Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

V Idcny után Harminc perc síelőkkel Báláz« Erika Voltak emberek, akik a té­li hónapok során szorongó vágyakozással hallgatták a rádiót, televíziót: miikor jelez már havazást a meteoroló­gia. Számukra a csillogó hó lobbantotta volna fel az öröm lángját. A tél azonban ezúttal is mostoha volt a síelőkhöz, mert, róluk van szó. A hóhi­ány miatt a Salgótarjáni KSE-nél csehszlovákiai ed­zőtáborozással igyekeztek enyhíteni a síelők felkészülé­si gondjain. Ha arra lehetőség adódott elindultak hazai versenyeken. is a Kohász sportolói. Igaz a rossz pályá­kon nagy eredmények nem születhettek. Az idei tél még­sem múlt el nyomtalanul. A lányok közül Balázs Erika és Mártinké Marietta, a fiúk közül Papp Zoltán és Szabó Gábor versenyzésével kiér­demelte, hogy Lengyelország­ban az IBV-n képviselhette a magyar színeket. A téli spor­tok idénye befejeződött, de erre a versenyre szívesen em­lékeznek vissza az SKSE sí­futó lányai. — A lengyelországi szerep­lést megelőzően Kékesen vá­logató versenyen vettünk részt — mondja Balázs Eri­ka. — A 7,5 kilométeres tá­von Marietta első. én harma­dik lettem. Így kijuthattunk Zakooánéba. — Magunkban reményked­tünk, hogy részt vehettünk az IBV-n. De tartottunk a,z el­lenfelektől. A válogató ver­seny első négy helyezettje utazhatott. Nagyon boldogok voltunk, hogy nekünk sike­rült — fűzi hozzá Martinkó Marietta. Erika így emlékezik az oda útról: — Popródig vonattal, on­nan autóbusszal utaztunk Za koránéba. Gyönyörű tája­kon át vezetett az utunk, s amikor megérkeztünk felsó­hajtottunk: Végre hótakarót látunk! A magyar csapat húsz fő­vel, Béták Imre a Vasas, és Komlóhegyi János az Előre edzőjének vezetésével ér­kezett meg Lengyelországba. Egyéniben öt kilométeren Martinkó Marietta 25., Balázs Erika 27. lett. A hét kilomé­teres távon ugyanilyen helye­zést értek el. Váltóban a he­tedik helyet szerezték meg a magyar lányok. A fiúk is ha­sonlóan szerepeltek. Balázs Erika így vélekedik az elért eredményről: — Mindent megtettünk a magyar színekért. A szovjet, lengyel, francia, osztrák — és még sorolhatnám. — ver­senyzőkkel szemben nem sok esélyünk volt, A magyarok közül mj szerepeltünk a leg­jobban, de nagy kár, hogy váltóban nem tudtuk megsze­rezni legalább a 6. helyet. Akkor ugyanis Olaszországban az EB-n is indulhattunk volna. Bulgária megelőzött bennünket. Az elvesztett fogadás Köztudott, hegy az olaszok nagyon szeretnek fogadni. Ebben is eiöljámak a min­denre elszánt lelkes, néha túllelkes ..tifosik” (szurkolók). A tavalyi pályás VB előtt, vendéglőkben és kávéházak­ban. reménykedve vitatták az azzurik győzelmi esélyeit. Az optimisták közül is a legopti­mistább az arezzói Paulo Cor- nero volt, 0 nemcsak érvelt és bizonyított, hanem le is foigadtia az olasz válogatott világbajnoki győzelmét. Amikor aztán az olasz ti­zenegy még. a legjobb nyolc közé sem jutott be. Szenyor Paulo kétségbeesetten kiál­tott fel: — Nincs a teremtés­ben vesztes csak én!... Igaza volt, hiszen a lelkes szurko­lónak három barátjával szem­ben elvesztett fogadása alap­ján most egy álló esztendeig kell azok teheneit megfejni, az istállókat rendben tartani, a gyümölcsfákat permetezni ég minden egyéb mezőgazda- sági munkát elvégezni. És mindezt ingyen... Martinkó Marietta A felkészülésünk hó hiányá­ban bármennyire is igyekez­tünk. nem lehetett teljes ér­tékű — mondja Marietta. — A lengyelországi verseny után. azonban nagyon megfo­gadtuk, hogy ezekután még többet fogunk dolgozni. Min­denesetre ez a vendégszerep­lés sok tapasztalatot hozott számunkra, amelyeket ké­sőbb hasznosíthatunk. Most utólag jó visszagondolni a márciusban Lengyelország­ban eltöltött napokra. Nagy­szerű helyen szállásoltak él bennünket. Élményt jelentett a városnézés is. És minde­nekelőtt az, hogy Magyaror­szágot képviselhettük az IBV-n. A len,gyei sí-sportól Erika beszél nagy elismeréssel. — Rendkívül népszerű ez a téli sport a lengyeleknél. Igaz, az ország természeti adottságai is kiválóak, de az is igaz, hogy a gyerekek jó­formán alig tudnak járni, de már síelni tanulnak. Kiváló lesiklóipályáik, ugrósáncaik vannak. Lengyelországban nem kelt feltűnést, ha vala­ki síléccel közlekedik. Ezt a téli sportot szinte mindenki űzi. A további programról Mari­etta a következőket mondja: — A versenyidént követően két hónap pihenő következik, Bár ezalatt sem tétlenkedünk, hiszen iskolánk sportjában — a Madách Gimnázium tanulói vagyunk — aktívan részt ve­szünk. Azután hamarosan ismét megkezdődnek az edzé­sek, készülni kell az elkövet­kezendő feladatokra. Bármi­lyen legyen is a következő tél. minket a sportszeretet to­vábbra is arra ösztönöz, hogy hűek maradjunk a si-sport- hoz. | t A. L. SPORT Küzdelmes mérkőzésen blil C-Pécsi MbC 1:0 (0:0) Salgótarján, 4000 néző, v,: Jaczlna (Maczkó II., Barna.) SBTC: Magyar — Miklós, Kmetty, Kovács II., Kegye — Répás, Varga, Básti — Hor­váth', Kajdi, Marcsok. Edző: Dávid Róbert. PMSC: Kat­zircz — Kincses, Kocsis, Bng- lóner, Tóth J. — Bálint, Dár­dai L., Dárdai P„ — Kardos. Kiss, Bencsik. Edző: Dunai János dr. A kezdetre nem lehetett pa­nasz, hiszen a tartalékok ta­lálkozóját az SBTC Angyal góljával 1:0 arányban meg­nyerte. A hazai szurkolók bízták a jó folytatásban, míg a pécsiek egy pont megszerzé­sét tűzték ki célul. Hűvös, sze­les időben kezdődött az első csapatok találkozója. Az első lövést a 3. percben Básti küldte a pécsi kapura, amely alig került a bal oldali léc mel­lé. A hazai csapat enyhe fö­lényt harcolt ki. A pécsiek védekezésre rendezkedtek be, s váratlan^ gyors ellentámadá­sokkal kísérleteztek. A 4. percben egy összecsapás után Kiss megsérült és rövid ápo­lásra szorult. Nem sokkal ké­sőbb egy jobb oldali PMSC- támadás után Bálint fejese pattant ki a védőkről, Tóth rálőtte a labdát, amély maga­san a kapu főié szállt. A 12. percben Varga kecsegtető helyzetiben, hosszan indította az előretörő Marcsokot. Eb­ben az időszakban sok volt a kapkodás, egyik kapu sem forgott igazán veszélyben. A 17. percben szögletet har­colt ki az SBTC. Básti beíve­lését kifejelték a védőik. Répás ismételt, de lövése elkerülte a vendégek kapuját. Fokozato­san feljött a Stécé. Szép tá­madást követően a 23. perc­ben Básti mintegy 40 mé­teres labdáját Kajdi alig löt- szabadrúgást hárították a ha’ te mellé, zaiak. Ezt követően Bencsik Uóliusspóhus*99 Afrika legtöbb országában egy- egv focimérkőzéshez a varázs­lók ,,hókuszbókuszos” ceremó­niája éDoen úgy hozzátartozik, mint néldául a kapufa, vagy a szögletzászló. Amikor Zaire válogatottja ..dicstelen" világbajnoki szerep­lése után hazaérkezett és az ogYik mérkőzésük előtt a va­rázslók ..munkájukhoz” láttak, a középpályás így intette le őket: ..Nem ti vagytok az isí­zi varázslók, hanem az európai futballbirók. Alighogy sípjukba fújtak. 20 perc múlva már, zuho­gott az eső.. A magyar sportmozgalom harminc éve (VI.) > Megalapozódon a szocialista testkultúra (1918-1962) Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1957, őszén állást foglalt a testkultúra néhány fontos kérdésében. Megálla­pította, hogy az ellenforrada­lom volt a fő oka annak, hogy a spor teredmén vek visz- szaestek, de emellett látni kell a szocialista sportvezetés által elkövetett hibákat is. A testkultúra konszolidá­ciójának legfőbb előfeltételét olyan állami sportvezetés lét­rehozásálban jelölte meg a párt, amely szilárdan kitart a szocialista elvek mellett. a legnagyobb sporteredmények reményében sem tesz erköl­csi. vagy anyagi engedmé­nyeket és erős demokratikus vonásokkal rendelkezik. El­sődleges feladata legyen a tömegek sportjának megala­pozott fejlesztése, valamint az élsportban mutatkozó vissza­esés megszüntetése. Az er­kölcsi, világnézeti nevelésben az új sportszervnek abból kell kiindulni, hogy a sportolás ugyan önkéntes, egyéni te­vékenység, de az állam szem­pontjából határozott céljai vannak, amelyek a szocializ­mus általános céljait szol­gálják. 1958 eledén megkezdte mun­kálat a Minisztertanács mel­lett működő Magyar Testne­velési és Sport Tanács (MTST). valamint területi szervei. Olyan állami sport­vezető szervek voltak, ame­lyek tevékenységük során demokratikus elveket és mód­szereket érvényesítettek. a társadalmi erőket széles kör­ben bekapcsolták a testkultú­ra irányításába és fejleszté­sébe. A testkultúra új álla­mi szerveiben jelentős te­vékenységet fejtettek ,ki a SZOT és a KISZ szervei. Nagyjelentőségű volt, hogy 1959'ben megjelent az MSZMP testnevelési és sport- tézise. A párt művelődéspo­litikájából kiindulva e tézi­sek rendszerbe foglaltál? és világosan megfogalmazták a testnevelés és sportmozgalom fontos elvi kérdéseit. Meg­határozták a testkultúra he­lyét. szerepét és feladatát a szocializmust építő társadal­munk életében. Leszögezték: „A testkultúra — mint a társadalom kulturális életének szerves része — jelentős sze­repet tölt be a társadalom fejlődésében. Ez a saerep azoktól az alapvető gazdasá­gi és osztályvisaanvoktól függ, amelyek meghatároz­zák az emberek nevelésének, s ezen beiül a testnevelésnek és sportnak a célját, tartal­mát és eszközeit. A testneve­lés tehát a társadalom kul­turális felépítményéhez tar­tozik. annak egyik része. s ennek megfelelően addig a társadalom gazdasági alap­jának van alárendelve. Ugyanakkor — mint a fel­építmény általában — vissza­hat a gazdasági alapra, elő­segíti annak fejlődését. A testnevelés és sport a kultu­rális felépítmény más terü­leteivel is kölcsönhatásban van. A nevelés, az egészség­ügy stb. színvonala jelentő­sen befolyásolja a testnevelés és sport színvonalát és meg­fordítva: a testnevelés és a snort is hat a nevelés. az egészségügy stb. helyzetére. Ebben rejlik a testnevelés és sport társadalmi leien tő­sége. ..” 1962-ben az MSZMP VIII. kongresszusa kimondta: ..... hazánkban befeleztük a szocializmus alapjainak le­rakását.” A szocializmus alapjainak lerakásával együtt leraktuk a szocialista testkul-r túra alapjait is. A munkás- mozgalomnak a testkultúrá­ról alkotott elképzelései lé­nyegében megvalósultak és a szocialista lestkültúra társa­dalmi bázisát képezik. Ek­kor már óvodákban, közép- és általános iskolákban, va­lamint a fegyveres testüle­teknél bevezették a kötelező testnevelés oktatását és a többi tan,tárggyal azonos rangra emelték. Az ország te­lepüléseinek döntő többségé­ben a szervezett sportélet ki­épült. 1963-ban mintegy 4119 spar légy es öle tn ek 872 996 egyesületi tagja volt, amely­ből 450 343 fő volt az igazolt sportoló. Kialakultak a tö­megtestnevelés és sport fog­lalkoztatási keretei is az alapfokú bajnokságok kiépí­tésével. spartakiád-verse- nyek, Iskolai, munkahelyi, községi tőmegs poriakciók, országos sportnapok be­vezetésével. Ezek mind a szo­cialista testkultúra alapjainak a lerakását jelentették Ma­gyarországon. A tömegtestnevelés és &Dort még szélesebb körű eTterjesz- tését. Rendszeresebb foglal­koztatást. a tanuló ifiúság in­tenzívebb testi nevelését, jobb fizikai felkészítését. Versenysportban a korszerűbb szakmai munka általánossá tételét. Európa- és világbaj- nők Ságokon, olimpiákon ki­egyensúlyozottabb szereplést. Ezért differenciáltabb fej­lesztés vált szükségessé a versenysport területén. A tö­meg- és a versenysportot a fiatalok és dolgozók erkölcsi nevelésének, jellembeli for­málódásának. akarati tulaj­donságainak kifejlesztése ér­dekében jobban fel kell hasz­nálni. Szúnyog Tibor az MTSH elnöke Röviddel ezután újra Kajdi veszélyeztetett, de Katzircz védtett. A 25. pereljen, Dárdai P. lövése okozott izgalmat. Magyar a kapufa segítségével hárított. A 29. percben ismét Básti ívelhetett be szögletet, amelyet Kocsis kifejelt. Varga a kapu elé emelte a labdát, a pécsi kapus aláfutott, s Mar­csok egy hajszállal maradt le az átadásról. Állandósultak a hazai rohamok. A 30. percben Katzircz mentett kifutással, majd Kincses szerelte az elő­retörő Kajdit. A pécsiek ke­ményen védekeztek, olykor szabálytalanságok árán is. A 38. percben Básti már sokadik szabadrúgást végezhetett el. A labda 'azonban. Kocsis fe­jéről a mezőnybe . vágódott. Ném sokkal az első félidő vé­ge előtt egy, a pécsi védők­ről lepattanó labdát Marcsok kapásból alig lőtt fölé. Szünet után már az első pereben a pécsiek hálójába került a labda. Básti egyelő- revágott labdával lefutott az alapvonalig. Dárdai Lajos nem tudta szerelni. A sző­ke középpályás élesen belőt­te a labdát. Horváth fejjel megcsúsztatta, s a labda a meglepett Katzircz mellett a hálóban kötött ki. 1:0. Az SBTC gólja utón megélén­kült a játék. A pécsiek nagv igyekezettel küzdöttek a ki- egyenlítésért. A hátvédek is tótrabban törtek előre, de a Stécé védelme élen Kmet- tyvel jól rombolt. A 68. perc­ben Kocsis lövését védte Ma­gyar. Röviddel ezután cse­rélt a pécsi csapat. Kiss he­lyett Iványi állt be. Egyre ke­ményebb lett a iö-ték. A 69. percben, Marcsok előtt adó­dott . jó helyzet, de Katzircz gyors kifutással menteni tu­dott. A 71. percben az SBTC Is cserélt. Marcsok helyett Tóth K. jött a pályára. Két perccel később Dárdai Pállal szabálytalankodott Varsa. A —Iványi adogatás utón Kar­dos lövése került a kapu mel­lé. Jobbára küzdelem folyt a pályán, folyamatos akciót egyik csapat sem vezetett. A 79. percben Kegye hazaadása, okozott izgalmat a nézőtéren, de Magyar felszedte a lab­dát Kardos elől. Fölénybe került az SBTC, gólhelyzet azonban nem adódott a hazai csatárok előtt. A pécsi véde­lem keményen hárított. A 87. percben Básti bal oldali szabadrúgása szállt messze mellé. Az ellentámadás so’ rán Iványi rárajtolt .egyelő* revágott labdára, de elügyet- lenkedte a helyzetet. Magyar felszedte előle a labdát. A Pécs nem adta fel. Küz­döttek az egyenlítő gólért, de ritka ellentámadásaikban nem volt átütő erő. A második félidő Utolsó percében adó­dott egy pécsi szöglet, ame­lyet követően Dárdai P. alig lőtt mellé. Majd újabb pécsi szöglet következett volna, de erre már nem volt idő. Jaczi" na játékvezető a mérkőzés végét jelezte. A két csapat találkozója közepes színvonalú, küzdel­mes játékot hozott. Mindkét oldalon elsősorban a védel­mek jeleskedtek. Az SBTC többet támadott, de a csatá­rok nem bírtak a jól tömö­rülő Pécsi védőkkel. Az esv jó gólhelyzetet azonban ki­használták és megérdemelten szerezték meg az értékes két pontot. A hazai csapatban a védelem játékára nem lehe­tett panasz. A középpályán találjuk a mezőny legjobb­ját Básti személyében, a csa­tárok közül Horvóthot gólja dicséri, míg a többiek nagy akarása értékelhető. A pécsi csapatból a közvetlen véde­lem és Bálint játéka említ­hető, a csatárok szürkén ját­szottak. Adorján László KIS HELYEN JELFER^ NAGY TEUESITMENYU importált centrifuga in ■roopt Csak a KBRAVHl-nál kaphatói [KERAVILL n vidékre (s szénit a meravmj. Aruház* V., Kaaauth Lajtai u i. «***#**»:>■ mmmm A Kohászati Gyárépítő Vállalat szerelési gyáregység salgótarjáni kirendeltsége FELVÉTELRE KERES: LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, CSŐSZERELŐKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés Benya Sándor kirendeltség-vezetőnél. Cím: Salgótarjáni Kohászati Üzemek — KGYV telephely. Felvételre keresünk ősai cukorrépa-átvételi idényre cukor­répa­átvevőket. Jelentkezés: Mátravidéki Cukorgyárak. 3öM Hatvan. rövid saemélyi adatokkal. Augusztus elején 4 napos tanfolyamon részt kell * venni. NÓGRÁD - 1975, április 13., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents