Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
Szécsény — Forgách-kastély MÚZEUMI KISKALAUZ Szécsény városcímere a XVII L századból. Múzeumlátogatásra hívjuk kedves olvasóinkat. Talán furcsának tűnik, hosv újság szól ekkép, de meggyőződé, sümte, amit a szécsényi For- gách -kastel yban látni fosnak, megéri a figyelmet, időt, és sokáig megmarad — kellemes emlékként — az emlékezetben, Csak méhánv érdekesség. jellemző Látnivaló be- mutatására nyílik ugyan lehetőségünk — a terjedelmi okoknál fogva —. de tesszük ezt azzal a hittel, hogv ha majd a valóságban is a r^agv* 'községben járnak, vagy! átutaznak rajta, 1—2 órára megszakítják útjukat és kíváncsian lépnek be a meg- if jodott barokk stílusú épület százados falai közé szembesíteni a most olvasottakat a helyszín valóságával. X JT' Ä Nógrád megvet Múzeumok, Igazgatósága fenntartásában és kezelésében levő kiállítóhely — amelv a restaurátorműhelyt és a raktári helyiségeket is magában foglalja — négy különböző kiállításnak és egy színoomoás termékbemutatónak adott helyet hosszabb időre. Méreteiben, tárgyi és dokumentumanyagának gazdagságában is a Saéosénv történetéből címet viselő kiállítás a legnagyobb. Szécsény már a kora Árpád-korban — olvashatjuk a nyitó tablón — magyarok által lakott település volt. Egyik részét az első foglalás jogán ősi szállásié rületként a Kacsics nemzetség birtokolta, másik része királyi várbirtok volt és a nógrádi várszerkezethez tartozott A helység első okleveles említése 1219-ből származik. — A XIV. század elején kedvező földrajzi adottságai következtében kiemelkedik a környező falvak sorából. Vásárai 1330- ban már forgalmasak. Károly Róbert Szécsényt — egy másik nógrádi nagyközséghez, Pásztóhoz hasonlóan — mezővárosi rangra emelte és Buda városával azonos kiváltságokkal és kedvezményekkel ruházta fel. Az e koma vonatkozó dokumentumok sorából kiemelkedik az a fotómásolat, amely Károly Róbert adománvleve- lének eredetijéről készült. A levél egyébként Visegrádon. a királyi várban íródott 1334. május 5-én. A középkor végért minit annyi más magyar település. Szécsény sem kerülhette el sorsát: 1552. júliusában a hódító törökök kezére került. A rákövetkező évtizedekre többszörösen gazdát cserélt, mígnem 1683-ban véglegesen felszabadult. A török uralom kezdeti idejére vonatkozóan figyelmükbe ajánljuk Musz- tafa pasa 1572-ből való levelét, melyet török és magyar nyelven írt Forgách Zsig- momdhoz. — A török unadom megszűnte után keletkezett Koháry István, Szécsény zában járunk.' Forgách Pál és az új birtokos. Pulszkv Ferenc ez év márciusának 20-ik napján kötött adás-vételi szerződést. Pulszky Ferenc a kor egyik jelentős politikusa, aki 1848-ban Kossuth pénzügyi államtitkára, később londoni követe volt. Részben neki köszönhető, hogy az 1848—49-es polgári demokratikus forradalomban és szabadságharcban olyan nagv számban vettek részt szécsényi lakosok, szolgáltak a gerilla. és vadászó» partoknál. Az 1867-es kiegyezés után Szécsényben is megindulhatott a tőkés fejlődés. Ez azonban — más helységekhez, például Salgótarjánhoz viszonyítva — viszonylag korlátozott volt. A fejlődő salgótarjáni nagyipar elszippantotta a jelentős iparral nem rendelkező Szécsény munkaerejét. ennek következtében a századforduló utón gazdasági élete visszaesik, városi rangját is elveszíti. Az 1919. márciusától augusztusig terjedő időszak Szécsényben is a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság hónapjait jelenti. Ennek az időnek becses dokumentumai az eredetiben látható tanácsi szavazólap és szabadságolási igazolás. A kommunista Párt helyi szervezete a Tanácsköztársaság kikiáltása utón szerveződött meg a községben. A II. világháború végén Szécsényben és környékén hatalmas harcot vívott az előnyomuló szovjet hadsereg és a lábait itt megvetni akaró német haderő. Az öldöklő páncélos csaták 1944. december 10-én kezdődtek, s a község csak 18 napi küzdelem után tisztult meg a fasiszta hordáktól Egy jól sikerült, korabeli fénykép a felszabadító szovjet katonák és a széképfelvétel, tárgyi emlék és üzemi, gyári termék dokumentálja. A kiállítás egy töredéke ez. de minden szónál ékesebben beszél arról a sorsdöntő történelmi változásról és fejlődésről, amely a felszabadulást, a proletárhatalom megteremtését követte. A nép vette kezébe songénak irányítását. A Kommunista Párt széosénvj helví szervezeoldaMt pedig az Árpád-házi királyok címerére emlékeztető vörös-ezüst sávos címerek ékesítik. A tudások feladata lesz a nagyon értékes kódex történetéinek, sorsának felderítése. — Hasonló értékkel bír az 1485. március 28-án Ma- inzban nyomtatott Herbárium. A gót betűs ősnyomtatvány 442 növény tudományos leírását tartalmazza, ismertének az embereknek az értelmi, társadalmi fejlettségi fokáról, akik megalkották. A leletek sorában felfigyeltünk egy N agyba tonvból származó bronz kori (ie. 1900— 700) hordozható főzőüstre. Bizarr gondolatunk támadt: íme. a mad kempingfőzők elődje! Hosszú évek után végre méltó — és reméljük állanMunkás konyhája a századforduló után. Egy — a huszonöt közül. Id. Szabó István alkotása. logbirtokosának rendelkezése a sokat szenvedett és elnéptelenedett város újratelepítéséről. Most pedig ugorjunk nagvot az időben! Máris 1846csényi lakosok találkozását örökítette meg. A község felszabadulás utáni életét számos eredeti dokumentum. másolat. fény* te 1945. január 12*én alakult meg. A községi tanács- választásokat országosan 1950ben tartották. A szécsényi választás jelölő listájának eredeti példányát a rendezők is bemutatják, éppígy a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alakuló jegyzőkönyvét, illetve a földművelésügyi miniszter, engedélyét Erdei Ferenc aláírásával. A tárgyi emlékekről szándékosan nem beszéltünk, mert olyan.- gazdag választékát nyújtja a kiállítás fegyverekben. ruhákban, használati eszközökben egyaránt, hogy puszta tételes megemlítésük is oldalakat venne igénybe. Ennél azonban van egv nyomosabb érvünk: ezeket a tárgyakat látni kell, mert nincs szó. amely csak megközelítőiéig is vissza tudná adni a látvány intenzív élményét, hangulatát. Három tárgyi emlékre mégis felhívnánk a figyelmet. Az egyik egy nagyméretű, vasból készült. fekete céhláda, melyet készítői titkos zárral láttak el, hogy tartalmának elérését lehetetlenné tegyék illetéktelenek számára. — Országos viszonylatban egyedülálló tárgyi anyag a XV. századból származó latin nyelvű Ciceró- kódex, amely Marcus Tullius Cicero kortór&aival folytatott levelezését tartalmazza 16 fejezetben. Ebből kilenc iniciáléval díszített, s a könvv két ti gyógyhatásúkat, kézzel festett képekkel illusztrált. A helytörténeti kiállító helyiségből jutunk át a megyénk régészetét reprezentáló kiállítás szobáiba. Lenyűgöző ez a több ezer évet , átfogó. őskort, ókort, középkort „faggató” bemutató. A hanti és parassapusztai leletek példáit! az időszámításunk előtti 8000—4000 közötti évezredekből származnak. Micsoda távoli kor! Jobbára csak a szakember tudja magát többé* kevésbé elfogadhatóan beleképzelni. A nagyon gazdag régészeti anyag döntő többségét — néhány, a miénkhez tartozó, vagy hasonló Heves megyében talált kultúra kivételével — megyénkben tárták fel a régészek. Nógrád " marcal. Galgaguta. Szirák, Nógrádkövesd, Nagvbátony. Benczúrfalva. Mátraverebély és még jó néhány más köze ség földjéből hozta felszínre a kereső csákány, ásó. Egyszerű, látszólag semmitmondó használati eszközökről, edényekről, őrlőkövekről fegyverekről, temetkezési urnákról van szó. mégis szűkszavúságukban is mennyi mindent elárulnak ezek a tárgyak. Következtetni engednek használóik életmódiéra, gondolkodáséra, hiedelmeikre és szokásaikra, gazdagságukra. Egyszóval, vallanak a korrpl, amikor még rendeltetésüknek megfelelően használták őket. vallanak azokLátogatók a régészeti anyagot bemutató tártok előtt. Kulcsár József felvételei dó — helyűkre találtak íd. Szabó István Benczúrfalván élő szobrász. Kossuth "díjas, érdemes művész alkotásai. Az életének nyolcadik évtizedében járó mester 25 művét láthatják a látogatók.' Valamennyi a bányászkodással foglalkozik, az 1950-ben megkezdet, A bányászait története című sorozatból valók. A művek jelentős részét már láthatta a megyeszékhely és néhány megyei helység kö- zöneége, de most újra érdemes megtekinteni Az új helyen, a világos, tágas termekben pompásan érvényesülnek a szobrok, s zavartalanul körülijárhatók. Bejárómunkás enteriőr a századforduló után — szól a befejező, negyedik kiállítás címe. Keresztmetszetben egy konyhát és hálószobát mutat be a szécsényi járás területén gyűjtött- tárgyaikból. A salgótarjáni szénmedencében a múlt század második felében megrándult nagyüzemi bánvászkodás zömében idegen, külföldi — szlovák és német — munkásokat foglalkoztatott. A föiriek felaprózódásával azonban egyre több helyi, falusi munkaerő került a bányászatba. Szokásaikat. úgynevezett kéttaki életmódjukat hosszú évtizedekig megőrizték. Az enteriőr ezt igyekszik érzékletesen bemutatni a látogatóknak. A kiállításokhoz kapcsolódó termékbemutató a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet, készítményeivel ismerteti meg íz érdeklődőket. A szövetke" at 1951. októberében alakult 9 taggal azzal a céllal, hogv munkalehetőséget biztosítson a nőknek, másrészt ápolja és továbbfejlessze a palóc népművészeti hagyományokat. A szövetkezetnek ma 543 tagja van. s 71 fővel 7 szocialista brigád működik. A készítményeket iparművészek és a népi iparművész címet megszerzett dolgozók, valamint a népművészet mesterei tervezik. Öröm végignézni munkáikat. melyek valóban a mai, élő palóc népművészet legszebb adanabjai. X Múzeumi kalauzolásunk véget ért. Reméljük, sikerült felkelteni olvasóink érdeklődését. s egy igazi múzeumlá- ' oga-láson jól hasznosítható felvilágosítást adnunk. A múzeum várja látogatóit: hétfő kivételével mindennap 10 és 13 óra, valamint 14 és 17 óra között, Sulyok László ,
