Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

IBAN (1.1 Eiso a szóm LÁTSZÓLAGOS ellentmom- Magyar Kommunista Párt vállalhatják, ha szenet kap­----------------— . . ezt, az addig megvalósulatlan nának. Nógrádi Sándor elv­dás, hogy a népi demokrácia^ követelést ismét napirendre társ, akkor iparügyi államtit- útjára lépő Magyarország tűzte, majd programja nyo- kár vezetésével megindult a gazdasági fejlődése a felsza- mán az egész Függetlenségi széncsata, kezdetét vette a ■badulás után szinte tisztán ypoiv.; is felvetette a bányák széntermelés állandó emelése, tőkés keretek között indult köztulajdonba vételének kér- amelyet nyomon követett az nieg. „Honfoglalás” című űését: „Államosítani é föld iparcikkek termelésének nö­cikkében errőll a következő- méhének kincseit, valamint vekedése is. Ennek köszönhe- ket írja _a Szabad Nép: „Ma- ^ erőműtelepeket, hogy biz- tő. hogy néhány hónap múlva gyarország szamára 1945-ben, tnsítsuk iparunk számára a sikerült biztosítani az inflá- az újrakezdés pillanatában legfontosabb anyagokat és ciót megfékező stabilizációhoz csak a polgári termelési rend- ezeknek leggazdaságosabb fel- szükséges árumennyiséget, szer volt az egyetlen járható használását a nemzet javá- A dolgozóikat sújtó pénz­űt. . • A nép első igénye nem ra » romlás 1946 elején követihetet­* »rendszer« volt, hanem az ELSŐSORBAN természete- len iramot vett és az MKP hogy élni alkar, s ehhez bá- ------------------------- átfogó gazdasági tervet dol­n yászatra, közlekedésre, mű- sen a szénről volt szó, egész gozott ki megállítására. Két- ködő iparra volt szükség. iparunk nekilendülésének fő segtelen, hogy az ország, szá­A kérdés tehát így állott akadálya a szénhiány volt. A mára a' legnagyobb veszélyt «lőttünk: mondjunk-e le a reakció, amely akkor még nagy nehézipari gyáraink termelés ugrásszerű emeléséről, teljes nyíltsággal nem mert helyzete jelentetlte. sőt az újjáépítésről, csak azért, színre lépni, tudta, hogy a a gyárak tulajdonosai, vagy mert ezzel a profit is ugrás- széntermelés az a gazdasági aaok megbízottai a termelés •zerűen nő és nagyi-észt a kulcspozíció, ahonnan arány- fokozása és olcsóbbítása he- m agán tő két építjük újjá?.. . lag veszélytelenül szabotál- íyett az alacsony termelés A Magyai* Kommunista Párt- hatja az újjáépítést. A tér- mellett igyekeztek nagy hasz­nak teljes erővel a termelés, melés, amelyet az éhezve és nukat megkeresni és az állam, ez újjáépítés oldalára kellett rongyosan dolgozó bányászok amely rájuk volt utalva, állnia...” _ szeptemberig mégis napi 1700 kénytelen volt hallatlanul Az idézett cikkrészletből vagonra emeltek, esni kéz- magas áraikat megfizetni — a kiderül, hogy a gazdasági fel- dett és novemberben napi bankóprés igénybevételével, edat is valójában politikai 1300 vagonos átlaggal a mély- jgy tehát az állam számára volt: politikai harc kérdése pontra zuhant. Ráadásul a dolgozó és az állam pénzével volt. mennyire sikerül az új- kitermelt szén nagy része az újjáépült nagyüzemekből a ja épülő ország gazdasági éle- üzérek, spekulánsok martaié- tőkések óriási hasznot pré- fét a nagytőke kezéből a nép ka létt. seltek ki és ráadásul szabo­tulajdonába átadni. Ezért a „A mai súlyos helyzetben —- tázscselefkményeíkre is alkal- gazdasági célokért vívott csa- jelentette ki a kommunista műk nyílott^ a termelés növe- ták minden esetben politikai párt — csakis az államosítás lését is akadályozhatták küzdelmekkel fonódtak ősz- segíthet.” Ebten a helyzrt^n a kom­sz£, amelyeknek gyakran csak Ez annyira nyilvánvaló volt, munista párt felvetette ne- Ä reakció egy-egy harcba do- és a tömegek, elsősorban a hézipari kulcsüzemek álla­tott szárnyának teljes meg- Magyar Kommunista Párt mosításának kérdését. 1946. semmisítése vetett véget. mögött felzárkózó bányaműn- február 16-án, a Sportosan* ­Már a Függetlenségi Front kásság annyira az államosítás nokban ismertette ezzel kap- elso szegedi programjában mellett állt, hogy a reakció csolatos álláspontját: „Ami a szerepelt a követelés, hogy a néni is merte nyíltan felvenni termelés fokozását illeti, nincs »«föld méhének kincseit ’ a a harcot és a nemzetgyűlés serkentőbb valami a munkás nép tulajdonába kell venni, december 6-án. egyhangú ha- számára, mint aiz államosítás. híem véletlen, hogy csak en,y— tározattal elfogadta az 3VEHP** ^ Weiss IVLanfréd, a Rimamu— nyi szerepelt a kezdeti prog- nak a bányák államosításáról rányi ózdi üzeme, a külömbö- ramban az államosításokból. benyúj‘tott javaslatát. ző Ganz-gyárak a következő .Abban az időszakban, amikor 1946. január 1-én a szén- esztendőkben jobbára állami ci nemzeti erőknek a fasizmus bányák állami kezelésbe ke- megrendelésre dolgoznak elleni teljes összefogása volt rülték. A magyar bányászság- majd, és ezért természetes és napirenden, amikor még a nak. de az egész magyar de- helyes, ha ezeket a gyárakat nagytőke egyes nemet és fa- mokraciának is feledihetetle-' állam saiát kezelésébe ve­Bisztaellen.es csoportjaival, sőt nül dicsőséges napjai követ- ^ ét™ J * nagybirtokos osztály bizo- keztek ezután. A HALLGATÓSÁG ezt az T.yos képviselőivel is együtt Nagy-Budapeet üdéinek 1 kellett haladnunk. minden dolgozói felhívásokat intéztek indítványt lelkes tapsviharral szélesebb körű államosítást a bányamunkásokhoz: adat- Fogadta, A kisgazdapártban javaslat felvetése egyenesen szerűen felsorolták, milyen ekkor mór egyre nyíltabban zavartikeltőleg hatott volna, üzemeik tudnának megindul- fellépő reakció viszont kije- Az 1945-ös választások előtt a ni. milyen iparcikk gyártását lentette, hogy egy tapodtat .___________________________________________s.-?m enged tovább az államo­s ítások terén és a közfigye­lem elterelésére interpellá­ciók pergőtüzével támadta a feladata magaslatán álló de­mokratikus rendőrséget. A kommunista párt ekkor a népet hívta segítségül. Az or­szág minden részét elöntő népmozgalom egybekovácsol­ta a tevékeny, demokrata tö­megeiket és megteremtette a Baloldali Blokk pártjait. Ezek és a Szakszervezeti Tanács nyilatkozatban tették magu­kévá az MKP követelését. A nyilatkozat kimondja: „A re­akciós szabotázs letörésére, a termelés fokozása és jóvá tété- li kötelezettségeink teljesítése érdekében szükségesnek tart­juk a magyar nehézipar leg­fontosabb üzemeinek sürgős állami kezelésbe való véte­lét...” Kőszegi Frigyes Következik: Harc a nehéziparért. Kongre»8»u»i küldött Harminc éve történt Földet osztottak Pasztán Agrárforradalom zajlott le lő és 126 hold erdő volt. Vé- hazáinkban 1945. tavaszán. A gül is 741 család között 1388 híres 600-as rendelet ..A katasztrális hold földet osz- nagybirtokrendszer messzün- tottak szót Pasztán, tetőséről, és a földműves nép a földreformról szóló ren- íuldhöz juttatásáról” 1945. delet értelmében csak a saiát március 18-án jelent meg. község határában levő föld- Pásztón a földbirtokosok az területet lehetett kiosztani. Ez összlakosság 0,1 százalékát azt jelentette, hogy a Nóg- jelenitették. Ugyanakkor a rádhoz tartozó Csecse és Mát­íüldterület 38 százalékával rendelkeztek. A lakosság 16 százalékának volt földié, mi­közben 29 százalék dolgozott e mezőgazdaságban. A földínséget Jelzi. hogv meg a földreform-törvény megjelenése előtt — 1945. feb­ruárban — a községben föl­r asző Hős községek határában levő birtokokat a hevesi ille­tékességű pásztóiak nem kap­hatták meg. A föld igénylő bizottság is foglalkozott a kastélykert ügyével. Jelenté­se szerint a pásztói lakosság fáit rendszeresen foszto­c-*k önkényes elkobzására és ^ kivágta, az értékes fa­s' -tatására került sor. A he­lyi szervek 136 kaiíasztrális hold területet osztottak szét, 656 személy között, konyhá­kért céljára. A 30 tagú földigénvlő bl- r. ság 1945. április 3-án ala­kult meg. Spisák Laios elnök­letével. Egy 1945. április 12-i keltezésű- jelentésében a bi­zottság ezt írta: „ .. .Az Ideig­lenes Nemzeti Kormánv ren­deleté. mely a nagybirtok­rendszer megszüntetéséről és a íöldmíves nép földhöz jut­tatásáról rendelkezik, közsé­kat valósággal lenyúzta, a kastély elhordható részeit lop­kodta ...”. A kastélyként sor­sával a koalíciós pártok — MKP. SZDP. NPP — is több­ször foglalkoztak. Szerették volna kulturális és sportcélok­ra felhasználni az értékes lé­tesítményt és a pánkot. Vé­gül is a bizottság igénybe vette. Ekkor azonban — 1946- ot írtak — már késő volt. nem is járt semmi eredménnyel: A kiosztható földterület Pásztón kevésnek bizonyult. günk lakosságából határtalan Tai"án emiatt kesernyés a bi- örömet váltott ki és tömege- zottság jelentésének hangja, sen jelentkeznek az összeírás legalább ahhoz a mi­folyamán, hogy törvényadita nirnális - földhöz hozzaiussa- josaikkal éljenek... ami legszerényebb meg­A.z igénylők száma 1081 . élhetésüket biztosítani fogja, volt. Köztük 600 mezőgazda- A földreform utón 530-ra sági munkás, 200 torpebirto- csökkent Pasztán a földnél- kos. 116 kisbirtokos és 81 küliek száma. > A földreform gazdasági cseléd. Az igények így is hatalmas eredmény, kielégítésére elkobozták a jelentős fordulat volt. Az év­ii >'d birtokosok. a nagvgazdék. ezredes per Pásiztón is eldőlt: es az egyház földiéit. Az a föld azé lett, aki megmű- igémybe vett területből közel vélte! 600 hold szántó, 101 hold sző- Cs. I, Minden szál ideköt Alig negyvenhárom éves dr, Fancsik János igazgató főorvos. Sokan ismerik. Hu­manitása, magatartása révén tisztelet övezi. Salgótarjánban született, s az egyetem el­végzése után visszatért szü­lővárosába. így fogalmazott: itt születtem, minden szál ide­köt. Belgyógyász és rheumatoló- gus dr. Fancsik János. 1955- ben belgyógyász siagédorvos- ként kezdte praktizálását szülővárosában. Tavaly szep­temberben újabb megtisztel- ifi;' tetős érte. A megyei Madzsar Wf József Kórház igazgató főor­vosává nevezték ki. Közben végezheti gyógyítómunkáját a rheumaosiztályon.- Közéleti' tevéikenységéről mondotta: — öt éve lettem párttag. Akkor léptem be. amikor szakmailag és. beosztásban is egyenesben voltam. Egyelőre nincs pártfunkcióm, de tevé­kenykedem a Vöröskereszt­ben. megyei elnöke vagyok. .. Párttagként első nyilvános szereplésem a megyei pártér­tekezletein volt. A megye egészségügyi helyzetét vázol­tára a küldöttértekezleten, eredményeinkkel, gondjaink­kal és feladatainkkal' . Azt akartam elérni, hogy a me­gyei párttagság legmagasabb fórumán világosan, lássák munkánkat, helyzetünket. Bizonyára sokan féltették már dr. Fancsik Jánosnak a kérdést, hogy az egyetem el­végzése után miért jött vissza Salgótarjániba? — Talán túlzott lokálpatrii- . óta vagyok? Lehet! Már nem tudnék máshol megszokni. Az emberek, barátok, voftt osz­tálytársak ^ gyakran, jönnek «jolteodás írem elszigetelt je- tűzéseinket a reális lehetŐ6é- más _ kérdésben is tanácsot fenség az egészségügyiben. A gekből kiindulva jobba,n ösz- kérrn. A bizalom jele, amivel helyenként jelentkező jogos sze kellene hangolni a saocia- nem lehet visszaélni, és mely- elégedetlenség, szubjektív, l'izmus építésének időszerű nek őrülök. bennünk rejlő okait nem ki- szakaszával. Fontos kérdés a A megyei pértérteikealet osím.yiitve hangsúlyoznám; a kórházi higiénia, az egiésaség- kongnesszusi küldöttnek vá- világviszonylaitbaji, is élőké- nevelés. és így tovább, de lasatotta. Ha a legmagasabb lő helyen álló orvoslétszám n,em valószínű, hogy mindezek pártfórumon, a kongresszusion rossz területi és szakmai a fe'vdatok külön orvosi ál- kapna serát, vajon miről be- meg,osztását, az ebből, adódó lás,okát igényelnek akkor, szelne? relatív , orvoshlányt fontos amikor például megyénkben — Küldöttként réseit venni területeken. Nem tartóm idő- * is tíz—tizenöt orvos; állas a kongresszusion, nagy meg- szerűnek bizonyos szakágak betöltetlen. Ezért zsúfoltak a tdszjfceltetési. Elsősorban, annak „felfuttatását”, a szakmák rendelők, olykor a sürgős ee- ör'üiök, hogy az egyén és túlzott specializálódását, el- güségadás is gondokba ütkö- Nógrád egesaségugyu dolgozoi aprózásáit, olyan fontos kér- zik. megbecsülését érezhetem dések rovására, mint a kör- Sok a munkája. Az idővel benne. Sok gondolat kavarog oeti alapellátás és az üzem- pedig takarékoskodni kell, ilyenkor az emberben. Az élet egészségügy. Ezek azok a terű- Ezért végezetül jó utat, ered- naponta vet fel kérdéseket a letek, amelyeken a lakosság menyes tanácskozást kíván- hivaitássaL az általános társa- közvetlenül érzékelheti tunk neki a párt XI. kong­diailmi, gazdasági, politikai, egészségügyümikj fejlettségét, res&zusán. helyi és országos jelenségek- — Egészségpolitikai célki- Somogyvári László kel kaposolatbain. Ezekre re­agálunk valamilyen, módion. Fontossági sorrendet mégis ki kell alakítanunk. A gon­dokat és. a teendőket rangso­rolni kell. — Ha a kongresszuson szót kapnék, országosan is általá­nosítható gondokról szólnék. Szeretném, ha az egészségügyi ellátás további javításáért, a beteg-orvos kiaipcsoliait ben­sőségesebbé válna. Ehhez mindkét oldalról közeledni kell. Elsősorban nekünk, egészségügyi dolgozóknak kell olyan magatartást tanúsíta­nunk, mely mélitó a hivatá­sunkhoz. Az ilyen magatartás, a szocialista módon élés, gon­Dr. Fancsik János munkatársával dr. Bodor József orvos* sál röntgenleletet vizsgál. Téli régészeti expedíció Kelet-Szibériában, az ir- kov akadémikus elmondotta a kutszki területen szovjet tudó- TASZSZ munkatársának: ..A sok megvizsgálták az Uda ío- magas vízállás idején a- szik­lyó partján található kőkor szakbeli sziklaképeket. A raj­zok egész sokaságát találták, amelyeket, hajdani művészek készítettek, a legkülönbözőbb korszakokban. De miért kellett télen út­nak indítani az expedíciót? Vezetője, Alekszej Okladnyi­lák víz alá kerülnek, ezért legokosabb őket jégen megkö­zelíteni. Szándékunkban áll tovább kutatni az Uda-menti sziklákat és barlangokat, mert foiaonyos adatok alapján jog­gal feltételezzük, hogy ezen a vidéken paleolit-kori telepü­léseket és sziklaképeket fe­dezhetünk fel.” Világgazdasági kislexikon Vám, vámpolitika * A vám olyan köztartozás, szélünk védővámrendszerröl. mint pl. az USA sok éven át amelyet a határon behozott, Alacsony vámokkal és a ke- alkalmazott hátrányosan meg­vagy kivitt áruk után kell reskedelmi akadályok csők- különböztető vámpolitikája a fizetni. A vámpolitika azokat kentésével is érhető el gaz- szocialista országok ellen, a gazdasági és politikai cé- dasági , haszon aiklkor, ha az vagy a fejlettebb országoknak lókat jelenti, amelyeknek ér- ország gazdasága erősen ex- az a döntése, hogy politikai dekében a vámokat alkalmaz- portéiy.ékeny, tehát jelentős meggondolásból fejlődő or- zák. érdekei fűződnek az export szagok áruira az egyébként ér­Ha a vámok beszedése ki- növeléséhez és ezért abban vényes vámtételeknél alacso- zárólag az állami bevételek érdekelt, hogy termelési költ- nyabb. előnvösebb. ún. pre- növelése céljából történik, ak" ségei olcsó nyersanyagok, ferenciális vámokat alkalmad­kor pénzügyi vámokról beszé- fogyasztási cikkek behozatala nak. lünk. Ilyen pl. a sóvám olyan révén alacsonyabbak legye- országokban, ahol nincs só- nek, mint a versenytársak termelés, vagy csak importból termelési költségei, beszerezhető fűszerek után vámokat kereskedelem­kirótt vám. politikai célokra is alkalmaz­A vámok bizonyos gazda- zák. Kölcsönös vámengedmé- ságpolitikai célok elérését is nyék révén előnyös feltétele- szolgálhatják. Pl. egyes ipar- két lehet szerezni egy ország ágak, vagy egész népgazdaság saját exportja számára, védelme a külföldi áruk ver- A vámok tisztán politikai senyével szemben, ekkor be- célok eszközei is lehetnek, A vámpolitika általában valamennyi itt említett té­nyező figyelembevételével „ ..... . „■ ,, , ___ szabja meg a vámok alkal­p olitikai célokra is alkalmaz- _ , ■ irt»_,»ü„í mazasanak mértékét es mód­já t. Ny. J. Dosztojevszkij inka Leningrádban megjelent. „Dosztojevszkij, az ember” című könyv. Ebben a regényes életrajzban Borisz Burszov szovjet tudós a nagy orosz író jellemét tudományos ala­possággal, korával szoros egy­ségben mutatja be. A szerző kifejti, hogy ' Dosztojevszkij meglepő éleslátással figyelte meg korának emberét az orosz történelem és a világ- történelem hirtelen fordulatai­nak időszakában. A tudós ebben látja az orosz író világ­hírének egyik legfontosabb okát. Dosztojevszkij nagyságának titika nem jóslataiban rejlik, amelyek olykor tévesek, ha­nem az. hogy az ember ren­deltetését az igaz, a jó és a szép szolgálatában látta — hangsúlyozza Borisz Burszov. NÖGRÁD - 1975. március 14., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents