Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
Járási párt-vb megtárgyalta: Felnőttoktatás a Ganz-MAYAG mátranováki gyáregységében A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregysége azon fiatal üzemek közé tartozik, ame. Ivek megyénk ipari struktúrájának változása során jöttek létre. Olyan termékeket állít elő — hidakat, darukat, egyéb, acélszerkezeteket — amelyek gyártásához megyénkben korábban nem rendelkeztek tapasztalatokkal. A ■munkaerő nagy r(észe szakképzetlen. illetve más irányú szakmai (képesítéssel rendelkező volt. A gyártelepítés tehát sokoldalú feladatot. jelentett. Az anyagi, technikai bázis megteremtésével párhuzamosan kellett fokozatosan biztosítani a személyi feltételeket. Nem véletlen az sem, hogy a salgótarjáni járási párt-végrehajtóbizpttság legutóbbi ülésén a gyár felnőtt- oktatásának helyzetét, tapasztalatait és az ezzel kapcsolatos feladatokat tűzte napirendre. Molnár Mihály, a gyáregység igazgatója jelentésében többek között tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait, hogy az 1969-ben létrejött üzem dolgozói húsz községből járnak be. A létszám egyen- Jetesen növekszik, bár nem a korábban tervezettnek megfelelően. Sok a szakképzetlen munkás és segédmunkás, ami hosszú időre megszabta a teendőket. Ahogy a létszám szaporodott, úgy növekedett azok száma is. akik még az általános iskolai műveltséggel sem rendelkeztek. Kezdetben kevés volt a jól képzett, gyakorlattal rendelkező közép- és felsőfokú szakember is. Éppen ezért tervszerűbbé kellett tenni a dolgozók szakmai képzését. A gyáregységnél 1972-ben még egyéves, a következő évben már ötéves oktatási és iskoláztatási tervet készítettek. és ezt évente értékelik, módosítják, a tapasztalatok alapján kiegészítik. Ehhez igen nagy segítséget nyújtanak az idevonatkozó párthatározatok. valaipint az ekek alapján • készült' járási pártbizottsági irányelvek. A tervek kidolgozásában, valamint a végrehajtás során igen jó kapcsolat alakult ki a gyáregység és a nagyvállalat oktatási osztálya között. Évről évre mind nagyobb önállóságot kap ebben a gyáregység. Jelenleg az általános iskolát nem végzettek száma 109 dolgozó a gyáregységnél. A gazdasági, vezetés, a párt-, a KISZ- és a szakszervezet agi- tációs munkája mégsem tudott érvényesülni kellőképpen. Az utóbbi években közülük csak 11 dolgozót sikerült bevonni az oktatásba, amihez a gyár vezetői segítséget nyújtottak, de különösen a mátranováfci és dorogházi iskolák. Ezen a téren tehát még nagyobb erőfeszítéseket, keli tenniök. Az üzemnél az utánpótlási. Illetve káderfej lesztési tervben sokan szerepelnek olyanok. akik ma még nem rendelkeznek a jelenlegi beosztásukhoz szükséges iskolai végzettséggel. Ehhez igen kedvező a dolgozók kétéves, illetve hároméves szakközépiskolája. Jelenleg 44 dolgozó tanul. A szakszervezeti bizottság több javaslatot is tett annak érdekében. hogy ösztönzőbbé tegyék a magasabb fokú végzettség megszerzését. Az esti é6 levelező tagozatra beiskolázott dolgozók közül sajnos, néhányan vissza is éltek a kedvezményekkel. Nem jélen- tették időben, hogy nem folytatják tanulmányaikat, nem jelentek meg az iskolai oktatáson. több szabadságot vetA Fáklya új száma A lap új száma teljes terjedelmét a magyar történelem legkiemelkedőbb eseményének. a felszabadulás 30. évfordulójának szenteli. Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke méltatja a két nép közötti megbonthatatlan barátság jelentőségét. Magyar részről Jakab Sándor. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, « KB osztályvezetője tekint vissza ünnepi vezércikkben a harminc év óta megtett útra. A hadtörténet lapjai sorozatban Fomin ezredes ..Magyarország szabad” című archív fotókkal illusztrált írását olvashatják. A lap riportere ellátogatott Vaszilij Golovcovhoz, akiről a gellérthegyi Emlékmű szovjet katonáját mintázta a szobrász. Víg István, a Magyar Nemzet főmunkatársa írt áttekintő elemzést a szovjet—magyar gazdasági együttműködés 30 évéről.) A Magyarországért harcoló szovjet katonák között hős pilótanők is voltak — közülük héhánnyal beszélgetett emlékeikről Galina Beljajeva. Egyidős a szabadsággal címen a lap riportot kozol Csordás Józseffel, a hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnökével, aki 1945. április 4-én született. Méltán világhírű a Magyar Állami Operaház balett-társulata. Szovjet vendégszereplésükről ír a lap leningrádi tudósítója. Az ünnepi számot a barátság krónikája összeállítás és a következő, ugyancsak ünnepi szám képekkel illusztrált előzetese egészíti ki. tek ki. emiatt néhányat felelősségre kellett vonni. Az egyetemi, főiskolai be is kolázás korábban a nagyvállalat feladata volt, úyabban már a gyáregység kezdeményezése alapján történik. A nappali tagozaton továbbtanu ló fizikai dolgozók általában helyi lakosok. Többen a gyáregységnél dolgoznak, mint lakatosok. A továbbta nuló fiatalokkal tanulmányi ösztöndíjra kötött szerződést a vállalat. Általában jó eredményeket érnek el, diplomájuk megszerzése után pedig biztos hely és beosztás várja őket. Korábban már szó volt arról. hogy igen magás volt a szakképzetlen dolgozók száma. Igen nagy súlyt helyeztek az üzemben a különböző betanf tó szaktanfolyamok megszer. vezésére. A vezetők közül több oktató nevelődött ki, akik rendszeresen részt vesznek ebben a munkában. Öt év alatt Budapesten és Mátranovákon 710 dolgozót képeztek ki különböző szaktanfolyamokon. Továbbfejlesztik ezt a módszert, és a szükséges gyakorlati idő eltelte után biztosítják számukra a szakmunkásvizsga letételét. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében igen sokrétű oktatómunka folyik, amit a jövőben még fokozni szeretnének. Részletes intézkedési tervük van erre vonatkozólag. amit á járási pártvégrehajtóbizottság is jónak értékelt. Ugyanakkor egy sor tennivalóra hívta fel a figyelmet. Az ösztönzők pontosabb kidolgozására, tudatosítására. A tanulásban is jó eredményt elérők népszerűsítésére. A tanulás, szakmaszer .zés rangjának erősítésére. A szakmunkás-igényt — mint mondották a végrehajtó bizottság tagjai — elsősorban a felnőtt koroszályból kell a gyáregységnél biztosítani. Ezzel kapcsolatban minden felelős vezetőnek van tennivalója, Ozsvárt Ferenc, a járási pártbizottság első titkára ösz- szefoglalójában többek között elismerte, hogy az új üzemek között a Ganz-MÁVAG-ban tették a legtöbbet a munkásműveltség fokozásáért, azonban az igények egyre nagyobbak. A jó tapasztalatok hasznosításával még hatékonyabb, céltudatosabb munkával nagyobb eredményeket is elérhetnek. B. J. Versenyben maradni pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny élenjáró brigádjait rövidesen megismerheti az ország: a legjobbak kitüntetésére május elsején kerül sor. A verseny azonban folytatódik. Erről érkeznek a híradások, erről szólt sok-sok távirat is már március közepén a tanácskozó pártkongresz- szu&nak címezve. A sok száz új vállalás közt akad több látványos, olyan hogy azonnal magára vonta az országos figyelmet is: különösen az építőiparban, a szénbányászatban és a műtrágya-gyártásban születtek ilyenek. Azokban az ágazatokban tehát, amelyekben most jelentősen segíthetnek az egész népgazdaságnak: a beruházások gyorsításában, a lakásépítkezéseken, az ország energiaellátásának javításában. Az idei év két szempontból jelentős: ez a IV. ötéves terv befejező éve és most szilárdíthatjuk meg azokat az eredményeket, amelyekre a következő tervidőszak indítását alapozhatjuk. Az idei terv a legfőbb és átfogó feladatot a népgazdasági egyensúly javításában jelöli meg. Ehhez lényegében mindenütt két egymással összefüggő és összetett feladatra kell összpontosítani az erőt és a figyelmet: a hatékonyság fokozására és a minőség javítására. A hatékonyság — a munka ténylegesen elkönyvelhető eredménye — érzékenyen reagál bármiféle ésszerű változtatásra, de érzékeny a semmittevésre, vagy a téves intézkedésre, hibás cselekedetre is. A legutóbbi időszak tapasztalatai arra utalnak, hogy a versenyző szocialista brigádok kitűnő helyzetismerettel, szakértelemmel és leleményességgel találták meg a legtöbb helyen, mi az, amit, ha másképp csinálnak — vagy mást csinálnak — azonnal megmutatkozik az eredményen is. Éppen az ilyen felismerések, .leleményességek, a változtatásra való lelkes törekvés bizonyította sok helyen a dolgozó kollektívák előtt, hogy már egy sor apró körülmény megváltoztatása is milyen számottevő eredményjavulást hozhat egy-egy kollektíva munkájában. Ha pl. anyagra, szerszámra, rajzra nem kell várni, hfe a feladatokat ügy csoportosítják, hogy rhűszak közben nem kell mindig átállni, ha az embereket elsősorban a termelékenyebb, értékesebb gépekhez osztják be — több műszakba esetleg - s inkább állni hagyják a sok régi, pontatlanul dolgozó gépet — akkor mindez a munkaiidő jobb kihasználásához vezet, s ily módon rendkívüli erőfeszítés vagy beruházás nélkül több, értékesebb termék kerül ki az üzemből. Ez az egyik legkézenfekvőbb módja a hatékonyság javításának. Mindez munkaszervezési téma. Nem is egy- egy szocialista brigád feladata. Ezt a vezetőkkel együtt lehet és kell így alakítani. Ehhez a feladathoz is kitűnőek az örvendetesen szaporodó komplex brigádok. Ezektől a komplex brigádoktól várhatunk egyre többet a mai, magas szintű versenyben. Amikor a mérnök, a technikus, a szakmunkás egy brigádban, egy célért, együtt dolgozik. A hatékonyságra az anyagköltség alakulása van talán a legnagyobb hatással. Elvégre a legtöbb modern, ipari termék önköltségében lényegesen nagyobb az anyagköltség, mint bármelyik más költséghányad. Ma már a legtöbb helyen kézenfekvő, hogy az anyagtakarékosság legjobb módja nem az, ha a jó anyagot gyengébbre cseréljük ki. Így ugyan5- hamarabb tönkre megy a termék, több -nmvá lesz belőle szükség, vagyis a za- var«-—i ellátáshoz — több anyag kell majd. Az anyaggal való takarékosság jó módszere a minőség javítása, a termék tartósságának fokozása, a selejt csökkentése. A leg- j°bb^ módja pedig, ha magasabb értékű, korszerűbb terméket készítünk belőle. Ez egyben a legbiztosabb útja annak is, hogy az egész népgazdaság versenyben maradjon a szocialista és a tőkés világpiacon egyaránt. Segíteni, gyorsítani a régi gyártmányok felváltását az újakra. Ma már ilyen célt is maguk elé tűzhetnek az egyre képzettebb szocialista brigádok és kivált a komplex brigádok. Ebben a feladatban különben sem csak a konstruktőrnek és a technológusnak van szerepe. A verseny következő szakaszától sokan még az eddiginél is többet várnak. Egyrészt azért, mert különösen az utóbbi egy év alatt a munkások, brigádok és a vezetők előtt is — többnyire tisztázódott hol a szerepűk, mi a feladatuk a versenyben, s ami a 1 Csontosabb, hogy az egész versenynek hol a szerepe a munka rendes menetében, hogy ne legyen formális, papírszagú a több és jobb munkát kívánó mozgalom. másik indok, amiért az eredményekre ** a ráduplázást várják sokan, hogy közben legtöbb helyen az üzemi demokrácia is fejlődött, s a demokratikus légkör — különösen, ha párosul jó munkaszervezéssel — kedvező feltétel a munkáját szerető, kezdeményező, alkotó ember számára. Ha az embernek szava van és cselekedhet is — szárnyakat kap a munkában. A fokozódó demokratizmus így adhat újabb és nem is akármilyen lendületet a szocialista munkaversenynek is- , Gerencsér Ferenc A nehéz munkát már a gépek végzik 15Í? sitii fió aknára Á Dorogi Szénbányák legújabb bányaüzemének a lencsehegyi aknának beruházása az idén befejeződik. A kitűnő minőségű, 5000 kalóriás barnaszén lefejtését szolgáló új beruházás értéke 150 millió forint. A lencsehegyi új' bányában dolgozók száma 400. Most naponta 45 vagon szenet küldenek felszínit, s a jövő évben érik el a végleges kapacitást, a napi 80 vagoné» termelést. munkasarcok: A kapakovács programja Ahol nem ismerik Kaspár Lajost, ott azt mond iák róla. hogy egy ember a többi közül. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben azonban ugyancsak jó hangzása van ennek a névnek. Olyan szorgalmas és fegyelmezett dolgozó viseli ezt a nevet, aki 35 évvel ezelőtt melegítő gvermekként jegyezte el magát a kapakovács mesterséggel. de mindmáig hű maradt hozzá. Ezt a hűséget úgy kell érteni, hogy 35 év alatt Kaspár Laios egyetlen nao sem maradt távol igazolatlanul munkahelyétől. sőt azok közé az emberek közé tartozik, akik neve még nem szerepelt a betétkönyvben, aki még életében csak betegszabadságon sem volt. Pedig ez a mesterség nem tartozik a könnyű szakmáik közé. Kaspár Laios három éve vezeti a 20 főből álló szocialista brigádot. S az eredmény. amit jól rendszerezett munkával elérnek, figyelmet érdeméi. A kapakovácsság mint mesterség, csak gvűjtő fogalmat jelez, hiszen éppen ezekben a napokban is ásót gyárt a Kaspár-brigád. Naponta átlagosan 1500 darabot. Kiváló minőségben. De. ha csak azokat a kapákat vagy ásókat szeretnénk elképzelni egyetlen kupacban, amit Kaspár Lajos készített: nagv domb lenne ebből. Alig akad jobb ismerője még az országban is az ásó- és kapa- gyártásnak nála. S bér a kapának is. ásónak is szélesebb a skálája, a répakapa csakúgy. .mint az egri kiaipa. vagy kerti kapa összes technológiája a vérében van már. Kovácsolás közben úgy érzékeli mindenfajta kapa vagy ásó nyújtását, formálását, mint szabó a testre szabott ruhát. Alakul, formálódik kezében a vörösen izzó acél. A Kaspár-brigád tavaly 240 tonna mezőgazdasági szerszámot gyártott, s elég gondos munkát igényelt, amíg szép, tetszetős és praktikus kivi- • telben egy kilogramm 10—20, vagy egy kilogramm 30 dekás darabokból összeállít a 240 tonna megformált acél. Eb- ~ben az évben azonban ennél többet kell tenniök. Nagyobb aiz igény a hazai piacokon. Szükség van arra. hogy a jó minőségű mezőgazdasági munkák jó alapot biztosítsanak a termeléshez. A kongresszusi és felszabadulási versenyben a brigád mind a 20 tagja elkötelezettséget érez a párt programja mellett, és konkrét segítséget ígértek és nyújtanak is ahhoz, hogy ez a gazdaságpolitika maradék nélkül megvalósuljon. De megvan a Kaspár-ibrigád minden tagjának a maga kis személyes fejlesztési programja is. Kaspár Lajos alig várja, hogy a meteorológiai tavas# hangulata és melege is elérkezzen, akkor majd hozzálát a Ferenc-telepi lakása előtt a kerítés elkészítéséhez. Azt mondja, megvan rá az anyagi alap is. hiszen év végi nyereségrészesedés címén éppen a napokban vitt hazaj 3735 forintot. A vállalati és népgazdasági programmal együtt a személyes programja is minden bizonnyal megváló'”!. Orosz Béla A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet a közelmúltban csatlakozott az Enyingi Állami Gazdaság Agro- komplex iparszerü te.itermelési rendszeréhez. A szakosított tehenészeti telepen a nehéz munkát már a gépek végzik. Kialakították a telepen belüli takarmány-bekészítés gépi technológiáját is. A korszerű tehenészeti telepen elengedhetetlen a gépi fejés, ami jelentősen könnyíti a gondozók munkáját. Képünkön: Báli Júlia szakmunkás, tejhűtő ösz- szeszerelését végzi. Motyovszki István felvétele NÓGRÁD — 1975. április 9., szerda 3
