Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

HARMINCÉVES A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE A felszabadulás — mint mindéin téren — irodalmi éle- tünikiben is teljesen új kor­szakot nyitott. A jó művészi közérzetnek, az alkotói sza­badságnak azoniban nemcsak szubjektív, de szervezeti felté­telei is voltak, ezért számít­hatjuk fordulópontnak az író­szövetség 30 éve történt meg­alakulását. Hogyan kezdődött, miért tekinthetjük korszak­váltásnak ezt a pillanatot? — kérdem Simon Istvánt, a Ma­gyar írók Szövetségének he­lyettes főtitkárát. — óriási vérveszteség után éledt újra irodalmi életünk, hiszen egy nemzedék a hábo­rúban pusztult, A későbbi író­szövetség magva nagy léleg­zetvétellel kezdte szervező munkáját; Bálint Hajós, Bo- ross Elemér és Gergely Sán­dor vezetésével. Az első szék­hazat Budapest városparancs­noka Zaimercev tábornok utalta ki, az akkori Vilma ki­rálynő úton, a mai Gorkij fa­sor 10-ibem. Hallomásokból tu­dom, hogy a szovjet parancs­nokság irodalomsaere tétből fakadó ügjd>uzgalma, segítő­készsége nagyszerű hatással volt az emberekre. — Milyen irányzatok kép­viselőiből tevődött össze az írószövetség tagsága ajz első időkben? — A két háború közötti ha­ladó magyar irodalom. —mint köztudott — nem volt egysé­ges. irányzataiban eltért egy­mástól. Három jelentős erőt képviselt: a szocialista iroda­lom, a népi írók, e a haladó polgári irányzat táborát. E háromszámyú irodalom kép­viselőiből alakult a Magyar írók Szövetsége. Végre napvi­lágot láthattak a fasiszta megszállás ellen tiltakozó ver­ses és prózai naplók, elítélően vallott a fasiszta barbárságról a líra és a novellisztika. Elő­térbe került a Hortihy-rend- szer — világnézetileg külön­bözőképp árnyalt — kritikai ábrázolása. — Hallatlan gyorsasággal, néhány hónap alatt új köny­vek kerültek a romos Buda­pest utcáira, az írószövetség szervezésében már 1945-ben könyvnapot tartottak. Meg­jelent Nagy Lajos Pimcenap- tója, Illyés Gyula Egyéb cí­mű venaeskötete, Déry Tibor Alvilági játékok című írása. Hamarosan utcára került Ter- sánszki Józsi Jenő teljes Ka­kink Marcija, Gelléri Andor Endre elbeszélései, Veres Pé­ter Gyepsoron című novellás- kötete és Pályamunkások cí­mű önéletrajzi regénye. Déry Tibor Befejezetlen mondata. Gergely Sándor Dózsája... Az írószövetség szerepe akkor főleg abban nyilvánult meg. hogy a haladó irodalom elha­tárolhatta magát a fasiszta és más gondolati eltévelyedések­től. amelyek utórezgésekben meg megmaradtak, s amelyek ellen harcolni kellett, A gyó­gyítás és a rendtébel volt te­hát az elsődleges szerepe az írószövetségnek. Rendezte az írók soraik — Mennyiben változott ké­sőbb az írószövetség szerepe, feladatköre? — A személyi kultusz éveit, a dogmatizmust, a torzuláso­kat az írószövetség a maga módján jól átvészelte. A fia­talokat nagyszerűen segítette számypróbálgató Időszakuk­ban — ezt a magam bőrén is tapasztaltam. óriási élmény volt szám,unióra, hogy megis­merhettük Szabó Pált, Veres Pétert. Illyés Gyulát. Érdekes volt Szép Ernő mellett ülni. aki az Ady-nemzed ékhez tar­tozott, vagy hallgatni Holtai Jenőt, amint elmeséli, hogyan ballagott Arany János kopor­sója után. Hiszen még egy kézfogás és már Vörösmart- hyéknál vagyunk. — Ez akkoriban csak az írószövetség keretein belül volt lehetséges. Szerepe tehát abban az időben, többek kö­zött az volt, hogy az új nem­zedéket az életművük na-’v részét, már megteremtett ré­Mai tévéajánlatunk 20.00: Gellérthegyi álmok. Karinthy Ferenc tv-játéka a második világháború végén, Budapest ostromának^ idején játszódik. Egy elhagyott gel­lérthegyi villában összekerül két bujkáló: egy katonaszöke­vény és egy üldözött fiatal lány. Mindkettőjüknek jó oka van a szorongásra, táibkolózá»- ra. De az, egymásrautaltság mindennél erősebbnek bizo­nyul. A bizalmatlanságból fokról fokra bizalom, szere­lem és különös barátság lesz. Hol humoros, hol meg­hökkentő játékok és vallomá­sok során teszi meg egymás felé az utat a két összezár1: felszabadulását váró fiatal. A kétszemélyes kamarajáték tv- változatát Ádám Ottó ren­dezte, a dramaturg Mészöly Dezső. A szereplők Ferenczi Krisztina és Huszti Péter. gebbiefckei kapcsolja össze. Számomra legalább is ez na­gyon fontos volt. Azonkívül beláthattunk az ' írószövetség keretein belül a politikai és iroda-lompalitikai élet olyan kulisszái mögé is, mint a se­matizmus vita, az 1952-es Felelet-vita, a folyóiratok kö­rüli viták. A közéletbe kap- csolódottan éltünk ezáltal. Az 1960-as évektől a párt művé- szetpplifiikája lehetővé tette, hogy minden nem ellenséges írói szándék teret kapjon az írószövetség keretein belül. Ez felszabadította az alkotó erőiket, nagyon sokszínű, gaz­dag irodalmat eredményezett. — Hogyan fogalmazhatnánk meg ma a harmincéves író- szövetség szerepét, jelentősé­gének lényegét? — Érdekvédelmi, társadal­mi szervezet. Nem szakszer­vezete az íróiknak, de majd­nem az. Célja és feladata; támogatni az írói alkotó mun­kát. Mint tanácsadó szerv se­gíti a kulturális törvények megszületését, képviseli az írótársadalmat az. őket érintő szerzői, jóléti és pénzügyi kérdésekben. Felépítése is rendeltetésének megfelelő: a legszélesebb bázis, amin a szö­vetség nyugszik, a szakosztá­lyok: szépprózai, költői, drá­mai, műfordítói, gyermek- és ifjúsági, s a kritikai szakosz­tály. A választmányt, amely 45 tagú. a közgyűlés választ­ja, a választmány pedig az elnököt, a főtitkárt és a tit­károkat Darvas József halá­lával az elnöki szék a legkö­zelebbi közgyűlésig üres ma­rad. A választmány beszámol­tatja a szakosztályokat, jóvá­hagyja a munkaterveket, s a tagfelvételi kérelmeket. Ma 243 tagja van az írószövet­ségnek. — Muntebervet említett. Milyen főbb feladatok szere­pelnek az ideiben? — A költői szakosztály pél­dául József Attila hetvene­dik születésnapjának jegyé­ben készítette idei tervét, a prózai szakosztály Jókai szü­letésének 150. évfordulóját ünnepli meg. Irodalmunk ter­mészetesen méltó módon kí­vánja megünnepelni a felsza­badulás évfordulóját. Testvér- szövetségeinkkel, a kilenc szocialista ország íróival, kö­zös munkaterv alapján tanul- mányutakat, nyelvtanfolya­mokat szervezünk s ezektől u kapcsolatoktól is irodalmunsv as szövetségünk további fej­lődését várjuk. önódy Éva 5. A kommunista párt katonai bizottsága a fegyveres harc megszervezéséért Magyarország német meg­szállása után a párt Központi Bizottsága elérkezettnek látta az időt a fegyveres harc meg- szervezésiére, Ezt a gondola­tot fejezte ki az a felhívás is, amelyben a párt a legkí­méletlenebb harcot hirdette a megszállók ellen: „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállók­nak! Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a házat, pusztítsátok őket tűzzel-vas- sal!” 1944. áprilisában a Központi Bttottság napirendre tűzte a katonai bizottság felállítását is. Megszervezése azonban né­hány hónapot késett, mert a Központi Bizottság sorait le­tartóztatások tizedelték. Ek­kor fogták el Kádár Jánost is. a pórt vezetőjét, aki út- banv volt Jugoszlávia felé. hogy Tito partizánjaival a sék és konkrét segítséget kér­jenek a magyar fegyveres el­lenállás megszervezéséhez. A letartóztatások, majd a Magyar Front megalakulásá­val megsokszorozódott teen­dők . átmenetileg levették na­pirendről a katonai bizottság megszervezését. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a párt a fegyveres harc előké­szítéséről lemondott volna. Már a nyár folyamán több — bár sikertelen — kísérlet tör­tént fegyveres alakulatok lét­rehozására. Egyik ilyen szer­vező útja során „lepték” meg a nyomozók Ság,vári Endrét, aki a velük vívott tűzharcban mártírhalált halt. A kommunista párt a fegy­veres harc előkészítés^ mel­lett egyik fontos feladatának tartotta a hadsereg németéi- lenes szárnyának megnyeré­sét. Ezért javaslatára a Ma- gvfir Front létrehozta a kato­nai propagandabizottságát. amelynek vezetője a kommu­nista Páifly György, volt ve­zérkari százados lett. Csoport­ja irányításával a röpiratok tömege jutott el — a demok­ratikus erők által eddig jó­részt elhanyagolt területre — a hadsereg körébe és fejtett ott ki — a vezérkar szavai­val élve — veszélyesen bom­lasztó tevékenységet. Nem vé­letlen az sem, hogy a Magyar Front illegális újság bekö­szöntő számában a hadsereg­re irányította a figyelmet mondván: „a nemzet jó vagy balsorsa ma a hadsereg kezé­ben van”. „A magyar hadse­reg előtt két út áll — írja a lap. —Az egyik az amelyen, a hadsereg eddig haladt... Ez a hadsereg pusztulásiát és a nemzet érdekeinek elárulá­sát jelentené. A másik út: szembefordulni a német meg­szállókkal és kiverni őket a magyar földről1...” Pálffyék nemcsiak a propa­gandában értek el sikereket, hanem komoly kapcsolatokat teremtettek főtisztekkel, ösz- szekötéseik a vezérkar, sőt Horthy szőkébb kabinetjéig is eljutattak. Ezek jelentős szere­pet játszották a kiugrási elő­készületekben, később pedig a Kiss János altábornagy körül gyülekező hazafias tisztek szervezésében. 1944. szentember végén, ok­tóber elején Pálffyék a fenti feladatok mellett újabb meg­bízást kaptak a kommunista párt Központi Bizottságától. szorosabb kapcsolatot kiepit­NÖGRAD — 1975. április 3., csütörtök Jegyzet egy tanulmányi versenyről Magasabb műveltség, szélesebb ismeret Ünnepi esemény színhelye volt nem,résiben a szécsényi mezőgazdasági szakközépisko­la audiovizuális terme. Me­gyénk különböző helységeiből ünneplőbe öltözött felnőttek és középiskolai tanulók, a ver­seny résztvevői érkeztek ide. De hol is kezdődött az egész? Még az elmúlt évi de­cemberi Művelődésügyi Köz­löny tett közzé egy felhívást. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az országos KISZ- központ és az Oktatási Mi- misztérium közös felhívásban fordult az ország minden olyan szakközépiskolai tanuló­jához, aki heti két órában ta­nulja az orosz nyelvet, vegven részt a hazánk 30 éves fel- szabadulási évfordulója alkal­mából meghirdetett orosz nyelvi szépkiejtési és társal­gási versenyen. Megyénk il­letékes szervei is azonnal hoz­záláttak az előkészítő, szerve­ző munkához, amely meghoz­ta az eredményét. Az öt érintett szakközépiskolában több mint harminc tanuló vett részt az iskolai döntők verse­nyein. Szinte kivétel nélkül minden iskolai döntő nagy küzdelmet hozott, tanulóink szorgalmasan, még elmélyül tettben tanulták a nyelvei ismerkedtek a Szovjetunió, Moszkva és Leningrad neve- zetességeiveL szülővárosuk, is­kolájuk, hazánk történetével, különös tekintettel a felsza­badító harcok eseményeire. Dicséretes módon igazgatóink is mindent biztosítottak, hogy iskolájuk tanulója a legopti­málisabb körülmények között készülhessen a megyei döntő­re. A tanulók teljesítményét ötfős zsűri pontozta. Valamennyi versenyző tel­jesítményével igazolta. hogy szaktanáraik segítségével a iu-. bileumi verseny rangjához, jelentőségéhez méltó színvo­nalon készültek. A könyv nélkül megtanulandó szöveget szépen, kifeiezőeu, magabizto­san adták elő. Érezhető volt. hogy nemcsak megtanulták az adott orosz szöveget, ha­nem értik is. sőt. azonosulnak vele. Különösen kifeiező volt Szimonov Vári reárn című lírai versének elmondása. Második feladatként a ver­senyzők a Moszkva című kép­ről beszéltek, s öröm volt hallgatni, hogy a szovjet fő­város mennyi nevezetességét, műemlékét, építészeti reme­két. színházát, utcáját ismerik jól. Ezután következett a zsűri tagjaival folytatott szabad be­szélgetés. társalgás, amelynek témájakánit a zsűri hazánk fel­szabadulását jelölte meg. Né- hányan éppen családjuk, köz­vetlen környezetük megválto­zott életével prezentálták, mit jelent számukra a fel- szabadulás. A verseny utolsó részfel­adata az volt. hogy egy szá­mukra ismeretlen orosz szö­veget kellett elolvasniok. s a tartalmát oroszul elmondani. Érthetően ennek a részfel­adatnak a teljesítése volt vi­szonylag gyöngébb, mert erre konkrétan felkészülni nem le­hetett. E téren csak egy megoldás lehet, minél több­ször olvasni eredeti orosz nyelvi szöveget, gazdagítani a Szókincset. A verseny végeredménye már ismert, az erről szóló tu­dósítás megjelent: a NÖGRÁD korábbi számában. Most azt emelném ki. hogy ezen a ver­senyen minden egyes résztve­vő nyert. Gyarapította isme­reteit az orosz nyelvben; amely ma már világnyelv, amelynek birtokában nyugod­tan mehetünk külföldre. Szá­mos európai országban tanul­ják és beszélik az oroszt. Versenyzőink nemcsak ilven kézzelfogható módon, közvet­lenül lettek gazdagabbak. A verseny eszmei-Dolitikaí jelentőségén túl érdemes né­hány szót ejteni arról is. ho­gyan jutalmazzák országos szerveink azt a többletmun­kát, odaadást, amelyet egy ilyen versenyre való fejré­szül és vitathatatlanul megkö­vetel. Érdemes-e vállalni töb­bet? Érdemes! Az országos döntő első. második, harma­dik helyezettje hatnapos szov- jetumióbeli utazáson vehet részt. A döntő első tíz helye­zettje — ha a verseny évé­ben negyedik osztályos tanú-’ ló — az érettségi vizsgán oroszból jeles osztályzatot kap anélkül, hogy vizsgát tenne. Jutalmat kap az első három helyezett versenyző szaktaná­ra is. Mit mondhatnék tehát vé-' aezetül az alsóbb évfolyamos tanulóknak? Érdemes erre a versen’T'e készülni, megéri a fáradozást. Érdemes orosz sza­kos nevelőinknek is mé° több fiaveimet fordítani erre a versenyre. Ezt a versenyfor­mát országos szerveink ezen­túl is minden évben megren­dezik, s a teljesítendő felada­tok ugyanolyan jellegűek,1 mint amelyekről már fentebb szóltam. Kocsis József. középiskolai orosz nyelvi szakfelügyelő Megyei iiimbemutaiók Új mozi a megyében Üt" filmszínház nyílik a hé­ten megyénkben; az úi salgó­tarjáni November 7. Filmszín­ház. Első nyilvános bemuta­tója Mameserov Frigves ifjú­sági filmje, a Vállald önma­gadat, melyet a rendező So­mogyi Tóth Sándor A gyere­kek kétszer szülésnek meg cí­mű ismert regényéből forga­tott. A film a kamaszkor kü­mégipedig a párt katonai bi­zottságának létrehozását. A bizottság tagjai között talál­juk Fehér Lajost, aki közvet­lenül a budapesti akciógár­dákat irányította, Sólyom Lászlót, aki a hadsereg és a munkásmilíciák szervezését kapta. A katonai bizottság sokirányú tevékenységére utal Pálffy Gyógy összefoglaló je­lenése is: A következőkben előbb idéznénk részleteket: „Szervezkedésünk kétirányú volt — írja Pálffy: 1. Kis ak­ciócsoportok szervezése, fel­fegyverzése. anyaggal való ellátása és bevetése német- és nyilasellenes akciókra. (A to­vábbiakban részletezi az ak­ciógárdák munkáját, mi erről külön szólunk.) A második feladat „a fegy­veres felkelés céljából tömeg- szervezés”. Ez a munka há­romirányú volt: a) Apró An­talon, az építők és Bartha Bertalanon, a vasasok párton belüli vezetőin keresztül „a megmozgatható munkástöme­gek megszervezése”, b) „A társadalom különböző körei­ből, (egyetemi hallgatóik, nem­zetőrségek, később kisegítő karhatalmi alakulatok, minisz­teri s más hatósági tisztvise­lők. tartalékos tisztek) külön­böző ellenállási csoportok megszervezése. nyilvántartá­sa. fegyverrel, anyaggal való ellátása”. c) „A honvédség különböző egységeinek be­szervezése amit mindhárman csináltunk.” Jelenet a Vállald önmagadat című filmből Pálffy György összefoglaló­jában képet kapunk arról is, hogy a katonai bizottság ho­gyan találta meg az utat magas rangú horthysta tisztek­hez, a párt hogyan tudta nemcsak megnyerni, hanem az aktív harcba bekapcsolni a vele összeköttetésbe került katonai egységet. A katonai bizottság jelentős szerepet játszott nemcsak a Kiss Já­nos altábornagy vezette kato­nai vezérkar megszervezésé­ben, hanem ennek letartózta­tása után szétesett katonai cső por toli, különböző fegyve­res alakulatok újjászervezésé­ben, és a kommunista párt által közvetlenül, vagy közve­tetten vezetett partizáncsopor­tokhoz, vagy más fegyveres testietekhez való irányításá­ban. Pálffy említett írásában azt is megemlíti, hogy a ka­tonai bizottság munkáját 1944. decemberéig a Központi Bi­zottság részéről Rajk László, majd letar'óztatása után a Németországba irányított transzportból megszökött, és a Kb munkájába ismét be­kapcsolódó Kádár János irá­nyította. A párt katonai bizottság legfőbb célját, a fegyveres felkelést, ha nem is tudta megvalósítani, kiemelkedő szerepet játszott a fővárosban kibontakozott fegyveres el'en- állás szervezésében és irányí­tásában. Érdemei elévülhetet­lenek. (Folytatjuk) szöbén álló fiú, a tizenhárom éves Zsolt életének problémá­ival foglalkozik. A téma ak­tuális: a családon belüli és kívüli érzelmi beszűkülés, melyet gyakran kortünetkémt is szoktak emlegetni. A gyer­mekek sokkal inkább ösztön- lények és természetesebbek, mint a felnőttek. A főhős környezetével szembeni sajá­tos ellenállása ielzés. vagy kiálltás a szülőkhöz, a külvi­lághoz. hogy legyünk figyel­mesebbek gyermekeinkhez és természetesen egymáshoz, fel­nőttekhez is. A kamaszfiú sze­repében Jelisztratov Szergeit láthatjuk, mellette egy-egy fontos szereoben Kassai Tün­dét, Avar Istvánt. Moór Ma­riann! és Alrraási Évát. A LENFILM Stúdióban ké-. szült Anatolii Vehotko és Na­talia Troscsenko Lányok az aknamezőn című filmje, amely erősen emlékeztet a nagy sikerű Csendesek a haj­nalok című alkotásra. A film a háborúban hősiesen helyt­álló harcosoknak állít örök emléket, s azt pé'dázza. hogy a háború nemcsak elpusztítja az embereket, hanem a túl­élőkben is kitörölhetetlen nyomokat hagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents