Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

Egységes értelmezés — következetes végrehajtás A politikai irányvonal folytatása — ez volt a XI. kongresszust megelőző vita alapvető igénye, középpontba kerülő egyik gondolata. A kongresszuson ez a törekvés — mint Ká­dár János fogalmazta vitazáró beszédében — „kiegészült egy másik, nagyon határozott igénnyel: a politika egységes értelmezésének, egységes és következetes végrehajtásának követelményével.” Helyet kapott ez a köve­telmény a kongresszus határozatában is, mely a párthatározatok egységes értelmezésére és egységes cselekvésére kötelezi a párt vala­mennyi tagját és t'isztségvselőjét. Ahhoz, hogy ez a törekvés a pártiminká- ban valósággá váljék, nélkülözhetetlen a párt­szervezetek állandó figyelme és erőfeszítése. Ezért érdemes elgondolkodni, miképpen moz­díthatják elő az egységes értelmezést, hogyan biztosíthatják a politika mindemkor egyirá­nyú és \következetes végrehajtását. Ha egy határozat értelmezése körül zavar, megnemértés támad, annak több oka lehet. Körülményeink összetettek, bonyolultak; emiatt többnyire a tennivalók is azok, s a felületesség, vagy a képzetlenség könnyen előidézheti a leegyszerűsített értelmezést, né­hány — hamarabb szembetűnő — feladat egyoldalú kiragadását. Közrejátszhat az is, hogy a döntéseket előkészítő demokratikus vitákban gyakran különféle álláspontok üt­köznek. Oka lehet továbbá az emberi gyen­geség — az a meg nem engedhető magatar­tás —, miszerint az álláspontokat követő döntésből egyesek azt ragadják ki, azt tart­ják fontosabbnak, amit előzetesen ők han­goztattak. Ám torzíthat a csoportérdek priz­mája is, s emiatt bekövetkezhet a vállalat, a szövetkezet, az egész ágazat, vagy az a adott táinsd'akni réteg közvetlen, érdekeit érintő ha­tározati pontok felnagyítása, illetve figyel­men kívül hagyása. Mindebből az a tanulság adódik, hogy a pártmiunfkában nem szabad sajnálni a hatá­rozatok egységes és helyes értelmezésének kialakítására fordított időt. Nem jó dolog, hogy néhol éppen ezt a időt „takarítják meg”. Szerepet játszik ebbein az idegenkedés a párttagokat kiskorúnak tekintő módsze­rektől, a valamikori „szájbarágó” munkastí­lus érthető elvetése. Ám a határozatok gon­dos tanulmányozása, az egységes értelmezés céljából történő alapos megvitatása a legke­vésbé sem „szektás”, vagy „primitív” mód­szer, hanem egyszerűen a sikeres végrehaj­tás elemi feltétele. Félrevezető dolog arra-hi- * vatíkozmi, hogy „a párttagok tudnak olvasni”, hiszen nem arról van szó, hogy ismerik-e a határozat betűit, hanem, hogy a szellemét, a tartalmát egyöntetűen értelmezik-e. Ezt az egységet pedig céltudatosan ki kell alakítani, nem sajnálva az időt és az energiát. Nem szabad sajnálni a fáradtságot attól sem, hogy a pártszervezet fellépjen a cso­portérdekkel, vagy a személyes presztízs su­gallta egyoldalú értelmezésekkel szemben. Elegendő erőnek kell lennie mindén párt­szervezetben, minden kommunistában ahhoz, hogy a párthatározatokhoz való viszonyában a közérdeket tekintse irányadónak. „Az ettől eltérő magatartás — hogy a kongresszus ha­tározatát idézzük —, minden esetben vonjon maga után kommunista bírálatot, számonké­rést, felelősségre vonást.” Az értelmezés egyöntetűsége ugyanis ön­magában még nem egyenlő a rriegvalósítás következetes egyöntetűségével. Párosulnia kell a fegyelmezettséggel és a tettreteésizség- gel is, az akadályok leküzdését célzó akarat­erővel és a végrehajtás során jelentkező gondok megoldásának képességével. A párt tagjaiban megvannak ezek a tulaj­donságok. De a kommunista jellemvonások állandó „karbantartása”, erősítése a párt- szervezetekben folyó nevelő munkának min­dig is lényeges része volt. Különösen fontos ez a tevékenység most, amikor a kongresz- szus előtérbe állította a végrehajtás követke­zetesebbé tételét. Ennek során a nevelő, munka valamennyi eszközét alkalmazni le­het — a megelőzésit éppúgy, mint a végzett munka számonkérését, az elismerést éppúgy, mint a bíráló szót, vagy — ha a helyzet ezt kívánja —, a felelősségre vonást. Nem jó gya­korlat, ha erre évente csupán egyszer — a beszámoló taggyűlés idején — fordítanak fi­gyelmet. A pártmunka egész folyamatában, minden szakaszban, minden napon gondolni kell rá, törődni kell vele. A határozatok végrehajtása természetesen nem csupán az egyénre, hanem a pártszerve­zet egész kollektívájára hárul. E kollektíva tevékenységének szervezésén nem kis mér­tékben múlik egy-egy döntés, elhatározás sorsa. Ennyiben a következetes és egységes végrehajtás követelményeket támaszt a mun­kastílust, a munkamódszereket illetően is. Még mindig kísértő gond, hogy a helyzet elemzésére sokszor jóval nagyobb erőt fordí­tunk, mint a feladatok végrehajtására, az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Már a X. kongresszus is bírálta a páirtmun- kámak ezt a gyöngéjét, mégsem állíthatnánk, hogy kiküszöbölésében átütő sikert értünk el. Pedig meg kell érteni, hogy munkánkat elsősorban a gyakorlat minősíti. Ezért egy- egy pártszervezet, de az egyes pártmunkás tevékenységének is elsősorban a határozatok megvalósulása lehet az értékmérője. Ha ezt a mércét következetesen alkalmaz­zuk, hamarabb elérhetjük, hogy a pártszer­vezetek tagijai, tisztségviselői energiájuk ja­va részét a cselekvésnek szentelik, alapvető feladatuknak a párthatározatok gondos vég­rehajtását tartják. Ennek eredményeként ke­vesebb lesz az ülésezés és a papírmunka, csökken az admvnisiztrálgatás és a hivatalno­ki munkastílus. Mindez megteremti annak a feltételeik hogy a demokratizmus és a centra­lizmus egysége magasabb színvonalon érvé­nyesüljön pártunk életében. S miiivei az emberek a palátilkáről — jogo­san — elsősorban annak gyakorlati megvaló­sulása alapján alkotnak véleményt, a végre­hajtás egységesebbé és következetesebbé téte­lével tovább erősödik a pártszervezetek te­kintélye, a párt befolyása és vonzó ereje. Gyenes László Magyar—kubai árucsere* forgalom o Havannában kedden este befejeződtek az 1975. évi ma­gyar—kubai árucsere-forga­lomról folytatott tárgyalások. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefolyt tanácskozás ererdményeként létrejött árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Tordai Jenő és Andres Yrba külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. Az aláírási aktuson jelen volt Marcelo Fernandez Font kubai külkereskedelmi mi­niszter is. A megállapodás a két or­szág közötti árucsere-forgalom jelentős növelését irányozza elő úgy, hogy az ez év végére eléri az ötvenmillió pesót (hatvanmillió dollárt.) Ma­gyarország zömében ipari termékeket, élelmiszeripari, mezőgazdasági és fogyasztási cikkeket szállít a szigetor­szágnak. A kubai export alap­vető tétele a cukor, amely­ből az idén 45 ezer tonna ér­kezik Magyarországra. Ezen kívül jelentős mennyiségben vásárolunk nikkelt, déligyü­mölcsöt, szivart és egyéb ter­mékeket is­Az IT 89—04 forgalmi rendszámú személy- gépkocsi vezetőiének és uta­sainak felháborító közúti ma­gatartását orvosnő tette szó­vá a „NÖGRÁD” 1975. feb­ruár 20"i számában, „Meddig kell még kockára tenni életünket ilyen bravó- roskodó gépkocsivezetők miatt” — hangzik a levél egyik mondata. Valóban felmerül: lehet-e megálljt parancsolni, vagy legalább e nem kívánatos események számát csökken- teni? A statisztikai adatok szerint a legtöbb közúti bal­eset oka emberi magatartás, amely befolyásolható és ígv a kérdésire adott válasz is igenlő. Hatástalan az illetékes ha­tóságoknak a visszaszorítás érdekében kifejtett tevékeny­sége? Csak hatósági tevé­kenyéggel e társadalmi mé­retűvé vált gond teljesen nem szüntethető meg! Lehe­tetlen. minden, kilométerkőhöz vagy járművezetőhöz rend­őrt állítaná. Túl ezen,' a ha­tóságok tevékenységében az eredményesség nem vitás. A megoldás felé vezető út egyi­ke azonban, az egész társa­dalmat támadó, kifogásolható közúti magatartással szemben a társadalmi méretű védeke­zés. Ennék egyik megnyilvánu­lási formája volt véleményem szerint az orvosnőnek a szer­kesztőséghez küldött levele. Mint az eljárás során kide­rült. olyan cselekményt bí­rálhatott el a szabálysértési Keserű hatóság, amelyet a közleke­désrendészet járőrei és más rendőri szervek általában ne­hezen tudnak felderíteni, hi­szen az ő jelenlétükben min­den. gépjárművezető igyek­szik szabályosan közlekedni. Ügyészi kezdeményezésre a Rétsági Járási Rendőrkapi­tányság eljárva az ügyben, megállapította. hogy egy gépkocsivezető foglalkozású, nagyoroszi lakos 1975. janu­ár 19-én 14 óra után pár perccel Zsiguli személygép­kocsijával Salgótarjánba igyekezett. Fiatal utasaival nyilván, iól szórakozott veze­tés közben, mert nem vette észre, hogy a lakott területen kívül megengedett sebességet túllépte. Sőt egy beláthatat­lan útkanyarulat előtt a zá­róvonalat is átlépve előzte a levél írójának gépkocsiját. Eközben a kanyarból előbuk­kant két gépkocsi. Az össze­ütközést csak úgy tudta elke­rülni. hogy hirtelen vissza­tért a jobb oldalra, és a meg­előzött iánjnű vezetőiét a biz­tonságos tovahaladásban megzavarta. A véletlenek szerencsés összjátéka oldotta meg ezt a veszélyes helyzetet úgy. hogy baleset nem következett be. Kiváló eredményekeit hozott üzemeinkben, g yárainkban a szocialista brigádok kongresz- szusi, jubileumi munkaversenye. Salgótarján ban, az öblösüveggyárban a Szabadság Szo­cialista Brigád bizonyította nagyszerű teljesí tményeit, felküzdötték magukat a megye leg* jobb munkakollektívái közé. A brigád vezető je, Miklós Gyula — kitüntetésként — meghí­vott vendégként az MSZMP XI. kongresszus án is részt vehetett, ez tovább ösztönzte az egész brigádot újabb eredmények elérésére. A finomcsiszolóban dolgozó szakmunkások mindenekelőtt a selejt csökkeatését vállalták, de ígértek azt is. hogy terveiken felül jelen­tős mennyiségű csiszolt üvegárut készítenek. Képünkön: a brigádvezető, Miklós Gyula a korong alatt most készülő exportpohár minő ségét ellenőrzi — kulcsár — A kitüntetett brigádja A ZIM salgótarjáni gyárá­ban, dolgozik a (Vállalat Kivá- Ló Szocialista Brigádja cím­mel kitüntett nagycsarnoki gáztűzhelyszerelő brigád. Ve­zetője, Szabó Gyuláné hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója alkalmából kapta még a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Amikor életéről, munkájáról kérdezik, általá­ban szerényen elhárítja a di­cséretet, inkább a brigádról beszél. Az Április 4. brigád zömé­ben mő tagokból áll, 1967-ben alakult és azóta úgy fejlődött, ahogy az általuk gyártott tü­zelőberendezések korszerű­tödnek. Feladatuk ugyanis a gáztűzhelyek, elektromos tűz­A szabálysértő és utasai fia­talos meggondolatlansággal úgy tekintettek vissza a gép­járműből a megzavart gég- kocsiban ülő vezetőre. hogy azt félelme miatt gúny tár­gyává tették. ' Ez lényegében az az életet veszélyeztető történet, amely­nek eredményeként az elkö­vetőt jogerősen háromezer fo­rint pénzbírsággal büntették és három hónapi időtartamra vezetői- engedélyét is vissza­vonták. Köszönet a társadalmi se­gítségért. amely hozzásegített ahhoz, hogy a gépjárművet játékszernek tekintő a köz­úton kivül rekedt. Ilyen és ehhez hasonló segítség nélkül a balesetek áldozatainak hozzátartozói, az árvák és a végleg rokkanté válók vádoló tekintetével még sokáig szembe kell nézni. Sok lesz még a sérültek táppénzes ál­lományban elötöitött ideje, a munkáiból való kiesés és keletkezik tetemes kár. amit a társadalom minden tagja — ha áttételeken keresztül is — megérez. szóban forgó gépkocsi- vezető közúti „betegsé­gét” orvosi bejelentés alap­ján, de a hatóságok állapítot­ták meg A pénzbüntetés és a vezetői engedély visszavo­násának keserű piruláját most van ideje megemészte­ni. Bízunk abban, hogy eredményes lesz ez a gyógy­mód és mások is tanulnak belőle. dr. Czifra József közi. ügyész helyek gyártása. Termelésük legnagyobb része nyugati ex­portra kerül. Ez önmagában is igen nagy felelősséget ró a brigád valamennyi tagjára, hiszen a gyártmányok egy­részt hazánkat képviselik a nyugati piacon, másrészt öreg­bítik a gyár jó hírnevét. En­nek a nagy felelősségnek ed­dig még mindenkor meg is felelt Szabó Gyuláné brigád­ja. Az élvonalban haladnak, szinte megalakulás óta. Nem véletlen, hogy a gyárban a közvetlen termelésben részt vevő kollektívák közül 1973- ban ők nyerték el elsőként a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. Ezt megelő­zően már háromszor lettek 'birtokosai az aranyjelvény­nek. Mindebből persze az is következik, hogy évről évre rendszeresen túlteljesítették felajánlásaikat. A ZIM salgótarjáni gyárá­ban a Vállalat Kiváló Szoci­alista Brigádja cím elnyerésé­nek feltétele, tagonként tíz­ezer forint gazdasági ered­mény elérése, és ötven óra társadalmi munka teljesítése. Elképzelhető, hogy mennyivel nehezebb feladat az olyan brigádnál, ahol — mint már említettük — zömében nők, közülük sokan édesanyák dolgoznak. Az elmúlt évben ugyancsak a férfibrigádokat is túlszárnyaló eredményeket értek el. Gazdasági megta­karításuk, ami elsősorban a selejt csökkentéséből, a minő­ség javításából adódott 102 800 forint. Társadalmi munkából 735 órát teljesítet­tek. Ez a női brigád nemcsak, hogy egyenlő munkát végez a férfibrigádokkal, hanem pél­dát is mutat gazdasági tevé­kenységében, és nagymérték­ben elősegíti a gyárrészleg eredményeit. , Nem jegyezték / ugyan fel, de már több száz­ezer darab korszerű tüzelőbe­rendezést, gáztűzhelyet, elek­tromos tűzhelyet készítettekéi az elmúlt nyolc esztendőben. Az exportgyártmányok zömét ők készítik. i A brigádvezető szerényen arról beszél, hogy az eredmé­nyekből valamennyi brigádtag részesül, akik állandóan fej­lesztik szakmai, politika, tu­dásukat is. Rendszeresen részt vesznek a politikai oktatás­ban, a szakmai képzés pedig sajátos náluk. Egy-egy új gyártmány sorozatgyártásá­ra való előkészítése nálunk a szakmai képzettség fokozásá­val, tanfolyammal jár együtt. A brigádtagok társadalmi szerepe is egyre nagyobb. Van közöttük párt-, szakszer­vezeti és KISZ-vezetőségi tag, bizalmi, munkásvédelmi őr. Szabó Gyuláné, a brigád­vezető pedig tagja az üzemi i pártbizottságnak és a párt­végrehajtóbizottságnak is, ahol szintén felelősségteljes a munkája. A kormánykitünte­tés előtt, amihez szívből gra­tulálunk, már háromszor kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Ahogy mondja, ezt az elismerést a jövőben még jobb munkával szeretné meghálálni. M. I. Új metrókocsik A Szovjetunióból kilenc metrókocsi érkezik az idén, amelyeket az észak—déli vo­nalon állítanak majd forga­lomba Dr. Várszegi Gyula, a „Metró” beruházási vállalat igazgatója elmondotta, hogy az új szerelvények — ame­lyekből még 41 szükséges — nagyobb teljesítményű motor­jukkal hamarabb felgyorsul­nak és simábban, egyenlete­sebben. közlekednek. A vona­tok padjai „ülésállóbb” anya­gokból és más formaterve­zéssel készülnek. A kocsik bel­sejében kapaszkodókat is fel­szerelnek. Dr. Várszegi Gyula igaizg^ tó azt is elmondta: a szovjet­unióbeli látogatást a mozgó­lépcsőket gyártó leningrádi Motljakov gépgyár megkere­sésére is felhasználták. Az észak—déli metróvonalon ösz- szesen 28 mozgólépcső műkö­dik majd, az első négy — amelyet a Ferenc körúti álla- máson helyeznek el — már megérkezett. | NÓGRÁD — 1975. április 17., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents