Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

A megyei úttörő-olimpián kézilabdában második helyezést elért Jobbágyi csapata Herbst Rudolf felvétele A J\ÓGRAD tippjei Dorog—Szeged x 1 Ganz-MAVAG-—Debrecen x Eger-—Várpalota 1 Kaposvári Rákóczi—Komló x 2 Kossuth KFSE—FÖSPED X 1 Gyöngyös—Miskolc 1 Leninváros—K.-barcika x 1 Forsdo B.—Lehel SC l Szegedi VSE—Vasas Izzó x 2 LGSZÖV—Szolnoki MÁV 2 x Atalanta—Perugia x Avellino—Palermo x Brescia—Como x 1 Arezzo—Spal 1 Sam bened-'ttese—Genoa x Brindisi—Foggia x lléaesrtt a meny Szerdán Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád me­gyei Tanács Testnevelési és Sportbizottsága. Az ülésen többek között részt vett Sza­bó Aladár, a városi pártbi­zottság titkára, dr. Horváth István, a megyei tanács el­nökhelyettese. Csík Pál, a városi tanács elnökhelyette­se és Szúnyog Tibor, a me­gyei sporthivatal elnöke. Első napirendi pontként Salgótarján város verseny- sportjának differenciált fej­ei sporlbiztittkág lesztését tárgyalta a sportbi­zottság. Vélemények, javasla­tok megbeszélésére került sor. Az ezt követő beszámoló je­lentés alapján megvitatták a salgótarjáni járás tömeg- és versenysportjának helyzetét. Tájékoztató hangzott el az OTSH nevelési irányelveiről, a megyei feladatokról. A ta­nácskozás végül a Testnevelé­si és Sportbizottság ügyrend­jének megállapításával zá­rult. Röplabda IWi 11. Forduló vereségsorozattal Bajai SK—SÜMSE 3:2 (■12, 11, -8, 11, 6) Baja, v,: Kovács. SÜMSE: Szomszéd, Papp, Fürjesi, Sárai II.. Takács, Féiegyhá- zi, cs.: Sárai I. Edző: Fél­egyházi Pál. A SÜMSE 2:l-re vezetett, majd a mindkét csapatot súj­tó sorozatos játékvezetői té­vedések okozta idegfeszült­séget a kiváló ütőerővel ren­delkező ellenfél tudta köny- nyebben legyőzni. MALÉV—St. Z1M 3:0 (3, 5, 1) Budapest, v.: Vígh. ZIM: Liptai S., Farkas. Prajsnár, Sárik, Szabó, Csáki, cs.: Kő­bán. Edző: Farkas Róbert. A négy ifjúsági játékossal utazó együttesnek semmi esé­lye sem volt Budapesten a bajnokságban vezető MALÉV ellen. A fiatalítás célraveze­tőén fokozatosan és nem kényszerűségből történik. Re­mélhetőleg a szakosztály-ér­tekezleten a visszavonulást bejelentő Balázs, Szedlák, Bartus és Tóth még változ­tatnak elhatározásukon, s megmentik a biztos kieséstől csapatukat. Tokodi Üveggyár—SBTC 3:2 (14, -12, 7, -11, 12) Salgótarján, v.: Patos. SBTC: Miklósné. Ilosfalvi, Tari, Sáráné. Denk,, Kovács, cs.: Szabóné, Varga. Edző: Szatmári Szilárd. Az egyeniő képességű csa­patok közül 2:2 után az ellen­fél biztosabb nyitásaival győzött Bp. Harisnyagyár— Kisterenyei B. 3:0 (3, 11, 5) Kisterenye, v.: Pálos. Kis- terenye: Kovács, Puszta, Köblös, Rása, Hanyiné, Sza­bó, cs.: Molnár. Edző: Mol­nár László. Változatlanul tart­ja gyönge formáját a kiste- renyei együttes. Számadástechnika—ÖMTE 3:0 (9, 4, 12) Budapest, v.: Veres. ÖM­TE: Miskovics, Pappné, Jó- zsa, Bajnai, Sándor, Somos­kői, cs.: Bagoly. Edző: Olasz Pál. A harmadik játszmában 8:2, majd 9:5-ről vesztett. A szombaton 17 órára ki­tűzött ÖMTE—Karisnyagyár mérkőzésre a Harisnyagyár közel másfél órás késéssel