Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

/ Új lakások Balassagyarmaton l Sok-sok új lakást építettek az utóbbi esztendőben Balassagyarmaton is. Üj lakótelepek alakultak ki, és örvendetes, hogy ezek mellől nem tűnt el a növényzet, a park sem, sőt némelyik otthonhoz konyhakert is tartozik. A KISZ-lakótelcpen a házak környé- kének csinosítását a jó idő beköszöntővel megkezdték. Ásó, gereblye, került a la­kók kezébe, s virágmagot szórtak a földbe, melyek néhány hónap múlva még kelleme­sebbé teszik a környezetet. — kulcsár felv. — Kiaierenyei 1apaa»íaJaíok Pályaválasztás, pályairányítás, elhelyezkedés jellegű szakis­kérték felvéte- kilencen vari- akik nem kí­A tanév vége közeledik, felvilágosító munkát végez- mezőgazdasági Ezért is időszerű, hogy a kö- nak, mint korábban. A bősé- kólába 35-en zelmúltban Kisiterenyén a ges információ időnként már ifiket. Csupán nagyközségi tanács végre- nehézségieket- is okoz, hiszen nak olyanok, hajtó bizottsága foglalkozott a sok közül is gondot okoz várinak tovább tanulni, ha- az általános iskolát végzők egyet választani. nem már a nyáron munkát pályaválasztási, elhelyezke- , vállalnak. A tapasztalatok dési lehetőségeivel, az üze- Kist erényén - palyavalasz- azt mutatják, hogy az iskolá- mek és az iskola kapcsolata- tennivalók megvalosita- bői kikerülő fiatalok többsé- val, a pedagógusok és a szü- sa nem. korlatozodik egy tan- ge jól választott. Megállják lók pályairányító tevékenysé- évre. Figyelembe veszik a ta- helyüket a munkahelyen, az gével. Választani legtöbbször -nulók ^ életkori ^ sajátosságait, iskolapadban, gonddal, felelősséggel jár. Így a? ®tső osztálytól nyolcadi- van ez különösen manapság, folyamatos irányító mun­a tudományos-technikai fórra- vegeznek A felső tago­dalom kibontakozásának idő- zatban. fokozódik a felvilago- szakában, amikor egy-egy 61to munka, 'mely a «ucs- szakma alkalmazási ideje le- Pontot az utolsó esztendőben rövidül, egy emberöltő alatt eFi et- Á, helyes, palyayglasz- esetleg két-három foglalkozá- tosnoz reális önismeret szük­- seges. Arra nevelik a tanuló­kat, hogy ne tápláljanak illú­ziókat. Fontosnak tartják a szülők és a tanulók elképze­lésének össszehangolását/ A mostani tanévben a tanulók és szülők részére pályaválasz­r. I. Beszélünk a szervezésről (í.) A vállalati munka- és üzemszervezés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat meghatározta, hogy „fent”, „lent”, és „középen” kinek mit kel! tenni annak érdekében, hogy a szervezettség színvonalának emelésével országunk és dolgo­zó népünk gazdagodását, gyarapodását, az életszínvonal emelkedését, gyártmányaink versenyképességet a ^világpia­con a minőségi és előállítási költség vonatkozásában bizto­sítsuk. gépkocsi, és ha volt munkás és gépkocsi, nem volt anyag. Nehéz igy a munkát szervez­ni. De az is előfordult, hogy minden volt, csak éppen hi­ányzott, aki megmondja: mit kell csinálni. Így adódott, hogy felverték a jó .járdarész aszfaltját, fel­verték sávokban, szakaszo­san a jó betont. Ügy látszik, a kísérleti eredmények arra mutatnak, hogy a legújabb aszfaltkeverék a kemény be­tont nem szereti, csak a fris­set. Vagy a költségvetés be­tonbontási tétele még elbírt néhány köbmétert. Egy-egy megerőltető bontá­si munka után a dolgozók rejtekhelyre vonultak az ut­fá- az A párt- és kormányhatározatok meghozatala óta négy év telt el. Volt idő megérteni, megtanulni, alkalmazási fel­tételeit, biztosítani, azaz a mindennapi munkánkkal vég­eredményben végrehajtani. Előre hangsúlyozzuk, hogy a munka- és üzemszervezés terén elért eredményeket nem kívánjuk csökkenteni az itt feltárt fonák esetekkel. Csupán azért mutatjuk be ezeket az eseteket, hogy rámutassunk arra, hogyha ezek nem vol­nának, mennyivel előbbre lennénk, illetve ha valaki a saját munkaterületén ilyen vagy hasonló szervezési tevékenységet cából (vagy kipihenni a tapasztal, és módjában van megakadályozni, tegye meg a ™ ^unkát^ ^anu'ni társadalom és állampolgári érdekeinek szem előtt tartásá- v val. A klasszikus építési iskolá­s kon azt tanították, hogy for­Lapunkban sorozatot kezdünk el, a szervezéssel kapcso- galom alatti átépítésnél egy- latos írásokat szerdán és szombaton közöljük. Kérjük olva- szerre csak egy járdát szabad sóinkat, hogy a témává^ kapcsolatos észrevételeiket, javasla­taikat írásban juttassák el a NÖGHÄD Szerkesztőségébe. A sorozatot gondolatébresztőnek, esetleg vitacikknek szánjuk. Előre is felhívjuk az érintett. vállalatok és intézmények fi­gyelmét, hogy nincs lehetőségünk a nehézségek és az elért eredmények felsorakoztatására. Inkább olyan példákra hi­vatkozunk, amelyek szembeötlőek, a lakosságot foglalkoztat­ják. Szeretnénk, ha kevesebb szervezetlenség és kevesebb fonákság fordulna elő, ezért az érdekeltektől is közérdeket szolgáló javaslatokat és intézkedéseket kérünk. Ez a cikkso­rozat akkor is eléri célját, ha á feiháborodók felháborodá­sukban javítanak' eddigi munkájukon. bontani és építeni, a mási­kat a forgalomnak biztosíta­ni kell, megbontás esetén át- járóhidakat kell létesíteni. Ezt a szabályt az építési en­gedély, a járdafoglalási en­gedély kiadásánál figyelembe kell venni. Igen ám. de az építtető. a beruházó, az en­gedélyezési hatóság a tanács különböző szerve. így tehát ilyen bürokráciásdit. mint a járdafoglalási engedély nem is játszanak. Csak nem ad­nak az édestestvérek egymás­nak több munkát. Munkaszervezés A munkaszervezés kérdését a Malinovszkij út építkezé­sén, mint iskolapéldán célsze­rű vizsgálni. Ez az út a taná­csi beszámoló meghatározá­sa szerint elkészült. A hely­színen azonban nagyon sok fonákságot tapasztaltunk. Tehát nézzük az útépítést. Először lefektették a szenny­vízcsatornát, utána az eső­vízcsatornát, majd követke­zett az úttest burkolása. Amikor legjobban zuhogott az eső, akkor kísérleteztek az aszfaltozással. Ügy látszik, a kísérlet eredményeinek kiértékelésé­hez hosszabb idő kell, ad­dig nem lehet aszfaltozni a .lárdákat. Vagy nem volt gép? Később lett. tehát a szerve­zéssel volt baj. Persze az is lehet, hogy elfogyott a pénz, hiszen a szerint az viszont már tanácsbeszámoló út elkészült. Az nem lenne csoda, hiszen any- nyi sódert, homokot, betont, és cementet széttapostattak a járókelőkkel, abból már sok mindent el lehetett vol­na készíteni. A felesleges munkák végzéséről nem is beszélve (a fa törzsét védő vasívet kiszedték, a betonból. Egy helyre hordták. majd visszahordva a fák törzséhez újra bebetonozták.) Itt látszik mindjárt a munkaszervezés pénzben ki­fejezhető eredménye. Nem hiszem, hogy az építésvezető, a munkavezető a sajátház-, vagy hétvégiház-építésénél is így gazdálkodik az anyag­gal, munkaerővel, idővel. Ha volt anyag és gépkocsi, nem volt munkás, ha volt munkás és anyag, nem volt így értelmezi a járdafog­lalási engedély kérdését a rendőrség is. Ugyanis nem a tanácshoz, a kivitelezőhöz fordult a járdán való zavar­talan közlekedés piielőbbi biztosításáért (esetleg az épí­tésvezető szabálysértési bír­ságolásával), hanem a Tarjá- ni Acél üzemi lapon keresz­tül a járdán közlekedni nem tudó dolgozókhoz. Kérve őket a büntetés