Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

Jövőre új szakmunkásképző Az elmúlt esztemdőben kéz- 85 millió forintos beruházás nem kétezer fos diákságot, dődött meg az új szakmám- megvalósításával 20 tanterem, A kivitelezést a Nógtrád me- kásképző intézet építése Sál- 300 személyes diákotthon, 120 gyei Állami Építőipari Válla- gótarjánban, mely a szakem- munkahelyes tanműhely, nagy- lat végzi, előreláthatólag 1976 berképzés legkorszerűbb lehe- méretű tornaterem, atlétikai szeptemberében megkezdődhet tőségeit biztosítja. A csaknem pálya szolgálja majd a csak- a tanítás az intézményben. Elégedettek a város fejlő Közel ötszáz hozzászólás — A tanácstagi beszámolók tapasztalatai Rövid. összegzésként;: az idén, február 17. és március 17. között megtartott salgó­tarjáni tanácstagi beszámo­lókon a hetvennyolc tanács­tag mondanivalóját 3 ezer 356-sam hallgatták végig, s az elhangzottakkal kapcsolat­ban, vagy azok kiegészítése­ként 495 véleményt és javas­latot fogalmaztak meg. És bán azóta még csak rö­vid. egy hónap telt el, de már intézkedések hosszú sora bi­zonyítja az ott felvetettek közérdekű jellegét. Milyen dolgok is foglalkoz­tatják a város lakosságát? Elmondható: ezernyi ügy, gond, jogos, vagy vélt sére­lem, panasz, amik azonban egyben megegyeznek, A kö­zösségért, annak érdekében hangzottak el. Az idén is nagyon sokan mondtak — többségében el­marasztaló — véleményt a peremkerületek ellátásáról, ami valóban, nem újkeletű gond. S bár igaz, szinte min­den évben van e területen Is javulás, de ennek mértéke még korántsem elégíti ki a főleg munkások lakta negye­dek lakóinak igényeit. Ugyancsak innen címződtek a köztisztasággal, a kommu­nális ellátással és a közmű­velődéssel kapcsolatos felve­tések. Biz utóbbira idézzük Telek István a 26/27-es választó- körzet tanácstagjának in­terpellációját . „A baglyasal- jai művelődési otthon a je­lenlegi körülmények között csak nehezen tudja célját be­tölteni.” Az illetékesek — a körül­mények ismeretében, s az anyagi lehetőségek mérlege­lése után — már el is hatá­rozták: a következő ötéves terv első évében teljesen fel­újítják az épületet. Több bíráló megjegyzés hangzott el a múlt évben el­fogadott tanácsrendeletek kihirdetésével és betartásá­val kapcsolatban, s akadtak olyanok is, amelyek a ta­nácshoz közvetlen nem tarto­zó intézmények, vállalatok, (például: TIGÁZ. KPM, Ké­ményseprő Vállalat) munka­végzését kifogásolták. Az észrevételek, javaslatok rendszerezésénél kitűnt: a külterületeken sokkal több gond reális megoldása foglal^ koztatja a tanácstagi beszá­molókon megjelenteket — illetve rajtuk keresetül az ott lakóikat — mint a város belső negyedeiben élőket. Ez utóbbihoz tartozó választóke­rületek felszlóalóinak jelen­tős százaléka mindamellett — az értékelések szerint — még túlzó, a jelenlegi körülmé­nyek között megvalósíthatat­lan javaslatokat vetett fel. Ugyancsak a városközponti beszámolókkal kapcsolatban állapították meg: bár ‘igaz, évről évre egyre többen vesz­nek részt rajtuk, de még így sem éri el a megjelentek szá­ma a külterületek átlagát. Elgondolkodtató tények... A tanácstagi beszámolóikon elhangzottakból megállapít­ható: a város lakossága elis­meréssel adózik a negyedik ötéves tervben eddig elért eredményeknek, s elégedett a fejlődéssel. Természetesen, nem egyértelműen. Hiszen sok szó esett az építkezések esetenkénti túl lassú ütemé­ről, a kivitelező vállalatok munkájában tapasztal ható minőséig! kifogásokról, és a peremkerületek fejlesztésé­nek dinamikusabbá tételé­ről. Mert — mint hangsúlyoz­ták — ezek a negyedek sem maradhatnak le ennyire a belvárostól. A Hazafias Népfront az idei tanácstagi beszámolókat arra is felhasználta, hogy ki­kérje az állampolgárok véle­ményét a következő ötéves terv feladatainak meghatá­rozásához. A javaslatokat összesítik, majd a városi nép­front bizottság terjeszti azo­kat a tanács elé. Ezek