érkezett vonatkésés miatt. A mérkőzés ügyében a szö­vetség dönt. (mátyus) Törvény a biztonságos életért (III.) Gondoskodás az özvegyekről, árvákról A nyugellátást javító két legjelentősebb intézkedés, az egységes nyugdíjkorhatár és az egységes mériókszabáiy mellett a törvény még egyéb olyan kisebb reformokat is ér­vényesít, amelyek tovább ja­vítják egyes rétegek ellátását, s korábbinál kedvezőbb elbí­rálásra adnak lehetőséget. Az új szabályok szerint vál­tozatlanul szolgálati időnek számít a munkaviszonyban, az ipari és mezőgazdasági szö­vetkezet tagjaként, a szak­munkástanuló-viszonyban, a bedolgozóként, a megbízás alapján rendszeresen és sze­mélyesen végzett munkában ledolgozott idő és a katonai szolgálat ideje. A sorkatonai és tartalékos katonai idő be­számításánál azonban a ko­rábbi szabályozástól eltérően nem teszik a szolgálati idő el­ismerését attól függővé, hogy bevonulás előtt dolgozott-e már az illető, vagy sem, a ka­tonaság feltétel nélkül szolgá­lati időnek minősül. Igen jelentős kedvezmény a hosszú munkaviszonnyal ren­delkezőknek, 'hogy az 1929 utáni munkaviszonyban töl­tött időt akkor is szolgálati idő­nek lehet minősíteni, ha a munkaviszony annak idején nem járt nyugdíjjogosultság­gal, illetve az illető nem volt biztosított. Ez az egykori me­zőgazdasági cselédek, napszá­mosok igen széles rétegét érinti, hiszen, mint már erről szó volt, a felszabadulás előtt a mezőgazdasági munkások ki voltak rekesztve a társada­lombiztosításból. Szolgálati idejük ily módon történő elis­merése magasabb nyugdíjösz- szeg elérésére ad lehetőséget. A nyugdíj összegének ki­számításánál a törvény módot ad rá, hogy az igénylő a sza­mára legkedvezőbb évek ke­resetét válassza alapnak. Vá­laszthatja a nyugdíjazást meg­előző öt évből a legjobb há­rom év átlagkeresetet, de vá­laszthatja az ennél öt évvel alacsonyabb életkor előtti át­lagkeresetét is. Ez utóbbi eset­ben az az egyetlen feltétel, hogy tízéves szolgálati idővel az illető már a korábbi idő­pontban is feltétlenül rendel­kezzék. A szakmunkásoknak külön kedvezményt biztosít az új szabály arra az esetre, ha a nyugdíjazásuk előtt egy éven át nem szakmunkás munka­körben dolgoztak. Ilyenkor kérhetik, hogy nyugdijuk alap­jául a volt munkakörükkel azonos munkakörben dolgozó sza kn tun káso k á t la gker esc t e t számítsák. Kedvezően változtatja a tör­vény a hozzátartozói nyugel­látás néhány szabályát. Mint ismeretes a társadaiombiztosi- tás az özvegyi nyugdíj két for­máját alkalmazza. Az ideig­lenes özvegyi nyugdijat a férj halálától számított egy éven át folyósítják, függetle­nül attól, hogy az özvegy hány éves, hány gyereke van, mennyit keres, milyen az egészségi állapota. Az állandó özvegyi nyugdíj legfontosabb 1 feltétele, hogy az özvegy férje halálakor, vagy azt követően tizenöt éven belül betöltse öt­venedik évét. Ez a korábbi szabályozásban is így volt, kivéve a mezőgaz­dasági szövetkezeti tag özve­gyét, akit csak a hatvanadik év betöltése jogosított állahdó özvegyi nyugdíjra. A nyugdíj­korhatár egységesítése kapcsán a tsz-tag