Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

KÖZLEMÉNY Lázár György életrajza (Folytatás az 1. oldalról) Az európai népek és a vi­lág haladó erői állhatatos küzdelmének nagy eredmé" n veként Európa harminc éve békés körülmények között él. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá rószakaszának előkészítése sikeresen halad előre. Az ér­tekezlet résztvevői most feje­zik be azoknak a fontos ok­mányoknak a kidolgozását, amelyek meghatározzák az európai tartós béke alapjait, az államok közötti iászom­szédi kapcsolatok elveit és a kölcsönösen előnyös együtt­működés formáit. A további­akban arra van szükség, hogy a Genfiben tanácskozó 35 ál­lam küldöttsége egymás ér­dekeinek figyelembevételé­vel megtalálja a még nyitott kérdések megoldásénak mód­ját. és lehetővé tegye, hogy minél hamarabb és a legma­gasabb szinten megtarthas­sák az értekezlet befeiező ta­nácskozásait Finnország fővá­rosiban, Helsinkiben. Európa népei mindinkább felismerik, hogy a bizalom légkörének megteremtése, a kollektív biztonság rendsze­rének létrehozása és a sok­oldalú együttműködés kibon­takoztatása alapvető érdekük. Ennek adott hangot 30 or­szág és 47 nemzeközi szerve­zet nevéhen az európai népek közvéleményének brüsszeli közgyűlése. Pártunk, kormá­nyunk, a magyar társadalom teljes mértékben támogatja a közgyűlésein elfogadott fel­hívást A Központi Bizottság azt az álláspontot vallja, hosv a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. A Magyar Népköztársaság a je­lenleg folyó tárgyalásokon, a nemzetközi fórumokon támo­gatja a fegyverzet csökkenté­sére, a katonai leszerelésre, az egyenlő biztonságot szava­toló megegyezésire irányuló javaslatokat, erőfeszítéseket. A nemzetközi biztonság irányába tett újabb lépések, az. enyhülés térhódítása föld­részünkön is kedvez a haladó erők küzdelmének. Ezt tanú­sítja a görög junta letűnése,' a portugál fasizmus bukása, ayarma tbirodalmanak széthul­lása. IT !_ - "SiWBL—-1 __: rtk P ortugáliában a demokrati­kus vívmányok megvédése, megszilárdítása és kiterjesz­tése kiváltja a reakció foko­zott támadását- Jelentős si­ker. hogy ennek ellenére az áprilisi választásokon a de­mokratikus kormánvkoalícíó pártjai nyerték el a szavaza­tok többségét. A nép a de­mokrácia. a társadalmi hala­dás mellett foglalt állást. Testvérpártunk, az évtizede­ken át üldözött, illegalitásba kémyszerített Portugál Kom­munista Párt, az ország har­madik legnagyobb pártja lett. A nemzetkört reakció fenye­geti a demokratikus változá­sokat érlelő országot. A be­avatkozási kísérleteket a vi­lág haladó közvéleményével együtt elutasítjuk. A magyar nép az új, a demokratikus Portugália oldalán áll. né­pének harcát támogatja. Görögországban a demokra­tikus erők további erőfeszí­téseket tesznek a fasiszta múlt maradványainak követ­keztés felszámolásáért. Bizta­tóak a ciprusi görög és tö­rök nép között- újra elkezdő­dött tárgyalások. Ismételten állást foglalunk a szuverén- egységes és semleges Ciprus mellett. 1. A Közel-Kelet változatla­nul veszélyes feszültség! góc, magába hordja egy új kato­nai összetűzés lehetőségét. Ennek oka, hogy Izrael mind­máig nem vonta, ki csapata^ it a megszállt arab területek­ről. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a válság rendezé­sének, az igazságos és tartós béke megteremtésének alap­vető feltételei: az izraeli csa­patok kivonása valamennyi 1967-ben megszállt arab terü­letről; a Palesztinái arab nép törvényes jogainak elismeré­se, beleértve a független ál­lam alapításához való jogát is; a térségben levő minden állam. szuverenitásának és biztonságának garantálása. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy a rende­zés csak valamennyi fél tevé­keny részvételével oldható meg. Alapos, sokoldalú elő­készítés után fel kell újítani a rendezésit szolgáló genfi tárgyalásokat és biztosítani kell, hogy azon valamenny i érdiekéit Jél, köztük a Palesz­tinái Felszabadítást Szervezet önálló, teljes jogú küldött­sége is részi vehessen. 8. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az európai kom­munista é* munkáspártok ér­tekezletének megszervezése a testvérpártok közös ügyévé vált. Kifejezésre juttatta, bogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresz- szus állásfoglalásának meg­felelően továbbra ig aktivan részt vesz az értekez’et elő­készítésében elősegíti annak sikeres megtartását. A Központi Bizottság tájé­koztatást kapott arról, hogy az 1973 decemberében tartott megbeszélés folytatásaként 1975. március 4—5-én Prágá­ban. tanácskozást tartottak a testvér pártok központi bi­zottságainak titkárai a nem­zetközi ideológiai harc és a sokoldalú ideológiai együtt­működési kérdéseiről. A prá­gai értekezlet tovább erősítet­te. fejlesztette a résztvevő pártok közös tevékenységét és új együttműködési megál­lapodásokra került sor. Testvérpártjaink közel­múltban tartott kongresszusai ég politikai akciói íg azt mu­tatják. hogy a kommunista és munkásmozgalom a jelen­kor legbefolyásosabb erejévé nőtt. A kommunista ég mun­káspártok a töbésországokban a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeit szolgál­va, mind határozottabban vezetik a diolgozó tömegek: harcát politikai és gazdasági követeléseik teljesítéséért, a demokratikus jogok védelmé­ért, a monotróliit-mok hata1- ménsk megtöréséért és fel* számolásáért. Szolidárisak vagyunk azok­kal a kommunistákkal és. de­mokratákkal, akik Chilében, Spanyolországban és má­sutt harcolnak a fasiszta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért, a bé­kéért. A többi szocialista or­szággal, a világ haladó köz­véleményével együtt mindent megteszünk harcuk megse­gítésére. Követeljük a tör­vénytelenül fogva tartott ha­zafiak. közöttük Lui* Corva- lán elvtárenak. a Chilei Kom­in urnáiba Párt főtitkárának szabadon bocsátását. ; ''»Tr Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke 1924-ben I&a- ezegen született, munkáscsa­lád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felsőipari iskolát végzett, 1942-ben a Fémmun­kás Épület lakatosi pari Válla­lat elődjénél helyezkedett el, és 1948-ig műszaki rajzoló­ként itt dolgozott. 1948-ban az akkor megala­kult Országos Tervhivatalhoz került előadónak. Később fő- oszfeál evezető" helyettes: majd 1953-ban az Országos Terv­hivatal főosztályvezetője lett. 1958-ben a tervhivatal elnök- helyettesévé nevezték ki. Fő­leg közgazdasági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi fel­adatokkal foglalkozott, és te- nek munkájában. Elméleti vékenven részt vett a folyóiratokban számos publi- tervezés továbbfejlesztésé- Rációja látott napvilágot a népgazdasági és a területi tervezés kérdéseiről. 1970 februárjában munka­ügyi miniszterré és ezzel egy­idejűleg az Országos Ifiúság- politikai é* Oktatási Tanács társelnökévé nevezték ki. 1973 júniusában a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé választották, és egyben az ekkor megalakub Állami Tervbizotitság elnöke lett.. Hosszú ideig részt vett ai Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájában, tagja a Közalkalmazottak Szak- szervezete központi vezetősé­gének. 1979 novembere óta a Központi Bizottság tagja, 1975 márciusában az MSZMP XI. kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává választot­ták. (MTI) Huszár István életrajza Huszár látván, a Minisz­tertanács elnökhelyettese 1927-ben Hemádkak község­ben született, mezőgazdasági munkáscsaládból. 1943 óta a párt tagja. 195l*ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemet, és 1953-ig az egyetem statisztikai tanszé­kén, mint tanársegéd dolgo­zott. Ezután a párt központi apparátusában folytatta munkáját 1961—1963 között az MSZMP KB államgazda­sági osztályának helyettes vezetője volt 1963-ban . a KSH első elnökhelyettese lett. 1969-ben államtitkár­ként a KSH elnökévé nevez­ték ki. 1973 június és november ■között az Országos Tervhi­vatal elnökének első helyet­tese volt. s tagja lett az Ál­lami Terv bizottságnak. 1973 novemberétől a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé, és egyben a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságán nak elnökévé választották. A Központi Bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, . címzetes egyetemi tanár, számos ta­nulmánya . jelent meg a gaz­daságpolitika, a statisztika és a tervezés tárgyköréből. 1967-ben, majd 1973-ban a. Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. (MTI) Dr. Szekér Gyula életrajza Dr. Szeker Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese 1925-ben, Szombathelyen szü­letett. Apja mozdonyfűtő volt Tanulmányait az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen vé­gezte, majd 1950—1953 között Moszkvában aspiráns volt. Kandidátusi disszertációjának megvédése után a nehézipar különböző területein mérnök­ként, majd 'főmérnökként ve­zető beosztásokban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudományok doktora tudomá­nyos fokozatot 1954 és 1956 között a mimisz^ térium alumíniumipari igaz­gatóságát vezette. 1956-ban vegyipari miniszterhelyettes­sé, majd — a minisztérium megszűnése után — riehézípa-’ ri miniszterhelyettessé nevez­ték! ki. 1963-ban a nehézipari miniszter első helyettese lett. 1971 óta nehézipari minisz­___________, , - L’ ' • ■ .______!l ;____________. _ - : té r. Az Orenburg földgázveze­ték építésére alakult magyar kormánybizottság elnöke. 1948 óta a párt tagja. 1962 óta tagja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának. A Szó-. cialista Munkáért érdem- - érem, a Munka Érdemérem ■ arany fokozata, valamint a. Felszabadulási Jubileumi Km. lékérem kitüntetés tulajdono­sa. <MT1> rVf&P' Befejeződött a varsói tanácskozás A Központi Bizottság Ká­dár János elv társ előterjesz­tése alapján, a párt központi apparátusának munkáját érintő szervezeti kérdésekről Á Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével május 15-én ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János és ismertette a Magyar Szocialista Munkás­II. Jóváhagyta, bogy a Köz­ponti Bizottság apparátusá­ban a jövőben gazdaságpoli­tikai osztály, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztály működjön. párt Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanács­ban történő személyi válto­zásokra. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tá­mogatta a tervezetet és úgy határozott, hogy e kérdésben A Központi Bizottság ál­lást foglalt személyi kérdé­sekben és úgy döntött, hogy javaslatait a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elnöksége és az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. (MTI) a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­val együtt előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának. (MTI) Á lennel szejm oszloposa r tokában csütörtök délelőtt folytatta tanácskozását a Varsói Szerződés országai parlamenti képviselőinek ta­lálkozója. amelyet a szerző­dés aláírásának 20. évfordu­lója alkalmából rendeztek meg. A találkozón résztvevő bol­gár küldöttséget Vladimir Bo- nev, a nemzetgyűlés elnöke, a csehszlovákot Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke, a lengyelt Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, a magyart Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az NDK-ét Gerald Götting, a népi kamara elnöke, a románt Stefan Moeuti, a nagy nem­zetgyűlés alelnöke. a Szovjet­unióét Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának elnöke vezeti. A magyar küldöttség tagjai közül dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Párt­bizottságának első titkára fel­szólalásában a többi között hangsúlyozta: „Tanácskozásunk a szocialis­ta országok együttműködésé­nek, összehangolt külpolitikai tevékenységének, a szocialista integráció fejlesztésének jegyé­ben zajlik le. Szervezeteink — a KGST, a Varsói Szerződés — fejlesztésének szükségessége objektív alapokon, ideológiánk és politikai céljaink közössé­gén alapul. összefogásunk, együttműködésünk, a szocialis­ta fejlődés zavartalanságának biztosítása és országaink biz­tonságának szavatolása állan­dó és közős történelmi köte­lességünk... Szerződésünk 20. évforduló­ján megállapíthatjuk, hogy az elérte célját: megvédte a szo­cializmus vívmányait, tényezője volt annak. nem került sor újabb világ­háborúra. A Varsói Szerződés szervezete fő .tényezője a .vi-' iágbékének. a nemzetközi biz­tonságnak.” Darvast István, a Magyar, Hírlap főszerkesztője felszóla­lásában az európai biztonsági konferencia ügyével foglalko­zott. A vita befejeztével á talál­kozó résztvevői a lengyel kül­döttség előterjesztésére „Az európai népek közötti békéért, biztonságért, együttműködé­sért” címmel felhívást fogad­tak el. A találkozó Stanislaw Guc­wa szejm-elnök zárszavával fejeződött be. Este a jablarmai palotában Stanislaw Gucvca fogadás; döntő adott a találkozón részt vett hogy küldöttségek tiszteletére. tárgyalt. 