Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 81. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. ÁPRILIS 8., KEDD Felszabadult Magyarország 1945—1975” Megnyílt a moszkvai magyar kiállítás Maga» rangú szovjet párt- és állami vezetők a megnyitón MOSZKVA (MTI) A moszkvai népgazdasági kiállítás hatal­mas vegyipari pavilonja ad otthont hazánk hétfőn megnyílt jubileumi kiállításának, amely a „Felszabadult Magyarország 1945— 1975” címmel történelmünk három évtizedes új korszakáról, népünk eredményeiről és boldogulásáról ad számot. Az ünnepélyes megnyitón Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével ma­gyar párt- és kormányküldöttség vett részt. A delegáció tagjai: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, az MSZMP KB tagjai és Marjai József külügyminisztériumi államtit­kár. Az ünnepségen megjelent Nyikolaj Pod- yorníj, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, And­rej Gromiko, külügyminiszter, Kirill Mazu­rov, Dmitrij Poljanszkij, Alekszandr Selepin és Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai, Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, Vlagyimir Dolgih, Ivan Kapitonov és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB tikárai, Ivan Arhipov, Mihail Leszecsko és Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettesei, valamint Ivan Kazanyec vaskohászati miniszter, Nyi­kolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Nyikolaj Rogyionov külügyminiszter-helyettes, az SZKP KB tagjai. Az ünnepségen részt vettek a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, a Szovje^t Háborús Veteránok Szövetsége kép­viselői és ott voltak a szocialista országok moszkvai diplomáciai képviseletének vezetői. A megnyitó ünnepség résztvevői Borisz Boriszov, a Szovjetunió Ipari és Kereskedel­mi Kamarájának elnöke üdvözölte, majd Fock Jenő tartott megnyitó beszédet. Az együttműködés népgazdaságunk szilárd bázisa Fodk Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszterta- máicsa nevében köszöntötte a megnyitó ünnepség részvevőit és tolmácsolta az egész szov­jet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Leo- myid Brezsnyevnak, a magyar nép és pártja, az Elnöki Ta­nács, a kormány és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét. Utalt arra, hogy immár ha­gyománnyá vált: legnagyobb nemzeti ünnepünk jubileumi évfordulóin bemutatjuk Moszkvában hazánk felszaba­dulása óta elért eredményein­ket. — A mostani kiállítás — folytatta — szándékaink és reményeink szerint fivért tükrözi azokat a, mélyreható politikai, társadalmi és gazda­sági változásokat, amelyek az eltelt három szabad évtized során hazánkban, végbemen­tek. Bemutatónk annak a programnak megvalósulását tükrözi, amelyet pártunk csaknem három évtizede meg­fogalmazott és népünk elé tárt. Ezután köszönetét mondott a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Szovjetunióiból érkezett leve­lekért és táviratokért. majd így folytatta: — E kiállítás is jó alkalom, hogy ismét őszinte szívvel megosszuk örömünket hozzánk legközelebb álló barátainkkal, akikben önzetlen, népünkért nagy áldozatokat vállaló fel­szabadítóinkat köszönthetjük. — A Szovjetunió megte­remtette népünk számára is a lehetőséget ahhoz, hogy meg- döntse a magyar kizsákmá­nyoló osztályok hatalmát, pártunk vezetésével saját ke­zébe vegye sorsának irányítá­sát. — Nincs az életnek olyan területe, nincs országunknak olvan vidéke, amely ne fejez­né ki három szabad évtize­dünk eredményeit. A terme­lési eszközök társadalmi tu­lajdonba vétele, a szocialista tervgazdálkodás lehetővé tet­te a népgazdaság gyors fejlő­dését. A szocialista iparosítás gyökeresen átalakította ha­zánk arculatát, gazdasági és társadalmi szerkezetét. Az ipar napjainkban tízszer any- nyit tennél, mint 1938-ham. — A villamosenengia-terme­lés most együk esztendőről a másikra annyival növekszik, mint amennyi a teljes évi ter­melés volt Magyarországon a háború előtt. A szocialista iparosítás folyamán új szocia­lista városok nőtték fel, és olyan új iparágaik egész sorát hoztuk létre,' amelyek termé­keit jól ismerik a Szovjetunió­ban is és másutt a világon. — Több mint egy évtizede, hogy befejeztük hazánkban a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. A szocialista ter­melési viszonyok a falvakban is megszilárdultak és gyökere­sen megváltoztatták a falvak képét, életét. A nagyüzemi mezőgazdaság feleannyi mun­kaerővel és jóval kisebb ter­mőterületen 60 százalékkal több terméket ad az ország­nak, mint antannyit 1938-ban adott a mezőgazdaság. — A nemzeti jövedelem a háború előttinek csaknem öt­szörösére nőtt. Ezzel összhang­ban jelentősen javultak né­pünk életkörülményei. 1974- ben az egy főre jutó reáljöve­delem csaknem háromszorosa volt az 1950. évinek. Fejlődött a tudomány és a kulturális forradalom eredményeként magas színvonalat ért el né­pünk műveltsége. — Sohasem fogunk megfe­ledkezni arról, hogy 1945 ta­vaszán, amikor hazánk még romokban hevert, a kommu­nista párt mellett a szovjet hadsereg katonái, a szovjet munkások és parasztok biz­tatták, segítették népünket az újjáépítés első nehéz lépései­ben. Segítettek a romok elta­karításában csakúgy, mint az első gépek, az első termelő­üzemek megindításában. A szovjet katonák segítettek, hogy a falusi dolgozók vetni tudjanak, városaink és falva- ink ne ehezzenek, s megindul­jon a közlekedés a főváros és a vidék között. — Eredményeinkben az­óta is kiemelkedően fontos' szerepe van a magyar—szov­jet kapcsolatoknak, bará+sá- gunknak. Ezek a kapcsolatok az élet minden területére ki­terjednek. pártjaink együtt­működésére, a kül- és a gaz­daságpolitikára, a kulturális és tudományos munkára egy­aránt Azonosan ítéljük meg teendőinkét a szocialista or­szágok együttműködésében, testvéri kapcsolataink erősí­tésében, a nemzetközi politi­kában, az elvi-ideológiai küz­delemben. — A Szovjetunió hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere. Árucsere-forgal­munk értéke, már tavaly meg­haladta a 2 milliárd rubelt. Ez több mint. tizenhétszerese az 1948. évi forgalomnak. Az 1975. évre tervezett kölcsönös áruforgalom csaknem 10 szá­zalékkal. lesz nagyobb az elő­ző évinél. — A kölcsönös áruszállítá­sok nagy ütemű fejlődését segíti a gazdasági együttmű­ködés új, fejlettebb formája. A kölcsönös áruforgalomnak mintegy 25 százaléka terme­lési együttműködésre éipül. J ubileumi kiállításunk is gyakran utal erre: a timföld az alumínium, az autóbusz- részegységek, a Zságuli-alkat- rés.zek, a ez-ámítástechn ikai berendezések kölcsönös szállí­tásaira. És hozaátehetem, az olefin-műanyagok cseréjével újabb fejezetét nyitottunk or­szágaink vegyipari termelési együttműködésében. — Államközi megállaix>dá- sok alapján részi, veszünk — többek között — az Uszty- Ilimszki cellulózkombinát, a ki.em.baj évi azbesztdúsító, a kingiszeppi ammonfoszfát- üzem, és az orenburgi gázve­zeték megépítésében, továbbá együttműködtünk a Vinyica— (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta az 5. szovjet gárda légidesszanf-liadosztály küldöttségét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta a hazánk felszabadí­tásában részt vett 5. szovjet gárda légjdesszant-hadosztály küldöttségét, Mihail Mihajlo- vics Boriszov ezredesnek, a hadosztály veterán tanácsa elnökének vezetésével. A gár­dahadosztály Kádár Jánost 1974-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A szívélyes ba-rátj légkörű találkozón részt vett Grpsz Károly, az MSZMP KB osz­tályvezetője, és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. (MTI) Nógrád megyei pedagógiai napok Salgótarjánban Tájékoztató a pártkongresszusról A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a pedagógusok szakszervezeté­nek megyei bizottsága, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata, a Salgótar­jáni városi Tanács VB mű­velődésügyi osztálya és a to­vábbképzési kabinet az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében, az idén tizenegyedik alkalommal rendezte meg megyénkben a pedagógiai napokat. Az április 7—11 között lebonyolításra kerülő rendezvénysorozat ün­nepélyes megnyitóját tegnap délelőtt tartották a salgótar­jáni József Attila Művelődési Központ színháztermében. A megye különböző oktatá­si intézményeiből idesereglett pedagógusokat, népművelőket Gordos János, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője köszöntötte, majd szólott a pedagógiai na­pok céljáról. Az előadások, bemutatók, kiállítások és filmvetítések korszerű elméle­ti és gyakorlati ismeretek nyújtásával, a hasznos tapasz­talatok közzétételével kíván­ják segíteni a pedagógusok oktató-nevelő munkáját. Az iskola, a szocialista tudat ki­alakulásának legfontosabb te­rülete, társadalmi szempont­ból rendkívül jelentős intéz­mény.' Tanárainak olyan fia-, tatokat kell felnevelniük, akik képesek a társadalom előtt álló célkitűzések megvalósítá­sára, a fejlett szocializmus felépítésére. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizott­ság első titkára. Az MSZMP XI. kongresszusának határo. ziatai — társadalmi életünk további fejlesztésére címmel tartott tájékoztató előadást. A XI. kongresszus előké­szítő munkáját a dolgozó ma. •gyár nép bizalma, politikai érettsége és tettrekészsége jellemezte — mondotta be­vezetőül. A márciusi kong­resszus az elmúlt négy év tapasztalatainak összegzése mellett áttekintette a felsza­badulásunk óta eddig eltelt három évtized társadalom­építő munkájának eredménye­it is. s olyan határozatokat hozott és programnyilatkoza­tot fogadott el. melyek hosz- szabb időszakra vonatkozóan, 10—15 éves távlatban jelölik ki a szocialista társadalmunk előtt álló feladatokat. Tovább a lenini úton — volt a kong­resszus jelszava, s ezzel vala­mennyi felszólaló kommunista egyetértett, kifejezésre juttat­va az általuk képviselt kol. lektívák egységes, töretlen akaratát. Géczi elvtárs a továbbiak­ban részletesen szólt a kong­(Folytatás a 2. oldalon.) Egy úton, egy célért dolgozunk Szovjet szakszervezeti delegáció tartózkodott Salgótarjánban Tegnap Salgótarjániba érke­zett: az a 35 tagú szovjet szakszervezeti delegáció, amelynek vezetője L. A. Gru- nyicsov, a Szovjetunió Építő- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bi- zottsáigáinak titkára. A cso­portban részt vettek Szocia­lista Munka Hősei, különböző szakszervezetek vezetői, üze­mi bizottságok elnökei, híi- gádvezetők, munkások és má­sok. akáik a hagánk felszaba­dulásának 30. évfordulóik tiszteletére rendezett országos ünnepségekre érkeztek. Szovjet vendégeinket teg­nap Jobbágyiban, a megye­határon Vadkerti Lóránt és Nagy Oszkár, a Szakszerve­zetek Nógrád megyei Taná­csának titkárai fogadták. Vad­kerti Lóránt köszöntőiében többek között a következőket mondotta: — Eiivtáirsaink. barátaink! Itt- tartózkodásuk során lát­hatták és nálunk is láthatják, hogy élni tudtunk a szabad­sággal. A harminc év gyü­mölcsöző munkája' egyben biztos alapot nyújt ahhoz, hogy politikánkat, a Magyar Szocialista Munkáspárt irány­vonalát kövessük. Egyben. láthaittáik és láthatják azt is. hogy szocialista hazánk a fa­siszta iga alóli felszabaduld-' sárnak 30. évfordulóját, a leg­nagyobb és legkiemelkedőbb nemzeti ünnepünket hatalmas politikai és termelési fellen­dülés légkörében köszöntöttük. Ez után átnyújtotta szovjet vendégeinknek megszegésre a kenyeret, amelyet orosz szo­kás szerint sóval és papriká­val fogyasztottak el. Salgótarjánban az SZMT- székh'ázban, találkoztak a szovjet vendégek és a házi­gazdák, ahol rövid táiékoz­A szovjet vendégek ellátogattak a salgótarjáni öblösüveggyárba is. ■ta — ku’c'ár felv. — tartó hangzott el a szakszer­vezetek megyei tevékenységé­ről. munkájáról. Válaszában L. A. Grunyicsov, a delegáció vezetője megköszönte a szí­vélyes fogadtatást, beszámolt a szovjet szSlcszervezetek munkájáról, majd ki jelenítet­te, hogy egy úton haladunk, egy célért küzdünk, a szocia­lizmus. illetve a kommuniz­mus felépítéséért. A szovjet szakszervezeti de­legáció megkoszorúzta a Sal­gótarján felszabadításáért el­esett szovjet katonák hősi em­lékművét. A koszorúzás után gyárlá­togatás szerepelt a program­ban, A gyárkapuban a salgó­tarjáni öblösüveggyár párt­ós szakszervezeti vezetői kö­szöntötték a vendégeket, akik megtekintették a kemencéket, a csíszalóműhelyt és a többi üzemrészt. A nagy tanács­teremben rendezett baráti, elv­társi beszélgetésen Varga Gyula, a gyár igazgatója be­számolt az öblösüveggyár fejlődéséről, a gyár előtt álló faladatokról. A szovjet szak- szervezeti küldöttség tagjai számos kérdést tettek fel a gyári párt-, szakszervezeti. KISZ-szervezet vezetőinek, ez igazgatónak, a találkozón résztvevő szocialista brigádok vezetőinek. Tegnap délután a megye­székhellyel ismerkedtek szov- jet vendégeink, maid elláto­gattak Karancsberénybe, ahol megtekintették a Nógrádi Sán­dor Felszabadulási és Partizán Emtekmúzeumot Kedves vendégeink tegnap visszautaztak Budapestre. ’

Next

/
Thumbnails
Contents