özvegyének állandó özvegyi nyugdíjra jogosító kor­határa is csökken 1976. janu­ár 1-től évente egy-egy évvel, s 1980. január 1-re azonos lesz a munkások és alkalmazottak özvegyének korhatáráéval. Módosul a szabály a tekin­tetben is — és ez sokakat SPORT Kézilabda Vendégsikerek a területi döntőn Salgóbányán befejeződött a középfokú iskolás területi döntő. A lányoknál a mezö- csáti és a jászapáti együttes biztosan jutott tovább, míg a fiúknál három együttes ví­vott fej-fej melletti küzdel­met. A fiúknál a megyénket képviselő Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola csa­pata kedvező pozícióból esett ki a továbbjutást jelentő má­sodik helyről. Eredmények. Lányok: Mezőcsát—Balas­sagyarmat 16:3 (6:2). Heves— Nyíregyháza 14:6 (11:1). Jász­apáti—Bp. I László 17:6 (8:4), Nyíregyháza—Bp. I. László 9:4 (6:2). Mezőcsát—Jászapá­ti 21:3 (12:0). Nyíregyháza— Balassagyarmat 10:8 (2:4). Heves—B.-gyarmat 11:4 (4:2), Mezőcsát—Bp. I. László 16:6 (9:2), Jászapáti—Heves 14:11 (8:5). A végeredmény 1. Nógr. S. Gim. M. 5 5 - - «7:24 10 2. MG. Szak. Jásza. 5 4 - 1 65:50 8 3. AU. Gim. Heves 5 3 - 2 52:40 6 4. zrínyi I. G. Ny. 5 2 - 3 39:68 4 5. Sz. K. J. Sz. BKV. 5 1 - 4 35 :54 2 6. Bp. I. László G. 5 ,— 5 26:68 ­A góllövőlistán: Boros Ilo­na (Jászapáti) 40, Kormos Ágnes (Mezőcsát) 22. Takács Erika (Mezőcsát) 18 gólos. Fiúk: Salgótarján—Miskolc 14:14 (11:11). Mátészalka— Gyöngyös 21:17 (6:6) Szolnok —Bp. Budai N. A. Gimm. 29:21 (11:9), Mátészalka—Bp. Budai N. A. Gimn. 26:9 (12:1). Miskolc—Szolnok 29:18, (13: 12), Gyöngyös—Salgótarján 20:20 (8:12), Mátészalka— Salgótarján 17:15 (10:9). Mis­kolc—Bp. Budai N. A. Gimn. 22:14 (11:7). Gyöngyös—Szol­nok 27:17 (12:7). A végeredmény 1. Esze G. Mát. 5 4 1 - 111: 79 9 2. Bláthv O. Sz. M. 5 3 2 - 111 : 83 8 3. Stromf. Gép. St. 5 2 2 1 108: 80 6 4. Vak B. IP. Gy. 5 2 1 2 94 : 94 5 5. Szamuely G. Sz. 5 1 - 4 94:125 2 6. Bp. Budai G. 5 -- 5 71 :128 ­A góllövőlistán: Varga Ist­ván (Szolnok) 49. Kiráiv György (Gyöngyös) 39. Gu- lyász József (Miskolc) és Só­lyom Kálmán (Salgótarján) 31—31 gólos. Az egy-két helyezett csapat került a Gvőrött megrende­zésre kerülő országos döntő­be. Ökölvívók Balassagyarmaton E«t sportág újra jogot követel A fiatalok felkészítése, ne­velése minden sportágban nagy feladatot jelent. Az ed­zők az első pillanattól kezdve korszerű munkára töreked­nek — tehát több és jobb — legyen minden eddiginél. Az edzé&mennyi&ég, figyelem, szorgalom, kitartás, nos... nos, ez nem ízlik hosszú tá­von mindenkinek. A sorok megritkulnak. Nekibuzdulás, lelkesedés, kétségek — aztán újra remény. Nem, ne előle­gezzünk semmit. Ne kössük le magunkat se egyikhez, se má­sikhoz. — Vámunk kell. A kitűzött úton haladva az eredmény nem marad el — mondják. Buktatók, váratlan akadá­lyok? Igen, vannak. De tudja ezt mindenki? Mert sokan türelmetlenek. Kérdés: az idő siettetése mit old meg? Sem­mit, vagy nagyon keveset. Tudják ezt Balassagyarma­ton, az ökölvívó szakosztály­nál is. Még nincs két éve, hogy nekivágtak a munkának. Hogyan indul egy szakosz­tály? Hogyan vészeli át a ne­hézségeket? Mert azok van­nak. Kiss Elemér szakosztály- vezető a megmondhatója. — A nagy fluktuáció, a technikai felszerelések hiá­nya megnehezítette a folya­matos előrehaladást — nagy­jából így foglalható össze a véleménye. A kezdet szép volt. A fel­érint —, hogy az özvegy ak­kor is megtaitja az állandó özvegyi nyugdljta való jogo­sultságát, ha az 55 év betölté­se után férjhez megy. Csupán akkor nem kaphat állandó öz­vegyi nyugdíjat, ha eióbo mtjjy férjnez, mint a juttatás­ra jogosító korhatárt, tehát 55 evét betöltené. Ha azonban az új házasságkötéstől számí­tott egy éven belül kéri, egy­évi özvegyi nyugdíjnak meg­felelő összegű végkielégítést kaphat. Az árvaellátást is új ked­vezmény fejleszti. Azok azai- vák, akik felsőfokú tanulnia nyokat folytatnak, erre az idő­tartamra 25 éves korukig el­látást kapnak. A korábbi sza­bály csupán a középfokú ta­nulmányok idejére, az árva 19 éves koráig biztosította ezt az ellátást. hívásra jöttek a fiatalok. Már szerelést sem tudtak minden­kinek biztosítani. Voltak vagy 40-en. Most húsz fővel számol a szakvezetés. — Főleg az általános és szakmunkásképző iskolákból vannak itt gyerekek. Középis­kolásokat nemigen mozgatott meg az ökölvívás gondolata — mondja Kiss Elemér. A cél 15—20 fős gárda kiépítése, hogy méltóan képviselhessük Nógrádot. Az elképzelés megvalósulá­sa nem tűnik lehetetlennek. Azért sem, mert Gyarmaton az 50-es években pezsgő ökölvívó élet volt. Számos válogatott versenyző került ki a városból. Aztán visszaesett az ökölvívó sport. Voltak pró­bálkozások. de nem sikerült újra éleszteni a sportágat. Végül 1973. decemberében Lombos István, , Bgy. SE elnöke és Kiss Elemér kezde­ményezésére megalakult a szakosztály. Csekély felszere­léssel: egy homokzsák, 6—7 pár kesztyű. Ma már két edző Ocskó István és Szuhánszki József irányítja a felkészí­tést. Időközben felfedeztek jó néhány tehetséges gyereket. Sajnos, többen talán a hiá­nyos felszerelés, a fárasztó edzésmunka miatt elmarad­tak. De azok, akik maguké­nak érzik ezt a sportágat — maradtak. Tavaly 14-en tettek technikai minimum vizsgái. A bemutatkozásra is a múlt évben kerülhetett sor Sal­gótarjánban, a Saondy-emlék- versenyen. A gyarmatiak öt fővel indultak, és nem is eredmény tel énül. Az ifjúsági Seres Középsúlyban ezüstér­mét szerzett. Baranyí könnyű- súiyb-n harmadik lett. Ezen a versenyen állóképesség, technikai alapelemek dolgá­ban érthetően kiütköztek a hiányosságok, de ugyanakkor hasznos tapasztalatokat is szerezhettek a gyarmatiak. 1974. decemberében az Éne­kes-emlékversenyen is indul­tak. A négy résztvevő közül Baranyi az ifiknél bronzér­met szerzett. Az idén egyetlen versenyen szerepeltek a gyarmatiak. A Hatvanban sorra került ököl­vívótornán a felnőttek me­zőnyében Bárányi és Tóth második helyen végzett. — Az időt nem siettethet­jük — magyarázza Kiss Ele­mér szakosztályvezető —, mert az ökölvívásban is leg­alább fél éves intenzív edzés­re van szükség, hogy valaki versenyen indulhasson. Ez az oka annak, hogy több ver­senyt ki is hagytunk mert nem volt kit elvinni. Meg- alapöaatlanul nem lehet sen­kit szárítóba küldeni. Célunk, hogy megteremtsük azokat a súlycsoportokat, amelyekre érdemes meghívni ökölvívó­inkat. A legközelebbi terveink között a Szondy-emlékverse- nyen való részvétel szerepel. Persze előre nem látható okok közbeszólhatnak. Seres, aki megnősült, például abba­hagyta a sportolást. Sajnála­tos, hogy a lehetséges Vár­udvari Györggyel sem szá­molhatunk. A munka azonban nem áll meg. Az ökölvívók heti három edzéssel készülnek. Verse­nyekre azonban minél előbb szükség van azoknak, akik rendelkeznek technikai mi­nimum vizsgával. Csak így bizonyíthatják képességeiket, a szakemberek számára pe­dig így nyílik lehetőség a ki­választásra. Az ökölvívó­szakosztály az idén 53 ezer forintot kapott. Mire e sorok mejelennek. talán már meg is vásárolták a régóta áhított technikai eszközöket. A lehe­tőségek tehát javulnak. Érde­mes komolyan foglalkozni az ökölvívó sporttal, mert Ba­lassagyarmaton van vonzása. Egy-két dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni. Ezt Kiss Elemér így mondja el: — A sportolóknak nagyobb á'lh&latosságra van szüksége. Többet kell áldozniuk, nem eiig eljönni az edzésre, ott dolgozni is keli. Érdemes a gyerekekkel foglalkozni, de hogy jobban össze tudjuk őket tartani, nekünk szakvezetők­nek is többet kei! tenni. Gya­koribb szakosztályértekezle­tek is sokat jelentenének. A Bgy. SE ökölvívó .szak­osztálynál. ha még nem is egyenletesen, de kitartóan haladnak a cél felé. Szeptem­bertől már sportiskoláé kere­tek között készítik fel, a ser- dü’ő korú ököl vívókat. A sportágért, a fiatalok feilődé- séért igyekeznek mindent megtenni. Mcwt már n szériák törvénve szerint !s előrelépés­nek kell bekövetkeznie. Adorján László Túra júniusban Társada lom biztosít-ási nyug­ellátás jár annak a szülőnek, nagyszülőnek, aki az őt eltar­tó gyermek halálakor már rokkant volt. Az új szabály a jogot kiterjeszti a mostoha- és nevelőszülőire is. Lehetővé te­szi T- a korábbi szabályozástól eltérően —, hogy a rokkant szülő vagy nagyszülő akkor is megkapja a nyugdíjat, ha van eltartásra kötelezhető hozzá­tartozója. Sőlcr Edit A Nógrád megyei Természetba­rát Szövetség az évi túranrogram Keretében 1975. június 1-cn nyílt túrát szervez az ágasvári turlsta- házhoz. Indulás Salgótarjánból a 6.28-kor induló személvvonattal Tar állomásig:, innen gyalog a sárga jelzésen a turistaházig. Tú­ravezető: Iloltner László a nász­tói járási szövetség elnöke. A túramozgalomban szerepel egy szalonnasütésst-1 egybekötött reg­geli, Tar és Agasvár közötti út­szakaszon, maid A vasvárról ki­rándulás az óvári rétre a Ván­dor-forráshoz. esetlen Mátraszent- istvánba a Vidróczki csárdához. Visszautazás Tar. vaev Nagvbá- tony felé, érkezés Salgótarjánba legkésőbb a fél nyolckor érkező személvvonattal. Találkozás: sal­gótarjániak részére 1-én, vasár­nap 6.15-kur az államáson. a többiekkel Tar állomáson 7.21- kor. Az útiköltséget a résztvevők fedezik. Következik: Család védelem, baleseti ellátás NÖGRÁD - 1975. május 22., csütörtök 7 i

Next

/
Thumbnails
Contents