közül sokra — mint említettük — már megszülettek a tervek, elképzelések, amelyek több­ségében igen, néhány esetben azonban nem találkoznak a felvetők véleményével, igé­nyével. Például, nem tudtak pozi­tív választ adni Mocsári Zol­tánnak — 26/27. számú vá­lasztókörzet —. aki új iskola építését sürget; Baglyasalján. Erre még a következő ötéves tervben sem látszik lehető­ség, viszont sor keiül a je­lenlegi körülmények javítá­sara, kedvezőbb oktatási fel­tételek megteremtésére. Két-három évet várat még Tamási Béla, a 13. számú vá­lasztókörzet tanácstagja ja­vaslatának megoldása, amely a Pécskő utcai két körzeti gyermekrendelő zsúfoltságá­nak megszüntetésére vonat­kozik. Ugyanis, csak akkorra várható egy új rendelőintézet felépítése az öblösüveggyár környékén. Ég ami már az idén valóra válik, László Lászlóné ta­nácstaggal közölték: a vá­sártéri iskolaorvosi rendelő még az év végén bővülni fog, a fogászat új helyre költözé­se után. A tanácstagi beszámolók összegzésekor megállapítot­ták: az eddigi összevont be­számolók megszüntetése — választókerületenként! meg­rendezése, növelte a megje­lentek és a véleményt nyil­vánítok számát. Remélik, a jövőben is így lesz, s minél többem vesznek majd részt az elkövetkezendőkben is a köz rpunkájának formálásában. A város egyik patinás sportegyesülete az St. Sík­üveggyár SE. A felszabadulás óta eltelt három évtizedben olyan hagyományos munkás­sportágak eresztettek gyöke­ret, mint a teke, sakk és labdarúgás. A sportkör je­lenlegi helyzete viszont nem a legrózsásabb. A kialakult kép felvázolására kértük Szi­lágyi Ignác gazdasági igaz­gatóhelyettest, az egyesület elnökét. Mondandóját így summázta: — A gyár párt-, gazdasági, szakszervezeti vezetői minden támogatást biztosítanak a zavartalan sportolási feltéte­lekhez. Megfelelő létesítmé­nyekkel, elegendő anyagiak­kal rendelkezünk mindehhez, Csupán az asztaliteniszezők, és a sakkozók panaszkodnak teremhiányra hivatkozva. A legnépszerűbb szakosz­tály ebben a gyárban is a labdarúgóké. A szakosztályi munkában számszerűleg fej­lődés tapasztalható. Minősé­gileg viszont a produkció el­marad a várakozástól. Az el­ső csapat — Kollár Gyula Tanácsrendelet A lakóépületek, ingatlanok házirendjéről Megkezdjük az érvényben levő tanácsi rendaletek Kivo­natos ismertetését. Most a la­kóépületek, ingatlanok házi­rendjéről szóló tanácsrende­lettel foglalkozunk. ★ A házirend a lakók nyugal­mát és pihetnéséU valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát ás állagának vé­delmét kívánja biztosítani. E célból meghatározza a lakók egymással szemben tanúsítan­dó magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkü­lözhetetlenek, előírja a lakó­épületek, ingatlanok rendelte- teisszerű használatát, és álla­gának védelmét. A lakóknak, a lakóbizottsá- gonnak, illetőleg a kezelőnek kötelessége a házirendet meg­tartani és betartása felett őr­ködni. A tanácsrendelet első pa­ragrafusa kimondja, hogy a rendelet hatálya Salgótarján területén kiterjed — tulajdo­ni formától függetlenül — minden lakó és vagye&ren- deltetésű (lakás és nem lakás céljára szolgáló) épületre, in­gatlanra, valamint minden személyre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel az épület­ben, ingatlanon tartózkodik. A rendelet alkalmazása szempontjából a lakóépület, ingatlan: kezelője a tulajdo­nos, vagy az általa megbízott, kijelölt szerv illetőleg sze­mély: lakója az épületben, in­gatlanon állandóan vagy ide­iglenesen tartózkodó személy; közös használatra szolgáló he­lyisége : mosókonyha, szárító­helyiség, vasalószoba, közös WC, gyermekkocsi- és kerék­pártároló, raktár, pince és padlás; közös használatra szolgáló területe: kaoualia, lépcsőhöz, folyosó, függőfer lyosó, élőkért, udvar, kert, át­járó. 3. paragrafus (1.). Minden lakó köteles tartózkodni a töb­biek nyugalmát akár a laká­son belül, akár a lakáson kí­vül zavaró tevékenységtől. Pl. zajos ének és kiabálás, bot­rányt okozó ittasság, nagy hangerővel történő rádió-, te­levízió- és magnetofon-hall­gatás, üzemi gép, faciipő hasz­nálata, bútorhúzigálás, vagy egyéb, zaj okozása. 2. Az esetenkénti nagyobb családi, házi rendezvények tartása nem esik korlátozás alá. A rendezvényiekkel járó zaj azonban nem lehet olyan mérvű, hogy a lakók nyugal­mat, pihenését zavarja. 3. Énekesek, zene- és ének­művészek, zene- és énektanul­mányokat folytatók, gyakor­lók, oktatók, hivatásos zené­szek, együttesek működését — ha az a ház lakóinak pihené­sét és nyugalmát zavarja — a lakóbizottság. véleményének meghallgatása után a tanács vb igazgatási feladatot ellátó szerve meghatározott nap­szakra és időtartaimra korlá­tozhatja, illetőleg indokolt esetben megtilthatja. 4. A (3.) bekezdésben fog­laltakat értelemszerűen alkal­mazni kell á folyamatosan zajt, levegő- és vízszennye­zettséget okozó tevékenység folytatóival szemben is. 4. paragrafus. Zajt okozó háztartási gépeket, munka­eszközöket (pad'lókeíélő, csi­szológép. porszívó, mosógép, Centrifuga, varró- és kötőgép, stib.) csak hét és húsz óra kö­zött szabad használni. 5. paragrafus (1.).. Szőnyeg, matrac, stb. porolása, tisztítá­sa az erre kijelölt porolón vé­gezhető, ezeket lépcsőházban, erkélyen porolni, ablakiból ki­rázni nem szabad. A porolás­sal keletkezett szemetet el kell takarítani. 2. Szőnyeget, matracot, ru­haneműt porolni, tisztítani, to­vábbá ágyneműt, ruhaneműt szellőztetni munkanapokon hét és húsz óra között, mun­kaszüneti napokon nyolc és tizenkét óra között szabad. 3. Portörlőt, ruhát az épü­letből fokozott gondossággal, c többi lakó sérelme nélkül sza­bad kirázni. 4. A porszívó porzsákját a lakó a központi szemétledobó- ba — ahol ilyen nincs — az épület elé helyezett közös sze­méttárolóiba köteles kiüríteni. 6. paragrafus, (1.). Ha a la­kásban hidegpadlós helyiség van, mosni csak ott szabad. A mosást úgy kell végezni, hogy a lakás alatt levő helyiségek­ben átázás ne keletkezzen. 2. Erkélyt, loggiát, függőfo­lyosót takarítani, virágot ön­tözni csak úgy szabad, hogy ne hulljon le a szemét, illet­ve ne folyjon le a víz. 7. paragrafus, (1.) Lakás­ban három papra elegendő tü­zelőanyag tárolható a tűzren- dészeti előírásoknak megtar­tásával. 8. paragrafus, (1.). A háztar­tási szemetet a lakó köteles a lakásban résmentes fedéllel ellátott tartóba gyűjteni és a közös szemétgyűjtőbe önt mi. 2. Ha az épületben szemét- ledobó-jberendezés van, a lakó ezt köteles használni, 3. Kizárólag' olyan háztartá­si szemét önthető a szemétle- dobóba, amely annak eldugu­lását nem okozza. 4. A nem háztartási szemét, elhasznált berendezések, búto­rok, nagyobb tárgyak elszállí­tásáról a lakó köteles gondos­kodni. 9. paragrafus, (1.). Vízlefo- lyóba, WC-kagytóba szemetet, hulladékot, vagy más olyan tárgyat tenni, leengedni, amely a lefolyócsövek eldugulását, megrongálódását okozza, tilos. 2. Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. A tanácsrendelet a további­akban intézkedik arról, hogy a közös használatú helyisége­ket, hogyan lehet használni. Kimondja a rendelet, hogy a közös tárolóhelyisógek kul­csát a házfelügyelő kezeli, oda tárgyakat elhelyezni, vagy onnan elvinni csak a házfel­ügyelő jelenlétében lehet. A hagyományos fűtésű házak pincéiben a lakó csak hét— húsz óira között készítheti elő (apríthatja) és viheti fel la­káséba a tüzelőanyagot. A gépjárművek tárolását külön tanácsrendelet szabályozza. Viszont ez a rendelet kimond­ja, hogy kerékpárokat csak a háztulajdonos (kezelő) által megjelölt helyen szabad ta­rolni. Foglalkozik a tanácsrende­let és kimondja, hogy a gyer­mekek részére — a lakóközös­ség érdekeit figyelembevél.' 3 — a tanács műszaki szak- igazgatási szerve a tanácstag és Iakóbizotbság javaslatát fi- gyelembevéve, játszóhelyet je­löl ki. A gyermekek csak a kijelölt helyen játszhatnak. A gyermekek által okozott ka­rokért a szülő illetve a fel­ügyelettel megbízott személy tartozik felelősséggel. Ezután azzal foglalkozik a tanácsrendelet, hogy a laká­sok ablakában, erkélyen, a fo­lyosókon ágyneműt, ruhane­műt, szőnyeget, stb. szárítani, kiteríteni opak úgy és ott le­het, ahol az közterületről nem látható. Intézkedik a tanácsrendelet a maradak, állatok tartásáról, etetéséről is. végül a szabály­sértéssel foglalkozik. A ta­nácsrendelet kimondja: Sza­bálysértést követ el és ezer forintig ferjedő pénzbírság­gal sújtható az, aki — a lakók nyugalmát, pihe­nését háborítja, — A takarítás és az egyéb háztartási munkák vég­zésének idejére, módjára, helyére: a szemét táro­lására, elszállítására vo­natkozó előírásokat meg­szegi: az épületből bár­mit ki önt, kidob. — A tüzelőtáirolásra, aprí­tásra és kezelésre vonat­kozó rendelkezéseket megszegi. — A lakásban helyiséget átáztat, továbbá a közös használatra szolgáló he­lyiségeket az előírt idő­tartamon kívül használ­ja, s a visszaadásra vo­natkozó rendelkezéseket megszegi. — Madarak tartására, ete­tésére vonatkozó előírást megszegi. — Városképet rontó tár­gyak tárolására vonatko­zó előű'ásokat nem tart­ja be. — A lakásban, nem lakás céljára szolgáló helyiség­ben, továbbá az épület közös használatra szolgá­ló helyiségeiben, terüle­tén, engedély nélkül a szokásos berendezésektől eltérő súlyos tárgyakat tárol. A szabálysértési eljárás le­folytatása a Városi Tanács VB. Igazgatási osztálya hatás­körébe tartozik. Végül foglalkozik a tanács- rendelet a lakóépületek kapu­jának nyitvatartásival. Ki­mondja: a kezelő, ahol erre le­hetőség van, köteles a lakó­épület kapuját reggel 5 órától este 23 óráig nyitva, 23 és 5 óra közölt zárva tartani. Szervezési és személyi kérdések megoldásával Pedig a feltételek kedvezőek « i ••• edző szakmai irányításával — a megyei első osztályban szerepel, meglehetősen szür­kén, a bajnoki táblázat kö­zépmezőnyében helyet fog­lalva. A tartalékok sem ké­nyeztetik el a gyér számú szurkolótábort. Több örven­detes jelenség tapasztalható viszont a ser­dülőknél és az ifjúságiaknál. A kilátások tehát biztatóak. A felnőtteknél a hivatalos kedvezményeket megadják, mindezért cserébe a vezetők több lelkesedést, nagyobb klubhűséget várnak. Mindez természetesnek tekinthető! Néhány esztendővel ezelőtt kiváló NB Il-es női röplabda­csapata volt a síküveggyár­nak. A szurkolók jelentős számban, elszánt biztatással segítették a röplabdázókat. Mindez már a múlté. Szilágyi Ignác véleménye szerint a női röplabda-szakosztály szekere azért rekedt a ká­tyúba, mert hiányzik az után­pótlás. A férfi tekézők az NB II- ben gurítanak. Az újonc mi­nőségi szakosztály képviselői a tavaszi idényben a vártnál gyengébben szerepeltek. Hi­ányzik a rutin, sok a kapko­dás, idegeskedés. Ezeken ide­je túltenni magukat. Az utánpótlás szervezését sem akkor kell megkezdeni, ami­kor már „ég a ház”... A versenysport támogatása mellett nem huszadrangú kérdés, hogy milyen pezsgő életet tudtak kialakítani a tömegsportban. Ezen a terü­leten némi fellendülés ta­pasztalható. Az egyesület és a szakszervezet hatékonyan segíti a tömegtestnevelést. Többször előfordult, hogy nem tudtak annyi, pályát biz­tosítani, mint amennyire szükség volt. A hagyományos üvegipari sportnapokon si­kerrel szerepelnek. Bizonyára így lesz idén augusztusban is„ amikor Salgótarján ad otthont a sportnapoknak. Kedvező és ,kedvezőtlen tendenciák tehát egyaránt fellelhetők a sportkör jelen­legi helyzetének megítélésé­ben. Íme végezetül Tollár Lajosnak, a városi sporthi­vatal elnökének véleménye: — Közepes színvonalon működik az egyesület. Voltak jobb esztendeik is. A spor­tolási feltételek, anyagi lehe­tőségek kedvezőek. A veze­tők támogatják a sportkört. Szervezési és személyi kér­dések megoldásában kell ke­resni az előrelépés kulcsát. A dióhéjban összefoglalt értékelés megszívlelésre méltó! r. i.

Next

/
Thumbnails
Contents