Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

/ .Vigyázzanak iá maguk’’ Utolsókból Szécséiiy formálódó; fejlődő ><■ özmaoeiodeseneK egyiu ot~ony,,.eka a Helyi erólc össze jog.,.s<u i'al létrehozott állandó kiállítási galéria, amely a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Köz­pontban kapott helyet. A június elejéig nyitva tartó képzőművészeti kiállítás megnyerte a jelentős történelmi múlttal rendelkező nagyközség lakóinak ás- a környékbelieknek tetsze-- sét. Az első tárlat néhány megyénkben élő képzőművész grafikaival és pár évvel ezelőtt elhunyt Kondor Béla Madách-'llusztrációvval ismerteti meg a látogatókat. Képünkön: Er­dős Szilvia és Hanzelik Ágnes általános iskolai tanulók Zsidai Katalin, a művelődési köz­pont munkatársának társaságában megtekintik a tárlatot Négy irodalmi színpad Balassagyarmaton Nehezebb bejutni az óvodá­ba, mint az egyetemre — le­hetett hallani az ehhez ha­sonló és az epésebbhél-epé- sebb megjegyzéseket. A hely­színt: Kist^enye nagyközség. Azi időpont, a 70-es évek ele­je. libben az időben Kistere- nye'ivolt nemcsak a járásban, hanem az egész megyében a negati v példa. A családoknak művészet volt gyermeküket a2 óvodában elhelyezni. Pedig a szükséi: nagyon sürgetett. A munkahely várta vissza a fia­tal n" '.t 1 lkat, meg' aztán a csa­lád" .is érdeke volt, hogy az anya; mihél előbb munkábá álljon. Két keresettel könv. nyebb boldogulni. — N át any évvel ezelőtt — emlékezik vissza Bódi József- né. az óvodai igazgatóság ve­zetője, aki egyúttal a Hámán Kató úti intézmény vezető óvónője — csak a legrászorul- tabbakat dudtuk felvenni. Mi azt is figyelembe Vettük, hány éves a nagymama, beteg-e. mi_ Íven' súlyos a betegsége. Volt aki az operációját is megmu­tatta, csakhogy elhiggyük, va­lóban rászorul gyermeke az óvodára. Három év alatt fi duplájára Kisterenyén és a közigazga­tásilag hozzátartozó települése­ken ma négy óvoda működik, a régi panaszokat sem hallani már.1 Varga József tanácstitkár: — Az óvoda ügyét nem lehe­tett tovább halogatnunk* A szülők állandóan a nyakunk­ra jártak, csináljunk valamit, mert ha nem, itthagyják a gyereket, vigyázzunk mi rá. És a kérések legtöbbje jogos volt. Például az anya albérletben szült két gyereket. Természe­tes, hogy igyekezett dolgozni menni, mert építkezni akart, kikerülni az albérletből. De nem mehetett, mert óvodai el­helyezést nem tudtunk bizto­si tani. Ezek a társadalom politikai okok ösztönözték a tanácsot a szágszerté kirándulásokat szerveznek az iskolák- Balas­sagyarmaton két általános is­kola programja nyerte meg leginkább a tetszésemet, mert példásan szolgálja az isme­retszerzést és a szórakoztatást egyaránt, s imponálóan bizo­nyítja, hogy a közös cél érde­kében milyen szépen tud együtt dolgozni két általános iskola. Buday György né, a Bajcsy üti iskola történelem—ma­gyar szakos tanárnője az is­kolában, tanultakhoz keresett „szemléltetést”, fgy mentek el Óbudára az ötödikesek, ahol a rómaikori történelem feltárt leletanyagát tekintet­25. — Bolond volt szegény, is­ten nyugosztalja! — mondta a kis öreg, majd eladogatta Maianie ócska bútorait, ru­hainak maradványait eléget­te a kályhában és nyomtala­nul eltűnt. Eltűnt, mint Eötvösék, A háború után vidéki birtokuk­ra mentek, de hamarosan megneszehék a földosztást és külföldre szöktek. 1956-ban üzentek, hogy hamarosan visszatérnék és visszaveszik tulajdonukat. Ez az üzenet volt róluk az utolsó életjel. Azóta senki nem hallott fe­lőlük. Ezalatt Simóéknál még dúlt a családi viszály. Simó az eltelt huszonöt évben számtalan helyen dolgozott. Volt függetlenített funkcio­nárius, minisztériumi osz­tályvezető, vállalati igazgató. 1958-ban — ekkor már köze­ledett a hetvenedik életévé­hez — nyugdíjba helyezték. Simó néni hangosan zokogott az ünnepélyen, ahol a mi­niszter tűzte férje mellére az egyik legnagyobb kitüntetést. Aztán hazavitte őket egy nagy kocsi. gyorsabb cselekvésre, a társa­dalmi összefogásra. A tanácsi fejlesztési' alapból biztosították az építési költségeket, az üze­mek, vállalatok szocialista bri­gádjai pedig a berendezések­nél, a játékudvarok kialakítá­sánál segítettek. — Ma ott tartunk, h v minden jelentkező gyere , fel tudunk venni — jegyzi meg elégedetten a titkár. Somoskői Gyuláné, az egyik kislerenyei gyár utókalkuláto­ra mondta: — Szerencsés hely­zetben vagyok, hogy óvodába járhatnak a gyerekeim. Más­képpen nem dolgozhatnék. 1972-ben 105 óvodai férőhely volt Kisterenyén, 1975-ben 190. Három év alatt, csaknem dup­lájára emelkedett a férőhe­lyek száma. Kisterenye a rossz példából pozitív példa lett. Bővítettek* korszerűsítettek, újat építettek. Ez nem kevés pénv'.ébe került a tanácsnak, amely a gyermekek napi ellá­tásából is tetemes részt vállal. Egy óvodás gyermek egyéves ellátása az idén hétezér-hét- száz forintba kerül. Ennek az összegnek hozzávetőlegesen 70 százalékát a tanács fizeti, a megmaradó százalékot a szü­lő. Az oroszlánrés« tehát eb­ben is az államé. Amikor az óvodákról beszélünk, jó ha er­re is gondolunk. Már a jövöl tervezik A legrégebbi, s egyben a legkorszerűtlenebb a 21 férő­helyes Rákóczi-telepi óvoda, melyet egy megvásárolt csa­ládi házból alakítottak ki. A felszabadulást közvetlen kö­vető években épült népkerti óvodában 50 kisgyermeket tud­nak elhelyezni. A mai igé­nyeknek már ez sem tud a kí­vánt mértékben megfelelni. Kevés a szociális létesítmé­nyek — például öltözők, rak­tárak — száma. A bányatelcpi intézményt a közelmúltban korszerűsítették, bővítették. Több mint egymillió forintba került. A nagyközség legfiatalabb téfc meg, többek között a ka­tonai amfiteátrumot, a pol­gárvárosból a rom kertet és a Hercules-villát. Azután a hazai történelmet idéző Hő­sök terére ment a kis társa­ság, ahol az ezeréves emlék­művel ismerkedtek. A rend­hagyó történelemórát kiadós szórakozás követte: járták a Vidám Parkban, majd a Fő­városi Gyermekszínházban megtekintették a Csudakarl- kás című népi tárgyú mesejá­tékot. A szünétben színész- gyermekközönség találkozón vettek részt. A Bajcsy úti és a Dózsa úti általános iskolák nyolca­dikosai közös kiránduláson járták be Nógrád megyét, — Most végre az enyém le­szel papa — mondta Simoné. — így lesz mama — egye­zett belé Simó és néhány hétig valóban nyugton volt. Aztán hamarosan nyugdíjas klubot szervezett a kerület­ben. A huszonöt éves évfor­dulóra kiállítást rendezett, eljárt a környék iskoláiba és mesélt a fiataloknak. Mindenütt szívesen fogadták a fürge, friss észjárású kis