Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

%

Az épület szürkén és ridegen áll a tér sarkában. Ablakai nyitva, az emeletekről, ablak párkán vökről mosott

nadrágok, vállfára akasztott ingek lógnak a késő délutáni laza csendben.

Ételszag keringi körül ezt a látszatra üres kőhazat. A munkások pihennek. észre sem veszik, hogv ott iárká- lok közöttük. Senkinek sem tűnik fel az idegen, az arcok váltása naponként megszokott dolog. A kérdéseimre ellenkezés, nélkül válaszolnak.

Sűrűbbre kell azt főzni!

— magyarázza egv középkorú ember az idősebbnek.

— Így legalább leves is egyben — mondja az öregebb.

Nézem őket ahogy esznek, csendben, szótlanul.

— Mióta lakik itt — kérdezem.

— Négy éve — válaszolja az öregebb.

— Minden este főznek?

— Kell egy kis hazai íz!

— mondja a fiatalabb.

— Nem marad idő másra

— magyarázom.

— Minek? Egyéb dolgunk sincs! — vonja meg a vállát a fiatalabb. — Vége a melónak, lön a főzés, a mosás. Este lemegyünk a sarokra a ,. Hetesbe”, iszunk egv sört. beszélgetünk — folytatja, közben öeszerakia az edényeket.

— Aztán lefekszik az ember, ment napközben kihaitotta magáit, reggel meg korán kell kelni.

— Egy üzemben dolgoznak?

— kérdezem és az öregebbre nézek.

— Többsége — mondia unottan.

— Nincs itt mozi vagy

könyvtár?

— Néha van, a fiatalokat érdekli jobban — magyarázza az öregebb. — Én. csak a szerelmes filmeket szoktam megnézni — teszi hozzá mosolyogva. — Tudja, az asz- szörny messze van. legalább lásson valamit az ember.

— Olvasni?

— Újságot néha, könyvet, azt nem. Fárasztja a szemem meg elálmosodom. ha olvasok.

— Foglalkozása?

— Rakodó.

2.

Látogatás Czinke Ferencnél | Eleiünk része

Hét végi fejtörő

Tudomány — technika

— Kapálni is kell, az asz- szony már kedd óta mondogatja.

— Talán lesz valami jó film a tévében — mondom.

— Későn, addigra alszik a család.

— Alikor vasárnap egy kis kikapcsolódás — folytatom.

— Talán. Vendégek jönnek, 'a rokonok, beszélgetés, egy jó kártyaparti. Ultizni szoktunk. A sógoromat a múltkor úgy elvertük, hogy a kört nem tudta kifizetni a kocsmában. Képzelheti, milyen bla- mázs volt az neki.

ilyen embereket., csak beszervezni nehéz őket.

Nem akartam ag üzem hat szocialista brigádja közül a legjobbat kiválasztani. úgv általánosságban beszélgetni csak a művelődésről, a felajánlásokról.

Az ebédlőben összetolt asztaloknál ülők. műszak után. Pár percet kértem tőlük, de türelmesek és vitatkozók. Asz- szonyok. lányok és férfiak.

re. 1 jártuk az operettben a Gül Babát, meg egv artista műsort

A brigádok falburkoló lapokat gyártó üzemben dolgoznak modern gépeken. Szakmájuk és, beosztásuk: formázok. égetők, csomagolok

A villamos megállójától a gyár kétszáz méterre lehet. A brigádvezetőt már ismertem. egyszer találkoztam veseny. Kevesen érzik, hogv ezzel ők is nyernek. — Szünetet tart, a cigarettából nagvot szív. maid folytatta: — Képezni kellene a dolgozókat, de sokszor a munkaadó teljesen elégedett a melósaival. főleg ha hozzák a tervet, nincs baj a prémiumukkal. Ösztönözni kellene a dolgozókat, felkelteni az igényt — mondja és ein vom i a a cigarettát. — Persze sok helven olyan elavult gépekkel dolgoznak. hogv ahhoz nem kell képzett melós. A műhelvek pedig kócerájok. itt nem ébCsak a két kezével?

(Munkásművelődésről)

Ä gépteremben az ember

még a saját hangját sem érti. Egyszerre nyolc gép zakatol, mozdulataik határozottak, szabályosak. Nincs időkiesés, a kemény kartomlapot a trikó«. ősz hajú embernek a kiugró karra kell helvemie. A gép nem vár. inkább üresen visszaveszi a kinyújtott fényes bádogként.

A karton gyors mozdulatokkal fut végig a gépsoron. Színes ábrák ugrándoznak rajta, a végén kiesik a kész doboz. A trikóé, ősz haiú ember változatlan mozdulatsorral ..eteti” a gépet. Nézem, nézem és én magam fáradok.

Kilenc óra után. reggeliznek. A trikós, ősz haiú ember mellé ülök, beszélgetünk

— Két éve dolgozom Itt. akkor jöttem, amikor ide települtek. Nem volt ebben a faluban üzem. csak a téesz. Ma pedig legalább kétszázan dolgozunk. Két műszak van. keresni is lehet. Betanított munkás vagyok. Azt mondták, csinálnak belőlem gépmestert. Akinek iskolája van. az még többre viheti.

Rámnéz. csodálkozik a kérdéseimen.

— Nekem csak négy osztályom van. Gondoltam arra. hogy kellene tanulni, de tudja. iskolás gyerekeim vannak. Kinevetnének, ha esténként- ilyen öreg fejjel magolgatnék.

3.

r A bordó színű IFA teherautó zötyögve fut az 1 országúton. A platóra tett fabódé alatt hűvös van. ott ülünk a hosszú lócán legalább huszonötén. Ahogy haladunk á városból kifelé, úgy gvérül a késő délutáni forgalom.

— Holnap nem jövünk, végre szabad szombat!

— Pihenés? -— kérdezem.

— A sógor építkezik, segítünk neki.

— A gyerekekkel is kell egy kicsit foglalkozni. Van egy nyolcéves fiam. meg egy egyéves lányom.

Ök hazajárnak mindennap a városi üzemből. Ott munkások. csak munkások. Reggel négykor dudál a kocsi a templomtéren <% este hatkor fékez másodszor.

4.

Az esztergapad körűi a szürke forgács lazia spirálokba halmozódik fel. A gép minden mozdulatra azonnal engedelmeskedik. Alacsony, kopaszodó fiatalember kezeli. irányítja. Kék overál-it visel. oldalt a zsebeknél kemény az olajtól. Nem néz fel. úgy kiáltja:

— Várjon egy kicsit!

Állok szótlanul. és újból

megcsodálom bravúros ügyességét.

Leállítja a gépet és beszélgetni kezdünk.

— Érettségi után mentem még szakmát tanulni!

— Szereti ?

— Újból ezt választanám. Jó meló. Képzelje el. hoznak egy rajzot és én abból tudom, milyen lesz az a munkadarab, amelyet egy vastömbből kiesztergálok.

— Akkor elégedett önmagával?

— Nem! — csóválja a fejét és mosolyog. — Szó sincs róla! Tanulni kell. Ezek a bonyolult gyártmányok művelt szakmunkásokat kívánnak.

— A többiek?

— Elég sokan tanulnak. Tanfolyamokon, iskolán, meg egyénileg.

Rámnéz és hosszú szünet után folytatía:

— Néha bosszankodom, ha látom — itt a gyárban is —. hogy a tudóst, az okos munkást nem becsülik meg. Kér egv forint béremelést, mert itt gyűri a melót legalább hat—nyolc éve. akkor beintenek. A helvezkedők. a vándorok pedig kihasznállak a lehetőségeket. n,em tudással, ió melóval. csak esv kis ügyeskedéssel.

— Nem lehet védekezni ellenük?

— A brigádokkal valamepv- nyire. Ott megnevelik az

A brigádvezető nő. szemüveges. 30 éves:

— A kezdet nagyon nehéz volt. Négy embernek nem volt nyolc osztálya. Azok közül Nagy Jani bácsi most érettségizik. A többiek nem tanulnak.

Kontyos, szőke lány, 24 éves:

— Lényegesek szerintem a felajánlások, mert a fokozatok a művelődésben, hasznos eredményt adnak.

Barna asszonyka. 35 éves:

— Igen. mi is úgy kezdtük, hogy vállaljuk a beiratkozást a könyvtárba, négy—öt könyv elolvasását. Az öt év alatt legalább ötvem könyvet olvastam.

— Nyúlánk, kék szemű férfi. 38 éves:

— Sohasem voltam kép- kiállításon. itt legalább azt is láttam.

Középmagas 40 éves bajuszos férfi; művezető, a brigád tagja:

— A mozgalom nagy segítséget nyújt a művelődés terén. mert valóban többen igy kerültek el egy városi színházi előadásra, hangversenyle. valamilyen értekezletem.

Még akkor megígértem neki. megkeresem. A portás köny- nyen beenged, kísérőt is kapok.

T. M. magas, szőke ember. Ott áll az öntőtégelyek előtt, irányítja a többieket. Köténye páncélként fogja körül megnyúlt alakját, a védőszemüvegben. nem ismertem meg.

Kis türelmet kér. elmegy az emberekhez, magyaráz, majd visszajön. Bemegyünk a művezető üveges irodájába. A szikrák pattogását innen jól megfigyelhetem. Elmondom miért jöttem, mi erről az ó véleménye.

Cigarettára gyújt és lassan, megfontoltan beszél:

— Már valóban régóta csinálom a brigédimozgalmat. Vannak tapasztalataim. Lehetne jobban is. Sajnos, a felajánlások a lényegesek, a gyári meló. A gyár is ezt szorgalmazza. Ezt lehet mérni. anyagiakkal ösztönözni. Ez a termelés! A kultúra csak járulékos feladat. Csinálják. mert így egész a verned fel a munkásban. az önigény a tanulásra.

7.

L. Z. M. St. gyári ebédlőiében képek a falon, festmények, rézkarcok. A többség ebédel, de sokan nézegetik a képeket, csoportokba verődve.

— Ez szép!

— Nézd, olyan mint egy lezuhant repülő.

— Nem repülő, virágos csendélet.

— Horaian tudod?

— Oda van írva.

A kiállító művésszel csak másnap tudtam beszélni.

— Érdekes kezdeményezésnek tartom ezt a tárlatot. Sok tapasztalattal szolgál, ha most újból rendezném, a képeim felét kicserélném. Emberközpontú. közérthető művészetre van szükség.

— A téma. a mondanivaló és a hely is újszerű.

— Igen. mert itt az ebéd mellé tálaljuk a művészetet, nem kell a kiállítóterembe menni.

Farkas András:

GÖDRÖS TÄJ

— A művelődéshez pén* is kell, sok pénz! — mondia a művelődési ház vezetője.

A beszélgetésbe mások is belesz ólmaik. egyszerű véleménycsere alakul ki. pedig ezt nem szerveztem meg.

— Üzemeltnél van kulturális alap.

— A téesznél is!

— A termeléssel évről évre fokozódik.

— Ebben, a községben a ..Dóasa” kulturális nagyhatalom lesz. Csak ióra költsék.

Valaki köabevetette:

— Ki dönt a felhasználásról?

— Hót'a közgyűlés!

— Nyolcvanan százfélét akarnak!

— Akkor vége a kultúrának!

— Nem mtndiig közművelődési emberek döntenek a felhasználásról.

— Ez pedig bai!

— i Másra használják. .. ki' rándulás a „Szépasszony völ' gyébe”.

— Pedig a szellemi gazda', godásban is előbbre kell lép" ni. Ne csak az autó, a ví- kemdhäz legren a gazdagság mércéje.

9.

Az íróasztalon táblázatok sokasága, elemzések, jelenté' sek. B. O. magas fiataléin' bér. kék garbóban, munka' ügyes a tanácsnál.

— Sokat foglalkoztam a fiatalok szakmunkásképző' sével. az eredmények sajnos gyengék — mondja lehangolta n.

— Miért? — kérdezem.

— Több üzem elégedett a betanított munkásokkal. a szalagon csak fázisokat kell ismerni.

— Nem értik az egész szakmát?

— Előfordul ez is. meg az ellenkezője, mindenhez ért. csak nincs papírja.

— Emelést is kaphatna!

— A munkásnak ió. a gyárnak nem érdeke.

— Hogyan lesz mégis szak* munkás?

— A nagyüzemek képezik, a kicsiknek. Bonyolult egv kérdés ez. kérem. Az általánosban. kellene kezdeni, azonban a gyárak rábízzák a pedagógusokra. meg a szülőkre. A gyerekeket nem sokan kérdik. aestán a lakatosból maróé lesz. a villanyszerelőből sofőr, a fodrászból cukrász. Luxus ez. a javából.

10.

— A munkások iskolarend" szerű felnőttoktatása érdekli? — kérdez vissza az igazgató.

— Igen! — erősítem meg.

Hellyel kínál, cigarettával.

A bordó fotelban nyakig süllyedek. Érzem. milyen messze kerülök ettől az ősz" hajú, szemüveges embertől, akin vakít a fehér ing.

— Abból kell kiindulnunk.' hogy a többségnek hatrnyolc osztóivá van. Ezek idősebbek. de nem ritka a fiatalok között sem. A nyolcosztályos hamarább igényli az érettségit. vagy a szakképesítés megszerzését. Ez a könnyebb feladat. A legnehezebb a hat osztály alattiakkal van. A szóródás szélsőséges, többsége nehéz fizikai munkát végez, utazik, bejár, kétlakizik. Nincs ereje, meg ideje, hogy tanuljon, művelődjön, A feltételek biztosítottak. még órabéremelést is kitűztünk. Az eredmény nem kecsegtető — szünetet tart — lehet, hogy a módszerekben van a hiba.«.

11.

Számok, statisztikai a da" tok. A jelen és a módszer, meg a feladatok.

Nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezett 1960-ban a munkások 32.5 százaléka. 1970'ben 56,3 százaléka.

A mezőgazdaságban nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezett a fizikaiak 20.8 százaléka. 1970'ben 38.8 százaléka.

Kő-Szabó Imre