Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

Átszálltak az űrhajósok a Szál jut—1 űrállomásra Mint a TASZSZ hírügynök­ség hétfőn a szovjet űrköz­pontból jelentette, a Szal.iut— 4 jelzésű, a Föld körül ke­rnige szovjet tudományos űr­állomás hétfőn magvar idő szerint déli 12 óráig 2388 for- du'atot tett meg a Föld kö­rül. ezek közül kilencet a második legénységgel a fedél­zeten. A Szál jut—4 űrállomásból és a Szojuz—18 jelzésű űr­hajóból összeszerelt kozmikus rendszer az alábbi paraméte­rek által megszabott pályán folytatja a repülést: — A Föld felszínétől mért legnagyobb távolság —1 356 kilométer: — A Föld felszínétől mért legkisebb távolság — 344 ki­lométer: — A Föld körüli fordulatok időtartama — 91.3 perc: — A pálya síkiának az Egyenlítő síkjával bezárt szö­ge — 51,6 fok. Pjotr Klimuk és Vitalii Sze- vasztyjanov magyar idő sze­rint 8.30 óráig aludtak. Az izgalmas munkanap után, Pjotr Klimuk, az űrhajó pa­rancsnoka. amely azzal ért véget, hoav a két űrhajós a Szojuz—18 űr­hajóról átszállt a Szal.iut—4 űrállomásra. Hétfőn az első rádióösszekötetés során az űr­hajósok közölték, hoav nyu­godtan aludtak és iól érzik magukat. A reggeli elfogyasz­tása után a két kozmonauta hozzáfogott a kijelölt program végrehajtásához. Az űrállo­máson. megkezdték a kicso­magolást, a fedélzeti rend­szerek átvizsgálását. A tudo­Vitalij Szcvasztyjanov fedél­zeti mérnök. má.nyos berendezéseknek a kijelölt kutatások lebonyolítá­sára való előkészítését, A . telemetrikus adatok és az űrhajósok jelentése szerint a fedélzeti rendszerek kifo­gástalanul műkődnek. Klimuk és Szevasztyjanov egészségi állapota jó. A legénység folytatta a munkát a Szaljut—4 űrállo­máson. (MTI) Porluqálio válaszút előtt A TASZSZ lisszaboni tu­dósítójának értesülése szerint a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) közgyű­lésén megvitatják. hogyan erősíthetik meg a népi töme­gek, s az MFA szövetségét o'.yan szervezetek révén, amelyekben a dolgozók és a katonák közvetlenül is A TASZSZ hírügynökség hétfői jelentése szerint Urug- uayban változotlanul feszült a helyzet. Ennek kiváltóoka mint ismeretes, az volt. hogy a mült héten ellentétek tá­madtak Bordaberry elnök és a fegyveres erők között. A katonák azt követelték az államfőtől, hogy vonja vissza számos intézkedését. illetve helyezze vissza posztjára Eduardo Peile-t, az állami húsipar vezetőjét, akit a na­pokban váltottak le. mert a nagy nehézségekkel küzdő kis- és középbirtokosokat ré­szesítette támogatásban. A részvevője megvitatja a ..for­radalmi védelmi bizottságok'’ létrehozásának kérdését. Ezeknek a szerveknek az lenne a feladatuk, hogy meg­akadályozzák a belső reakciós és ellenforradalmi erők szer­vezkedéseit. Alvaro Cunhal, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kára. vasárnap egy faluban tízezer ember előtt beszédet fegyveres erők képviselői ugyanakkor azzal vádolták Bordaberryt, hogy csupán a nagybirtokosok érdekeit védi. Az elnöki hivatal közlemé­nye szerint, amelyet a fegy­veres erők engedélyével hoz­tak nyilvánosságra, az elnöki rezidencián megtartott talál­kozók eredményeképpen olyan megállapodás született, hogy új igazgatót neveznek ki az állami húsipar élére. A katonák javaslatára azon­ban Peile az igazgatói tanács tagja marad. (MTI) mondott és kijelentette: „vá­lasztás előtt állunk; vagy megmarad a kolalíciós kor­mány és részt vesznek benne a szocialisták, valamint a többi pártok — természete­sen azzal a feltétellel, hogy valamennyien előrelépnek az MFA-val összefogva a szocia­lizmus felé vezető úton — vagy a szocialisták továbbra is arra törekednek, hogy fel­tartóztassák. a forradalmi fejlődést”. Mint a főtitkár elmondta, a szocialista párt nem óhajt együttműködni a kommunista párttal, nem óhajtja hogy a portugál forradalom tovább lendüljön, nem kívánja a szocialista építést Portugáliá­ban. Cunhal hangoztatta: meggyőződése, hogy a nép és az MFA Portugáliában győzelemre juttafja a szocia­lizmust és a demokráciát. Felszólította a dolgozó embe­reket, hogy fogjanak össze a forradalom megvédéséért. „Mi kommunisták mindent meg­teszünk azért, hogy ne bo­nyolítsuk a helyzetet” — mondta a PKP főtitkára. (MTI) egvüttműködnek. Az MFA közgyűlésének 240 Feszültség Uruguayban Ismét kormányválság L b inonban Libanonban alig két nappal kinevezése után hétfőn dél­előtt benyújtotta lemondásál Nureddin Rifai katonai kor­mánya. A döntés hétfőn a ko­ra reggeli órákban a kabinet rendkívüli ülésén születeti meg. Mint emlékezetes, a hét katonatisztből és egy polgári személyből álló kormány le­mondását 'megalakulása pil­lanatától kezdve egyaránt sürgették az ország haladó pártjai és a muzulmán egyhá­zi vezetők is, hangoztatva, hogy az ország 32 éves törté­nelme során még nem volt példa katonai kabinet műkö­désére, s hogy egy ilyen kor­mány léte ellentmond az al­kotmánynak is. A legfrissebb jelentések szerint a vasárnap este Szí­riái közvetítéssel létrejött tűz­szünet ellenére hétfőn a reg­geli órákban Bejrút több pontján szórványos lövöldözé­sek voltak. A vasárnapi össze­tűzésekben nyolcán vesztet­ték életüket, köztük néhány fegyvertelen járókelő is. Frangié libanoni elnök elfo­gadta Nureddin Rifai katonai kormányának lemondását egyúttal fölkérte a minisz­terelnököt, hogy kabinetje az új kormány megalakulásán, maradjon hivatalban. Bejrútban hétfőn egy kato­nai szóvivő bejelentette, hogy a délelőtt folyamán izraeli katonai erők harci repülőgé­pek támogatásával megpró­báltak behatolni Aita el Saab környékén Dél-Libanonba, a libanőni kormányceapatok és a pelesztin kommandók azon­ban tüzérségükkel meghátrá­lásra késztették őket. A hírt Tel Avivhan hivatalosan cá­folták. (MTI) Munkatalálkozó Washingtonban hétfőn be­fejeződött a Szovjetunió és az Egyesült Államok haditen­gerészeti képviselőinek mun­katalálkozója, amelyen a ten­geri és légi incidensek elhá­rításával kapcsolatos szovjet— amerikai , kormánymegállapo- dás további megvalósításának kérdéseivel foglalkoztak. A most véget ért tanácsko­záson úgy döntöttek, hoav a következő munkatalálkozót a iövő évben tartják. meg Moszkvában. (MTI) Franco — Fordra várva Az elaggott Franco tábor­nok fasiszta diktatúrája a bomlás és a hanyatlás több évig tartó korszaka után 1973 végén az agónia korsza­kába lépett. Ekkor ölték meg Carrero Blanco miniszterel­nököt, mindmáig pontosan fel nem derített körülmények között. Franco utódlási ter­vében, amely Juan Carlos a Spanyolországban nevelt Bourbon-utód „jogara alatt” feltételezte a monarchia hely­reállítását — Carrero Blanco kulcsszerepet játszott. 0 je­lentette volna az összekötő­kapcsot a hadsereg, a fasisz­ta hagyományokhoz ragasz­kodó Falange és a nagytőke különböző érdekcsoportjai között. Ez az oka annak, hogy halála felforgatta a re­zsim egész belső képét. Eh­hez még hozzájárult Franco betegsége, majd a szomszédos Portugáliában a hadsereg ve­zetésével kibontakozó forra­dalmi folyamat. így napjainkban olyan helyzet alakult ki, hogy a spanyol rezsim felszíne alatt fokozatosan éleződik és dön­tésre érlelődik a belpolitikai erők küzdelme. Ugyanakkor a kulisszák mögött az Egye­sült Államok is mind aktí­vabb részt vállal a spanyol- országi helyzet befolyásolásá­ban. Ennek világos bizonyí­téka lesz május 31-én és jú­nius 1-én a NATO-ügyben Európában tartózkodó Ford amerikai elnök és Kissinger külügyminiszter madridi lá­togatása. A rezsim lényegének meg­őrzésére törekvő belső kon­zervatív erők és az amerikai­ak célja azonos. Különös te­kintettel a portugál fejlemé­nyekre, megakadályozni egy forradalmi folyamat megin­dulását Franco távozása után. Átmenteni egy formájában liberalizált, de lényegében ősreakciós rendszert és biz­tosítani a Spanyolországban levő amerikai támaszpont­rendszer további fenntartá­sát. A helyzet különlegessége azonban az, hogy a Franco- rezsim a hatalom bástyáin belül sem egységes. Az em­lített átmenet a bank- és ipari tőke vezető körei, a ve­zérkar jó része és1 — Arias Navarro miniszterelnökkel az élen — a kormány • több­sége szükségesnek tartja. Franco családja és személyes környezete, az úgynevezett „kamarilla” azonban görcsö­sen ragaszkodik a hatalom­hoz. Ezt a csoportot támogat­ja a Falange ultrareakciós szárnya. A hatalmon belül levő két csoport birkózása persze a színfalak mögött folyik. Időnként azonban már kitör a nyilvánosság elé. így ápri­lis vége óta makacsul tartják magukat azok a hírek, hogy a konzervatív átmenetet sür­gető hatalmi csoport szívesen látná Franco „méltóságteljes visszavonulását’:. Hiszen ez azt jelentené, hogy a válto­zást' fölülről, a mind jobban erősödő ellenzéki erők aktív közreműködése nélkül hajt­ják végre. Miközben a hatalom csú­csain a pozícióharcok foly­nak, az országot mind jobban elönti az ellenzéki mozgalom hulláma. Rengeteg párt, cso­port. tömörülés lép fel, ille­gálisan. vagy félillegálisan szervezkedve, a rezsim ellen. Ezeket nagyjából három irány­zatra lehet osztani. Az első a Spanyol Demokratikus összefogás (Junta Democra- tica Espanola). Ez a Spanyol Kommunista Pártot, a vi­szonylag újonnan alakult és baloldali szociáldemokratá­nak tekinthető „népi szocia­lista pártot”, valamint a tár­sadalmi változások szükséges­ségét elismerő úgynevezett „modern jobboldal” laza szervezeteit tömöríti. Az ösz- szefogáshoz csatlakoztak azok a monarchisták is, akik nem ismerik el a Franco fel­ügyelete alatt nevelt Juan Carlos trónigényeinek jogos­ságát. Ennek a tömörülésnek kü­lönösen nagy ereje, hogy az illegális munkásbizottságok, amelyek a jelenlegi Spanyol- országban a rezsimmel szem­beni mindennapos gazdasági és fizikai ellenállást képvise­lik, többségükben a Spanyol Demokratikus összefogást tá­mogatják. A másik nagy csoportot a Spanyol Szocialista Párt (PSOE) és a hozzácsapódó különböző típusú kisebb szö­vetséges szervezetek alkotják. Ennek az ad jelentőséget, hogy a fasiszta rezsim és a polgárháború előtti Spanyol- országban a PSOE volt a köz- társasági Spanyolország leg­erősebb baloldali oártia. A PSOE csak az utóbbi hóna­pokban szabadult mec jobb­oldali szociáldemokratáknak minősíthető emigrant vezetői. föl és választott Spanyolor­szágban élő, fiatal és dina­mikusabb vezetőséget. Mind­amellett a PSOE egyelőre nem hajlandó csatlakozni a Junta Democraticához. Hiva­talos politikája „az önállóság alapján történő együttműkö­dés” a Spanyol Kommunista Párttal. A harmadik nagy ellenzéki csoporthoz a történelmileg ha­gyományos erős spanyol ke­reszténydemokrácia különböző osztagai tartoznak. Ide kell so­rolni a spanyol egyházat is, amely ma már lényegében el­utasítja a Franco-rendszert. Feltehető természetesen, hogy egy későbbi harci sza­kaszban mélyebb társadalmi­politikai ellentétek is meg­oszthatják az ellenzék erőit. Jelenleg azonban az összes el­lenzéki áramlatok egyetérte­nek abban, hogy az új spa­nyol _ rezsimnek szabad vá' lasztásokon alapuló parlamen­ti demokráciának kell lennie, ahol a „monarchia vagy köz­társaság” problémáját nép­szavazás dönti el. Egyelőre természetesen nem lehet megmondani, hogy az ellenzék akciói milyen for­mát öltenek. S azt sem. hogy az akciók során az egyes ellenzéki csoportok milyen magatartást tanúsítanak majd. A Madridba látogató Ford és Kissinger számára mind­ebből csak egy dolog kézen­fekvő: az, hogy a NATO déli szárnyának Török-, Görög- és Olaszországra, valamint Por­tugáliára kiterjedő válsága mellett közvetlen veszélyben van a NATO-n kívülálló leg­nagyobb dél-európai támasz­pontrezsim is. —i—* NOGRAD - 1975. május 27,, kedd Illést tartott választási (Folytatás tu I. oldalból) sorban a jelöltek személyével foglalkozva — a hozzászólá­sok többsége azonban közér­deklődésre számottartó javas­latokat, észrevételeket is tar­talmazott. Az országos választási el­nökség az országgyűlési kép­viselőjelöltek nevét és fog­lalkozását a sajtó útján teszi közzé június 1-én. Fehér Péter, az MTI hir. magyarázója írja: Lezárult a választások elő" készítésének legmozgalmasabb Időszaka: országszerte befe­jeződtek a képviselői, s — ahol időszaki választásra ke­rül sor — a tanácstagi je­lölő gyűlések. A 872 képvise­lői jelölő gyű'és tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választások előkészítésé­ben széles társadalmi megmozdulás bontakozott * ki, a jelölő gyűlések az egész társadalmat átfogó, cselek­vésre, aktív részvételre ösz­tönző belpolitikai esemény- sorozattá váltak. A gyűlése­ken részt vevők száma elérte a 330 ezret, s a négy eszten­dővel ezelőttinél jóval töb­ben kértek és kaptak szót. A jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint egy-egy gyűlés hallgatói­nak, résztvevőinek száma kis híján elérte a 400-at. s olyan választókerület is akadt, ahol a leendő képviselő 8— 10 alkalommal is találkozott jelölőivel. A gyűlések jó összejövetelei voltak az alko­tó eszmecserének, a városok és falvak népe nagy felelős­ségérzettel gyakorolta jelölési jogát, mondott véleményt az elmúlt négy esztendőről, a szűkebb lakóhely, s a nagy- közönség, az ország életéről. Ez is igazolta, hogy a jelölő gyűlések valóban tartalmas, fontos politikai fórumok. Élénk a lakosság politikai érdeklődése, s aligha téve­dünk, ha a magyarázatot el­sősorban a párt XI. kong­resszusának határozataiban keressük. A 352 országgyűlési vá­lasztókerületben június 15-én 386 jelölt indulhat majd „harcba” a szavaza­tokért — 34 választókerü­letben két jelölt neve sze­repel a szavazólapon. Valamennyien a Hazafias Népfront jelöltjei, nagyon sokan más társadalmi szer­vek, üzemi, vállalati, terme­lőszövetkezeti kollektívák bizalmából. A jelöltek között a munkások, a dolgozó pa­rasztok és az értelmiségiek csakúgy megtalálhatók, mint a társadalom más rétegeinek képviselői. Joggal állapíthatta meg az országos választási elnökség: jól kamatozott a választások előkészítésén munkálkodók tenniakarása, gyümölcsöző volt a pártszervezetek, a ta­nácsok. a helyi népfront- b'zottságok nagy figyelmet, tájékozottságot, jogszabály- ismeretet. gondosságot igény­lő munkája Ezért Is sorol­hatták a tapaszfálatok közé: a választópolgárok mérlegre tették az országos és a helyi az országos elnökség eredményeket, számba vették a következő esztendők teen­dőit, és még elvégzendő fel. adatok sokaságát gyűjtötték össze .útravalóul” leendő or­szággyűlési képviselőjüknek. A következő napokban, he. lekben a választási előkészü­letek fontos eseményei lesz­nek a nagygyűlések, réteg, találkozók, választói összejö­vetelek. Fontos, hogy a vá. 'lasztópolgárok éppen olyan aktívan és nagy számban ve­gyenek részt a nagygyűlése­ken, mint amilyen érdeklő­dést tanúsítottak a jelölő gyűlések iránt, hiszen ezeken az összejöveteleken még jobban megismerkedhetnek jelöltjükkel, aki találkozókon sok' helyütt már azokra a — jelölő gyű'éseken felvetett — közérdekű javaslatokra, indít­ványokra is választ adnak, amelyekre időközben megta­lálták a hasznosítás lehető­ségét, az elintézés módját. Ami a választásokkal. kapL- csolatos egyéb eseményeket illeti: május 31—június 3-a között a tanácsok hivatali helyiségeiben ismét közszem­lére teszik a választási név­jegyzéket, s a kiegészítő pótnéviegyzékeket. A listák korrigálása egyébként —• részben a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak, részben az illetékes járásbíró. ságok közreműködésével —• megtörtént, június 15-én több mint 7 millió állampolgár járulhat majd az urnák elé. A helyi választási elnök­ségek június 4-én meg­alakítják a szavazatszedő bizottságokat — több mint 12 ezer szavazó­kör és -helyiség vária majd a választópolgárokat, s ugyan­ennyi szavazatszedő bizottság alakul. Ezekben a választási' szervekben több mint 60 ezren munkálkodnak majd a választások sikeréért. olya­nok. akik fedhetetlen maga­tartásukkal, közéleti tevé­kenységükkel kiérdemelték a bizalmat. Ami a választások , legfóh- tosabb aktusát, a szervezést illeti: a szavazalszedő bízolt- ságok elnökeinek fontos kö­telezettségé, hogy minden választónak elmagyarázzák a szavazás módját, azt, hogy miként kell voksolnia egy, il­letve több jelölt esetén. Mégis indokolt már most fel. hívni a figyelmet arra, hogy egy jelöltnél a szavazóláp érintetlenül hagyásával, több jelölt esetén pedig a válasz, lónak nem tetsző jelölt névé. nek kihúzásával — a meg­választani kívánt nevének érintetlenül hagyásával — lehet igent mondani a leendő országgyűlési képviselőre. s személyében a Hazafias Nép­front programjára, Ha több jelölt esetén a választó egy nevet sem húz ki, szavazata érvény­telen. Ott. ahol megüresedett tanács­tagi poszt betöltéséről is dön­teni kell. a választópolgárok két szavazói aoof kapnak, egyik" kel országgyűlési képviselő­jüket, másikkal helyi tanács­tagjukat választják meg. (MTI) Kuba részvételével Karibi kiisos flottát hoznak létre ..Rést ülünk az észak-ame­rikai hegemónia szilárdnak hitt falán” — hangsúlyozta vasárnap este Gonzalo Facio Segreda, Costa Rica külügy­minisztere abból az alkalom­ból. hogy létrehozzák a kari­bi flottát. A térség 17 or­szágának küldöttei ugyanis hétfőn kezdték meg három­napos tanácskozásukat San Jóséban Costa Rica fővárosá­ban. és ezen deklarálják a közös kereskedelmi flotta megteremtését, működésének megkezdését. Az érintett országok Mexi­kó és Venezuela javaslatára határozták el. hogy megtörik a multinacionális hajózási vállalatok, elsősorban a nagy észak-amerikai monopóliu­mok egyeduralmát a karibi tengeren, és az egymás közti árucsere-forgalmat saját kö­tő* hajóflotláv»! bonyolítják le. Ezzel több mint kétmilli­árd dollárt takarítanak meg évente. A kezdeményező államok­kal együtt összesen 17 kari­bi ország, köztük Kuba, vesz részt az együttes vállalkozás­ban. Emilia Rabasa mexikói külügyminiszter kijelentet­te: „Ez jelentős lépés lesz az Egyesült Államok ■ nélküli latin-amerikai gazdasági szervezet létrehozásának út­ján”. A venezuelai és a panamai rádióállomások annak a vé­leményüknek adtak kifeje­zést, hogy Kuba részvétele nagymértékben megnöveli a karibi flotta jelentőségét. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma — a multi­nacionális vállalatok nyomá­sára — ..aggodalmát felezte ki a térségben előállott üj hely-got miatt. (MT.U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents