Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

- —U Kitüntetések felszabadulásunk 30. évfordulóján A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából a munkában élenjáróknak kitüntetéseket adományozott. Tegnap Salgó­tarjánban, a megyei pártbizottság székházában ebből az al­kalomból bensőséges ünnepségre került sor. Az ünnepségen részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Boros Sándor és Matúz József, a megyei pártbizottság titkára. Hotter Ist­ván, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. A kitüntetetteket Géczi János köszöntötte. Üdvözlő szavaiban a többi között kijelentette: front szécsényi járási bizott­ságának elnöke, Cyurica Ist­vánná, a ré'.sági járási hiva­tal gyámügyi főelőadója, dr. Gyöngyösi István, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak csoportvezetője, Hangonyi László, az SKÜ főművezetője, Szunyogh Tiborné, a megyei tanács pénzügyi csoprtveze- tője, Teplán László, a Ka­rancslapujtői községi Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára, Papp Vencel, az endre- falvai termelőszövetkezet el­nöke, Kispál István, a nagybá­— Harminc évvel ezelőtt a Nógrád megyéi Múzeumok tonyi termelőszövetkezet, fo- Szovjetunió Vörös Hadserege igazgatója, Pálkeni Gyula, a ßatosa, Koczka István, ipoly- szabadította fel Magyarorszá- Salgó Cipész Szövetkezet el- nyugdíjas, párttitkár, nöke, Sándor István, a Rózsahegyi Jozsefné, salgó- KIOSZ Nógrád megyei titká- tarjám háztartásbeli. Szeles nagy ra, Sípos János, az Ipolymen- Istvánná, ludányhalászi nyug­ho- ti Vízgazdálkodási Társulat díjas, dr. Czipó Ernő, palgó- elnöke, Sisa Márton, a Volán tarjám városi-járási vezető 2. számú Vállalat szervizve- ügyész, Donkó Imre, a balas- zetője, Szabó József, a pász- sagyarmati járási pártbizott­got. Népünk ezzel nyerte el szabadságát és függetlenségét, Az elmúlt harminc év történelmi eseményeket zott. Újjáépült az ország, s ma a Szovjetunió testvéri se­gítségével, a szocialista orszá- ______ ______ ____,, _ r__ g ok együttműködésével ha- tói ÁFÉSZ kőműves építő- sag_ gépkocsivezetője. Hoz­zánk a világ ranglistáján na gyón előkelő helyet foglal brigád vezetője, Ozsvárt Lő- nyászki György, a balassa rinc, a megyei pártbizottság gyarmati ÁFÉSZ-étterem el... Hagyomány már, hogy archívumának vezetője, Ta- igazgatója, Illefalvi Pálné, a Magyar Népköztársaság, pártunk, a tartós és kiemel­kedő fizikai munka, a kuí­kács Margii, a salgótarjáni ZIM salgótarjáni gyára beta- járási pártbizottság munka- nított munkása, Jecsmenik társa, Vilezsál Árpád, sál- Károly, a Szénbányák Válla­túrális tevékenység és más gótarjáni nyugdíjas, dr. Zsig- 'at lakatos csoportvezetője. fontos feladatok végrehajtá­sában elért erdedményeket kitüntetésben részesíti. En­gedjék meg. hogy az Elnöki Tanács elnöke nevében át­nyújtsam a munkában kiér­demelt kitün'etéseket. Megyénkben: . mond Nándor, a megyei bíró- Szabó Gyuláné, a ZIM balas- ság tanácsvezető bírója, Kiss sagvarmati ^gyára szocialista András a nógrádi termelő- brigádvezetője. Szeles János. szövetkezet elnöke, Galcsik az SKÜ dróthúzója. Szoták Gyula, az Ipoly Bútorgyár Janos, a síküveggyár kőmű­ves szakmunkása. Hrapán Mihály, a balassa­gyarmati járási hivatal el­nökhelyettese, id. Hegedűs A Munka Érdemrend arany István, a Nógrád megyei Sü- f okozata kitüntetést kapta: Altes János salgótarjáni nyugdíjas, Antal József a ZIM analitikusa, a kishartyá- nyi pártszervezet titkára. Lipták József az SZMT vezt­Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából - Radnai Ervin, őrnagy, a pol­tőinari Vállalat széosérivi rso- gári védelem megyei törzspa­rancsnoka, Horváth József, a portvezelője, Nyerges János, = „ártbizottsá" Doliúkai a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, dr. Oláh József, a salgótarjáni— zagyvapálfalvai általános is­tő titkára,' Nagy Jánosné kola igazgatója, Sándor And háztartásbeli, salgótarjáni la­kos, Szolnoki József, a salgó­tarjáni öblösüveggyár csi­szolója, Tuza József, a Nóg­rádi Szénbányák vájára és Dalia István az őrhálpii Ha­zafias Népfront Termelőszö- vel kezet elnöke. rás nyugdíjas tanácselnök, munkatársa és Vtncze István, a pásztói járási pártbizottság t;tikára a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, Szétesik Pál a szécsényi járá­Weis, Endre, a ......flíni “ járási hivatal személyzeti előadója. ezüst fokozata részesült kitüntetésben A salgótarjáni ünnepségen a kitüntetettek közül többen A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Acs Boldizsár _ ____________ a Balassagyarmati városi Ta- mondtak véleményt, dr. Mol- nács osztályvezető főmérnöke. nar Pál a kitüntetettek nevé- Bökő Pálné, a Nógrád megyei ben köszönte meg a párt el- Nyofndaipari Vállalat bera- ismerését. Rózsahegyi József- sült Angyal Nándor, az öt- kónője, Berta Gyula, a Nóg- né arra emlékezett, hogyan is vözetgyár művezetője, Gaál rád megyei Állami Építöipa- indult me" az élet 1945-ben László a Salgótarjáni Kohá- ri Vállalat tetőfedője, Bodó a megyében, Salgótarjánban, szati Üzemek csoportvezető- János, a NÓGRÁD szerkesz- ^.zt kívánta hogy a fél év­ié, Krenács Sándor, a 211-es tőségének munkatársa, Bures százados évfordulót is erő- Szakmunkásképző Intéíet ta- Károly, a síküveggyár üveg- ben és poészséehen békében hára. Dicse István a balas- vágója. Bélák Ödönné, a ünnepelhessük AH« jfZ sagyarmati vágóhíd igazgató- Nograd megyei Textilipari a veteránok véleménvét tol- ■Ja- KJ?lt.Íó3eJ V“ jobbágyi telepének má^ota Kijlntette hogy hadtappa- parthtkara, Bállá Karoly töretlen erővel kell munkál­nyugdijas, a Hazafias Nép- kodnunk a dolgozó nép érde­kében, a szocializmus, a kommunizmus építéséért. Azt hogy ma békében, szabadság­ban ünnepelhetjük hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lóját, a Szovjetunióinak, a Szovjet Kommunista Párt­nak, a testvéri szocialista or­szágok összefogásának és együttműködésének köszön­hetjük. Ezért hála a szovjet népnek, amely nagy-nagy áldozatok árán szabadította fel Európa népét a német fa­sizmus igája alól. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben része­a munkásőrség rancsnoka, dr. Molnár Pál, a Túlteljesítenék negyedik ötéves exporttervüket A sralgótarjáni öblös,üveg- ej, az exporttermékek előállí­gyár dolgozói a kongresszusi - tágéban. felszabadulási munkaver- A Komarov és Nógrádi &eny eredményeként negyedik Sándor brigád két nappa ötéves exporttervüket 12 szá- eiöbb helyezte üzembe a fel- zalékkal túltelijesítették. A újított, kemencét, azok autó többlettermelés mellett a si- mata gépeit, kerekhez hozzájárult a selejt jelentős csö<kfeentése. Ez első­sorban a szocialista brigádom ti érvéhez fűződik. Közülük kiemelkedik az idős Varga Sándor vezette kollekftdva, akik a kehely- gyártásban 113 százalékos tel­jesítmény mellett 3,7 száza­lékra csökkentették a selejtet. Godó István szocialista bri­gádja 109,6 százalékos telje­sítményt ért el az exportáruk teljesítésében 5,2 százalékos sele.it mellett. A Kazareczilvi Gyula vezette kollektíva a szovjet exportra kerülő labor­üvegeknél 116,4 százalékos tel- jeseményt ért el, ugyanakkor sedejtjüket 0,7 százalékra csökkentették. Deák Bertalan brigádja a tőkésexportra szánt csillárüvegek előállításánál csaknem 25 százalékos több­letteljesítményt vallhat ma­gáénak, 0,6 százalékos selejt mellett. A Lehóczkl Imre ne­vét viselő szocialista kollek­tíva is 22,1 százalékkal szár­nyalta túl előírt fcöteleziet'sá- gét, miközben 0,7 százaiékor .selejtet jegyeztek nevük mel­lé. A Gyüre Nándor brigác 22, a Bohurát brigád 12, e. Szolnoki brigád pedig 8 szá­zalékos többlettermelést ér. Az ünnepséget kővető elv­társi, baráti beszélgetés során számos emléket idéztek fel a kitüntetettek. ÍTIejjeiiiléláesé® é® tij magaslat Milyen a mai Magyarország? Hová érke­zeit, hová tart? Röviddel ezelőtt kaptunk rá szép. lelkesítő feleletet a pár XI. kongresszu­sától. Bőségesen ás sokoldalúan dokumentál­va, számokba szedve és tervekbe építve, di­namikus fejlődésében rajzolódott ki hazánk mai arculata a kongresszus elé terjesztett és jóváhagyott okmányokból, a vitából, amely megerősítette a szocialista építés eddig köve­tett politikáját; a határozatból, amely meg­szabta az új tennivalókat. Ez a Magyarorszáíg-kép, amely számunkra a valóságot és a mindennapokat jelenti, ter­mészetes. Egész mértékrendszerünk, amellyel sikert vagy elmaradást mérünk, hazánk mai xajiettségi szintjéből ered. összehasonlítási alapunk sokkal erőteljesebben a jövő köve­telménye, mint a múlt mélysége. Így is kell lennie. Ha társadalmunk dinamikus és előre­tekintő akar lenni, akikor gondolkodásunk csak ehhez mérheti önmagát. Ha azokra a csúcsokra szegezzük pillantásunkat, amelye­ket még eziután kell meghódítani, akkor az ütem, az erőfeszítés nem lankadhat. Azonban bármennyire is haladjunk, bármilyen tetőkre is hágjunk, alkalmanként vissza kell pillan­tanunk, mert közben új nemzedékek jöttek, amelyek tudják is ír cg .nem is, hogy mit hagytunk magunk mögött. Ha birtokunkban lenne a mesék és a fan­tasztikus irodalmak „időgépe”, amely egy na­gyon kis időre visszavirme bennünket abba a harminc év előtti Magyarországba, akkor még azok is rneghökkennének a szegénység­nek és elmaradottságinak a látványán, akik még látták és élték azt a világot. Három évtizeddel ezelőtt a szovjet hadse­reg egy nádfödeles országot szabadított fel. Terpeszkedő nagybirtokok, sovány kis par­cellák, egészségtelen házakban, lakásokban élő sokaság. A mezőgazdasági termelés csak­nem teljes egéssizében az emberi és állati erőikifej tiésen alapul. Korszerű utak és közle­kedés nélküli sárbafulladt falvak tömege. Az ipari termelés túlnyomó része rosszul felsze­relt műhelyekben, „kócerájok”-ban zajlik, írástudatlan százezrek, rosszul táplált gyer­mekeik, temgődésre szorított milliók, kizárva a jogokból, a művelődés lehetőségeiből. El­képesztő kontrasztok a szegények és gazda­gok között. A létfenntartás minimumára szo- ríott dolgozó tömegek. És ennek megfelelő szellemi-erkölcsi állapot, amelyben felőrlőd­nek és elsorvadnak a tehetségek. A félelem, az alázatosság mozgat széles társadalmi réte­geket. S maga az ország történelmének mély­pontján, barátok nélkül, presztízsét veszítve az európai népek közösségében. Köznapi szavakkal nehéz is összeállítani ezt a képet. Leghűbben ma már csak az iro­dalom, az akkori időik nagy költői a társadal­mi béklyók ellen lázadók kivételesen kifeje­ző erejű sorai képesek felidézni ennek az at­moszférának a valóságát a kétségbeesett Jó­zsef Attila-kiélitás hangján: „föd kéne szaba­dulni már!” Ez a felszabadulás jött el 194*. április 4-én. A felszabadulás óta eltelt harminc eszten­dő, de különösen a közvetlenül mögöttünk hagyott másfél évtized töretlen fejlődése, « fejlődés üteme és átalakító ereje váltotta va­lóra a szocialista társadalmi célok egész so­rát. Természetesen vannak gondjaink és meg­oldatlan problémáink, amelyek ugyancsak nem hiányoznak a XI. kongresszus által fel­vázolt helyzetképből. De a képnek ugyanak­kor nincs egyetlen olyan részterülete, egyet­len olyan szöglete, amelynek ne a változás, a fejlődés adná meg a jellemzőjét. A tartós stabilitás és az állandó haladás olyan tényezőkké váltak életünkben, amit nemzetünk történelmében egyetlen előttünk éíó nemzedék se ismert ebben az országban. A kapitalista világiban történő események még szembetűnőbben emelik ki annak jelentőse­gét, hogy hazánk a felszabadító Szovjetunió­val, szocializmust építő szomszéd testvérné­peinkkel együtt, egy családot alkotva, a köl­csönös segítség és támogatás összes előnyeit élvezve nézhet szembe minden nemzetközi fejleménnyel. Joggal állapította meg tehát a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója, hogy „a KGST keretében megvalósuló együtt­működés nyújtotta és fogja nyújtani a jövő­ben is hazai építőimunkánk szilárd nemzet­közi támaszát.” Ez a nemzeközi támasz egyúttal lehetővé teszi, hogy — a XI. kongresszus heljyjetelem- zásére és határozataira támaszkodva — az ed­diginél is hatékonyabban, kihasználjuk a szo­cialista társadalmi rendben és gazdaságban rejlő lehetőségeket és tartalékokat. A párt­nak, a magyar társadalomnak pontosan, tu­dományosan felépített terve van mind a je­len, mind a közeljövő feladataira és azok megoldásának módijaira, mind pedig a táv­latokra, amelyek az új ötéves terv alapjainak kidolgozásával, a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásával és a párt program­nyilatkozatában rögzített célok közelítésével válnak majd valóra. Aki tanulmányozza ezeket a dokumentumo­kat, az látja, hogy a legteljesebb realizmus és határozottság jellemzi azokat. Az irány­mutató kongresszusi határozatok tükrében világosan látható a párt, az állam, a társa­dalmi szervek, a gazdasági irányítás lépcsői­nek minden fontos tennivalója át szocialista társadalmi és termelési viszonyok továbbfej­lesztésében. Kádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámolója,ban mondotta: „A part minden tervét arra alapozza. hogy elnyeri hozzá a munkásosztály, a nép egyetértését és támogatását. Munkásosztályunk, népünk pe­dig építhet arra, hogy a párt a helyén van, s a jövőben is mindenkor feladataink a tőle telhető legjobb megoldására törekszik.” A három évtized fordulója így most nem­csak ünnep, visszapillantás és megemlékezés, hanem új magaslat. És hozzátehetjük: erről a magaslatról már olyan nép megy tovább a maga útján, amely egységben, öntudatban, politikai érettségben és műveltségben, egyre méltóbb anyagi létfeltételeket biztosítva tár­sadalma minden, tagjának, alkotja új törénel- mét. Rózsa László Haditechnikai park Salgótarjánban Az ifjúság hazafias nevelé­sét szolgáló haditechnikai parkot alakított ki a Magyar Honvédelmi Szövetség Salgó­tarjánban, mintegy hatezer négyzetméternyi területen a városi tanács anyagi támoga­tásával és a lakosság társa- dalmimunka-hozzájárulá- sával. A többi között T—34- es harckocsit. MÍG vadászre­pülőgépet, páncélozott jármű­veket. légvédelmi fegyvereket, lokátorokat, rádióskocsit, pol­gári védelmi eszközöket, MHSZ-snorteszközöket ál­lítottak ki. A haditechnikai barkót Csik Pál, a városi •.anács elnökhelyettese nyi­totta meg. Száz'iiilombattán felavatták a magyar-szovjet barátsági emlékművet Az avatóünnepsé- gen Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mondott beszédet. Felszólalt Bercgovoj űrhajós ve­zérőrnagy, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnökc (MTI fotó — Király Krisztina felv.) Hangverseny Moszkvában Folytatódnak a magyar kulturális napok eseményei Nehéz lépést tartani az Kovát« Kolos művészi telje- eseményekkel ezekben a na- sítményét pókban Moszkvában: nunt Az előadás után, — amelyen ahogy dr. Orbán László kul- a művészieket virágokkal turális miniszter április 1-i ajándékozták meg — a kul- moszkvai sajtótájékoztatóján turális küldöttség saáűáshe- tréfósan. megjegyezte, a ma- lyén, a Rosszija Szállóban, gyár művészek valósággal érthetően jó volt a hangulat, megszállták a szovjet fővá- az öröm elnyomta az utazás, rost. Kulturális napokról be- az előkészületek fáradtságát, szélünk, de jóformán órán­Csü törtökön, április 3-án folytatta tanácskozását a nem­zetközi szimpozion. amely­nek témája: „Magyarország mai művészete”, délután a Szovjetunió Kulturális Minisz­tériuma a Kreml Komgresszu­élre kívánkozik a Kreml 6000 * ^kett‘ter* mében fogadást adott a ma­ként kerül sor valamilyen magyar vonatkozású kulturá­lis eseményre. Tudósító le­gyen a talpán, aki csak a leg­fontosabbakon is meg tud je­lenni! A sok esemény közül is az személyes Kongresszusi Palo­tájában szerdán este rende- .. , , ,. TT ^tt ünnepélyes megnyitó gyár kultúrál!® napok részt­megnyüt a „Magyar múzeu­mok műremekei” című kép­zőművészeti kiállítás, de a nap magyár vonatkozású kul­turális eseményei még ezzel sem értek véget. Este a Rosszára Filmszín­házban a Helszakadás c. film­alkotás bemutatáséval ünne­pélyesen, megnyitották a ma­gyar filmmapokat. a központi koncertteremben pedig a Ma­gyar Állami Népi Együttes mutatta be teljes programját. Ma, április 4-én a hivatalos hangverseny, amelyet a Szov- jetsizkaja Rosszija tudósítója „káprázatos napnak” nevezett csütörtöki méltatásában. A magyar művészek bemutatko­záséit a szovjet televízió jó­voltából a magyar és a szov­jet nézők milliói tekinthették meg és meggyőződhettek ar­ról, hogy a Magyar Állami Szimfonikus Zenekar, a Ma­gyar Állami Népi Együttes és a KISZ Központi Művész- együttesének egyesített kóru­sa. a szólistáik, az Állami Né­pi Együttes tánckara valóban ünnepségek, megemlékezések méltó módon reprezentálták mellett is folytatódnak a kul- hazáink művészetét. A moszk- turális napok eseményei, vai rádió művészeti kommen- Moszkvában és Szoviet-É&zt- tátora csütörtökön meleg hain- ’ország fővárosában. Tallinn- gon méltatta a bemutató elő- ban ez időben nyitják meg a adás magas művészi színvo­nalát. Külön is kiemelte Ée- rencsik János, Sass Szilvia. magyar könyvkiállítást, este Pedig a moszkvai Csaifcovsz- !< i j -koncertteremben Kova is Kolos és Horváth Eszter dal­Melis, György. Ránki Dezső és estjére kerül sor. NÓGRÁD - 1975. április 4„ péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents