felada­tok. lel újítások százezrekért Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Kállón, három község közös tanácsán Nyem- csok Mihály elnökkel. — Elmondhatom, hogy a közművelődés korábban meg­lehetősen problematikus tár­gyi feltételeit, tehát az ala­pokat sikerült kielégítően megteremtenünk. Erdőtar- csán 400 ezer forint érték­ben egy kastélyt alakítottunk át klubkönyvtárrá, 380 ezer forintért felújítottuk a kallói művelődési ház elektromos hálózatát. Az erdőtarcsai klubkönyv­tárat augusztus 20-án adták át. A község lakói több ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az építke­zésen. Az egykori kastély el­sősorban a fiataloknak lett kedvelt tartózkodási helye. A KISZ-helyiségben klubot ren­deztek be. Itt politizálnak, szórakoznak, művelődnek, — Kezdetben az okozott gondot hogy a KISZ-en kívü­lieket befogadjuk-e, vagy sem. — mondja Gazsó Viola, pénzü­gyi előadó. — Végül is a be­fogadás mellett döntöttünk, mert úgy látjuk, hogy így a KISZ-en kívüliek kedvet kaphatnak a hozzánk csatla­kozásra. Az új intézményben a kul­turális tevékenység formái — tartalmukban Is — még elég­gé korlátozottak, de a kibon­takozás biztató jelei már ér­zékelhetők. Novemberben alakult meg a klubszinpad, amely egyelőre a politikai és társadalmi ünnepek színesíté­sét tűzte ki célul maga elé. A lelkes kis gárdát Podonyi Mária klubkönyvtárvezető irányítja. Megszokott a telt ház — A három község köz'l Erdőkürt kulturális élete a egpezsgőbb, — mondja a unácselnök. — A lakoss :en aktív, s olyan vezető, annak, akik áldozattal és elelősséggel végzik munká- ukat. A Röpülj páva kör or- zágos hírű. Budai Józse" ílubkönyvtáros a faluban '.illetett, mozgósítani tudja z embereket. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogv az erdőkürtiek az évek során sem fásultak el. nem szürkült el- a tevékenységük, ma is olvan lelkesedéssel dolgoznak, mint a népdalmozgalom kez­detén. Erdőkürt nemzetiségi köz­ség, a szlovák szövetséggé! nagyon jó. élő a kapcsolata. Már a nemzetiségek központi művészegyüttese is járt a településen. Itt szinte termé­szetes, hogy nagy rendezvé­nyek idején dugig telik meg a kultúrház. Nincs probléma az utánpótlással sem, Varga r ojosné tanár vezetésével íbalános iskolásokból álló Röoiili páva kör működik, s a jó hírű felnőtt citerazene- kar mellett gyermekegyüttes tevékenykedik. Ha az eredményesség okait keressük egy dologra feltét­len oda kell figyelni: az öt­tagú tanári kar 12 éve dolgo­zik együtt, már egymás gon­dolatait is ismerik, ami ked­vezően alakítja a közös mun­kát. Erdőkürt esete tehát jól példázza a falusi értelmiség közművelődésben betöltött jelentős és — nyugodtan mondhatjuk — mással nem pótolható szerepét. Ha a töb­bi községben is ilyen tudatos szenvedéllyel kapcsolódná­nak be a pedagógusok és más értelmiségiek a közmű­velődési munkába, bizonyára előbbre tartanánk. Kalló, a központi település a három község közül az egyetlen, ahol függetlenített népművelő dolgozik. Ez — részben objketív okok foly­tán — alig éreztette áldásos hatását a falu közművelődési életében. Nagv rendezvénye­ket ritkán tartanak, szakkö­rök nem működnek, a film­vetítések is közel kétéves szünet után csak a hónap elején kezdődtek újra. Hogy miért, annak bonyo­lultan kapcsolódó összetevői vannak. Útkeresés Kállón Az 1960-ban épült művelő­dési ház elektromos vezetéke­it hevenyészve szerelte be a villanyszerelő. Az utóbbi években már olyan kriminá­lis helyzet alakult ki, hogy a vezetékek kilógtak a meny- nyezetből. egy-két lámpa pislákolt mindössze, s néha nedves időben még a puszta fal is rázott. A régi közművelődési szemlélettel épített intéz­ményben kiscsoportos foglal­kozások céljaira nincs alkalmas hely. Az itt élő lakosság egyhar- mada kijáró dolgozó, sokan csak hétvégeken térnek haza. Jelentős a cigánylakosság száma. A kulturális szolgál­tatások iránti érdeklődés ele­nyésző, A lelkesedéssel meg­született Röpülj páva kör is beszüntette tevékenységét. Pillanatnyilag egyedül a mozi iránt — talán a hosszú kiha­gyás miatt? — kielégítő az érdeklődés, annak ellenére, hogy a legtöbb lakóház tete­jén ott ékeskedik a tv-anten- na. A lakosság kulturális pasz­szívitásának csökkentésére az utóbbi időben történt néhány ígéretes kezdeményezés. Mint említettük, rendbe hozzák az elektromos hálózatot. amely lehetővé tette a mozi bein­dítását. ősztől pedig a Déry­né Színház előadásainak megszervezését. Lépéseket tettek az anyagi eszközök koncentrációjára. A termelő- szövetkezet — ebben az esz­tendőben először — 30 ezer, a ktsz 5 ezer forinttal já­rult hozzá a kulturális mun* ka céljaira. A további lépést a tartalmi vonatkozású együttműködés jelenti, ami­kor a művelődési ház szol­gáltatásaival már segítséget is nyújt a szövetkezetek szo­cialista brigádjai kulturális vállalásai színvonalának: emeléséhez, teljesítéséhez. — Előbbre léptünk a köz- művelődésben — összegzi Nyemcsok Mihály a vélemé­nyét. — De nem feledke­zünk meg feladatainkról. Mindenekelőtt a tartalmi te­vékenységet, a körzeti együtt­működés formáit kívánjuk javítani, illetve kialakitani. Jöjjön létre a kultúrcsopor- tok cseréje, szerveződjenek kulturális találkozók, eszme­cserék. A határozottabb ösz- szefogás csak segítheti közsé­geink kulturális életének ki­bontakozását. A három község kulturális adottságai —, mint e beszél­getés is igazolja — meglehe­tősen különböznek egymás­tól. Az egyik helyen jól hasz­nálják ki a lehetőségeket, más helyeken kevésbé élnek velük. A cél egyetlen lehet: az erők egyesítésével egysé­ges szintre emelni a közmű­velődés színvonalát. Ennek célszerű, konkrét formáit ke­resik a három községben. Sulyok Lászlé ART KIM©-MŰSOR NÓGRÁD - 1975. május 27., kedd Mai tévéajánlatunk 17.10—22.10: A CSEHSZLO. és sportműsort, játékfilmet. VAK TV ESTJE '> Az est központi produkció ja az a 20 órakor kezdődő Csehszlovákia felszabadu- csehsz'ovák film. amelyhez lásának 30 évfordulója je- Konsztantyin Szimonov no. gyében rendezték meg a kedd vellája adta a témát; a Ti- esti műsort. Amelyben egy- benőt emberélet a második részt magyar vonatkozású világháború partizánban’?«’ vagy Magyarországon különös közepette játszódik. S fő­érdeklődésre számottartó mű. szereplője egv magvar k«tn sorokat gyűjtöttek egybe, naorvos. A fűm témája p? Másrészt megismerkedhetünk ^ia a7 a küzdelem, amely? a csehszlovák televízió kü. . lonbozö produkcióival. Latna, .4. . tunk rajzfilmet, és dokumen. besűlt. kiéhezett partizánok lumfilmet, hallhatunk zenét, éleiéért. fülfogások, sikolyok Színes svéd filmdráma. Irta, rendezte, zenéjét (Chopin, és 2:i:h-művekből) összeállította: INGMAR BERGMAN. Fsz.: ING. RID THULIN. HARRIET ANDERSON. UV ULIMANN, KARI SYLVAN. Bemutató Balassagyarmat, Madách Filmszínház, V. hó 28-án este 8-tól. Délután ó-tól FELLINI: BOHÓCOK. Szí­nes olasz film (középiskolai bérleteseknek.) Salgótarján, József Attila Filmszínház, V. hó 30-án este fél 8-tól. Az ART KINO harmadik negyedévi sorozatára kedvez­ményes középiskolai bérlet váltható a filmszínházak pénztáránál. A sorozat műsora: MACSKAJÁTÉK (magyar), VÉR ÉS VIRÁG ■japán), AZ ÉDES ELET l-ll. (olasz), MAGÁNBESZÉLGETÉS (USA), VÖRÖS SIVATAG (olasz), KIVÁNDORLÓK (svéd). Iskolai takarék bélyegek beváltása A tanulók takarékpénztára június 2-án kezdi meg az is­kolai takarékbélyegek bevál­tását. Országosan mintegy ötezer általános és középis­kola több mint egymillió ta­nulója jut hozzá a következő he'ekben a tanév alatt szór- galmasan megtakarított pén­zéhez összesen 170 millió forinthoz. Az összegyűjtött pénzt az iskolások elsősorban nyári táborozásra, kirándu­lásra, kisebb-nagyobb vásár­lásokra fordítják. A tanulók takarékpénztárá­nak tájékoztatása szerint jú­nius 30-ig az ország vala­mennyi OTP-fiókja és posta- hivatala beváltja az iskolai takarékbélyegeket, június 30-a után azonban már csak az OTP-fiókok fizetik vissza a gyerekek megtakarításait. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents