Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
Látogatás Czinke Ferenc Munkácsy-díjas, érdemes művésznél „Az ember az elmúlt reggeleket folytatja...” HOMMAGE A RADNÓTI hatjuk Salgótarján utcáin a Kiáltás című plákátú iság számait, a Palócföld képzőművészeti rovatát- vezeti, a művészeti körök aiktív tagja. — Salgótarjáni és Nógrád megye az észak-magyarországi területi szövetség erős szervezeti egységének számít ma már — jegyzi meg. — Ügy érzetm, ebben nekem is van szerepem. Amit ma különösem jónak tartok megyénk művészeti életében: a grafika, a szobrászat, a táb- laképfesitészet után az utóbbi időben az iparmű vészét is erősödik. A megyei szervezet így ma már a művészei minden területét átfogja. Hiszem, hogy az itt élő művészek alkotómunkája minőségének is következménye, hogy Salgótarjánban országos zománc- bienmáiliét rendezünk, szabadtéri szoborkiállítást nvitunk, nemzetközi képzőművészeti szimooziont rendezünk, erősödik a kapcsolat- Közép- Szlovákia képzőművészeivel. Közművelődési szempontból sem lebecsülendő. hogv Balassagyarmaton a Horváth Endre Galéria, Pásztó. Nagv- báitony is erőteljesen van jelen képzőművészeti életünkben. Csohány Kálmán galériája Pásztón megyénk nyeresége. Feledy Gyula. Munkácsy-díjas. érdemes művész Karancslejtős. 1944. című sorozatait Nógrádinak ajándékozta ez is nyereségünk. ♦ Most szándékosam szülöttünk kissé részletesebben Czinke Ferencről, mint- a közélet emberéről. „Emellett” alkot! Bolognában, ősszel nvflik kiállítása, ide az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága hívta meg. Az elmaradt, s talán a későbbiekben megrendezendő velencei bien- nálén a magyar grafikát szintén. az ő művei képviselik. Az elmúlt- évben mintegy tucat országban vett részt tárlatokon. s ezek kötelezik, hogy elsősorban mégis az alkotómunka legyen életének leglényegesebb eleme. — Azért született az ember, hogy alkotó életet éljen. Különösen most. a harmincéves évforduló sok olyan témát A Minisztertanács Ma»yar- orsíáa felszabadulása 30. évfordulója alkalmából a szocialista kultúra terén elért eredményei elismeréséül „A Masyar Népköztársasáe Érdemes Művésze” címmel tüntette ki Czinke Ferenc Munká- csy-díjas Grafikusművészt, sokoldalú, elkötelezett művészi alkotómunkája és társadalmi tevékenysége elismeréséül. A postás, aki Czinke Ferenc salgótarjáni műtermébe a táviratokat hordja. azt mondja: — Annyi mér itt a távirat, hogy ki lehetne velük tapétázni a falat. Ünnepi napok ezek a művész műtermében, árad a gratuláció. Táviratban, gratu- Iáinak és kívánnak további eredményes munkát a művésznek intézmények, lapok, barátok, ismerősök. Többi között: a Magyar Képzőművészek Szövetsége, Vass Imre és Orosz Sándor a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnöksége és a Képzőművészek Szakszervezete elnöksége nevében, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium iskolaközössége, itt tanít a művész, a Lampart ZIM salgótarjáni gyára igazgatója, dr. Dianovszki Gyula, e gyárban dolgozik szocialista szerződéssel Czinke Ferenc, a TV képzőművészeti osztály. Mario Franzi olasz nagykövet „Tréfás Gyurka” operaénekes Debrecenből. a Napjaink szerkesztősége Miskolcról, sorolni sem lehet tovább. Czinke Ferenc e helyről is szívből köszönd a jókívánságokat. Hogyan ünnepelt? — Munkával — hangzik a válasz. '★ Készült az ünnepre, a felszabadulás 30. évfordulójára. Az 5. salgótarjáni tavaszi tárlat- megydíját idén szintén ő kapta. Március 31-én pedig a nyíregyházi Jósa András Múzeumban nyűt egyéni kiállítása, gazdag anyaggal. A moszkvai jubileumi magyar kiállításra is küldött lapokat, a felszabadulással kapcsolatos grafikai sorozatból. Az április közepén megnyíló nemzeti kiállításom az Emlékezés Nógrádi Sándorra című lapja és két Radnóti-lapja szerepel majd. Az ünnepre készülődve, társadalmi tevékenysége is sokrétű volt. az ünnepi dekoráció, a felvonulási táblák stb. elkészítése is teendői közé tartozott a Bolyai Gimnáziumban, a ZIM-bein, kapuit, évenként öt-hat kiállítást rendezünk. A galériának már emiékolakettie is van, amelyet átnyújtunk az itt szereplő művészeknek. Erősítjük az iskolagaléria kisugárzó erejét. A galéria állandó gyűjteményéből vándor- kiállításokat szervezünk. A patronáló Demkovits Gvula KISZ-alapszervezet legutóbb Nagyfoátonyban, e jelentős megyei ipari településen nyitott kiállítást. De tárlatot rendeztünk ebből az anyagból a ZIM pártértekezlete alkalmából. A továbbiakban pedig a megye üzemeibe, központi településeire. oktatási intézményeibe visszük el a vándorkiállítást. Túllépjük tehát az iskola falait. A ZIM- ben. amellyel szocialista szerződésem van, szintén létrehoztunk egv gyári galériát, több sikeres tárlatot is tartottunk már. Itt a Feoktvisz- tov Szocialista Brigád tagja vagyok, sok művészettörténeti előadást tartok a munkások körében, a brigáddal bekapcsolódunk a tárlatok szervezésébe, a társadalmi munka* egyéb formáiba. Czinke Ferenc, a Magvar Képzőművészek Szövetsége külügyi bizottságának, valamint az észak-magyarországi területi szervezet konzultatív bizottságának is tagja. Előbbi minőségéiben a képzőművészeti világhét magyarországi előkészületéről: — Most készítjük elő a képzőművészeti világhetet amelyet Magyarországon először rendezünk, az UNESCO és az AIAP (Nemzetközi Képzőművészeti Szövetség) segítségével. A programja már elkészült. A világhét szeptember 20-án nyílik, a nemzetközi kisplasztikái bi- enmále megnyitásával. Országos rendezvénysorozatról van szó, amely idő alatt az ország minden részében, a kisebb falvakban is. képzőművészeti kiállítások nyílnak, a televízió, a rádió, a sajtó, az ifjúsági szervezetek, a társadalmi szervek stb. is bekapcsolódnak az eseményekbe, vetélkedők. tárlatvezetések zajlanak. több képzőművészeti kiadvány lát napvilágot. Nógirád megyében, az említetteken túl is. szinte mindenütt tevékenykedik Czinke Ferenc. Például évek óta látKevég művésznél írták oda e kitüntető címnél: társadalmi tevékenysége elismeréséül. Miit jelent még e tevékenység Czinke Ferencnél ? — Ügy érzem, ez mintegy megerősíti ezt a kitüntetést — mondja. — Napjainkban rendkívül fontosnak tartom, hogy a művész alkotó tevékenységének végzésén túl, mindenképpen közéleti ember is legyen. A XI. pártkongresszuson Kádár János is elismerően szólott arról, hogy a művészek: „Műveikkel segítették népünket kulturális színvonalának felemelésében.” A Nógrádiban is megélénkült közművelődési tevékenységből az itt élő képzőművészek is kiveszik részüket. Személv szerint, én is arra törekszem, hogy az alkotómunkán túl. a közművelődés, a művészeti ismeretterjesztés változatos eszközeivel is bekapcsolódjam e munkába, mind a szervezésbe. mind pedig az egvéb tevékenységbe. Néhánv példát említek csupán. Készül a Bolyai Gimnáziumban az iskola múzeum. Ugyancsak itt működik — úgy érzem — eredményesen — az iskola- galéria. Lassan egv évtizede már, hogy megnyitotta Czinke Ferenc: □yen magas kitüntetések alkalmával általában meg szokták kérdezni, mik a további tervek? — Természetesen, örülök az elismerésinek, dé már másnap. amikor az ember úiabb munkához fog, kicsit el kell „felejteni” ezt. Azt kell tenni. amit eddig. Valahogy úgy. mint az acélgyári lakatosok, tovább dolgozni, mint eddig, de kicsit még nagyobb felelősséggel. Az ember: munkás. Én a művészet munkása vagyok, ők pedig a gyár lakatosai. Az ember az elmúlt reggeleket folytatja, folytatódnak a napok, jön sok álmatlan éjszaka is. vívódás is. ez az alkotó munka velejáró- ia, Az elismerés jólesik, s örülök neki. de nem annyira, hogy megbénítson. Ez csak erősít a hitben, elkötelezett művésznek vallom magam. Szeretném azt is megjegyezni: Nógrád megyében, a kultúráért felelős párt- és állami vezetők támogatása, a társadalmi támogatás nélkül nem alakulhatott volna ki olyan erőteljes képzőművészeti élet, mint amilyennek jelenleg részesei és tanúi -vagyunk. A legfelsőbb megyei vezetés is együtt örül a mi sikereinknek, így válhatott csak tényezővé az évék során megyénkben a képzőművészeti ólet. Épül a galéria, műtermes lakások épültek és épülnek, díjakat alapítanak. a nemzetközi szimpozion anyagi lehetőségei adottak, s még sorolhatnám. Ez adja azt a jó levegőt, amelyben öröm dolgozni. Ügy érzem, az én munkásságom is csak így teljesedhetett ki. Ezt is köszönöm mindazoknak, akiket illet. T. E. ★ Bereczky L&ránd művészet’ történész írja Czinke Ferencről: Czinke Ferenc grafikái szé- naillatot, munkát szolgáló állatokat, életet könnyítő eszközöket és embert jelző meséket elevenítenek fel, amikor korunk száguldásáról, a városok lüktetéséről, emberformájú jövőnk atomot szelídítő szépségéről szól. Tehát az indulást megszabó élmények rekvizitumai nem felsoroltat, nak, nem máról szóló gondolatokat helyettesítenek. Csupán az öröklődik, ami akkor és most a valóságról alkotott képben közös: a cselekvés hite, a természettel, vagy a másik emberrel való kapcso. latteremtés szükségességének humánuma. Azért jelentős Czinke Ferenc életműve mai grafikánkban, mert történelmünk eseményeit követő, a népművészetben kibomló kultúra értékei a mához szólóan élednek újjá, adnak alapot a művészi igazmondás építményéhez; s a. lapok korszerűségében benne rejlik a népművészet gazdag egyszerűsége, a mindenkihez szólni akarás de. mokratizmusa. Ami azonban fontos: ne a plebejus álindulatot, az egyéni teremtés ta. gadását keressük a lapokban. Sokkal inkább az egyén alkotóképességéből fakadó fele. lősséget, a közösségnek közös dolgairól beszélő szándékot. Ezért lesz nekünk szóló a folklór mágiáját idéző grafika. ezért válik hitelessé és meggyőzővé a ryűvészetében vezérfonalként végighúzódó elkötelezettség, s válik törté, nelmet láttatóvá Radnóti költészetének nagyszerűségét bemutató, embert, kort képekben újjávarázsoló sorozata. A népi legendák az alkotó fantázia erejét korunkban is élővé teszik. A népi díszítő, motívumok ismerete a korszerű ornamentika megteremtésében igazíthat el, s az idő elvontsága a szokást, magatartást bemutató lapon kőnk. réttá lényegül. Mai világunkért életüket áldozó hősök a népmese motívumaival gazdagítva pátoszos külsőségek nélkül magasztosulnak igazi és cselekedeteikben érthető hősökké, a technika indába szökkenő csődíszei, a kompozíció ritmusát megszabva, utalnak a technikát teremtő emberre. Nagyszerű vállalás maradék' a'an megv-lósulisa — ez az eddigi életmű egészét átfogó elismerés. Ennek igazságát a kiállítás minden bizonnyal igazolja. adott, amely alkotásaim inspirációja volt. Így született meg például a felszabadulási sorozatom, a Nógrádi Sándor emlékére készült színes lap. S ami különösen kedves számomra. a Radnóti-sorozatom. A salgótarjáni tavaszi tárlaton állítottam ki először a Felszabadulás című művemet, amely a művészet örök voltait iss hirdeti. E gondolat bennem szorosan kapcsolódik a felszabaduláshoz, hiszen éppen ez totte lehetővé hogy a széles tömegek tehetséges fiai igazán felemelkedhessenek.