öreget. Izgalmasan tudott mesélni és különösen szépen beszélt egy Rózsi nevű lány­ról. Rózsi elbeszélései során valóságos hőssé emelkedett, aki nemcsak megmentett egy házat, hanem több fegyveres harcban is kitüntette magát. Amikor hallgatói közül va­laki megkérdezte, hogy mi lett Rózsival, Sirpó rejtélye­sen elmosolyodott; . óvodája, a Hámán Kató utcai 75 férőhelyes intézmény 1973 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A korszerű igényeknek megfelel. Az eredeti tervek szerint csak ebben az eszten­dőben épült volna fel. de any- nyira szorított a szükség — évente mintegy száz gyerme­ket nem tudtak elhelyezni —, hogy előre hozták az építést. Az akkor még önálló szupa- taki termelőszövetkezettel ked­vező szerződést kötöttek, és az építőbrigád rekordidő — hét hónap — alatt elvégezte a két­millió forintos munkát. — Mi a tanács terve a kor­szerűtlen óvodákkal? Varga József válaszol: — A népkerti óvodát a követke­ző évben felüjítjuk. A munka jelenleg az előkészítés fázisá­ban tart. A Rákóczi-telefti óvodával következő a tervünk. Az önálló felső tagozat meg­szűntével a felszabaduló he­lyet óvodává alakítjuk, így négy új férőhelyet nyerünk.. Ars itt maradt alsó tagozatos tanulók számára pedig napkö­zit biztosítunk. — Jelenleg tehát nincs óvo­dai gond. De ml várható egy­két éven belül? Több gyermek — Gondoltunk erre is. Szá­mításaink szerint körülbelül három év múlva lesz kevés a mostani férőhely. Tavaly pél­dául 25 gyerekkel született több mint az előző évben. Ha marad ez az ütem, akkor ha­marosan újabb 75 gyerek ko­pogtat, akiket el kell helyez­nünk. A fejlesztés lehetőségei­vel már most foglalkozunk, nehogy meglepetés érjen ben­nünket. Kisterenyén felelősséggel gondolnak a családokra. Mert a társadalom közös érdeke, hogy minél több gyerek kap­jon óvodai elhelyezést, neve­lést, minél több szülő végez­hesse nyugodt lelkiállapotban munkáját, annak biztos tuda­tában. hogv gyermekére vi­gyáznak, jó helyen- van. Sulyok László Pólyák Ferenc iskolaigazgató. Gondos, Bertalan, Fekete Ottó napközis tanárok és ugyan­csak Buday Györgyné tanárnő vezetésével. Szécsényben a kastélymúzeumot, a Rákóczi- emlékszobát Benczúrfalván idős Szabó István szobrász- művész híres műtermét. Nóg- rádmegyeren üzemet, Salgó­tarjánban a művelődési köz­pontot nézték meg. majd Rá- róspusztán. az Ipoly mellett nagyot játszottak a végzős diákok. Valamennyien elmondhat­ták. nagyon hasznosa;* és na­gyon kellemesen töltötték el együtt ezeket az egynapos tanulmányi kirándulásokat. — elek es — — Méltó helyre került.., Az egész ország ismeri, de nem akarom megmondani a nevét és a beosztását.., Ö kért erre... Tudjátok, nem szereti a személyi kultuszt..: És ezalatt egy Békés me­gyei faluban csendesen él­degélt egy Zsoldos Lászlóné nevű. korán megöregedett asszony. Két évvel ezelőtt még a termelőszövetkezet kertészetében dolgozott. de szíve miatt az orvos eltiltotta a munkától. Kocsis Erzsi rosszul tudta. Az a szekeres ember békési volt. Ö verte el Rózsit felesé­gű I. A lány az 1000 pengőt adta hozománynak és a lovat. Az 1000 pengőn éppen annyi takarmányt vásároltak, amennyit a ló hazáig mege­vett. Mai tévéajánlatunk 16H5: A paprika* ember. A rendkívül érdekes port- ' i'é-dokom°ntum film cselek­ménye két szálon fut. Egy­részt Berta. Jenő életútját tárja elénk a film. másrészt. a magról' vetéses fűszerpapri­ka-terme-ztés meghonosítását — mutatja be Major Sándor saertoesatö. Fájsz a Kalocsa környéki fűszerpaprika-ter­mesztő vidék egyik települé­se. Itt él Berta Jenő. aki hat elemit végzett parasztember, ként gazdálkodott a s-aját földjén. De már akkor, kis- OBraszt. korában magról, ve- f el te a paprikát; — nem úgy, mint a többiek, akik palántá­ról ültették A termelőszövet­kezet megalakulása után Ber­ta Jenő előbb brigádvezető, majd. szövetkezeti elnök lett. S amikor a palántanevelésen alapuló nagyüzemi paprika­termesztés kátyúba jutott, Berta Jenő, a Kék Duna tsz- ben elkezdte magról vetni a paprikát. Előbb ötven. majd száz holdon, s tavaly már 500 holdon vetettek fűszer- paprikát. S a terméseredmény meglepően magas lett A tsz-elnök időközben tech­nikumba iratkozott, majd a gödöllői agrártudományi egyetem hallgatója lett. S megírta a doktori értekezését élete fő művéről, a magról vetéses fűszerpaprika-ter­mesztésről. Két gyerekük született: László, 1946-ban. ö a felsza­badulás huszonötödik évében kapta meg mérnöki diplomá­ját. 1949-ben született egy kislányuk, akit Rózsi. férje ellenkezése dacára Krisztiná­nak keresztelt. Krisztina a szövetkezetben dologzik az irodán. Az eltelt évek alatt a gye­rekek többször kérték, hogy meséljen fiatal éveiről. Ró­zsi nekik sem mondott sok­kal többet, mint amennyit egyszer — még 1952-ben egy életrajázba is beleírt: „1934- től 1945-ig Pesten voltam cselédlány. 1945-ben költöz­tem férjemmel ebbe a falu­ba..:” 1958-ban a tévéhíradóban látott egy riportot Simó ki­tüntetéséről. Másnap délelőtt, amikor egyedül maradt ott­hon. levélírásba kezdett: „Kedves Simó elvtárs! Láttam a tévében és gratu­lálok. Gratulálok, hogy ilyen sokra vitte és különösen azért, hogy az akkori jósla­taiban igaza lett.. Egyedül abban tévedett, amit rólam jósolt. De ennek is örülök. Nyugodt, szép életem volt a férjem mellett. Van két szép Négy irodalmi színpad, a bttlassagvarmet.i Madách Im­re. eay budapesti, duntaú'jva- nosj és székesfehérvári Iro­dalmi színpad kö?ö» progra­mot dolgozott ki egymás munkájának jobb megisme­rése ás segítése céljából. A oégv sizínpadi együttes má­jus 18-án közös műsorban lén fel a balaßsiaayarm«.t.i Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az előadás előtti A szakmunkásképzés egé­szére kiterjedő, 1970-ben kez­dődött és egyre inkább kitel­jesedő korszerűsítés jegyében ez év őszétől megszűnik a tagozatos, és kezdetét veszi az egységes szakmunkáskép­zés a tanintézetekben Az tet­te szükségessé és időszerűvé az ezzel kapcsolatos intézke­déseket, hogy a különböző szakmákkal járó munkatevé­kenységek természetszerűleg különböznek ugyan egymás­tól, korántsem indokolt azon­ban, hogy a szakmunkások általános műveltségének szintje, tartalma attól függ­jön, hogy milyen szakmát választott életpályául. A korábbi években egy sor szakmai és oktatáspolitikai meggondolásból a túlnyomó­részt manuális készségeket gyakorlati Jártasságot igény­lő. így pl. a mezőgazdasági kovács, a kőműves stb. szak­mát tanulóknak kisebb terje­delmű általános műveltségi gyerekem és semmiben sem szenvedek hiányt. Ennél többre én nem is. vágytam soha. Szeretném még látni magát, jó lenne elmenni ab­ba a házba is. megnézni azt a pincét, de ebből mar nem lesz semmi. Talán nem is akarom komolyan. Hiszen azóta egyszer jártam Pesten az urammal. Gondoltam is rá. hogy átmegyek a Margit hí­don. de aztán meggondoltam magam... Jaj. el ne felejt­sem! Tudja, az a fehér ló még öt évig élt. Ha igaz; amit Tószeghy mondott, hoey ezen valaha talán Horthy lo­vagolt. hát akkor egyedülál­ló ló 'volt, mert még a tsz-be is belépett. Ha ezti Horthy megtudta volna... Na. de nem fecsegek töb­bet. Kívánok magának m£g hosszú életet, és sok-sok bii- dogságot. Megérdemli. miit ahogy én sem jutottam ér­demtelenül az én boldogsá­gomhoz... Ugye egy öregasz- szony már azt is megenged­heti, hogv így búcsúzzon: Sokszor csókolja, a Rózsi." A papírt összehajtogat*a borítékba tette, de soha nem küldte el a címzettnek... (Vége) házi ünnepséget tartanak ab­ból az alkalomból, hogy a- halassagyaamati csoport ed­digi tevékenysége elismeiésé- Ü1 az idén megkapta a Nóg­rád megyei Tanács- által »la­pított Madách-emlékérme:. Az ünnepi rnegemtékeaésve meghívták a színpad alapító tagjait, a korábbi nagy sike­rek fő részesed, dr. Kala« Géza. p* Csikasz látván ren­dezőket. is. törzsanyagot oktattak.' Ezt akkor az indokolta, hogy e gyakorlati ismeretek elsajá­tításához sok idő kellett, é« hogy e szakmák tanulói kö­zül viszonylag kevesen akar­tak továbbtanulni a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzésié uitán. — A jelenlegi helyzet és a jövő igényeinek elemzése alapján. azonban ma már alapvető követelménynek te­kintendő, hogy valamennyi szakmunkástanuló viszony­lag magas szintű, egységes ál­talános műveltséggel kerül­jön ki az isfcolábóL Értnek megfelelöen jogos annak a« igénynek a teljesítése is. hogy nemcsak az úgynevezett elit szakmák tanulói számára legyen biztosított a szervezett, továbbtanulás lehetősége, liá­nom valamennyiük számára. Ezek azok a körülmények, amelyek a tagozatok meg­szüntetéséhez. a szakmunkás- képzés egységesítéséhez vezet­tek: az 1975—76-os tanévtől kezdve ennek figyelembevé­telével szervezték meg az ok­tatást a szakmunkásképző is­kolákban, — Rövidesen napvilágot lát a munkaügyi miniszter ez­zel foglalkozó utasítása. Ez meghatározza a tanítandó tantárgyak kötelező óraszá­mát, és hamarosan eljutnak az iskolákhoz az Oktatást Mi­nisztérium általi kidolgozott közismereti tantárgyi tanter- vek is; amelyek részletes út- i mutatóst adnak a tananyag egységesítésére. — Ennek megfelelően pél­dául a hároméves képzési ■ idejű szakmákban 33 tanítá­si hétre kell tervezni a tan­évet, és hetenként a közisme­reti tantárgyakat az I. és II. évfolyamon 10—10, a Hl. év­folyamon pedig 8 tanórán kell tanítani. — Mint ismeretes, vannak olyan szakmák is (például hegesztő, tetőfedő, műszövő stb.), amelyek képzési ideje nem 3, hanem 2 esztendő. A már említett cél elérésére a rövidebb képzési idő alatt he­tenként több időt kell fordí­tani a közismereti tantárgyak oktatására, ezért e szakmák­ban mindkét évfolyamon 12 —12 óra áll rendelkezésre. I Tanulmányi kirándulások Ezekben a napokban or­| ŐSZ FERENC: | S I (Kisregény) Í973 őszétől Egységesítik a szakmunkásképzési

Next

/
Thumbnails
Contents