Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

Bűnszövetkezet Jobbágyiban (ÍV.) Beszélünk a szervezésről (10.) Csábi szalmái a volt a társadalmi tulajdon BŰNSZÖVETSÉGBEN foly­tatólagosan elkövetett, külö­nösen nagy kárt okozó csalás és hűtlen kezelés bűntettével vádolja a többi között a Nóc- rád megyei Főügyészség Rá* polti Lőrinc 42 éves buda­pesti, Homolya Dezsőné (Onódi Veronika! 36 éves job­bágyi és Illés János 45 éves zagyvaszántói lakosokat. Ha­sonlóan. de jelentős kár te­kintetében Besemyei Sándor 41 éves lőrinci és Pusztai Tibor 32 éves pásztói lako­sokat. Folytatólagosan. bűn- s Követségben, okira thamisí­t ássál elkövetett csalás és hűtlen kezelés bűntettéért, valamint hamis tanúzásra rá­bírásért Simon Csaba 33 éves budapesti. Ivánka István 35 éves budapesti, Reizdnger Jó­zsef 51 éves budapesti. Bá­lázás György 48 éves budapes­ti. Varga János 33 éves bu­dapesti és Markó Mátyás 31 éves pásztói lakosokat. Gyanúsítottak többsége egymás tevékenységéről tudva, a gazdálkodás rendiét meg­sértette. Kijátszottak a jog­szabályi rendelkezéseket, folytatólagosan, hosszú időn keresztül károsították a tár­sadalmi tulajdont. Az állam­mal szembeni kötelezettségei­ket elmulasztották, jogtalan jövedelmekre, előnvökre" tet­tek szert. A jobbágvi Építő- és Szerelőipari Szövetkezet­nél az egyéni és csoportér­deket az össztársadalmi ér­dek fölé helyezték. Itt Csáki szalmája volt a társadalmi tulajdon. Szórták a Pénzt a szövetkezetnél, és nem vélet­lenül terjedt el az utóbbi időben, hogy Jobbágvi az igen gazdag község. Vannak, akik a mai napig is Rápoltit ügyes embernek tartiák. ..iga­zi elnöknek”, aki jót akart, hiszen dőlt a pénz a ktsz-hez. azzal Zagyvát lehetett volna rekeszteni. „ILYEN ESETBEN nem iár pénz. ezzel én még nem ta­lálkoztam” — tiltakozott az egyik ügyfél, de aztán hamar megnyugodott, amikor közöl­ték: „Nálunk ez ígv szokás”. Igen, szokássá vált a törvény­telenség a jobbágyi ktsz-nél. ahol milliós nagyságrendű adókötelezettségnek nem tet­tek eleget és árdráeítássa 1 hozták a „hasznot”. Így az­tán szert lehet tenni annyi pénzre, amit olyan rettenetes mérvű pazarlással sem lehet szétszórni, mint ahogv azt Jobbágyiban tették. Üsve-en megtalálták a kiskapukat, la­víroztak a gazdaságirányítás hézagai között. A vádlottak egyéni haszonszerzése elenyé­sző ahhoz a kárhoz kénest, ami a társadalmi tulajdont érte. A szövetkezet összes tagja legalább egy ezressel többet keresett, mint máshol, hasonló munkakörben. Jól lőtt a tisztességtelen jövede­lem mindenkinek, de arra senki nem gondolt, kit csap be tulajdonképpen. Nemcsak az elsőrendű vádlott Rápolti Lőrinc felelősségét kell ki­emelten említeni, de másokét is, akik nincsenek vádolva ebben az ügyben. Mert mi okozta, hogy ilyen gátlástala­nul folytathatta üzelmeit ez a bűnszövetkezet? Úgynevezett helyi hibaként állapította meg a szakértő: Egyetlen ember sem rendel­kezik megfelelő képzettséggel és gyakorlattal” — maid eev figyelmet érdemlő mondat következik: „A funkcionális ellenőrzés teljes hiánya!”