Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

Takarékosság a sportmozgalomban lyi társadalmi munka vég­Nagyszerű bravúr* — a nyolcadik helyen! SBTC—Békéscsabai Előre Spartacus 1:0 (0 0) A megyei sporthivatal fel­hívással fordul Nógrád me­gye valamennyi sportolójá­hoz, sportvezetőjéhez, a cél­szerűbb, takarékosabb gaz­dálkodásra, a magasabb ered­mények elérését szolgáló jobb működési, versenyeztetési fel­tételek megteremtésére. A társadalmi élet minden területén így a sportmozga­lomban is fokozottan töre­kedni kell a gazdálkodás ha­tékonyságának növelésére, az ésszerűbb gazdálkodásra, a belső tartalékok feltárására. A racionális gazdálkodás fo­kozására irányuló fő célkitű­zések elsősorban a rendelke­zésre álló anyagi eszközök átgondoltabb, takarékosabb felhasználását jelentik, de igénylik ehhez a hozzáértőbb, lelkiismeretesebb, felelősség­teljesebb szemléletet is. A sportmozgalomban is alapvető- feladat, hogy ugyanolyan — esetleg alacsonyabb — ráfor­dítással érjünk el jobb ellá­tási körülményeket, s ezál­tal magasabb szintű ered­ményeket. A sportszerveknél sem szűkíthető le azonban a takarékos gazdálkodás, csu­pán a pénzügyekkel foglal­kozók körére. Nagyon fon­tos, hogy a sportszakmai döntések meghozatalakor is érvényesüljenek a takarékos­ság, célszerűség. pénzügyi, -gazdasági hatású elvei is. Többek között a versenye­ken, mérkőzéseken résztve­vők létszámát, a sportszak­mai felkészülési terv és ver­senyprogram határozza meg. Az idegenbeli sportrendezvé­nyeken való részvételnél is a lehető leggazdaságosabb meg­oldásokat kell megválasztani. A sportesemények, versenyek, bajnokságok során törekedni Mcster­lörcfeznő mint Ophelia A tavalyi 25. duhrovniki nyári játékok szenzációja kétségtelenül Sonja Knezevic, 16 esztendős belgrádi diák­lány volt. A fesztivál rende­zősége ugyanis a kis Sonjára osztotta Hamlet Opheliájának nem könnyű szerepét, mely­ben lenyűgöző művészi alakí­tásával méltán vívta ki a nemzetközi zsűri elismerését es a hálás közönség tapsait. Ki e-z a tehetséges fiatal le­ány? — kérdezték egymástól kíváncsian a nézők. Az egyik értelmes újságíró révén a Man sikerült Sonjá- ról valóban s>ok érdekes dol­got megtudnunk: egy szava­lóversenyen figyeltek fel ké­pességeire, de sohasem vég­zett színiisikolát. A fiatal belgrádi diáklány a nők szá­mára szokatlan lövészsp'ort- ban ért el koronát és férfi versenyzőtársait meghazudto­ló kitűnő eredményeket. E sportágban eddig Belgrad utánpótlás- és a város mes­terlövésze büszke címet, va­lamint a kiskaliberű stan­dard pu&kával az előkelő har­madik helyet vívta ki maga nak, Sonja mindezen felül az atlétikában is jeleskedett, hi­szen a középiskolák sprinter- versenyének győztese lett. A korcsolyázás is — bár eddig nem ért el számottevő ered­ményeket — kedvenc sport­jai közé tartozik. Mikor Shakespeare megírta H -imietjét, 16 éves Opheliáról a'modott. Bizonyosan forog­na sírjában, ha megtudná, hogy örökbecsű alkotásának f ''.ínpadi hősnőjét alakító Son­ja — bár évszáma azzal meg­ég'ezik — egyben kitűnő és sokoldalú sportolónő is. Sonja persze nagyon bol­dog. örül a világot jelentő deszkákon elért kirobbanó nagy sikerének, de azért bá­natosan megjegyezte: — őszintén sajnálom, hogy a megtisztelő dubrovniki meghívásom alkalmával nem nézhettem végig tévén az ép­pen akkor közvetített Jugosz­lávia—Skócia vb-mérkő­zést!... Kedves Sonja! További őszinte színpadi, sporíbeli, no és persze tanulmányi si­kereket kívánunk! (5. 1. kell a rendezési költségek mérséklésére. Kifejezésre jut­hat ez az adott sportesemény helyét, időpontját lebonyo­lítási rendszerét illetően, hogy csökkenjen a nyolc órán túli távollélefc jelentő események száma. Ezenkí­vül a játékvezetők, verseny­bírák küldése, igénylése, dí­jazása (erén is a legcélsze­rűbb szempontokat szüksé­ges figyelembe venni. Töre­kedni kell, hogy a közremű­ködő technikai személyzet feladatát részben társadalmi munkával lássa el. A soprt- eszközök, felszerelések meg­óvása ugyancsak fontos té­nyező a takarékosságot te­kintve. Az épületek, pályák, folyamatos karbantartására is gondot kell fordítani. Átgondoltabbá kell tenni a különböző kiadványok össze­állítását, és ezen keresztül a felhasznált papíranyagok mennyiségében megtakarítás érhető el. A felhívás tartal­mazza azt is. hogy az igény­be vett szállítóeszközök cél­szerű, gazdaságos működteté­sével a felhasznált üzema­nyagokban is takarékoskodni lehet. A megyei sporthivatal ésszerűbb gazdálkodósra hív­ja fel a figyelmet a rendelke­zésre álló munkaidővel, mun­kaenergiával az elvégzendő feladatok fontossági rangso­rolásával a szervezettebb munkavégzéssel kapcsolatban is. Az elkövetkezendő időkben nagy teret kell adni a saját erejű bevételi lehetőségek irányában, és az e vonalon még kiaknázatlan lehetősé­gek iránti szervező tevékeny­ség fokozása a cél. Ahol le­hetőség van. élni kell a spor­tolók. pártoló tagok köré­ben végzett szervezéssel he­ManapsAg nem csodálkoz­nánk egy ilyen apróhirdetésen: .,Felveszünk éves bizonyítvá­nyokkal rendelkező szövetségi kapitányt. Szakértelem nem zésével — gépjármű-igény­bevétel, felszerelés, pénz stb. .ellenében. Az idegenben sor­ra kerülő rendezvényekre va­ló elmenetelnél tartózkodni kell a heyezésre esélytelenek utaztatásáról. Részükre in­kább hazai vagy környékbe­li versenyek adjanak bizo­nyítási lehetőséget. A sport­felszerelések juttatásánál is differenciálásra kell töre­kedni. A megyei sporthivatal ta­karékossági felhívása nem terjedhet ki minden olyan gazdálkodási részterületre, ahol az ésszerű irányító, szervező munka megtakarí­tást, vagy hatékonyabb esz­közfelhasználást eredmé­nyezhet. Elsősorban a sport­egyesületek elnökségeitől, szakosztályvezetőitől, spor­tolóitól várják az anyagi, pénzügyi technikai eszközök­kel való gondosabb bánás­módot, a társadalmi tulaj­donban levő feszerelések, pá­lyák, épületek fokozottabb megbecsülését. Minden spor­toló és sportvezető úgy tö­rődjön a rábízott személyi és közös használatú felszere­léssel, sporteszközzel, mintha az a sajátja lenne, mert csak ilyen szemlélet hozhatja meg hosszú távon a kívánt ered­ményt. A megyei sporthivatal kéri a sportegyesületek és a test- nevelési és sportfelügyelősé­gek vezetőit, hogy a takaré­kossági felhívást figyelembe véve tekintsék át saját mű­ködési területüket, s a haté­konyabb, ésszerűbb, takaréko­sabb gazdálkodás megszerve­zésére készítsenek intézke­dési tervet. — Nem fél leugrani a to­ronyból? — kérdezték a mű- ugrótól. — Miért félnék. Tudják mi­lyen magas?! Persze, teljesen mindegy. Ha félek, ha nem, — le kell ugranom. (Telefonjelentés) Békéscsaba, 14 ezer néző. Vezette: Nagy B. (Alföldi, Jármai dr). SBTC: Magyar — Miklós, Kmetty. Kovács II., Kegye, Réipás, Básti. Var­ga — Kajdi, Marcsok. Jeck. Edző: Dávid Róbert. Békés­csaba: Tóth — Dobó. (Kovács 59. p.), Kerekes, Vágási, Schneider — Zielbauer (Né­meth 46. p.), Láza. Paróczai — Királyvári, Pásztor. Báná­ti. Megbízott edző: Szita László. Góllövő: Kajdi (az 55. perc­ben). A nagy hőségben idegesen kezdtek a csapatok. Később lehiggadtak a kedélyek. és nagyszerű, iramos küzdelmet vívtak a labdarúgók. Az első esemény Pásztor szabadrúgá­sa volt — a labda Magyar zsákmánya lett. A 15. nerc­ben Kajdi húzott- el a jobb- szélen, Vágási szögletre sze­relte. A beívelés után Kmetty ugrott fel tisztán a kapu előtt, de a labda felpattant előtte. Enyhe mezőnvfölényben ját­szott a Békéscsaba. mégis újabb helyzete a Bányáez- cr-japalnak volt. Ka.idi beíve­lését Marcsok nagy erővel fe­jelte kapura, Tóth azonban bravúrosan hárított. A 31. percben Pásztor elől Magyar a kapujából mintegy 20 mé­terre kifutva, kézzel érte el a labdát. A szabadrúgást Pásztor lőtte, a tartani védők azonban szögletre hárítottak. Az ellentámadás csaknem sal­gótarjáni gölt hozott. Mar­csok átívelt a kifutó Tóthon, II0€. április ll-én nyerte Hajós Alfréd, a» első ma­gyar olimpiai bajnok Athén­ban, a 100 és 206 méteres gyorsúszást. Hajós Alíréd született 1878- ban Budapesten. Az első olimpiai magyar bajnok sok­oldalú sportember volt. Nem­csak úszott, boxolt és atleti- zált. hanem válogatott lab­darúgó is volt. Sportpályafu­tása legnagyobb sikerét 1896. április ll-én érte el. Egy szemtanú így emlékezett visz- sza erre a napra: „Elég hű­vös áprilisi reggelen indul­tunk a földalattival a Pirae- usba. A stadionbeli versenyek elmúltak anélkül, hogy első díjat nyertünk volna, s így kedvünk nem volt felette ró­zsás; összes reményünk Ha- iós-Guttman barátunkban összpontosultak- Megérkezve, a Zea-öböl felé tartottunk; barátomtól elbúcsúzva siet­tem a tengernagyi yacht fedél­zeteié, ahol a jury. György herceg elnökkel már együtt volt... Megkezdődött, az első 100 méteres gyorsúszóverseny az alig 14 fokú tenger vize* a labda már az üres kapuba tartott, Kerekes azonban utol­érte, és a gólvonalról az ol­dalvonalon túlra vágta. Szünet után Básti szabad­rúgása nyomán akadt el a labda a békéscsabai sorfal­ban. A másik oldalon Né­meth kapáslövésénél Magyar jól zárta a szöget és védte a labdát. A találkozó sorsa az 55. percben dőlt el. Marcsok a saját térfelén kapta meg a labdát és egyből a balössze­kötő helyén tanyázó Jeckhez játszott. A szélső iól látta, hogy Kajdi együttfut a tá­madással és élesen felé lőtte a labdát. Kajdi kiugrott, a vé­dők közül és mintegy 17 mé­terről éles szögből a jobb al­só sarokba bombázott. 1:0 az SBTC javára. A gól után óriási zápor zúdult a pályára, de a küz­delem hevessége ezalatt, sem csőikként. A Békéscsaba fer­getegesen támadott, mégis újabb gólhelyzetet a vendé­gek teremtettek' A 76. perc­ben Jeck három hazai védőt hagyott maga mögött, a 16- osról lőtt. a labda azonban a felső lécről visszapattant. Kajdi rácsapott, de elhirte- len.kedve az üresen maradt kapu mellé lőtt. Az utolsó percekben Magyar nagy vé­déseit láthatta a csabai kö­zönség. Előbb Pásztor, majd Németh labdáját hárította pa­rádésan. Az érettebb, taktikailag job­ban felkészült SBTC a helyze­tek alapján rászolgált a győze­ben.’ Az érettséginél sem éreztem erősebb szívszoron­gást. Izgatottan fürkésztem a messzelátóval, miközben a mellettem álló herceg nem kisebb érdeklődéssel. de puszta szemmel nézte az in­dítást.” A verseny főszereplője, Hajós Alfréd később így. idéz­te fel az emlékezetes küz­delmet: ..Semmit sem tudtam az ellenfeleimről. Csak úsz­tam. úsztam. Elszántan. Csaknem vadul. Mindössze arra vigyáztam, hogy ki ne zökkenjek a saját ritmusom­ból. Nem sejtettem. hogy hányadik helyen haladok. Még azt sem vettem észre, hogy a vízbe ki feszített kö­télbe beleakadok.” Ekkor a Zea-öböl partján felzúgott a „ZITO i Hun­gária!” (Éljen Magyarország!) Hajós így tudta meg, hogy győzött. Alig pihent az első magyar olimpiai bajnok, máris szó­lította a rendezőség az 1200 méteres verseny mezőnyét. Hajóst kérlelték barátai, hogy ne induljon, mert fáradt és ellenfelei megtépázzák friss babérjait. A tizennyolc éves fiatalember azonban másod­szor sem félt a jéghideg ten­gervíztől és a fél világ leg­jobb úszóitól. Ujjnyi vasta­gon bekente magát faggyú­val, így védekezett a der­mesztő víz ellen. Hajó szállította ki a ver­senyzőket a nyílt tengerre. Pisztolylövésre történt a start. Többen görcsöt kaptak és se­gítséget kértek a rendezőség hajóitól és feladták a küz­delmet. Hajós azonban egyen­letesen haladt előre a „ma­gyar tempó”-nak nevezett váltókarú úszással, ezt a stí­lust egyébként gyerekkorá­ban a dunai hajósoktól ta­nulta. A magyar úszó végül is imponáló fölénnyel, hat­van méteres előnnyel nvert. így tehát egy nap két olim­piai bajnokságot nyert és 6 lett Athénben az úszóverse­nyek hőse, a görög lapok „magyar delfin”-nek nevez­ték. Az első újkori olimpia vé­gen a magyar versenyző az" lemre. A tarjáni csapat a küz­delmes találkozón harcosabb erényeket csillogtatott mint ellenfele, amely a vártnál jó­val gyengébb teljesítményt nyújtott. Az SBTC-ben több jó telje­sítmény akadt, mégis Magyar. Kmetty, Kajdi és Marcsok ér­demel első helyen említést. A Békéscsabánál Kerekes, Vágási és Láza játszott jól. A tartalékok találkozóián: Békéscsaba—SBTC 3:2 (1:0). Machalek István Az NB I. további eredmé­nyei: Bp. Honvéd—Vasas 1:0, MTK-VM—Haladás 4:1, Vi­deoton—-Csepel 0:1. Rába ETO—Pécs 1:0. Zalaegerszeg —Tatabánya 4:1, Ű. Dó^sa— Ferencváros 1:0. a félidőben (a mérkőzés lapzártakor még tartott.) AZ NB I. ÁLLASA 1. Ű. Dózsa 24 19 3 2 63-25 41 2. Bp. Honvéd 26 16 8 2 5*-19 40 3. Ferencváros 24 10 10 4 40-22 30 4. Csepel 25 12 5 8 32-24 29 5. Videoton •#i 8 10 8 29-36 26 6. Zalaegerszeg: 25 10 5 10 27-2S 25 7. MTK-VM 25 8 7 10 30-34 23 S. SBTC 2« 9 5 12 30-41 23 9. Rába ETO 25 9 4 12 »7-40 22 10. Vasas 25 8 6 11 34-42 22 11. DVTK 25 6 10 9 25-34 22 12. Tatabánya 25 7 5 13 23-3» 19 13. Békéscsaba 25 5 8 12 21-31 18 14. Pécs 25 5 8 12 22-36 18 15. Haladás 25 7 4 14 25-45 18 Az Ü. Dózsa—Ferencváros ered­ményé nincs a táblázatban. után György görög király ke­zéből vehette át a győztesnek kijáró aranyérmet és az ókori Olympiából hozott friss olajágat. Nemcsak a sportpályán,' hanem másutt is elérte kitű­zött célját. Építész akart lenini és nagyszerű tervező- mérnök vált belőle. 1899-ben kapta meg a diplomáját, majd pedig ahogy megszerez­te a kellő tapasztalatot. si­kerrel vett részt pályázato­kon. Budapesten és a vidéki városokban több nevezetes létesítmény épült az ő el­képzelése alapján és a tábla ma is ott látható ezeken: „Tervezte Hajós Alfréd”: Érthető, hogy alkotói fantá­ziáját akkor engedte legin­kább szabadjára. amikor sportlétesítményeket tervezett. 1924'ben nagy nemzetközi sikert ért el. Stadiontervével, amelyet egy másik magyar sportemberrel, La über De­zsővel együtt készített, részt vett a párizsi oiimpiad játé­kok művészeti versenyén, A zsűri az első díjat nem adta ki, a két magyar tervező vi­szont ezüstérmet nyert. De ez még nem minden. 1930'ban Haiós Alf­réd tervei alapján felépült nemcsak Budapest, hanem az akkori Európa lemodemebb uszodája, a margitszigeti Sportuszoda, amelyet a szak­értők szerint a vasbetonszer­kezet lehetőségének merész kihasználása, valamint a korszerű tér-, és homlokzat- formák jellemeznek. Hetvenöt esztendős korá­ban a sokoldalú Hajos All* rédinak a Nemzetközi Olim­piai Szövetség díszoklevelet adományozott. Győzelem, siker, elismerés. Mindent elért tehát Magyar’ ország első olimpiai bajnoka. Mindössze egyetlen dolgot nem élt meg. jllete.----uifilsd e sztendeiben írta meg emlé­kezéseit ezzel a címmel: ..lev lettem olimpiai bajnok.” Saj­nos, azonban alighogy elké­szült a mű. 1955’ben meg­halt Athén ..úszóhőse”. A könyv pedig egy esztendővel később jelent meg. akadály”. Az IBUSZ Salgótarjáni Irodájának nyári, őszi utazási ajánlatai Részvételi díj: 3225/ 7 Üdülés Rabacban 1975. Vili. 7-20. 3900 Ft 3226/ 3 üdülés Krk-szigeten 1975. VI. 22—VII. 5. 3700 Ft 3463' 8 Rovinj 1975. VIII. 7-18. 2950 Ft 648 19 Steiermark 1975. X. 13-17. 2000 Ft 80107/ 1 Velence 1975. X- 30-Xl. 5. 3200 Ft 9117 24 Kijev-leningrád-Moszkva 1975. X. 15-26. (különvonat) 5000 Ft 5107/ 5 NDK 1975. VI. 30-VII. 8. 2600 Ft 9120 20 Moszkva-Vlagyimir—Moszkva 1975. X, 27—XI. 1. 2650 Ft üzemek, Isz-ek, vállalati kollektívák számára ojánljuk at autóbuszos kiránduláso­kat a cseh-lengyel Tátrába. Indulás előtt kb. másfél hónappal történő megren­delés alapján: 2 napos kb 300 Ft/fő 3 napos kb 700 Ft/fő 4 napos kb 900 Ft/fó 5 napos kb 1000 Ft/fó Fentieken túl várjuk kedves megrendelőinket az ország különböző tájaira indí­tandó belföldi társasutazásainkra. Az 1-2-3, vagy több napos utazás panoráma autóbusszal történik, szakképzett idegenvezetőkkel. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS AZ IBUSZ SALGÓTARJÁNI IRODÁJÁBAN. __________________________________________________________________ M . K. NOGRAD - 1975. május 18., vasárnap 7 A. L. Itt már csak a kapus segíth et fiét apróság Aki elkezdte az aranygyűjtést

Next

/
Thumbnails
Contents