Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

KISZ-taggyűlések Az aktív magra építve A kongresszussal egS'időbem kezelte a beszámoló é> veze- t/űiégváiiasató teggyfiJesst a salgótarjáni síküveggyár Schüruherz Zoltáin KISZ-alap- szervezete. A gyár KISZ- klubjábain a hat van, tagú aíap- szervezetből negyvenhetén voltak jelen. A hiányzók kö­zött elsősorban kismamák, be­tegek akadtak. Volt azonban olyan is, aki nem érezte ma­gát „taggyűlésre illőnek”, s azért nem jött el. Az alapszervezet tagjai üvegcsiszolók, üvegfestők, üvegvágók, többnyire szak- és es betanított munkások, de akadnak fiatal műszakiak is. A kilenctagú üzemi KISZ vb- ből ketten ennek az alapszer- vezetnek a tagjai. Az eltelt két év alatt kilenc KISZ-tag került a pártszervezetbe, ket­ten már tagok voltak, három­nak a felvétele most van fo­lyamatban. Ennyit az adatok­ból, melyek mögött alapos munka húzódik. A beszámoló — amelyet a titkár, Takács Gyula ismerte­tett — tartalmazta az egész éves munkát. Az elvégzette­ket, a kevésbé sikerűitekkel, sikereseket a következő ak­cióév feladataival. Jól sikerült ifjúsági fórumok, kirándulá­sok, klubprogmamók jelzik az elmúlt évi munkát. Kongresz- szusi versen ym ozgalornbain, társadalmi munkában egy­aránt aktívan vettek részt. Többen jártak a szakmai és politikai képzés különböző tanfolyamaira. Színvonalas felszabadulási vetélkedőt ren­deztek. Pedi g a másik oldalon gondok, akadályok álltnak, melyeket javarészt sikerrel vettek. A nagy hajtás ellenére (há­rom hónapig szinte minden nap túlóráztak), az akcióprog­ram valamennyi részét telje­sítették. „Igaz — vallja a be­számoló önkritikusan — egy­két helyen nem teljes siker­rel”. Mi az oka, hogy nem volt teljes a siker mindig és minden programnál ? Egyrészt — amit a beszámoló is hang­súlyoz — sokan képességeik­hez mérten keveset vállaltak. Másrészt nem alakult ki tar­tós kapcsola t a vezetőség min­den tagja között, a sajnos nagyszámú fluktuáció miatt. Felvetődött az is. hogy a poli­tikailag, szakmailag képzet­tebbek a jövőben jobban hasz­nosítsák a gyakorlatiban tudá- ’ sóikat, „adják ki” magukból ismereteiket. A kezdeménye­zőkészség, bátrabb vélemény­nyilvánítás még több fiatalra — necsak az „aktív magra”, Godó Józsefre, Zoltán Ferenc- re, Csák Ferencre és Varga Lászlóra legyen jelemraő. A részletes és alapos beszá­moló elhangzása után vita kö­vetkezett, melyben sok értel­mes, ötlet, javaslat, vélemény volt hallható. Többek között: — Mi lesz azokkal, akiknek a tagságii viszonyát nem hosz- szabbítjáik meg? Hogyan kí­vánnak foglalkozni velük a jövőben? — A gyér lehetőségei na­gyok. Munkájuk a jármű­program egy részét képezi. Ezzel kapcsolatban például az alapszervezet a vállalásoknál aktívabban vehetné ki részét, de ugyanakkor az anyag- és energiatakarékosság terén is sokat tudnának segíteni a gyárnak! Jogi keretesekre «főBoszolunk A dolgozó nőt szülés esetén megillető kedvezmények Sz. JózseCné kisterényei olvasónk leánya érdekében for­dult hozzánk jogi tanácsért. Kérdéseire az alábbiakban vá­laszolunk. A dolgozó nőt 30 heti időtartamra szülési szabadsága idejére terhességi-gyermekágyi segély illeti meg. Ha a dol­gozó nő a szülést megelőző kiét éven belül legalább 270 na­pon át betegségi biztosításra be volt jelentve, a terhességi- gyermeloágyd segély megegyezik munkabérének teljes össze­gével. Ha pedig legalább 180 napon át volt biztosított, a ter­hességi-gyermekágyi segély a munkabér 65 százaléka. A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekgondozási se­gély illeti meg; ha a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesein 12 hónapig munkaviszonyban állt, és legalább naipi 6 órai munkaidőben dolgozott, továbbá, ha a gyermek gondozása céljából fizetésnólküli szabadságot vesz Igénybe. A gyermekgondozási segély összege az első gyermek után nyolcszáz, a második gyermek után kitencszáz, a har­madik és minden egyes további gyermek után ezer forint. Ugyanazon időre terhességi-gyermekágyi segély és gyer­mekgondozási segély nem fizethető. Gyakorlatilag ez akkor fordulhat elő, amikor a gyermekgondozási segély ideje alatt újabb szülés következik be, mint volt ez olvasónk leányánál is. Ez esetben a dolgozó nőnek joga van a részére kedve­zőbb lehetőséget választani. Az egyik lehetőség, hogy a má­sodik gyermeke után a terhességi-gyermekágyi segélyt ve­szi Igénybe, ami munkabérével azonos összeg. A terhességi­gyermekágyi segélyezés, vagyis a húsz hét ideje alatt azon­ban az első gyermeke után sem kaphat gyermekgondozási segélyt, a húsz hét letelte után viszont mind két gyermeke után jogosulttá válik a gyermekgondozási segélyre. A másik lehetőség, hogy a terhességi -gyermekágvi se­gély helyett második gyermeke után is a gyermekgondozási segélyt Igényli. Ez esetben a második gyermek születésétől kezdődően válik jogosulttá mindkét gyermek után gyermek­gondozási segélyre, amelynek összege 800, illetve 900. a két gyermek után tehát havonta 1700 forint összesen, A két le­hetőség közötti választás joga a dolgozó nőt illeti, abban munkáltatója nem befolyásolhatja. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz le­het fordulni. A hároméves gyermekgondozás idejéből a dolgozó nőt egy évre illeti meg fizetett szabadság. Ezt a szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő harminc napon belül ki kell venni, azt időközben pénzben kifizetni nem lehet. Ter- mészeteserg ha a dolgozó nő folyamatosan két gyermek után vett Igénybe gyermekgondozási segélyt, akkor két évre jár a fizetett szabadság is. A gyermekgondozási idő többi éveit az évi pótszabadsághoz jogszerző időként kell számí­tásba venni Ez azt jelenti, hogy pl. ha a dolgozó nő öt évig volt gyermekgondozási szabadságon, azt megelőzően nedia ötéves munkaviszonnyal rendelkezett, amely után évente két nap pótszabadságra volt jogosult, a gyermekgondozási szabadságról való visszatérte után öt nap pótszabadságra lesz jogosult. A terhességli-igyermekágyi segélyen, valamint a gyer­mekgondozási segélyen kívül a dolgozó nőnek, illetőleg a családtagnak anyasági segély is jár. Az anyasági segély ösz- saege gyerm ekenként 2500 forint, ha a\nő terhességének ide­je alatt négyszer, koraszülés esetén egvszer terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül volt, 1000 forint altikor, ha legalább egyszer vett részt terhességi orvosi vizsgálaton. Olvasónk leányának szán járandósága kérdésében a vál­lalat kollektív szerződésének szabályai az irányadók. E kér­désben keresse fel vállalata szakszervezeti bizottságát. és kérje meg, hogy ez ügyben szíveskedjenek tájékoztatást ad­ni­Or. J. S. — Jó lenne, ha a taggyűlé­sen való részvétel nem jelen­tene problémát, mindenki kö­telességének erezné azt. Az alapszervezet pár tulká­ra hozzászólásában elmondta, hogy bátran meg kell bízni azokat a fiatalokat egyes fel­adatok elvégzésével, akik ar­ra „megértek”. Csak szét kell nézni, miben lehet egyszerű­síteni, a minél jobb és köny- nyebb munka érdekében, S ami a munkában, haszon, ha­szon az alapszervezetnek is. A következő vezetőség fej­lessze tovább a munka,kedvet, az ambíciót, a lelkesedést. A közös programokon necsak az úgynevezet „törzegárda” ve­gyen részt. Meg kell próbálni egyeztetni a családdal a KISZ-t. A hozzászólások és vélemé­nyek elhangzása után Takács Gyula, az alapszervezet KISZ- titkára választ adott a kérdé­sekre és kiegészítette a beszá­molót. Ezt követően, az egyéni fel­adatvállalások végrehajtásá­nak értékelésére került sor. \z értékelések őszinték és bí­rálók voltak. Bár akadt köz­tük olyan, akit a KlSZ-szer- vezet tagjai csak akkor ismer­tek meg mikor felállt és be­mutatkozott, pontosan azért, mert év közben nem hallatta a hangját. A túlnyomó több­ségről azonban a tagság véle méuye megalapozott volt. Aki két az egy év alatt keveset láttak, nem dolgoztak, esetleg egyáltalán nem törődtek az alapszervezettel, azok körii igen heves vita alakult ki. A kérdés mindig ugyanaz volt; megszavazzák-e a bizalmat, vagy sem, esetleg egy évig a szervezeten kívül bizonyítson, hogy méltó a KlSZ-tagságra? A kialakult vita az érdeklő dóst tanúsította. Ma már ke­vés az olyan alapszervezet, melynek közössége vállalná és megtűrné sorai között az olyan, tagokat .akik nemcsak, hogy nem dolgoznak, de visz- sza is húzzák az alapszerve­zetet munkájának végzésében. Az értékelések után négy fia­talnak szüntették meg a tag­sági viszonyát. A taggyűlést záró vezetőségválasztás ismét Takács Gyulát választotta KISZ-titkárnak. A következő évben azonban mindenkinek „erősítenie” kell. A munka újból megkezdődik. Bátki Ildikó mt UHHU «. *•« „Egész Magyarország felszabadult” 194-5 áprilisa a korabeli lapokban .■Késő éjszaka kaptuk a hi­vatalos jelentést — közli a Szabad Nép 1945. április 5-i száma —, mely szerint immár Magyarország egész területe felszabadult a német iga alóL A Vörös Hadsereg diadalmas csapatai teljesen megtisztítot­ták hazánkat a hitlerista né­met hadseregtől és nyilas csat­lósaiktól, akik rendetlenül vo­nulnák vissza Ausztria fővá­rosa; Wien falai alá. ahol azonban a lelek szerint, szin­tén. nem számíthatnak tartós megállásra, mert úgy látszik, ott is forró már lábuk alatt a- talaj. Egy pillanatra meg kell áll­nunk e hinnél. Történelmi pil­lanat ez: 400 -év óta várva várt pillanat, amely a néme­tek Magyarország feletti ural­mának végét ielentí. A fel- szabadulás a Vörös Hadsereg diadalmas harcai közepette következett el. El kell ismer­nünk. hogy a magunk erejé­ből viszonylag csak kevéssé járultunk hozzá ehhez a fel­szabaduláshoz. De hogy ez a felszabadulás tartós legyen, az most már a mi köteles­ségünk lesz.” „Magyarország földjét nem tapossa többé egyetlen terror­legény csizmája sem” — hir­deti a lap aznapi Szabad Or­szág című vezércikke. Az európai háború a végé­hez közeledik, a harctéri ese­mények gyorsvonatsebesség­gel követik egvmást. Az áo- rilis 4-én éjszaka kiadott szov­jet hivatalos jelentés szerint a 3. ukrán arcvonal csapatai elfoglalták Badent és még 30 helységet Bécstől délre-délkelet­re. 8 km-re állnak az oszt­rák fővárostól. A 2. ukrán front csapatai ostrommal vet­ték be Pozsony városát. (Sza­bad Nép — Kis Újság 1945. áp­rilis 5.) „A nyugati front Németor­szág kellős közepén halad át” — adja hírül a Népszava. „Konvev marsall egységei rö­vid időn belül általános táma­dásra indulnak Kelet felől a német főváros ellen”. (Szabad Nép, 1945. április 14.). „Kény­telenek vagvunk bevallani: katonai vereségünk lehetséges­sé vált” — hangoztatja Himm­ler lapja, a Das schwarze Korps. „A felszabadulás előtt álló Bécs proletariátusát elvtársi együttérzéssel köszönti ük — írja a Népszava. — Sokan élünk itt, a felszabadult Bu­dapesten. akik 1919. után kö­zöttük éltünk és láttuk a Vörös Bécs csodálatos kiala­kulását. láttuk a bécsi prole­tariátus felejthetetlen építő- munkáiét” (1945. április 6.) A „tengely” órái meg van­nak számlálva. „Április végé­re egész Jugoszláviát megtisz­títjuk a németektől” — jelen­tette ki a Moszkvába érkezett Tito marsall. (1945. április 6.) A felszabadult ország ünne­pel. Sebeit gyógyítja, iszonvú veszteségeit veszi számba. Dálnoki Miklós Béla minisz­terelnök és Gyöngyösi János külügyminiszter Vorosilov marsallnak, a Szövetséges El­lenőrző Bizottság elnökének, a Budapesti Nemzeti Bizottság Sztálin kormányfőnek- a Vö­rös Hadsereg legfelsőbb fő- parancsnokának tolmácsolja a magyar nép háláját és kö­szönetét. „Felemelően szép ünnepség zajlott le vasárnap, áorilis 3- án délelőtt a Nemzeti Mú­zeum előtti téren — számol be olvasóinak a történtekről a Szabadság. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a kormány képviselői­nek részvételével nagygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a diadalmasan előrenyo­muló Vörös Hadsereg felsza­badította Magyarország egész területét”. „Történelmünk során — ál­lapította meg beszédében Kál­lai Gyula, nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommu­nista Párt szónoka — nem először szabadul fel az or-\ szág idegen elnyomók uralma alól. de most fordult elő elő­ször. hogy az ország felszaba­dulásával felszabadultak a magyar nép milliós tömegei is. A nemzet függetlensége ma egyet jelent a néo szabadsa­gával”. (1945. április 9.) Hallatja szavát a Vörös Cse­pel is: „Mi. Cseoel - dolgo­zói- nemcsak szavakban, de tettekben is kifejezzük hálán­kat és köezöuetünket a Vörös Hadsereg hős csapatainak es nagv vezérének. Sztálin mar­sallnak. A mai történelmi na­pon ünmepies fogadalipat te­szünk, hogy méltóan a Vörös Hadsereg harcosaihoz, minden erőnket és tudásunkat latba vetve, a kitűzött határidő előtt végrehajtjuk a Vörös Hadse­reg megrendeléseit, hogy mi is hozzájáruljunk a dőntő harcokhoz. Kíméletlenül foly­tatjuk a belső bitangok elleni harcunkat, mindaddig, amíg fel nem építettük a szabad, boldog és demokratikus Ma­gyarországot. A Csepel felsza­badításában elesett orosz hő­söknek. díszsírhelyet építünk a hála és az örök emlékezés kifejezéseképpen.” (Szabad Nép, 1945. április 7.) Sziléziai kincsesbánya A geológusok véleménye szerint a lengyel Szudéták- ban található a ritka ásvá­nyok és drágakövek egyik leggazdagabb európai telepe. Ezeket csupán az urál-hegy- ségi telepek előzik meg. Ezért a Szudéták hegyláncát gyak­ran emlegetik „kis U-rál”- ként. Így például Jordanów- ban nefrit és szerpentin ta­lálható. Szklary helység nik­kelbányája és a közelében fekvő régi bányatérségek egyedülálló krizoprász-, kal- cedon- és opálkincseket rej­tenek. Mrowiniec, Walim, Brodziszów környékén ame­tiszt fordul elő, Swidnica és Strzegom vidékén berill, to­páz és türkiz. A Walbrzychi- hegységben fellelhető az agát, Bystrzyca Klodzka, Swiera- dów és Zabkowice környékén pedig a különféle gránátok. Jelenia Gora közelében hegyi kristályok találhatók, Klodzko mellett pedig a szó szoros ér­telmében kovapalán (liditen) lépked az ember. Csak a gyé­mánt és a platina nem szere­pel az igazán gazdag alsó­sziléziai kincsek között. A szudétai drága- és fél­drágakövek eljutottak a vi­lág sok ásványtani múzeumá­ba és elnyerték a szakértők dicséretét. Világszerte kere­sett „szudétai specialitás” a tejeszöld színű krizoprász, a lila kalcedon, a sárga és fe­hér erezetű mélyzöld, csillo­gó negrit. A csiszolt negrit ér­téke felér az aranyéval. A Szudétákban sok értékes, díszítési célokra alkalmas kőzet is előfordul, mint pél­dául: színeit, szerpentinkőzet, gabbró, karrarai márvány. Ezek a kőzettelepek több millió köbméterre becsülhe­tők. Valódi kincsesbánya! .....................................................ti....... hi limn mi iiiiiiiiiiiii.iiiiiii limn iiiiiiiiiiiiiii mini iiiiiiiimiimimmimmimi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiii!iiii„iiiiiiiiim E ste tízkor parancsot kap­tunk: be kell mennünk Bu­dapestre, szállást foglalni a hadosztály-parancsnokság szá­mára. A hadosztály holnap reggel hat óra húsz perckor indul Budapest felé. Reggel hétig készen kell lenni a ha­diszállásnak, azon a környéken amelyet Ignatyov tábornok Voroncov százados térképén megjelölt: a Keleti pályaudvar környékén. A frontvonal — amennyiben utcai harcokban ilyenről beszélni lehet — már majd egy kilométerrel maga mögött hagyta a Keleti pá­lyaudvart. Egy teherautón .kilencen indultunk el: Voroncov száza­dos, Leonov Mitya hadnagy, öt géppisztolyos vöröskatona, a sofőr és én. Mielőtt elin­dultunk, alaposan kioktattak minket. Előbb katonai okta­tást kaptunk, aztán politikait. A katonai oktatás lényege az volt, hogy vigyázzunk ma­gunkra. A politikai oktatás lényege1,az volt. hogy vi­gyázzunk másokra — Buda- nest népére. A politikai okta­tást Usakov vezérőrnagytól, a hadsereg nautikái osztályá­nak vezetőjétől kaptuk. aki véletlenül o't volt. amikor Ignatyov tábornok útnak in­11 lés Béla: A vígszínházi csata (liésslet) Usakovnak az volt a szoká­sa, hogy amikor valakivel elé­gedett, akkor tegezi. Most engem 'is tegezett. — Add ide a címet, Ko­vács hadnagy! Köszönöm. Vo- 'dezte Mitya. roncov Petyka, térképen. keresd neg a dított minket. Usakov — vé­letlenül mindenütt ott van. — Meg tudja mondani, Le­onov hadnagy — fordult Mi- tyához, — hogy mi a különb­ség az elfoglalás és a felsza­badítás között? — Megmondani nem tudom, tábornok elvtárs — felelte Mi- tya/ — de megmutatni tudom. A térkép. Budapest és kör­— Többet ígérsz. mint nyékének nagymérelű, dom­amennyit kértem. Jól van fiú. borművű térképe ott állott — mond la Usakov és most Ignatyov tábornok dolgozó- hozzám fordult. szobájának közepén, egy ha­— Kovács hadnagy, maga talmas asztalon. Tegnap ezen persze ismeri Budapestet? a térképen még — Apám meséiből. mutatták az utat,, melyet a — Van rokona Budapesten? szovjet nehéztüzérség lövedé­— Nagyanyám — apám kei fognak, megtenni, hogy anyja ott él. vagy legalábbis utat nyissanak a gyalogság ott élt a háború elő't. Apám. számára. A dró'okat már el- amikor még a Don mellett távolították a térkénről, a ne- harröltunk. feh'rta nröyanvám héztuzérség már útban volt Voroncov meglepő gyorsan találta meg az utcát, amelyik­ben nagyanyám lakik, vagy lakott. A Rottenbiller utcát. — Kellemes véletlen, Szvet­lána. — mondotta Voroncov, — nagyanyád azon a környé­ken lakik, ahová mi megyünk. — Indulnotok kell! — sür­getett Ignatyov. — Ne csináljatok semmi bolondságot! — búcsúzott tő­lünk Usakov. — Milyen bolondságra gon­dol, tábornok elvtárs? — kér­— Én mindenféle bolond­ságokra gondolok, fiaim, — de azt szeretném, ha ti semmifé­le bolondságra nem gondol­nátok. címét, hogv ha majd rönk keressem fel. — Okos ember az Szvetlána! ideé- i Berlin felé. ’Illés Béla Kossuth-díjas író, a magyar szocialista iro- rézdrótok óalom egyik úttörője a napok­ban lett volna 80 esztendős. Emlékét idézzük a vígszínházi csata című regényéinek egy részltével. Másrészt 30 éve múlt, amikor a szerző szovjet katonai egyenruhában Buda­pestért és hazánk felszabadu­lásáért harcolt. apád, NÓGRÁD — 1975. április 2., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents