Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
/ Karpov a világbajnok. Amszterdamban összeült a Nemzetközi Sakk Szövetség héttagú igazgatói irodája és megfosztotta Robert Fischert. az Egyesült Államok versenyzőjét világbajnoki címétől. Egyben kihirdette: az új világbajnok a szovjet sakknagymester: Anatolij Karpov (képünkön). 1‘ozsár II. estében is betalált az újhelyiek kapujába. Balról Vakles kapus. Nagybátony—Sátoraljaújhely 5:0. — Herbst Rudolf felvétele — ■ S P O R T = Labdarúgó felszabadulási villámtornák Pászlón és Balassagyarmaton A labda, a játék végigkíséri az ember egész életét. Már gyermekkorban szétbont- hatatlan kapcsolat fejlődik ki a guruló, pattogó labda és az emberpalánták között. Se szex-i, se száma azoknak a csemetéknek, akik ügyesen kezeli^ ezt a rakoncátlan jószágot. Aztán, ahogy múlnak az évek, megromlik ez az örömteli kapcsolat. Gyengélkedő labdarúgásunkban. az utánpótlás-nevelés elhanyagolása a bajok egyik forrása. Örömmel lehet tapasztalni, hogy az lylLSZ rendelkezései nyomán mindenütt érvényesülnek a ..gyógyítás” irányelvei. Fokozatosan, egyre nagyabb teret kap a serdülök és ifjúsági labdarúgók nevelési és szakmai követelményrendszere, tovább fejlődik a fiatal labdarúgók bajnoki és versenyrendszere. Egyre többen kapcsolódhatnak be az életkoruknak, színvonaluknak megfelelően a labdarúgásba. A korosztályos bajnokságok kitűnően segítik a fiatalok továbbfejlődését. Nagyszerű kezdeményezésként üdvözölhetjük a bajnokságok mellett a megyében első ízben megrendezésre kerülő ifjúsági labdarúgó fel- szabadulási villámtorpákat. A Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség a járási labdarúgó- szövetségekkel karöltve először április 9-én 9 órai kezdettel Pásztón bonyolít le tornát. Az indulók között a Pásztói KSE, a Palötásí Tsz SE, a Szurdokpüspöki Tsz SE és a Jobbágyi SK fiataljai mérik össze tudásukat. Április 10-én Balassagyarmat ad otthont az ifjúsági labdarúgóknak. Itt a Bgy. SE, a Bgy. Volán, Örhalom, Romhány, Énsekvadkert. csapatai mérkőznek a helyezésekért. A küzdelemsorozat itt is ugyancsak 9 órakor indül. A tornáikon az 1957. I. 1-e után született játékosok vehetnek részt. A mérkőzések játékideje 2x40 perc. Három labdarúgó cserélhető a 80 perc alatt. Döntetlen esetén a továbbjutást 11-es rúgásokkal döntik el. A győztesek az 1—2. helyért, a vesztesek a 3—4. helyért játszanak. A döntő lejátszására mindkét színhelyen 15.30 órakor kerül sor. A helyezésért 14 órakor kezdenek a csapatok. Mindkét torna győztese elnyeri a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kiirt kupát. A 2—3. helyezettek oklevél-díjazásban részesülnek. > A^ tornák megrendezése kitűnő játéklehetőséget nyújt a serdülő és ifjúsági labdarúgók számáx-a. Az ilyen jellegű tornák jelentősége nagy, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a labda valóban visszaadja a gyérekeknek a játék örömét. Ugyanakkor ‘elősegítik Nógrád megye labdarúgó sportja jövőjének megalapozását is. (ad arján) Kosárlabda Az első győzelem Egy mérkőzés, négy pont Salgótarjáni Kohász— Nyíregyháza 77:73 (11:36) Salgótarján, v.: Tímár— Geng, Dóba. SKSE: Juhász, (34), Pintér (9), Svantner (8), Palla (19), Tóth (5), Cs.: Laj- gú.h, Mosonújvári, Petruosik (2), Szabó. Edző: Szarvas József. Hét percig egyik csapat sem tudott nagyobb előnyt szerezni. A nyolcadik percben 10:10 után az egyre jobban játékba lendülő Juhász kosaraival a Kohászok öt ponttal elhúztak. A találkozó igen izgalmas volt. Juhász és Palla pontjaira az ellenfél legjobbjai Faragó és Búzás azonnal válaszoltak. A 4—5 ponttal vezető Kohászoknál két perces i-övid- záriat után a 17. percben az ellenfél 68:68-x-a felzárkózott, Az utolsó percekben Juhász éj Palla higgadtsága a Kohászok jobb dobóbiztonsága végül is hazai győzelmet jelentett. St. PSZF—Bp. MAY Kórház 60:30 (26:11) Salgótarján v,: Makovsztói— Válovics. ST. PSZF: Nagy, Gyarmati (9), Varga (6). Tóth (6), Jánosi (17), Cs.: Liki (14), Csarba, Fekete. Fekete E. (8), Fekete B. (6), Szirna. Edző: Szarvas Józsefné. . A főiskolások eredményes hetet jáx-tak. A MÁV-kórháa csapatát végig fölényes biztonsággal vezetve győzték le. A mérkőzés színvonala első- soi-ban az ellenfél gyenge játéka folytán , alacsony volt. A főiskolások a nagy pontkülönbség ellenére sem játszottak lendületesen. Átvették az ellenfél játékmodorát. A mérkőzés érdekessége volt hogy a vendégek 31 pontjából a csapat legjobbja Zentai, 30 pontot szerzett. A Betonút elleni budapesti találkozón a főiskolások ellenfele nem jelent meg, így játék nélkül jutottak a két ponthoz. — niátyus — A júlékve/clü Az április 9-én, a budapesti Népstadionban rendezendő, óriási érdeklődéssel várt Ferencváros—Crvena Zvezda KEK — döntőbe jutásért vívandó találkozót román játékvezetői hármas dirigálja. A vezető bíró Nikolae Rai- nea lesz, aki így emlékezett pályafutásáról: — „1933-ban születtem Brazíliában. Fiatalabb éveimben az atlétikát űztem, de már akkor magával ragadott . a bőrlabda varázsa. Játékosként 1947-től 1956-ig a Métáiul, Braila. P. Neamt, Constuctorul. Birlad, Rulmen. túl, majd újból a Birlad, jelenlegi lakóhelyem csapatában szerepeltem. Aztán « véletlen sodort a játékvezetés felé. 1959-ben történj,, máig sem felejtem el. Egyik vasárnap nézőként mentem ki a városunk stadionjában lejátszandó mérkőzésre. Egyszer csak mellettem termett az akkori idők legnépszerűbb román válogatott játékosa, s e szavakkal fordult hozzám: — Domnule Raineá! Nem érkezett meg a mérkőzésre kijelölt egyik partjelző, kérem ugorjon be helyette! Eleinte szabadkoztam, hiszen életemben még nem működtem partjelzőként. Aztán engedtem a kísértésnek". Rámhúztak egy fakó trikót, kezembe nyomtak egy zászlót és... a többi már filmszerű gyorsasággal pergett. A mérkőzésen jelenlevő bírószövetség szakvezetőinek rábeszélésére határoztám el, hogy megpróbálkozom a játékvezetéssel. 1959-ben vizsgáztam es kezdeti sikereimre jellemzően, alig öt év Ielteltével, 1964- ben már a román I. ligában működtem. 1967-ben tagja lettem a FIFA'keretnek is. Eddig mintegy 500 különböző rendű és rangú hazai ps nemzetközi mérkőzésen működtem játékvezetőként és vart jelzőként. Kedvelem a szépművészetet. Sokat járok színházba és a „könnyűmú- zsa” híveként az overett rajongója vagyok. Számomra a mérkőzést nézni és a játékot vezetni egyaránt kikapcsolódást jelent. Anyanyelvemen kívül franciául beszélek. Civilben a Birlad'i Gördülő Csapágy Gvár főmunkaveze. tóm vagyok.” Rainea az 1974-es VB-n a Brazília—Zaire (3:0). míg a magyar csapatoknak egy. az 1970-ben rendezett Bulgária— Magyarország (1:0) EK találkozóját vezetíte. S. I. A magyar sportmozgalom harminc éve (Ih) DemolirufiStus erők az újjáalakulásért (1944-1948) A jobboldali spox-tegyesüle- teket feloszlatták. Az újjáalakított spox-tszervekiből pedig megkezdték a reakciós személyek eltávolítását. A baloldali erők követelték, majd megvalósították e területen az állami támogatást. A tömegek beáramlottak a sportszervezeteikbe, birtokukba vették a felszámolt fasiszta, arisztokratikus és polgári sportklubokat. spox-ttelepeket. Röviddel a háború után nagy akti vitással megindult a sportélet. A mezítlábas labdarúgó- b xjnokságok és hasonló népi sportversenyek kiii isával. valamint az iskolai testnevelés fejlesztésiének megindításával krt lakúidban volt a tömegsport. Az élsport talpr&állítása idén rövid irW alatt megtörtént. A demokratikus magyar sportélet erejét leginkább az 1948-as londoni olimpia bizonyítottal, ahol sportolóink a nemzetek közötti pontversenyben a 3. helyen végeztek. A Népsport 1945. április 24-i száma ..Köszöntő” című cikkében írta „Már most leszögezzük— hogy igen is politizálni fogunk. Minit ahogy politizált a Nemzeti Sport akkor. amikor odaadta magát az ui-alkodó rendszernek, odaadta magát Béldyéknek, a fasiszta levente-jelszavaiknak, és odaadta magát a Tárcay Feli- cidesz klikknek.,..” A népi demoki'atiikus forradalom első szakaszában az MKP fontos feladatként vetette fel a munkás testkultúra fejlesztésiének lehetőségét. Jól látta, hogy ez az ügy is alá van rendelve a népi demokratikus forradalomnak, hogy a testkultúrát is eszközként kell felhasználni a fasizmus és a reakció elleni haroban. Ezért a munkásmozgalomban korábbam tapasztalható hibákkal — a széthxxzással. a befeléfordu- lással — szembeszállva a testkultúrában is a demokratikus, a nemzeti összefogás eszméjét hirdették. A kom- mun ista sportvezetők következetesen képviselték a demokratikus egység gondolatát és kezdettől fogva ellenezték a sportmozgalom megosztásának koncepcióját, szembe is szálltaik vele. Munkájukban összefogtak a Szociáldemokrata Párt (SZDP) balszárnyival, a polgári pártok demokratikus erőivel és együttesen harcoltak a reakció ellem. Okulva a Vörös Sport In- ternacionálé tapasztalataiból is, abból a lenini elviből indultak ki — melyet Lenin a „Báláidaliság, a kommunizmus gyermekbetegsége” című művében fogalmazott meg —, hogy a kommunistáknak minden olyan szervezetben részt kell venniük, melyben tömegek vannak, azért, hogy a tömegek megnyerése és egyesítése útján velük együttműködve valósítsák meg az előrehaladásit. Sajnos, 1945-47 között a szociáldemokraták egy része komoly sportpolitikai hibák képviselőjévé vált. Ez a sportmozgalom területén abban mutatkozott meg, hogy a párt saját (Barátság) sportegyesületeket hozott létre. Példájukat hamarosan a kisgazda-, és parasztpárt is követte. E pártok sportegyesületei kistáján szétdanabolták a sportmozgalom zsenge demokratikus egységet. Az MKP nem alakított kommunista sportegyesülete- ket. A púid tagjai elvegyültek a sportoló tömegekben, mert megértették, nem az a fő kérdés, hogy melyik párt hány sportegyesülelet és tagot tudhat magáénak, hanem az, hogy a demokrácia megnyeri-e politikájának a levente szellemben nevelt magyar ifjúságot, vagy sem. Az MKP- nak a testnevelés és sport demokratizálása és tömegesítése kialakításában komoly segítő társa volt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ), amely — mint a magyar ifjúság egységes szervezete — kezdettől fogva lészt vállait a magyar sportmozgalom újjászervezésében, megindításában. Megindult a demokratikus erők ellentámadása a testkultúra területén is. 1945 őszén a Nemzeti Sport Bizottság (NSB) — amely a Nemzeti Bizottság keretében működött — kiáltványt adott ki „Mit követelnek a magyar sportolók?” címmel. Követelték az NSB teljes önkormányzatát; a magyar testkultúra képviseletét a koalíciós páx'tok delegátusai által a Parlamentben, a székesfővárosi törvény- hatóságban. valamint a Vallás és Közoktatásügyi Minisztéx'i- umban (VKM); a téstkultúra intézményes állami támogatását; a testnevelést sújtó adók eltörlését; a volt leventeva- gyon azonnali átadását a de- moki’atikus ifjúsági szervezetek — mindenekelőtt a MA- DÍSZ — által működtetett sportegyesületeknek; az ifjúság 14 éves kortól tagként való, részvételét a sportegyesületekben; a demokratikus nevelés kötelezővé tételét. A Testnevelési Főiskolára (TF) a munkás- és parasztfiatalok felvételét; spoxdorvosi intézmények felállítását stb. A kiáltvány pozitív visszhangot keltett a sportéletben. Ezek a célkitűzések tartalmazták a koalíciós pártok, a Szakszervezeti Tanács, a MADÍSZ együttes követeléseit. A követelések népszerűsége miatt nyíltan nem lépett fel a reakció a kiáltvánnyal szemben. Teljesítésükkel azonban a munkák végzése során szembehelyezkedtek és hosszabb ideig el tudták odázni megvalósításukat. Ilyen előzmények után hozta nyilvánosságra az MKP 1947. november 28-án sportprogramját, „A Magyar Kommunista Párt programja a sport valamennyi fontos kérdésének megoldására.” E program megállapította, hogy „a felszabadulás óta eltelt két és fél év alatt a magyar sport bámulatos gyorsasággal • tért magához. A legtöbb sportágban világraszóló sikereket arattak versenyzőink és csapataink.” Egyben röviden, de átfogóan megfogalmazta a további feladatokat: a tömegek sportjának fejlesztése új jelvényszerző versenyek, népi sportbajnokságok megszervezésével, az élsport továbbfejlesztése, a londoni olimpiára készülő sportolók támogatásával, a népből feltűnt tehetségek felkarolásával, a Népstadion felépítése; a sportolók demokratikus nevelésének fokozása; TF népi kollégiumának létrehozása, testnevelő- képzés bővítése; vándoredző- intézmény kiépítése; a sportegészségügy megszervezése, a sportolók széles köxű orvosi ellenőrzésének bevezetése; a magyar sport népi vezető szerveinek megerősítése; a nemzetközi sportkapcsolatok ki- szélesítése mindenekelőtt a Szovjetunió és a környező népi demokratikus oi'szágok irányában, továbbá a kapitalista, országokkal a béke jegyében. (Folytatjuk) Szúnyog Tibor az MTSH- elnöke Teke Felszabad ulást cs jubileumi emlékverseny Rangos tekeversenvre került sor Salgótarjániban. Hazáink felszabadulásának 30., valamint a Nógrád megyei Teke Szövetség fennállásának 25. évfordulója tiszteletére országos versenyt rendeztek az öblösüveggyár tekecsauno- kában. A négynapos küzde- lemsorozatot Fülöp László nyitotta meg a megyei tekeszövetség nevében. Méltatta a felszabadulásit követő időszak jelentőségét, maid ismertette a verseny rendiét. A hat együttes először csapat- versenyt vívott, maid több tekéző egyéni vetélkedőiére került sor. Ebből a mezőnyből a legjobb 12 úiabb száz dobással döntötte el a végső sorrendet. Csapateredmények: 1. St. Öblösüveggyár 2594 (fa): Mag 442, Húrom Gy. 459, Kovács A. 408. Klauber 416. Pxxszta 429. Huram T, 430. 2. St. Ingatlan (2440): Polaneczki P. 408, Miskei 362, Simka 440, Martusz 369, Ábrahám 418. Bánházi 443. 3. St. Síküveggyár 2422: Dávid 418. Jakus. L. 420, Jakus J. 440, Csongrádi 343. Lóért 392. Garádi 409. 4. St. Dózsa 2407: Magyar N. 413, Lengyel 372. 5. Mátranovák (2401): Kecskés 455. Fodor S. 338, Soproni 342, Kotroczó J. 446. Fodor T. 399, Kotroczó S. 421. 6. Ózdi Kohász (2232): Tettiák 396. Magyart 411. Katai 365. Lukács 356. Stór 319. Kovács 390. A felszabadulási és jubileumi tekeverseny egyéni végeredménye: 1. Mag Tibor (St. öblösüveggyár) 908, 2. Kecskés (Mátranovák) 901. 3. Huram Gy. (St. Öblösüveggyár) 899. 4. Bánházi (St. Ingatlan) 870, 5. Nagy S. (St. Dózsa) 863. 6. Kotroczó J. (Mátranovák) 848, 7. Jakus J. (St. Síküveggyár) 848, 8. Puszta (St. Öblösüveggyár) 834. 9. Huram S. (St. Öblösüveggyár) 824. 10. Stark (St. Dózsa) 812. 11. Huram T. (St. Öblösüveggyár) 807. 12. Sinka (St. Ingatlan) 770 fa. A színvonalas versenvt megtekintette Hermann József az Országos Teke Szövetség elnöke is. Elismeréssel szólt a rendezésiül és teljesítményekről — figyelembe véve a nógrádi tekepályák rossz állapotát. A versenynek kedves színfpltja volt. hosv meghívták a tekeszövetség egykori alapító tagjait, akiknek tiszteletdíjakat adtak át. Így többek között Szvoboda Nándor — az első szövetségi elnök. Esztergomi Géza — aki jelenleg 85 éves. Frink Ferenc. Pauchli Rudolf, Garádi János. FüIöd László. Tóth György és Készéi Ferenc állt meghatódottam a iutal- mazottak között. A versenyen győztes St. Öblösüveggyár csapata elnyerte az erre a célra kiírt kupát és oklevelet. Az egyéni első hat helyezett tiszteletdíjazásban részesült. Demény László j NÓGRÁD — 1975. április 8., kedd 7