4 Hazafias Népfront Osssúgos Tanácsa Elnökségének ülése Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 13-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfo­gadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának együttes átiratát Az Elnöki Tanács Fock Je­nőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, saját kérésé­re. egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismeré­se mellett, a Minisztertanács elnöke tisztsége alól felmen­tette, és nyugállományba he­lyezte. Az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagját, felmentet­te miniszterelnök-helyettesi és az Országos Tervhivatal elnö­ki tisztségei alól, s megválasz­totta a Minisztertanács elnö­kévé. Az Elnöki Tanács Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, miniszterel­nök-helyettest az Országos Tervhivatal elnökévé válasz­totta. Az Elnöki Tanács Szekér Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját nehézipari mi­niszteri tisztsége alól felmen­tette és miniszterelnök-he­lyettessé megválasztotta. Az Elnöki Tanács Fock Je­nőt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját a munkás­mozgalomban, a szocializmus építésében kifejtett több évti­zedes kimagasló munkája el­ismeréseként, a kormányzati munkában hosszú évekig foly­tatott áldozatos odaadó te­vékenységéért a „Szocialista Munka Hőse” kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Fock Jenőnek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Huszár István miniszterelnök-helyettes és Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnök- Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Aczél György, Borbándi János, Tímár Má­tyás miniszterelnök-helyette­sek és Vass Istvánná, az Elnö­ki Tanács tagja. (MTI) 2 NŰGRAD - 1973. május 16., péntek Felszabadulási ünnepség Több mint egymillió em­ber gyűlt össze csütörtökön Saigon szívében Déi-Vietnam felszabadulásának ünnepsé­geire. A diszemelvényen foglalt helyet többek között Pham Hung, a Vietnami Dolgozók Pártja dél-vietnami irodájá­nak titkára. Ton Duc Than«, a VDK elnöke továbbá a VDK párt- és kormánykül­döttségének több más tagja. A nagygyűlést Tran Van Tra tábornok, a satgoni kato­nai közigazgatási bizottság elnöke nyitotta meg. Nguyen Huu Tho a Dí I-'K tanácsadó testületének elnöke a nagy­gyűlésen elhangzott felszóla­lásában kiemelte annak ha­talmas jelentőségét. amit Ucl-Vietnam teljes felsza­Saigonban badítása jelent az egész vi­etnami nemzet jövőjének szempontjából. A szónok fel­hívta az egész dél-vietnami népet az egység megszilárdí­tására. a nemzett megbéké­lésre és egyetértésre, a fel­szabadított föld új életének felépítésében való aktív rész­vételére. Ton Duc Thang a VDK el­nöke melegen üdvözölte Ésáak-Vie nam népe nevében a dél-vietnami honfitársakat a hősies harc győzelmes be­fejezése alkalmából és sike­reket kívánt a demokratikué és virágzó haza felépítésében. A nagygyűlés után katonai parádé és nagyszabású fel­vonulás zajlott le. Az utóbbi­ban részt vettek Saigon la­kossága valamennyi rétegé­nek képviselői, A díszemel­vény előtt gyalogos-, páncé­lozott és rakétaegységek vo* nullák fel. Az embertömeg ezután elözönlötte a volt elnöki pa­lota — a jelenleg a katonai közigazgatási bizottság épüle­te — előtti teret. A transz­parensek jelszavai a követ­kezők voltak; „Melegen üd­vözöljük a DNFF-et és a DIFK-et!” ,J5emmi sem drá­gább a függetlenségnél és a szabadságnál!” „Éljen a viet­nami nép valamint a szocia­lista országok, a nemzeti bé­ke, függetlenség, demokrácia és a béke erői közötti barát­ság és szolidaritás!” Hanoiban csütörtökön. megünnepelték a vietnami nép április 30-i győzelmét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents