Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

. .<\§' Világ proletárjai, egyesutjetekí NOGRAD AZ. MSZMP NOGRA'O MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS.' LAPJA f XXXI. ÉVF., 62. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 14.. PÉNTEK ■te ártott a üfSinisztorfianöcs Jól teleltek az őszi kalászosok — Határozat kitüntető címek atio <nán\ ozás ára 'A kormány T tájékoztatási Hivatala közti: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést kar- tot t: Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá- rpolt a magyar—szovjet feaz- riasáei és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság március 3—6. között Budapesten tartott XV. ülés­szakáról. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tárgyalásokból, valamint az aláírt egyezményekből adódó szükséges intézkedések meg­tételére. A külügyminiszter jelentést tett a Német Demokratikus Köztársaságban március 3—5. között tett hivatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalások során a külügyminiszterek megállapították, hogy a két ország kapcsolatai minden té­ren eredményesen fejlődnek es telieis a nézetazonosság va­lamennyi érintett nemzetközi kérdésben. Megállapodtak, hogy a jövőben is mindent megtesznek az együttműködés további erősítéséért. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette dr. Erich Bielká- nait. az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminiszteré­nek február 23—26. között hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról szóló jelentést. Megelégedéssel állapította meg. hogy a két ország együttműködése zavartalanul fejlődik, a tárgyalások során aláírt egyezmények hozzájá­rultak jószomszédi kapcsola­taink további erősítéséhez. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a hazánk és a többi szocialista ország között ez évre aláírt árucse­réi orgalmi megállapodásokról és az ezek végrehajtására tett intézkedésekről. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülésről. A jelentés megállapítja, hogy az enyhe tél miatt kedvező volt az őszi kalászosok áttele- lése. A gazdaságok az őszi esős időjárás miatt elmaradt mélyszántást már befejezték, Megfelelő ütemben folyik a tavaszi talajelőkészítő mun­kák. A kormány utasította az érdekelt minisztereket, és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a tavaszi mezőgazdasági mun­kák sikeres végrehajtása ér­dekében. A Minisztertanács határo. zatot hozott a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából ki osztásra kerülő Állami és Kossuth-díj adományozásáról. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot hozott a Kiváló és Érdemes Művész címek ado­mányozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. < Salgótarján város Tanácsa előtt Első helyen továbbra is a lakásépítés Az életszínvonal együk meg­határozó tényezője a lakás; a lakással való ellátottság, a 1 altás minősége. A lakásépí­tés Salgótarjánban kiemelt helyet foglal él, és ezt hdsz- szabb távon is megtartja. Ezért szükséges a lakásállo­mány, a lakásépítési terüle­tek. a fejlesztés irányának es nagyságrendjének hosszú távú együttes vizsgálata — állapí­tották meg tegnap a Salgó­tarjáni városi Tanács ülésén, amelyen a tanácstagok mel­lett részt vettek a város né­hány üzemének szocialista bri­gádvezetői is. Az előre kikül­dött írásos anyaghoz Morvái Ernő. a tanács általános el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Az írásos és a szóbeli elő­terjesztésit rendkívül élénk vita követte. Ennek alapján összegezhető, hogy a lakás­éi, lománv alakulásában Sal­gótarjánban a felszabadulás után következett be döntő változás. Míg 1916-ban összesen 6938 lakást tartottak nyil­ván a városban, addig ez a szám ebben az évben várhatóan 15 300-ra válto­zik. Ez bizonyítja, hogy a har­minc év alatt a 1 i.kásállo- máiny több miint két.szeresére nőtt. A komfortos lakások és a komfort nélküliek aránya is szemlélteti a fejlődést. Az 1945-ös, 18,3 százalékos kom, fontos lakások száma ma 53,4 százalékra növekedett. Kedvező alakulást mutat a lakások közműellátásában be­következett változás. Erre az évre a lakások 7.5.8 százalé­ka ivóvízzel. 17.8 százaléka távfűtéssel. 16.7 százaléka ve­zetékes gázzal, 38.9 százaléka oedig palackozott .gázzal ellá­tott. A lakások és járulékos köz­művek továbbépítésének mint­egy tizenöt éves fejlesztéséről szóló tanulmány kimondja, hogy Salgótarjánban, a lakás­építés szinte teljes egészében koncentrált, terepszerű for­mában történik. A meglevő és a tervezett lakótelepeken ,a,z elkövetkező időszakban mintegy 9300 lakás építése válik lehetővé, így többek között a városközpontban az Arany János utcában, a Se­baj-telepen,. a nyugati város­részen, a Pócskő-domiban és a Gorkij - lakótelepen. Ez is bizonyítja az átfogó, városi hosszú távú iakás- és közműfejlesztési kon­cepció elkészítésének szükségességét. különös tekintettel az öitödik ötéves terv előkészítésére. Szükséges ez azért is. mert a népgazdaság távlati tervei — amelyek egyes részletei már ismertek, szükségesnek és le­hetségesnek tartják, hogy 1985- ig minden, arra igényt tartó családnak, családtöredéknek és egyedülállónak önálló la- káisa legyen. A városi tanács tegnapi ülésén kimondották; a jövő­ben szükséges az a törekvés, hogy megközelítsék a lakás­kultúra olyan magas . szintjét, amely biztosítja a modern család életmódjának, a sza­bad idő kulturáltabb eltölté­sének tárgyi feltételeit. Ez szükségessé teszi, hogy az 1980—1990. közötti állami la­kásépítésben az átlagos alap­terület hatvanöt—hetven négyzetméter legyen. Fokozott figyelmet kell fordítani a la­kások fűtési, szellőzési meg­oldásaira. s el kell érni iobb minőségi tervezéssel és kivi­telezéssel az épületfizikái kö­vetelmények magasabb szintű kielégítését. A tervtanulmány foglalko­zik a lakóházakhoz kaoosoló- dó alapközművek fejlesztésé­vel is. A vízellátás terén a negyedik ötéves tervben je­lentés előbbrélópés történt. A városközpont vízellátására több mint 11 ezer méter veze­téket építettek meg. A tdváb- bi feladatokat is megvitatta a városi tanács tegnapi ülése. E téren jelentős eredmény­nek számít maid a Regionális vízmű második ütemének be­lépése. A szennyvízcsatorna fej­lesztése terén is jók az eredmények a negyedik ötéves tervben: több mint háromezer-ötszáz métert építettek' meg. A fel­adatok a tervtanul má n,Vban rögzítettek, csakúgy, mint a seeiwiyviztKSBtrtó tapaeítÉs fej­lesztése a városiban. A tervtarauknám,y — álla­pítja meg a városi tanács — el­sősorban program szintű, arra azonban, mindemképpen alkal­mas, hogy ennek alapján biz­tosítsák Salgótarján tovább-' fejlődését. A vitában részt vett Ond- rék László, Füzesi György. Mustó László, Válóczi Ernő, Menyhárt Istvánná, Kovács Lajosné. Brechó Gyula. Jan­csik Lászlón® és Selvmeczi Gusztáv tanácstag, valamint a meghívottak közül Juhásiz János az Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádve- zetője, aki már 1950. óta épí­ti Salgótarjánt. A városi tanács tegnapi ülé­sén megvitatta a művelődés- ügyi ágazat ellátottságának helyzetéit, a fejlesztés további lehetőségiéit, majd beszámoló hangzott el a városi tanács igazgatási hatósági bizottságá­nak 1973—1974. évi mimikájá­ról. A városi tanács ülése aj tanácstagok interpellációival' ért véget. ., .iÉíiiilii' Nagy (cmr>óban dolgoznak a salgótarjáni síküveggyár új nagyberuházásán, a Zagyva III. építősónéi. Sürget az idő. hiszen úgy tervezik: május elsején begyújtják a kemen­cét, megindul a próbaüzemelés. Képünkön: Gömbicz Sándor aranykoszorús szocialista brigádjának tagjai, Bognár Károly, Balázs Kálmán és Szabó János ácsok, akik ebben az évben is kimagasló eredményeket értek cl a kongresszusi munkaversenyben. Pohánka Sándor művezetővel beszélik meg a következő feladatokat. Kulcsár József felvétele Kádár János látogatása a Műcsarnokban és Kőbányán Kádár János, a Magyar .Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön. megtekintette a fel- szabadulás közelgő 30. évfor­dulója alkalmából országszer­te megnyílt számos jubileumi kiállítás, felavatásra kerülő létesítmény közül a Műcsar­nokban. a „Köztulajdon” cí­mű kiállítást és Kőbányán, a Magyar—Szovjet Barátság parkot. A látogatáson részt vett Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az ország közterein és köz­épületein három évtized alatt elhelyezett művészeti alkotá­sokat bemutató gazdag kiál­lításon a párt első titkárát Ormos Tibor, a képző- és ipar- művészeti lektorátus vezetője kalauzolta. Kőbányán Szaka- li József, az MSZMP X. kerü­leti bizottságának első titkára és Zarnóczi József, a kerületi tanács elnöke mutatta- meg a felszabadulás évfordulóján megnyíló, több mint 120 ezer dolgozó társadalmi munkájá­val épült 22 hektáros parkot* amelynek középpontjában Bú­za Barna szobrászművésznek, a magyar—szovjet barátságot jelképező pirogránit műalko­tása emelkedik. Kádár János nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. (MTI) Felnőttoktatási konferencia Salgótarjánban Felnőttoktatási konferenciát tartottak tegnap Salgótarján­ban, az SZMT-székházban a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanács, a pedagógusok szakszervezetének megyei bi­zottsága, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osz­tálya, valamint a Magyar Pe­dagógiai Társaság megyei tagozata szervezésében. A ta­nácskozáson, amelyen a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, Andrássy Péter, az Oktatási Minisztérium közép­iskolai főosztályának munka­társa is részt vettek, az üze­mek szakszervezeti bizottsá­gainak titkárai, az üzemek oktatási felelősei, a felnőttok­tatással foglalkozó iskolák igazgatói és tagozatvezetői vi­tatták meg a felnőttképzés időszerű kérdéseit megyénk­ben. Vadkerty Lóránt, az SZMT titkára nyitottá meg a kon­ferenciát. Többi között szó­lott azokról a feladatokról, amelyek áz , MSZMP KB a munkásosztály helyzetéről 1974-ben megjelent dokumen­tum, valamint a párt oktatás- politikai, illetve közművelő­dés-politikai határozata szelle­mében, s útmutatásai alapján megyénkben jelenleg előttünk állnak. E dokumentumok is megkülönböztetett figyelem­mel szólnak a munkásművelő­dés kérdéseiről, a X. kong­resszus szellemének megfele­lően. A muntoásművelődés egyik elsőrendű területe, egyé­ben kívül, a munkásosztály iskolázottsági szintje. iLletve ennek további folyamatos emelése. Hiszen hazánkban a fizikai dolgozók 48 százaléka még nem rendelkezik általá­nos iskolai végzettséggel. A SZOT elnökségének állásfog­Legfontosabb: a Zagyva III. Továbbfejlődik a síküveggyár Az üvegipari Művek sal­gótarjáni síküveggyárában is megvonták a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakának mér­legét. Megállapították: a ter­melés kapacitása a négy év­re tervezett 44,4 százalékos értéknövekedés helyett 39.9 százalékot ért. el. A 4,5 száza­lékos lemaradás alapvetően annak tudható be, hogy az eredeti, tervben az új nagy- beruházás, a Zagyva Hl. ter­melésének beindítását koráb­bi időpontra ütemezték be. Jelentős viszont, hogy a mó­dosított terv teljesítésétől nem maradt el a síküveggyár. A négy év alatt a bérstzínvo- nal növekedése az országos átlagot meghaladó, 6.6 száza­lékos volt, s évenként átlago­san 6.2 százalékkal nőttek a személyit. jövedelmek. Sok gondot okozott a gyárban — különösen 1974-ben — a köz­vetett költségek egyre na­gyobb összege, amelyek a múlt évben 11 millió forint­tal emelkedtek. A munka ér­tékelésénél megállapították: további feladatok megoldása szüksége®, hiszen csupán a váigási veszteségek csökkenté­sével, 10 százalékkal lehet fokozni az edzett üveg terme­lését, s több milliót* értéket tudnak megtakarítani az üveg minőségének javításá­val. A gyár 1974. évi termelé­si értéke meghaladta a 397 mil­lió forintot, a nyereség elérte az 59,3 milliót. A IV. ötéves terv idei, be­fejező évében, beindul a ter­melés. a Zagyva Hl- üzemben és az új, 60 ezer négyzetmé­ter éves kapacitású edzőke­mencében. A célkitűzések m aradék tálán m eg valós i tása, arra ösztönzi a síküveggyár dolgozóit, hogy a Zagyva III. piacra kész termékeinek gyártása már június elején megkezdődjék. Ennek érdeké­ben április 2-re tervezik a Zagyva I- végleges leállítását, s szorosan tartani akarják az űj nagyberuházás kemencé­jének május 1-re tervezett begyújtását. Az edzőkemence április 2-,i, beindítását. A két termelőegység munkába ál­lításával öt év alatt, várható­an 58,2 százalékos lesz a ter­melés volumenének emelke­dése. Így az idei évre terve­zett 63 millió forintos nyere­ség alapján, az országos szak­mai bértáblázatnak megfele­lően,. 3,7 százalékost bárfej- leisztést kívánnak megvalósí­tani a síküveggyárban. lalásai szintén elsőrendű kér­désként kezelik a felnőttkép­zést. Ezután Bihari Lajos, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának is­kolai csoportvezetője tartotta meg vitaindító előadását- Amint azt bevezetőjében han­goztatta, e fórumon nem alap­vetően űj fordulatokról esik szó, hanem egy korábbi, a felnőttoktatással összefüggő feladatrendszer magasabb szinten történő, a cselekvő összefogást igénylő megvalósí­tásának gyakorlati kérdéseit beszélik meg. Mint mondotta, a X. kongresszus egyértelmű­en megfogalmazta: szocialista társadalomépítésünk jelenlegi szakaszában szükség van az ismeretek folyamatos bővíté­sére társadalmi méretekben. Szólott azokról a nagy hatású, távlatokat nyitó párthatáro­zatokról, amelyek nyomán megyéinkben is fokozottan elől térbe kerültek a munkásmű- velődés kérdései, hiszen ez szorosan összefügg az egész társadalom fejlődésével. A munkásművelődés politikai kérdés, a hatalom gyakorlása felett, politikailag, ideológiai­lag, szakmailag képzett mun­kásosztályt igényel, az egész társadalom érdekében. Mind­ehhez nem nélkülözhető az általános műveltség sem. A márciusi megyei pártér­tekezleten is elhangzott: tör­ténelmi jelentőségű eredmé­nyeket mondhatunk magunké­nak ezen a téren is. Így a felnőttoktatásban is számot­tevőek eredményeink, ame­lyek elérésében nagy szeremet vállaltak üzemeink, termelő­egységeink. Van azonban űrig tennivalónk e területen is. amelyhez további társadalmi összefogás szükséges. Bihari Laios .ezután szólott az okta­tási formákról, a felnőttokta­tás gyakorlati kérdéseiről. Ezután vita következeit. Erről lapunk egy későbbi számában részletesen beszá­molunk. \

Next

/
Thumbnails
Contents