kilátásba be­helyezésével a közlekedésre nem alkalmas járdán való közlekedésre. Arra senki sem gondolt, hogy milyen nehéz lesz az építkezés miatt játszóutcá­vá előléptetett Malinovszkij útról a teljes átépítés után a gyermekeket leparancsolni. Az osztályozás udvariasság­ból közepes, munkaszerve­zésből elégtelen. Pazarlásból kitűnő, takarékosságból elég­telen. Kúti István sí ágat is szükséges tani. elsajátí­Az iskolai oktató-nevelő munka egyik fontos részfel­adata, hogy asz általános isko­lába járókat kellően előké­szítse a céltudatos, helyes tási ismertetőt tartottak. Pá­pái yaválasztásra. Ehhez nél- lyaismertető füzeteket bocsá- külözhetetlen a pedagógus tottak rendelkezésükre. Fél­pályáivá,nyitó tevékenysége, használták a megyei pályavá- Az egyén, a családi, és a tár- lasztási tanácsadó által nyúj- sádtalom érdekét szükséges tott lehetőségeket. Tapaszta- egyeztetni! Kisterenyei ta- lat, hogy több esetben a ta­pasztalat, hogy a nyolcadik nulók nem ismerik azt a osztályos tanulók nyolcvan szakmát, melynek elsajátítá- százaléka a pályaválasztást sár a készülnek. Ezért az illetően kikristályosodott üzemlátogatások során arra szándékkal rendelkezik. Az tö’ekednek, hogy ne csak sé- elsődelges szakmák közé so- tát tegyenek, de közelebbről Tolhatják az autószerelő, női is megismerkedjenek egy-egy fodrász, kereskedő, valamint szakma rejtelmeivel, jártak a szobafestő-másoló foglalko- Nósrád megyei Textilipari zást. A másodlagos szakmák Vállalatnál, a BRG-ben, a megjelölésében már jóval több a realitás, mint a Vágy. A fiúk általában szeretik az önálló, változatos munkát. Sokan . szeretnének szakmun­kások lenni. A leányok közül legtöbben a középiskolát ,vá­FOTÖBER-nél, a szolgáltató­nál, a helyi MEZŐGÉP-nél, az építési üzemben, és a MÁV-fűtőház.nál. Januárban szülők-nevel ők találkozóját rendezték meg. A tanulmányi k'rándulásokat is összekötöt­lasz’ ják. Fontos befolyásoló ték a pályaválasztási tudniva- tén'’ező a szülők foglalkozása, lók elsajátításával. A kistere- eükéoze’ése mellett a telepü- nvej és nagybátonyí üzemek ­lés és környékének elhelyez- kel az iskola szocialista kedési lehetősége. Az utóbbi eavüt* működési szerződést kö- esztendőkbafi a salgótarjáni lőtt. A kölcsönös, látogatások járás ipari szerkezetében je­lentős változások következtek be az energiakitermelő ágazat rováséra, és ez érezteti hatá­sát. a diákok pályaválasztásá­ban is. Egyre nagyobb a vá­lasztási lehetőség! Egyes üzs­nyomán egyre szorosabbá vál­nak a kapcsolatok. Tavaly 93, idén 90 diák vég­zett. illetve végez Kisteve- nyén. az általános iskolában. Közülük 46-an gimnáziumba m?k, szákndunkás.kéozők ás és szakközépiskolába jelent­középiskolák hatékonyabb keztek. Ipari, kereskedelmi és Háborús veterán — a munka frontfán A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulóiénak megünneplésére készülve, a szovjet pionír nyomolvasók a Volas déli folyásánál fekvő, közel 3000 ezer lakosú Kalmük SZSZK-öan több száz olyan veteránt kerestek fel akik annak idején részt vettek Mavyarorszáy felszabadításá­ban. Alábbi írásunkban eevi- küket, Nyikoláj Taslikovot, a Malo—Dcrbeti Járási Pár- bizottsáé másodtitkárát mu­tatjuk be. A kalmük Voszhod szovhoz rizsültetvényén találkoztunk. A magas, széles Vállú férfi, a rizsföld mellett állt. ahonnan nemrég eresztették le a vizet.. Ujjaival szétmorzsolt egv rizskalászt. — Nézzétek, milyen szép: — nyújtotta feléink rizssze- mekkel teli kezét — A Kal­mük SZSZK-ban takarítiuk be a világ legészakibb tálán növő rizst... A iárási pártbizottság tit­kára megszerette a Kalmük SZSZK északi részén szokat­lan mezőgazdasági növénvt. A rizstermesztők gondiait régóta sajátjának érzi. A me­legkedvelő déli nővén v ter­mesztése sok időt. erőt és "ondoss.áaot igénvel. Nvlko'áj Taslikov ma arra használta fel szabad ideiét, hoev el­jusson a rizstermelő gazda­ságba, megnézze a rizsmező­ket az űj termést. Amikor megkértük, hogy beszéljen a Duna és Tisza Dartján lefolyt ütközetekről, emlékezete fel­idézte a múltat. — Az utolsó háborús őszön jutottam el Magyarországra. Mindössze húszéves voltam. A fronton azonban hamar megedződik az ember. Ma* gyarországon. 1944 októberé­ben vettek fel a pártba.. . Nyikoláj Taslikov először tizennyolc éves korában 1943 júniusában harcolt fegyvere­sen az ellenséggel. Á háború országútiam eljutott Lenin" grád'ba. Vityebszikbe. Ukraj­nába, Romániába. Egv akna­vető osztag parancsnokaként Arad - ostromában vett részt, mielőtt Magyarország területére lépett volna. — Ma is iól emlékszem ar­ra. amikor átléptük a magyar határt — mondotta Taslikov. Az ütközet 1944. október 6-án hajnalban kez­dődött. Először a tüzérség kezdte a támadást, maid az égen hamarosan megjelentek bombázóink. A fasiszták két­ségbeesetten védekeztek. Ellenállásukat hamarosan megtörtük. A tüzérségi tűz eredményessé;' éhez h o z-é4 rultak a sztálingrádi 3. gárda t ü zérh ad osztá! y un ,k 175. ez­redének aknavetői is. Felejthetetlen marad szá­momra október ll-e. amikor éjjel megosromoltuk Szegedet. Ezután Szikszó és Eger fel­szabadításában vettem részt. A hahcok során a Katonai Szolgálatéit és a Bátorságért érdemérmekkel tüntettek ki. Majd Budapest következett. A bekerítés gyűrűiét eavre szorosabbra fogva, visszaver­tük a hitleristák ellentáma­dásait Szívósan haladtunk előre. 1945. február 13-án reggel tíz órakor a magvar főváros teljesen felszabadult az ellenségtől. A avőzelem sok véráldozatba, került. Szá­mos barátom örökre magvar főidőin, maradt. A 2. és 3. Ukrán Front erői nyugat felé vonultak. Én Ma­gyarországon maradtam. Tiszti tanfolyamra kerültem. Láttam, hogyan születik újjá az' első békés hónapok alatt a Duna gyöngyszeme Buda- nest. A tiszti tanfolyam nö­vendékei a magvarokkal együtt részt vettek Pest rom­jainak eltakarításában. Meg­tisztítottuk az utaltat. Meg­javítottuk az elektromos há­lózatot. 1945 iúniüsának vé­gén tiszti rendfokozattal visz- szatértem hazámba. 1956-itg Nyikoláj Taslikov élete a hadsereghez kapcso­lódott. Leszerelése után a párt járási bizottságának instruktoraként dolgozott, a járási pártbizottság szervezé­si osztályának vezetője volt. üzemi párttitkárként tevé­kenykedett a csernozemerlsz- kj gyárban, majd a pártfőis­kola elvégzése után a Kal­mük SZSZK vezető párttestü- leteinek tagjává választották. 1971-ben. amikor a Kalmük SZSZK északi részén meg­alakították a Málo—Derbeti járást. Taslikovot, a járá­si pártbizottság másodtitká* rává választották. Sokat tett a hatalmas iuhtenvésztő gaz­daságok megszervezéséért, aktívan részt vett a Voszhod és Kalmük szovhozok létreho­zásában. melyek ma 50—60 mázsa terményt takarítanak be hektáronként. A köztár­saság szűzföldieinek meghó­dításában végzett munkájáért Dicsőség jelvénnyel tüntették ki. Nyikoláj Taslikov élete úgy alakult, hogv a háború óta nem volt Magyarorszá­gon. A járás kommunistáinak azonban sikerült kapcso'atot teremteniük Szegeddel és Egerrel. Nyikoláj Taslikov nemrég levélben köszöntötte a két város vezetőit felszaba­dulásuk 30. évfordulója al­kalmából. P. Godlevszkij (APN) NÓGRÁD - 1975. április 16„ szerda

Next

/
Thumbnails
Contents