. Közrejátszott harmadik ok­ként, hogy a szövetkezet mű­ködési területét olvan mér­tékben kiterjesztették. hogy azt szervezettséggel átfogni nem tudta. A tagság a szö­vetkezet irányításában tény­legesen részt venni éppen emiatt és a szövetkezet műn- káiáról tájékozódni nem tu­dott. Jobbágyiban nehéz évek elé néz a' szövetkezet. Az új elnök, amikor bejelentette, hogy nincs útiátalány, csak rendelvény van. száz ember másnap továbbállt egy ház­zal. Elmentek azok. akiknek semmi közük nem volt Job­bágyihoz, s talán azt sem tudták korábban, hogy me­lyik megyében van. Beáll­tak egv másik ktsz-hez vagy vállalathoz, és akik maradtak, felteszik a kérdést: miért rajtunk csattan az ostor? Nincs, más választás, szembe kell nézni a tényekkel! A pénzügyi szervek által kirótt 350 ezer forintos bírsággal és a 750 ezer forintos adóhátra­lékkal. Mindezek mellett még egy gazdasági bírság kiszabá­sa is ott lóg Damoklész kard­iaként a szövetkezet fele fe­lett. Ez nagy tehertétel még akkor is, ha mindenki ren­desen dolgozik, maximáli­sát nyújt a munkában. Ta­nulságos ügy több szempont­ból is a jobbágyi ktsz ügve, amelyből a következtetést le kell vonni — a következmé­nyeket pedig vállalni. RÄPOLTI LŐRINC és tíz társa ügvében elkészült a vádirat. Kereken száz tanút idéztek a balassagyarmati megvei bíróságrá, a tárgyalás színhelyére. Szokáes László Ellenőrzik a termékeket Túra és bográcsos A nádúifalui KISZ-szervezet a község fiataljai részére túrá­val egybekötött akadályver­senyt rendezett a hét végén. A fiatalok a három kilomé­teres túraszakasz megtétele után bográcsos készítésével fejezték be a vidám ese­ményt. Fizet a biztosító Az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága ez év ápri­lis végéig 12 millió 34 ezer forint kártérítésr fizetett ki a megyében. Az előző év ha­sonló időszakáiban a kárkifi­zetések összege 9 millió 940 ezer forint volt. Csiszoló és polírozó koron­gokat készítenek Romhány- ban. a Finomkerámiaipari Művek Widenta gyáregysé­gében. Ügyes asszonykezek a fogászatnál használatos csi­szoló. íúrókorongokat is itt gyártják közöttük Csordás Ferencné, kétbodonyi asszony is, aki az erdészetből jött a korszerű üzembe. Varga iászlóné csoportvezető elé­gedett teljesítményével: az alkalmankénti minőségellen­őrzéskor nem akad hibás termék. — kulcsár — Ebben a témakörben, az ún. panoráma buszról, az autó­busz- és a vonat-menetren­dekről kell néhány gondolatot rögzíteni. Az Ikarusz-gyár legújabb terméke, az ún. panoráma busz. Biztosan utaztak már többen rajta, hiszen a Volán legújabban távolsági járati­ként is közlekedteti. Ez kérem a jövő század autóbusza címet, vagy a „Cs- busz” címet jobban megérde­melte volna, mint a panorá­ma jelzőt. Miért a jövő század autó­busza? — kérdezik többen. Azért, mert akkor már ké­nyelmes lesz rajta utazni. Ugyanis fantasztikus regé­nyekben már olvashattunk ar­ról, hogy egy tablettában ma­gunkhoz vehetjük a szüksé­ges táplálékmennyiséget kon- centrátum formájában. Tehát nem kell csomagot cipelnünk, Ha a tablettakorszak még­sem köszönt ránk, talán a vendéglátóipar fog felnőni fel­adatához és a konyha bár­mikor fogad rendelést annak örülve, hogy egy vendég ná­luk akarja elverni éhét, oltani a szomját speciális ételekkel, italokkal. Van még egy probléma, a felöltő, vagy télen a télikabát. A jövő században erre sem lesz szükség, mert vagy az utcát fogjuk fűteni, vagy va­lami aerosolos flakonból fecs­kendezünk magunkra valamit, ami az időjárás viszontagsá­gából (széltől. esőtől, hótól, hidegtől, melegtől gtb) meg­óv. Így tehát csomag és felöltő nélkül kényelmesen lehet utaz­ni a gyönyörű kilátást bizto­sító (panoráma az értelmező szótár szerint) autóbuszon. Ezek után jogosan kérdezik, hogy miért neveztük akkor a magyar ipar kiváló termékét ..Cs-busz”’-nak. Ennek is meg­van a magyarázata. A kon­fekcióipar a mai emberek testméreteit vizsgálgatta a konfekció ruhák méreteinek változtatása miatt. A begyűj­tött adatokat valószínű véka alá rejtették, mert az autó­busz méretezésénél a normá­lis testmagasságot nem vették figyelembe. Az ablaknál ülő hirtelen felállva a kalaotartó- ba. vagy inkább újságtartóba veri a fejét. És itt van ve­szélyben a jövő század autó­busza. ugyanis a prognoszti­ka (jövőkutatás) vizsgálati eredményei alapján a? emberi test magassága tovább növek­szik. Komolyabbra fordítva a szót. az autóbusz jelenlegi formáló­ban sem távolsági közlekedés­re. sem különjárati közleked­tetésre nem alkalmas. Ennek oka. hogy egv ajtóval üze­meltetik, az ülések között pe­dig két ember nem fér el egymás mellett. A távolsági járatok nemcsak végállomás­tól végállomásig, hanem rövi- debb szakaszokon is szállíta­nak utasokat. Ott még nem tar'unk. hogy minden utas­nak ülőhelye legyen (maid a jövő században). « ígv az ál­ló utasok akadályozzák az ut"« áramlást. Mi terveztünk is. gvártot- tunk is két ajtót az autóbusz­ra, — arról nem tehetünk,' hogy a Volán ülést tett a he­lyére — érvelnek az Ikarusz szakemberei. Ugyanígy ter­veztünk csomagtartót is a kocsin kívülről nyíló ajtóval. Ez is igaz, de volt már vala­melyik tervező vagy gyártó életében csak egy nap is tá­volsági autóbuszon kalauz? Mert ha igen, akkor tudja, hogy lehetetlen azt kívánni, hogy minden állomáson a fél­éé leszálló csomagjaival a külön csomagtartónál bíbe­lődjön. A menetidőt is tarta­ni kell. A panorámát pedig az ablaki mellé tervezett akasztók tel­jesen elrontják. Megoldás: a csomagokat az ülések alá kellene elhelyezni, az ülés lábának megemelésé­vel vagy a padló süllyesztésé­vel. A kocsikat két ajtóval kell járatni, hátul a felszállás a kalauzzal és elöl a leszállás, így mindkét ajtóra van aki ügyeljen. Az utasáramlás egyenletes és az ülőhelyek el­foglalásának nincs akadálya. Jelenleg a személygépkocsi korszakba lépünk, de még nagyon soká fogunk autó­busszal utazni, ezért kívána­tos. hogv a tervező, átvevő üzem. közben is vizsgálja meg az alkotását, hogy fogalma, tapasztalata legyen a hasz­nálat közbeni problémákról. Ugyanígy az új lakás terve­zőit minimum egy évre be kellene költözhetni az álta­luk tervezett létesítmény él­vezetére. Kúti István Ä legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal azok a vál­tozások tarthatnak számot, amelyeket a társadalombizto­sítási törvény a bizto­sítottak nyugellátásában ér­vényesít. Az öregségi nyugdíj- rendszert két igen jelenős jogszabály fejleszti. Az egyik jogszabály a nyug­ellátásra jogosító korhatárt egységesíti, amikor kimondja: „öregségi nyugdíjra a hatva­nadik életévét betöltött férfi és az 55. életévét bftöl- tött nő jogosult, ha 10 év szol­gálati időt szerzett.” Ez az in­tézkedés a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok régi vá­gyát teljesíti, hiszen az eddig éi-vényben levő szabály sze­rint a mezőgazdasági tsz-ta- gok korhatára 5 évvel maga­sabb a munkásokénál és alkal­mazottakénál: férfiaknál 65 év, nőknél 60 év. Ezt a kor­határt 1976. január 1-től évente egy-egy évvel csökken­tik, s 1980. január 1-től azo­nos lesz a munkásalkalma­zotti korhatárral. A törvény megerősíti az 1973-ban hozott rendelkezése­ket a nyugdíjkorhatárt csök­kentő korkedvezményekről. Azoknak jár két év korked­vezmény, akik az egészségre különösen ártalmas, a szerve­zetet fokozottan igénybevevő munkakörben legalább tiz Törvény a biztonságos életért (II.) A nyugdíjrendszer illesztése az új nyugdíjmaximummal, az átlagkereset 75 százaléká­val. Fenntartja a törvény az ösztönző nyugdíjpótlék rend­évig, (nők nyolc évig) dolgoz­tak. Minden újabb öt évi, (nőknél négy évi) munkavég­zés a korkedvezményre jogo­sító munkakörben egy-egy év­vel tovább csökkenti a korha­tárt. Jelentős változás: a nyugel­látás összegét meghatározó mértékszabály egységesítése. Eddig más mértékszabály alap­ján állapították meg a mun­kások és alkalmazottak és más mértékszabály alapján a termelőszövetkezeti tagok nyugdijösszegét. A munkások és alkalmazottak 10 évi szol­gálati idővel az átlagkereset 22 százalékának megfelelő nyugdíjat kaptak. A termelő­szövetkezeti tagoknál 10 év szolgálati idő a kereset 33 szá­zalékának megfelelő nyugdíj­ra jogosított. A törvényben megszabott egységes mérték­szabály szerint a 10 évi szol­gálati idő alapján járó nyug­ellátás összege a biztosított havi átlagkeresetének 33 szá­zalékát teszi ki. Minden to­vábbi munkában töltött év utón 2 százalékkal nő a nyug­díj mértéke, egészen a 23 éves szolgálati idő megszerzé­séig. 26 és 32 éves szolgálati idő közt évente I—1 százalék­kal nő a nyugdíj mértéke, 33 és 42 évi szolgálati idő közt pedig 0,5—0,5 százalékkal emelkedik a mérték. A leg­magasabb mérték, az átlagke­reset 75 százalékát tehát 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az évenkénti ' nyugdíjskála ezek szerint a következő: éves szolgálati idő alapján a nyugdíj a havi átlagke­reset évi 2%-kai emelkedik 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 33 .35 ' 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 évi 1%-kal emelkedik 26 64 27 65 28 66 29 67 30 68 31 69 32 70 évi 0,5%-kal emelkedik 33 70.5 34 71 3.3 71,5 36 72 37 72,5 33 73 39 73,5 40 74 41 74,5 42 75 Az eddigi nyugdíjskálák he­lyébe lépő egységes mérték­szabály egyetlen réteg szerzett jogát sem sérti, de jelentősen javítja azoknak a munkásal­kalmazotti rétegeknek az el­látását, akiknek rövid a szol­gálati idejük, hiszen 10 évi szolgálati idő után 11 száza­lékkal emelkedik a mérték a korábbiakhoz képest. A gya­korlatban ezeknek a túlnyo­mórészt legalacsonyabb kere­setű rétegeknek az ellátását az állam nyugdíjminimum meg­szabásával biztosította. A nyugdíjminimum ezután is fennmarad, s ennek összege az 1975. július 1-én életbelépő nyugdíjemeléssel a munkások és alkalmazottak részére 910 forint, a téesztagoké 810 fo­rint, a kisiparosoké pedig 860 forint lesz. Amennyiben vala­kinek a havi átlagkereset alapján az új mértékszabállyal számított nyugdíja ennél ke­vesebb lenne, az előbbiek sze­rinti minimális nyugellátást kapja. Az eddiginél kedvezőbb el­látást biztosít az új mérték­szabály azoknak is. akiknek hosszú a szolgálati idejük, mert nyugellátásuk valamivel magasabb lesz, mint az előző skála alapján számított ösz- szeg. Eddig a legmagasabb nyugdíj az átlagkereset 71 százalékát tette ki, szemben szerét is. Aki a nyugdíjkorha­tár elérése után is tovább kí­ván dolgozni, a megállapítan­dó nyugdíjához még pótlékot kap, fizikai munkakörben évi 7 százalékkal, alkalmazotti munkakörben évi 3 százalék­kal emelkedik a nyugdíja. Eb­ben az esetben természetesen a nyugdíj összege meghalad­hatja a 75 százalékos maximá­lis mértéket, mert például fi­zikai munkakörben töltött to­vábbi négy évvel a nyugdíj elérheti az átlagkereset 95 szá­zalékát. Így a nyugdíj összege azonos lehet, sőt esetleg vala­mivel meg is haladhatja a nyugdíjazás időpontjában el­ért keresetet, hiszen a nyug­díjalapként számított átlag- keresetbe a jutalom, a prémi­um. az év végi nyereségrésze­sedés, az esetleges kitüntetés­sel járó pénz is beletartozik. Sőtér Edit Következik: Gondoskodás az özvegyekről és az árvákról. NÖGRÁD - 1975. május 21., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents