Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
m eu Az ember életében öt esztendő nagy idő. Am egy olyan határozat megvalósításának folyami a tá bon, mint az 1970 februárjában hozott nőpolitikái határozat, nem tekinthető hosszrfinaik. Bizonyos szám-vetésre azért mér lehetőséget biztosit. Az. egyenjogúság politikai, közjogi feltételei a fekizatoadiulás óta adottak. Ám sok más feltétet- megléte is szükséges ahhoz, hogy az egyel íjogúsóg gyakorlati megvalósulásáról beszélhessünk. Egyre több nő vállal munkát, nemcsak városban, de falun. is. A családra, a gyermeknevelésre kevesebb idő marad. Ezért nem huszadrangú kérdés, hogy miként állunik a harmadik szektor, a szolgáltatás fej lejtésének színvonalával, mit és milyen minőségben lehet vásárolni a kiskereskedelmi bLáílÓBatfoam ? Mi a helyzet ezen a téren manapság End- refaiván? — kérdeztük a közelmúltban Bow povsiaki Páltól, a községi közös tanács elnökétől. A közigazgatási egységhez Endrefal- ván kívül. hozzátartozik Szécsényfelfaliu és PiüüB-.y. A körzetben mintegy háromezer lakos él. Több mint 50 százaléka nő. A munkaképes korúak a három termelőszovetke- zetbtai dolgoznak. A férfiak zöme kijáró: Salgótarjánban és környékén, valamint Szé- csényben keresik kenyerüket. Az eljáró nők dékiúámonként degeszre tömött szatyrokkal térnek haza. Tehát a bevásárlás gondját műszak után Salgótarjánban, vagy Szécsényben után oldják meg. A tanácselnök véleménye szerint helyiben sincs különösebb panaszra ok, mert szakbolttal ugyan nem rendelkeznek, de a legkeresettebb közszükségleti cikkeket helyben is megvásárolhatják a háziasszonyok. A korszerű tüzeléstechnika falura is betört. Ezért örültek Endirefalván, amikor sikerült létrehozni a propán-bu tán .-gázcsere telepet. Széosénjrfedfáluban korszerű kereskedelmi egységet alakítottak ki, Piiinyben is jónak mondható az ellátás. A kép azonban nem ennyire egyértelmű. A szécsényi Szolgáltató Szövetkezet fodrászatot működtetett findrefalván. Ám 1973 végién bezárták a boltot, mondván, hogy nem gazdaságos. A szövetkezet vezetőit édeskeveséé érdekeibe, hogy emiatt a hölgyeknek szépítkezés céljából Szécsénybe, vagy más településre kell utazniok. Rohamos léptekkel gépesítik a háztartásokat. Viszont ezzel nem tart lépést a háztartásigép-javító hálózat, Bndrefalva központjában a kiskereskedelmi egységek meglehetősen elhanyagolt képet mutatnak. Feltűnő ez különösen a nemrég felépült, korszerű vendéglátóegység árnyékában! A tanácselnök elmondotta, hogy reálisan látják a helyzetet, sok még a tennivalójuk, Ezek megvalósítására az idén és jövőre hatékony erőfeszítéseket kívánnak tenni. Mert az kevés, ha csak intézkedési tervet készítenek, és általánosságban beszélnek az egyenjogúságról. Ma már a tetteknek kell beszélniük. BETO5T0T KANYARÓt>IK Kiskérpusztára. A szántóföldekre vonuló gépek nagy port kabarnak. Zúgásukban elvesz a kutyák ugatása, amelyek mindig dühösen csaholnak, ha a táj nyugalmát a traktorok felverik. A keskeny út mellett jobbra-balra szépen megművelt táblák, zöldellő vetések, s aztán, amerre a szem ellát: csak legelő és legelő... A szandai termelőszövetkezetnek sokat érnek ezek a gyepek, a juhászat alapját jelentik, csakúgy mint az állatokkal foglalkozó iuhászok, akik korábban zárkózott emberek hírében állottak. Emberekkel csak akkor találkoztak. amikor valaki a legelőre vetődött, vagy a számadásnál. Nagyot változott évtizedek során a juhászélet is. — Helyedre! — mondja a fiatalasszony az épp soros házőrző kutyacsemetének, amely hallgat a szóra és visszahúzódik vackába. — Nem szereti az idegeneket... Varga Vilmosné. a pusztán Álló takaros ház egyik lakója az épületbe tessékel. Otthonuk akár a falu közepén is épülhetett volna. A gazdaság’ a beköltözés előtt csinosítottad korszerűsítette. — Csak a villany hiányzik még. de hamarosan lesz áramunk, a bevezetéshez szükséges tervek már elkészültek — magyarázza. Sxandai ju hátsóit Hárman Egy darabig esténként lejártak a néhány, száz méterrel arrébb fekvő majorba, ahol nézhették a tévéjüket, s a mosógépet is használhatták. A szandai tsz-nek jelenleg nyolc juhásza van. Négy évvel ezelőtt hirdetést adtak fel a Népszabadságban. Az ország különböző tájairól csaknem száz juhász jelentkezett, hogy szívesen jönnének Nóg- rád megyébe. Köztük volt a Süveges család is. Süveges Béla, a felesége és lánva. Ritkaságszámba megy. hugv mind a hárman, a nők is. juhászok. — A Somogy megyei Ta- rany községből jöttünk. Ott felszámolták a juhásza tot. Olyan helyet kerestünk, ahol biztosítva van a jövőnk. .. Szandién ez elmondható, hisz’ a juhállomány fejlesztése a gazdaság első feladatai közé tartozik. Alaoos program áll rendelkezésükre. Ennek végrehajtását segjti a Süveges család is. A szülők beszél sejtésünk Ideién kinn tart-vkodnak „valahol” a legelőn, szinte „megközelíthetetlen” helyen. Hármójuk keze alatt, hatszáz a tanyán anyaállat van. akad dolguk épp elég. Életük annyiban régi, hogy hajnal háromkor kelnek, s naponta legyalogolják az 5—6 kilométert. A tü- dőtrepesztő levegőben nem pásztorain szól már hanem táskarádió bömböl. Süveges- né meg a lánya kézimunkázik, olvas, míg a nyáj békésen legelészik. A családfőnek hagyományos a hobbyja: kutyákat tanít, versenyekre jár. sőt nemrég még esv lovat is idomított. — Gyermekkorom óta az állatok között élek. Nem csoda. hogy szeretem őket — mondja a lánya. , akinek a férje szintén a termelőszövetkezetben dolgozik, de a gépeken. amikor Átvették a nyájat, leromlott ól'aDotban voltak a juhok, birkák. Egykettőre kikezelték a betegségből. Ebből is láthatták a termelőszövetkezet vezetői, hogv ió „üzletet” csináltak amikor a iuhászcsalád-ú -1 k n! - mázták. Titka'k vn-"'-’- T"-m ■?«""- les gyógyszerek. amiket állatorvos sem tud előálltam. Vargáné csak hosszas rábeEgy konferencia tanulságai SZVÍ anyagellátási és készletgazdálkodási konferencia Szolnok, 1975. április 8-10. A háromnapos konferenci* áról gondolatokat csak úgy lehet írni, hogy egyrészt a konferencián elhangzottakból, másrészt az ehhez kapcsolódó új gondolatokról ragadunk ki egy-két közérdeklődésre számot tartót. Plenáris ülésen hangzott el dr. Gadó Ottó elvtársnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének előadása. Ebben összefoglalta, hogy miért aktuális az anyaggazdálkodással és készletgazdálkodással foglalkozni. Hangsúlyozta, hogy az általános világpolitikai és világgazdasági helyzet, ezen belül a XI. pártkongresszus határozata minden területen a hatékonyság fokozását követeli meg, 1974. évben sok területen nagy készletnövekedés jelentkezett, régen nem foglalkoztak a termékforgalmazás kérdésével. Csak egy számadat ennek igazolására: 1974. évben a bázishoz viszonyítva a hengerel táru-f elhasználás megkétszereződött, ugyanakkor a készletek növekedése négyszeres lett. Az előadás végkövetkeztetése az volt, hogy az 1968- ban lefektetett alapelveken ne változtassunk, de szükséges: az információáramlás helyes megszervezése, az új információk helyességének, pontosságának és gyors áramlásának biztosítása, az egyes gazdálkodószervek intézkedési képességének fokozása az információk birtokában, hogy árrendszerünk jobban tükrözze a világpiaci árakat. Az anyagtakarékosságot és a szervezést nem lehet külön csinálni, mert ezek szorosan összefüggő tevékenységek, komplex feladatot képeznek. A szekcióüléseken több hozzászóló beszélt külföldi tapasztalatairól. Így például az egyik tanulmányút a Tisza Cipőgyár kereskedelmi igazgatóját meggyőzte arról, hogy az elkövetkező ötéves tervben nem a gyár műszaki rekonstrukcióját kell fő feladattá tenni, hanem az információáramlás és az anyag- gazdálkodás fejlesztését. Ezek is tudnak olyan eredményt hozni, mint a műszaki rekonstrukció, kevesebb beruházással. El kell jutniuk arra a szintre, hogy a gyors információáramlás és -feldolgozás biztosítsa a vezetők, a döntésre és intézkedésre kötelezettek számára másnap reggelre a készletek alakulásáról a részletes, illetve ösz- szevont információkat. Ezt támasztotta alá Frank Tibor elvtárs is az SZVT főtitkárhelyettese hozzászólásában. Elmondotta az NSZK-beli tanulmányúján tapasztaltak közül, hogy 21 napos raktárkészlettel dolgozik a Grundig cég, pedig a színes televízió kémcsövét Japánból a Szovjetunión keresettül szállítva biztosítja. Érdekes és megfontolandó javaslat hangzott el az áruházak anyagnyilvántartása, illetve számlázásának szervezésére. A hozzászólók azt is elmondották, hogy egy komplex szervezés 2—3 évet vesz igénybe. Nem szabad addig várnunk. Minden vezetőnek szervezési funkciójából eredően kell keresni nap mint nap az operatív intézkedés lehetőségeit. Hogyan? Az ABC analízis az értékelemzés módszereinek a naturális normák, normatívák széles körű alkalmazásával, a tervfejezetek összhangjának biztosításával, a tervmódosítások átvezetésével. Feladatunk az anyagelszá-' molási rendszer anyaggazdálkodási rendszerré való fejlesztése. A konferencián és a szekcióülésen elhangzottak alapján 11 pontból álló ajánlás született, amely többek között foglalkozik: a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésével. a ki készletezzen, a szerződéses fegyelem, az importbeszerzés, a pótalka'trész- ellátás kérdésével, a másod- anyagók (hulladékok) begyűjtésével. kezelésével tárolásával, felhasználásával. A konferenciát nemzetközivé tette a testvéri országok képviselőinek jelenléte, akitív részvétele, amely bizonyította. hogy az anyagellátás és készletgazdálkodás nemcsak magyar probléma. Kúti István Ahogy cu látom .. ‘Gondolatok — hétköznapokon Új szabásméretek A konfekcióipar új méret rendszerét vezetik be a Szovjetunióban és a többi KGST-országban. Ennek céljaira az antropológusok 52 500 különböző nemű, korú és testalkatú ember méreteit vizsgálták meg. Kiderült, hogy a modelleknek több mint húsz alaptípusa van, amelyeken belül még különböző variánsokkal lehet számolni. Az új tipológia alapján tárgyalások folynak a KGST keretei között a mértékek egységesítéséről, ami megkönnyítené a vásárlóknak a készruhák kiválasztását és elősegítené az eladók és az árukezelők munkáját. A moszkvai Bolsevicska gyár műhelyeiben az első kísérleti példányokat most ellenőrzik a gyakorlatban. Az új tipológia szerint készülő ipari széria még idén forgalomba kerül: júliusban piacra dobják a férfiöltönyöket és decemberben a női ruhákat. H. F. szélésre árul el egr „receptet” a büdössántaság ellen. — El ne mondja á.m senkinek! — teszi hozzá. Az áram nemcsak a lakásból hiányzik. Az ellés ideién volt eset rá. hogy elemlám- oa fényénél végezték munkái ukat, — Bárcsak minden dolgozónk ilyen lelkiismeretes lenne — mondják róluk a tsz vezetői. Ezek után az sem lehet véletlen, hoav Süveges Bélát, a oártvezető&áe tagjai közé is megválasztották, s gyakori, hogy amikor a nvái- ial hazatér, átöltözik s már siet is. Vezetőségi ülésre, oártrendezvánvre. Amolyan igazi közösségi ember. A szandai iuháczr.a nem mondhatni. hogy zárkózott lenne. A fiatalisszonv főz; az ebádn ekvalót. — Nem hiányoznak az emberek? — Iiveokor mindig iár erre valaki. Ee-betérnek. elbeszélgetünk. Ügv érzem, a fata bel *«k is megszeretlek benrv'l’-'krv, NEM TÁVOLSÁG a néhány kilométer. Szemátvgéo- koesira. vagv motorkerékoár- ra ülnek. s máris megszűnt a magányosság. A technika be"rése a o,,r'’'A,'s azt is ie’zi: jól éi-m’- z.'iv-.„„s 1 ott kinn. r'-’tankban ahol nemsokára "’'«d ? villany is. • . Szabó G ula — Hogy mi foglalkoztat munka közben, a hétközna- pokon? Hát, sok minden. Várjon, megtörtöm a kezem, rágyújtunk, úgyis várni kell most néhány percet és közben elmondom. Leporolja olajosnál is olajosabb munkaruháját, s teszi, amit mondott. Behúzódunk egy javításra váró autóbuszba, odakínáljuk, egymásnak a cigarettát, és vastagon fújjuk a füstöt. És közben Szlobodnyik Barnabás, a Volán 2. számú Vállalat szerelője, beszél. — Húsz éve vagyok már szerelő. s nagyon régóta itt a Volánnál, a kettes szemlénél vizsgáljuk át, tartjuk karban az autóbuszokat. Szép szakma, jó is, szeretem, s ha az arcomra, a kezemre.. vagy a munkaruhámra néz, láthatja: piszkos is. De hát ez a legkevesebb baj, az ember észre sem veszi, mert tudja. hogy mindez a munka velejáró, ja. Bár igaz, tisztábbak is lehetnénk... Csak hát az a baj — nemcsak emiatt, hanem a munka gyorsabbá tétele szempontjából is — hogy nem elég fejlett már a szervizhálózatunk. Mert szinte évről évre korszerűbb jármüvek kerülnek a ke. zünk alá. de mi még minőig ugyanazokkal az eszkö. zökkel dolgozunk, mint jó néhány évvel ezelőtt. Elkelne például egy modern kocsimosó berendezés. mert ezeket az új Skoda-busrokn nem lehet magas nyomású vízzel tisztogatni. Jobb lenne nekünk is, a vállalatnak is, mert hiszen nem min- degy. mennyi ideig áll bent itt. használatlanul egy-egy kocsi. Nagyot szil• cigarettájába, leveri róla a hamut. — A másik amin sokat, gondolkodom.. . Hetedik éve foglalkozom már ipari tanulókkal, Minden esztendőben van néhány a kezem alatt, most például hat, hogy megtanulják, viszonylag jártasak legyenek a szakmában, mire felszabadulnak és kikerülnek munkahelyre. Az utóbbi időben azt tapasztaltam, hogy egyre gy-nqébbek ezek a niigrek -k Nem az akara. t'i’-’-al a °,z r a' v.-UUf van bai i z-’-ííi maisai Hoay sokkal magasabb szinten, egészen mást tanulnak, mint ami valójában itt kint, az életben van. Szinte a fellegekből jönnek ide. a sok évvel ezelőtti dolgozók közé. Aztán akárhogy iparkodnának, csak nem tudnak. De én ts így lennék vele: amit nem tanultam, vagy másképp oktatták az iskola, ban, bizony, nem menne olyan könnyen. Előbb ki kellene hozni ezeket a legényeket az iskolapadból, ki a műhelyekbe. Hogy áhhoz értsenek, ami van. Nem ahhoz, ami majd még csak lesz. Tudom, nemcsak nálunk, gond ez, hanem országosan, hiszen már felsőbb fórumokon is foglalkoznak a megoldással, de mi is sokszor szóvá tesszük. Hogy igazi szakemberek kerülje, nek ki azokból az iskolákból, akik már azonnal, nem csak négy-öt éves gyakorlat után, tudnak önállóan dolgozni. Ezt kívánná a nép. gazdaság érdeke is. — Rágyújt? — nyomja el cigarettáját és másilcat vesz elő. — Ilyen sűrűn szív? — Csak ilyenkor... Mun* ka közben nem nagyon van rá idő. Megint fújja a füstöt. — Meg személyes dolgok is foglalkoztatnak. Mint mondtam, húsz éve vagyok már~ szerelő. Ha megnézzük, bizony elég hosszú idő ez. Mégis, lassacskán azt ve. szem észre, hogy aki néhány évvel ezelőtt szabadult, majdnemhoqy utolér a fizetésben. Nincs sok különb. ség a régi, meg az új dolgozó között. Nem »kondom, hogy rosszul keresünk, d« miután elértünk egy bizo. nyos bérszintet, megállunk. Se feljebb, se lejjebb. Szóval, ha csak ezt nézzük, nem látom az idősebb, régen itt dolgozó szakmunkások megbecsülését. Mert ugye, a pénz is hozzátartozik eh. hez. Nem mai téma már, s megértjük azt is, hogy esetleg eddig a vállalatnak nem volt nagyobb kerete. De a későbbiekben... — Látja, ilyeneken gondolkodom el néha. Ezek a főbbek, a többi sok apró- mellett, amik most nagy hirtelenjében az eszembe jutottak. — Végállomás! — mondja nevetve, és kiszállunk az álló autóbuszból, K. Gjr, V I T
