Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-26 / 97. szám
Vila zfások napja Poiíugáliában Az egész ország talpon volt 1'iszcroclményeb a mai napon érkeznek Szavaz a portugál elnök Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Portugál: a-ezer te milliók és milliók tódulták péntek hajnalban az utcára, hogy dallal, tánccal, gépkocsis felvonulással köszöntsék április 25-öt, a 48 éves fasiszta diktatúra megdöntésének első évfordulóját. Lissizabon éjféltől a loora reggeli órákig farsangi képét mutatta: a tereken ezrek dalolták a „Grandola. vila morená”-t, ezt a forradalmi dalt, miközben az utcákon több százezer gépkocsi ritmikusan dudálta az MFA (a Fegyveres Erők Mozgalmának) kezdő betűit. „A nép az MFA-val tart — kiáltották százezrek a köztársasági elnöki palota előtt. A Legfelső Forradalmi Tanács ülését megszakítva a palota balkonjáról köszöntötte Lisszabon dolgozóit. Portugáliában április 25'ét nemzeti ünnepé nyilvánították. Portugália népe egy évvel a fasizmus megbuktatása és a demokrat'kus forradalom kezdete után pénteken reggel 8 óra óta az urnákhoz járul, hogy megválassza alko tmányozó nemzetgyűlésének 247 képlvselőjét. A szavazóhelyiségeket 20 órakor zárják be. Az ország 22 nagy választókörzetében összesen 6 172 437-en szavazhattak. Külön választó-”körzethez”, tartoznak a külföldön dolgozó portugálok: ezek közül összesen 21 934-em. szavazhatnak a világ különböző pontjain, Ausztráliától Francia- országig a portugál konzulátusokon. összesen egy képviselőt választhatnak meg az alkotmánvozó nemzetgyűlésbe.) jKa hazánk és a forradalmi vívmányok veszélybe kerülnének, nemcsak a katonákat, hanem az egész népet is igénybe vesszük védelmükben”— jelentette ki Vasco Goncalves dandártábornok, miniszterelnök, a lisszaboni Diario de Noticiasnak adott nyilatkozatában. amelyet a lap pénteki számában közöltek. Az A van te! a Portugál Kommunista Párt lapja, a következőket írja a fasiszta iga lerázásának e’ső évfordulóján: ..Hosszú évek antifasiszta ellenállási harca húzódik meg e nagy győzelem hátterében. Ebben a harcban a kommun isták és pártjuk élenjártak, 1974. április 25- én a történelem leghosszabb fasiszta uralma ért véget: 48 évj diktatúra, 13 évi gyarmati háború, üldözések, kizsákmányolás elnyomás, nyomor és terror. A nép sohasem fogja elfelejteni: e sötét korszak emlékéből mindig erőt merít majd ahhoz, hogy megvédje forradalmát.” I DIFK NYILATKOZATA Nem tűri a vietnami nép a belügyeibe való beavatkozást A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Kormányának szóvivője csütörtökön a sai- goni elnöki poszton, történt látszólagos őrségváltással foglalkozva nyilatkozatot tett közzé. A szóvivő megállapította: ' A Fprd'kormányzat a sai- goni bábkormány és bábhadsereg összeomlására való tekintettel távolította el 1975. április 21-én Nguyen Van Thieu-t. Az, hogy a Ford-kor- mány félreállította lakáját, Thieu-t és az elnöki poszton Huonggal váltotta őt fel, mutatja, hogy az Egyesült Államok konokul folytatja a már eleve kudarcokra ítélt politikai vonalát. Az Egyesült Államok ismert fogásai, hogy a futam kellős közepén más lóra tesz. Ezzel igyekszik de- zorientálni a dél-vietnami lakosság harcát és újabb ürügyet teremteni ahhoz, hogy katonai pótsegéljú kérhessen a zsoldjában álló saigoni bábkormány talpráállításához. Mindenki tudja— folytatja a DIFK szóvivőjének nyilatkozata —. hogy Saigonban a hatalom újbirtokosai is az Egyesült Államok lakájai, akik a Thieu-klikkhez tartoznak és szorosan együttműködnek Thieu-vel a béke, a nemzeti megbékélés és egyetértés akadályozásában, a Vietnamról szóló párizsi megállapodás szabotálásá- ban. ' Tran Van Huong és cinkosai nyilatkozataikban megfogadják, hogy folytatják a háborút, .«a végsőkig küzdenek” a lakosság ellen, és továbbra is katonai pótsegélyt kérnek az Egyesült Államoktól. Az, hogy nemrégiben nagy sietve javaslatokat terjesztettek elő „a tűzszünetre”, „a tárgyalásokra” vonatkozólag, csak még egyértelműbben mutatja elhatározott szándékukat, hogy megvalósítják a Washington által kiagyalt manővereket”. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy Ford elnök. é6 az amerikai kormány más vezetői Thieu eltávolítása óta változatlanul azon igyekeznek, hogy a Saigon! bábkormány számára katonai segélyt szavaztassanak meg a kongresszussal. „Amerikaiak ég vietnamiak evakuálásának biztosítása ürügyén, további hadihajókat, repülőgép-anyahajakat, ég amerikai tengerészgyalogosok ezreit Irányították a dél-vietnami felségvizekre, hogy katonai integrációval próbálják megmenteni az összeomlástól a saigoni bábkormányzatot. A nyilatkozat újból megerősíti: a dél-vietnami problémák megoldásának egyetlen korrekt módja az Egyesült Államok számára az, hogy eleget tesz a DIFK 1974. október 8-i és 1975. március 21-i nyilatkozatában foglalt két követelésnek: Az Egyesült Államoknak szigorúan tiszteletben kell tartania Vietnam függetlenségét, szuverenitását, egységét és területi sérthetetlenségét, a dél-vietnami lakosság önrendelkezési jogát; tartózkodnia kell a dél-vietnami belügyek- be való mindennemű beavatkozástól, véget kell vetnie Dél- Vietnamban mindéin katonai tevékenységnek, haladéktalanul ki kell onnan vonnia polgári ruhába bújtatott katonai személyzetét, a vietnami felségvizekről vissza kell rendelni az összes hadihajókat és amerikai tengerészgyalogosokat, be kell szüntetnie a délvietnami lakosság rovására a saigoni lakájoknak nyújtott katonai és minden egyéb segélyt. — Saigonban pedig olyan új kormánynak kell alakulnia, amely állást foglal a béke, a függetlenség, a demokrácia, a nemzeti egyetértés és a Vietnamról szóló párizsi megállapodás végrehajtása mellett. E kormányban nem vehetnek részt olyan személyek, akik a Thieu-klikkhez tartoztak, vagyis szorosan együttműködtek Thieu-vel a nemzeti érdekek érvényesítésének megakadályozásában, a háború meghosszabbításában és a párizsi megállapodás szabotálá- sában. E kormánynak be kell szüntetnie az Egyesült Államoktól polgári ruhás katonai személyzetének, hírszerző ügynökeinek, hadihajóinak és tengerészgyalogosainak kivonását Dél-Vietnam területéről, illetve felségvizeiről. E kormánynak nincs joga ahhoz, hogy amerikai katonai segélyt fogadjon el és megengedje a* Egyesült Államoknak a délvietnami belügyekbe való beavatkozást. E kormánynak szakítania kell a háborút szorgalmazó, fasiszta, népelnyomó politikával, hatálytalanítania kell az antidemokratikus törvényeket, biztosítania kell a demokratikus szabadságjogok gyakorlását és szabadon kell bocsátania mindazokat, akiket azért vetettek börtönbe, mert a békéért, a nemzeti függetlenségért harcoltak. Egy ilyen kormánynak ténylegesen a nemzeti megbékélés és egyetértés mellett kell állást foglalnia. következésképpen az egész Thieu-klikket és nemcsak egyedül Thieu-t vagy cinkosai közül néhányat kell megbuktatni. Mindezek a követelések a dél-vietnami realitásokon alapulnak, s céljuk a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak, a dél-vietnami lakosság önrendelkezési jogának biztosítása. összhangban állnak a Vietnamról szóló párizsi megállapodással. „A dél-vietnami lakosságé« a DIFK szívén viseli a béke, a nemzeti megbékélés és egyetértés ügyét — állapítja meg a DIFK szóvivő nyilatkozata — ám elhatározott szándéka, nem fogja tűrni, hogy a Ford kormányzat evakuálás címén. Dél-Vietnamban folytassa katonai elkötelezett- segét, intervencióját. Eltökélt szándéka az is, nem fogja tűrni, hogy az új saigoni báb- klikk „békéről” és „tárgyalásokról” szónokolva, továbbra is a háború folytatására törekedjék és szembehelyezkedjék a dél-vietnami lakosságnak a függetlenséggel, a demokráciával, a békével, a nemzeti megbékéléssel és egyetértéssel kapcsolatos parancsoló óhajaival. — A Ford-karmányzatnak és az új saigoni bábklikiknek vállalnia kell a teljes felelősséget a háború meghosszabbítására, a párizsi megállapodás szabotálására irányuló politikájának következményeiért, s ha továbbra is konokul kitart végzetes tévedései mellett, akkor újabb, még súlyosabb vereséget fog szenvedni — szögezi le befejezésül a nyilatkozat. H terrorista tamadä; Az ENSZ-főtitkár farija a megnyitót Ciprusi görögök és törökök tanácskozása A ciprusi görög és török közösség között február közepén New Yorkban megszakadt tárgyalásokat Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár közreműködésével hétfőn Bécsben felújítják. A ciprusi probléma békés rendezésére kezdeményezett tanácskozások első szakaszában a két népcsoport küldöttsége vesz részt, s az egy hétre tervezett megbeszéléseBécsben bejelentették, a ciprusi konferenciát több szakaszban kívánják lebonyolítani. A fogadó ország, Ausztria minden feltételt biztosít a tanácskozásra. Az üléseket a Hofburg új nemzetközi kon. ferencia-termében tartják. Ugyancsak a Hofburgban rendezték be azt a nemzetközi sajtóközpontot is, amely pénTájékozott körök szerint a ciprusi konferenciát hétfőn a délelőtti órákban Waldheim ENSZ-főtitkár bevezetőjével kezdik. Azonosították a stockholmi terrorista merénylet elkövetőit — valamennyien a Baa- der-Meinhof banda köréhez tartoznak — jelentette be péntek délutáni sajtóértekezletén Werner Maihofer nyugatnémet belügyminiszter. Az anarchisták arra számítottak, hogy a szövetségi kormány engedni fog, „holott mindig mondtuk, hogy a Lorenz-ügy nem tekinthető precedensnek” — hangoztatta a belügyminiszter. Ezt az álláspontját Bonn svéd közA közös szovjet—amerikai Szajuz—Apollo űrrepülést előkészítő gyakorlatok befejező szakaszában a két ország kozmonautái készülnek feladatuk teljesítésére a Gagarinról elnevezett ürhajóskepző központban. Képünkön: Valeri j Kubászov (jobb oldalt) és Vance Brand a leszállóegységben ken Waldheim elnököl. Mint beken délben megnyílt. Diákok közelharca, egy halott Súlyos diákzavargások robbantak ki csütörtökön az isztambuli egyetemen. Az incidenst fasiszta huligánok provokálták azzal a céllal, hogy meghiúsítsák a haladó diákok tanítási bojkottját, amelvet az oktatási rendszer rlemokratizálását követelve indítottak. A huligánok fegyverekkel és botokkal támadtak rá a műszaki fakultás hallgatóira. Az összecsapások átterjedtek a diákkollégiumra is. Az összetűzések következtében légy diák meghalt, többen megsebesültek, a rendőrség háromszáznál több fiatalt letartóztatott. Az egyetemen április 28-ig felfüggesztették a tanítást. 2 NÓGRÁD = 1975. április 26., siombat ~ | vetítéssel közölte a merénylőkkel, akik nagyon meglepődtek követelésük elutasításán. A nyugatnémet rendőrség Stockholmból beszerezte a lettesek ujjlenyomatát és fényképét és azonosította azokat. Valamennyien — mint az öt életben maradt tettes — a Baader-Meinhof banda szimpatizánsa volt és a hatóságok hosszú időn át megfigyelés alatt tartották őket. Foglalkozott a tragikus eseménnyel a nyugatnémet parlament is. A szövetségi gyűlés pénteki ülésén Helmut Schmidt kancellár kormány- nyilatkozatot ismertetett. A merényletet 26 év óta a legsúlyosabb kihívásnak minősítette. A Baader-Meinhof banda tagjainak szabadon bocsátása szóba sem jöhetett — mondotta Schmidt —, mert a stockholmi merényletig kilenc ember halála és száz személy súlyos sérülése terheli lelkiismeretüket. A „válságbizottság” — amely éjszaka Bonnban ülésezett — egyöntetű döntést hozott. Bonn csak elutasítóan dönthetett és erről nyomban tájékoztatta Olof Palme svéd ^miniszterelnököt. Közös egyetértéssel feloldották a nagykövetség területenkívüliségét, hogy a rendőrség megtehessen mindent a túszok kiszabadítására és a terroristák elfogására. Az akció befejeződéséig Bonn hallgatásba burkolózott — jelentette ki Schmidt. A kancellár befejezésül köszönetét mondott a svéd kormányfőnek. Az SZVSZ Végrehajtó Irodájának ülése befejeződött Az SZVSZ Végrehajtó Irodája bagdadi 12. ülésszakának második, s egyben zárónapján, csütörtökön határozatot hagyott jóvá a második világháború befejezésének 30. évfordulójáról. ' Az SZVSZ Végrehajtó Irodája felszólítja az összes szak- szervezeteket. a világ dolgozóit. tömörítsék soraikat, sokoldalúan erősítsék a szakszervezeti egységet, legyenek éberek és harcoljanak az imDerializmus agressziós próbálkozásai ellen, fejlesszék a harcot a békés egymás mellett élés terén elért sikerek megerősítéséért és a nemzetközi enyhülés folyamatának továbbfejlődéséért. Küzdjenek a háború, a fasizmus, a gyarmatosítás és a fajüldözés tűzfészkeinek felszámolásáért, fejlesszék a harcot a fejlődő országok valódi politikai és gazdasági függetlenségéért és egy új nemzetközi gazdasági rend létrejöttéért, küzdjenek a dolgozók érdekeinek megvédéséért a kapitalista rendszer válságának körülményei között, harcoljanak a monopóliumok uralmával szembenálló demokratikus alternatíváért. é A