Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-08 / 57. szám
\ Az új népművészeti bolt Mint hírül adtuk, Salgótarjánban megnyílt az új népiművészeti bolt, a Tanács- koz társasa* téri pavilonsoron. Az új üzletben méltóiképpen mutatják be és árusítják a mai magyar népi iparművészeti és a hagyományos háziipari termékeket. Ebbűi az alkalomból beszélgettünk Kiss Ivor Sándorral, s Népművészeti és Háziipari Vallaiat Igazgatóhelyettesével. — Az új salgótarjáni népművészeti bolt vállalatunk fejleszteni alapjából, másfél millió forintos költséggel készültei. Aiapterülete nyolcvan négyzetméter. Árukészlete jelenleg 800 ezer formt értékű. — Miben látja az új «alIgótarjáni népművészeti bolt (jelentőségét? — A mai magyar népművészeti termékek bemutatására és árusítására, a helyi tanács támogatásával, most Salgótarjánban is reprezentatív bolt közvetíti a termékeket. Célunk az újra fénykorát élő magyar népművészet közvetítése a város és környéke lakóinak, illetve az ide látogatóknak, mind a kül-, mind pedig a belföldi vendégeknek. Többi között, a Palóc Népművészeti Szövetkezet termékeit, népviselete« babákat, az Európa-szerte isMOZIÉLET mert matyó népi hímzéseket, a hevesi népi szőtteseket és hímzéseket He megtalálhatók itt palóc népi faragások, kalocsai hímzé6, fazekasmunkák a mezőtúri, a somogyi népi fazekasság alkotásai. A bolt metszetét nyújtja a magyar népművészetnek. — Milyen forgalomra számítanak? — A népművészeti bolt forgalma Salgótarjánban a régi helyén 1973-ban egymillió 400 ezer forint volt, „ tavaly is körülbelü ennyi. Úgy reméljük, hogy ebben az évben itt a forgalom elérheti a kétmillió forintot. Egyébként, a Népművészeti és Háziipari Vállalat éves forgalma mintegy 600 millió forint, ennek 62 százaléka a népművészeti forgalom. — A népművészeti cikkeken túl mivel találkozhatunk még a vállalat boltjaiban, s itt Salgótarjánban is? — A népművészeti termékek mellett gyermekruhákkal, s a művészi háziipar termékeivel, így például kézi szövésű, úgynevezett magyar perzsaszőnyegekkel, torontáli szőnyegekkel, csipkékkel, takácsok termékeivel. A vállalat célja, hogy például a népesedéspolitikai határozat szelleme jegyében is, gyermekru- hákból —■ magasabb és olcsóbb árfekvésbem egyaránt — nagyobb választékot adjunk. Ezek a ruhák ízléses, korszerű alapanyagból készülnek, díszítésükben magyaros elemeket találhat az érdeklődő. — Hányadik boltja ez a Népművészeti és Háziipari Vállalatnak? — Pontosan nem tudom megmondani. Vállalatunknak jelenleg Budapesten húsz, vidéken hatvan boltja van. Eszerint a salgótarjáni új üzlet lenne a nyolcvanegyedik. De tavasztól őszig szezonális jelleggel számos boltegységünk is működik. ' Jelenleg tizenhat ilyen egységünk is van, mindenekelőtt az idegen- forgalmilag legkiemeltebb helyeken. így például elsősorban a Balaton környékén, a Duna-kanyarban. de van ilyen boltunk a Mátrában, „ még más helyeken is. Az új salgótarjáni népművészeti boltban egy térképet is megtekinthet az érdeklődő. Ezen a magyar népművészet tájegységeit tüntették fel. E tájegységek között rangos helyet kap a palóc táj is, élő népművészetével. Salgótarján új népművészeti boltja e tájegység produktumainak gazdag választékát kínálja. T. E. Chaplin áj arca Ha a Min nem lg j utott el tioz-zánk annak idején, a dal r— mely világisláger lett — ha- Hénkat sem kerülte el. Százezrek dúdolták, énekelték, él- írezték az édes-bús „Két kicsiny fehér balettcdpő”-t Most az 1952-ben készült film (végre a maigyiar mozikat is végigjárja, a salgótarjáni. November 7. Filmszínház példánk csaknem egy teljes héten iát telt ház előtt nagy sikerrel játszotta a Rivaldafényt. Az amerikai niormálfilm, amely nem színes, amellett feliratos is, nem tartozik a tiibóttam művek közé. mégis óriási a sikere. S ez nem is afféle megtévesztő giccshatás! A magyar bemutató sikerét ugyanaz alapozta meg, mint s világsikert: a filmet Charlie Chaplin írta. zenéjét Charlie Chaplin szerezte és a rendező se más, mint Charlie C aplin, aki hatvanhárom éves volt a Rivaldafény elkészítésekor. A film néhány szembeszökő hibáján kívül (mint a vontatotteag, a chaplini varieté betétszámok kisszerűsége Chaplin korábbi humorával szemben) egyeseknek azzal is csalódást okoz. hogy ezúttal nem a groteszk, bajűszos és lúőbalpas, kemónykalapos és sétapálcás Chaplin jelenik meg a vásznon., hanem a bajíísztalam, érett, komoly férfi, akinek mély érzései egyenes arányban állnak megfontolt, elénzékienyülő, olykor komoly, olykor italba menekülő magatartáséval. A Rivaldafény egyébként közhelyes szerelmi történet, amit Chaplin tudatosan állított filmtörténete középpontjába. Életem című önéletrajzi regényében így emlékezik a filmre: „Akármilyen modern mázt vesz fel a világ, mindig szeretni fogja a szerelmes históriákat”. A film női főszerepére Chaplin Claire Bloomot választotta ki, amire így emlékszik vissza: ,.A női főszereplő kiválasztásánál a lehetetlent akartam elérni : szép. tehetséges és széles érzelmi skálájú színésznőt kerestem”. Aki látta a filmet. igazolhatja, hogy Chaplinnek sikerült a keresett művésznőt megtalálnia. De essék szó Chaplin új arcáról, ami egyeseknek csalódást, másoknak melepetést, de minden igazi, kicsit is filmbarátnak komoly művészi élvezetet okozott! Mintha kifordította volna magát, mint a kopottas, de belül nyusztiprémes télikabátot, titkos mélységek, és szépségek tárullak föl. A filmben a komédiás Calveró jutalomjátékában éri el csúcspontját a feszültség. Miaplín szemszögéből az egész Rivaldafény egy ilyen juta.lomjátéknak tetszik, amikor a művész meg akarja mutatni sokoldalúságát, a komoly műfajokban is érdemes helyét, kifogyhatatlan, kiapadhatatlan forrását készségeinek és ötleteinek. Az öreg művész elismerésre, sikerre vágyik, de a közönség hűtlen lett hozzá, elfeledte. S akkor kerül lakásába a csodálatos lány, aki ráadásul utolérhetetlen táncbeheitsóg. Eb a találkozás . alkalmat nyújt a közös küzdelemre a sikerért és egyidejűleg megmozgatja — láthatóan utoljára — az időé szivet is, a szépség, a fiatalság, az élet ígéretei iránt. Ezekben a jelenetekben csúcsosodik ki Chaplin más arcú, mégis oly csodálatos művészete, különösképpen jótékony elmenekülése alkalmával, amikor feláldozza mély érzéseit a lány jövője érdekében. s amikor felhagy művészi álmaival és megelégszik a külvárosi, utcai komédiás szerepével. Az már csiak a filmíró Chaplin ajándékozó jóindulata, hogy Calveró, a komédiás mégis sikere csúcsán, ifjú szerelme láttán távozik el végleg sikerei színteréről. (b. t.) Jean Ten-Mergerjan Salgótarjánban A hét elején tartotta az Országos Filharmónia harmadik ifjúsági hangversenyét a salgótarjáni középiskolások számára. A hangverseny műsorát Róna Frigyes ismertette igen élvezetesen, az. ifjúság hangján, - a hallgatóság tetszésével, ugyanakkor ö volt a koncert karmestere is. Első műsorszámként Beethoven: D-dur hegedűversenyét hallhattuk Kóté László fiatall, hegedűművész és a salgótarjáni városi szimfonikus zenekar közös előadásában. Jó produkciónak örülhettünk, mely elsősorban a nagyszerű szólistának köszönhető. A hegedűművész igényes és lendületes játéka magával ragadta a zenekart is, mely így méltó partnere volt Kóté Lászlónak. A műsorban Beethoven IV. szimfóniájának első tétele hangzott még el. Ma este 7 órakor kerül sor az Országos Filharmónia harmadik, felnőttek számára, szervezett bérleti hangversenyére Salgótarjánban a József Attila Megyei Művelődési Központban. A Beethoven- hangverseny szólistája ezúttal külföldi, szovjet hegedűművész lesz Jean Ten-Mergerjan személyében. Jean Ten-Mergerjan 1936-ban született a ■franciaországi - Marseillesben, orosz származású zenész családból. Korán felismerték rendkívüli zenei tehetségét, alig hároméves tanulás után.' tízéves korában _ önálló koncertet adott szülővárosában. A Mergerjan család 1947ben visszatért a Szovjetunióba, ahol az ifjú művész a jereváni Csajkovszkij zeneiskolában folytatta tanulmányait. Nemsokára az örmény Szovjet Köztársaságban kezdett hangversenyezni, majd a jereváni konzervatóriumban Dombajev professzor irányításával tanult tovább. 1956-ban a prágai nemzetközi versenyen II. díjat 1958- ban Jerevánban, az Örmény Szovjet Köztársaság versenyén I. díjat nyert, ugyanebben az évben Moszkvában a nemzetközi Csajkovszkij- versenyen a Csajkovszkij: Hegedűverseny legszebb előadásáért nyert diplomát. Ettől kezdve a nemrég elhunyt David Ojsztrah mesteriskolájába került, ahol 1960-ban fejezte be tanulmányait. * Különleges zenei adottságai kitűnő technikája, művészi érzéke,' rendkívül nagy reU pertoárja hazájának, a SzovJ jetuniónak egyik legtöbbel foglalkoztatott és népszerűségnek örvendő művészévé tette, aki — még tanul óéveiben — hazánkban is sikerrel vendégszerepei t. A hangversenyen a salgó-t tarjáni városi szimfonikus zenekar előadásában Corio- lán-nyitány, a hegedűverseny és a IV. szimfónia kerül előadásra. Mai tévéajánlatunk 20,00: Szombat este A március 8-i szombat esti összeállítás a nőnap jegyében indul. Brachfeld Siegfried sajátos humorú köszöntőjével. A következő műsor az operettpódium. Szereplői az 1974- es nemzetközi énekversenyek díjnyertes — olykor több díjat is nyert — fiatal művészei. S amit hallunk — Plan- quette-nek és Oífenbach-nak, az operett klasszikusainak mesterművei: A cornevellei harangok és a Rip van Winkle. illetve az Orpheus az alvilágban, a 66-os szám. a Fortunio dala, a Varázshegedű, a Kakadu és az Eljegyzés lámpafénynél közismert dalai. Kaunitz Ervin ehhez a műsorhoz olyan fém-pódiumot tervezett, s fölé olyan csillárokat rakott, amelyek ha egy énekes Ihletett dala életet lehel beléjük, mindig mássá lesznek. Magas gzirtfo’l lesz a pódium Miller Lajta lába alatt. Virágoskert, ha Ötvös Csilla szalad át rajtaj Csengery Adrienne-nel szinte együtt énekelnek a csillárok; a cornevillei harangok fénv- hangjátékaként. G B. Shaw} Falusi udvarlás című, ritkán játszott egyfelvonásosa a nagy drámaíró örök probléu májára, a férfi—nő viszonyra írt egyik változat. — Egyszóval te az oroszok- is, meg olyan szép, hogy kü- kal jöttél? — kíváncsiskodott lönbet festeni sem lehetne. A az öregasszony. — Ezt a tesz- kócos, szőke haja meg az a tát!... Lányok! Gyertek fiatal, rózsálló arca, meg a csak!..'! lilás hálóinge is nagyon szép S úgy elkezdett panaszkod- a valóságban még nem is ni, mint egy felnőttnek. Hogy igen látott ilyen szép lányt. Marit még karácsony előtt Csak képen esetleg. Meg fii" elvitte egy zászlós, és hogy a men, egyszer. Onnan jutott front miatt mind szétszéled- eszébe a film, hogy az a nő tek a lányok. Csak most kéz- is hálóingben volt. denek visszakéredzkedni me- „Biztosan a vénasszony gint, mert nagy úr a has. valakije — gom alta. — Az Ezeket már úgy mondta, unokája lehet... Hozzám ké- Inkább a lányoknak címezve pest nagylány; több ez már — értsenek belőle —. mint ne- 'tizenhat évesnél is. Több ’bizony* isten”. 1 — Szűzfiú!..; Végre egy 'szűzfiú... ■ Likőrrel kínálták, és mindenféle butaságot kérdezgettek tőle. De neki eszébe jutott, hogy kém is lehet közki. Hosszú, nagyrózsás leber nyeg volt a lányokon, amilyen Magda nénjén. Nem merte őket megnézni nagyon: Kevésből látta, hogy egyltük sem az a szép nő. Pedig lük, — hallani olyat, hogyan NÓGRÁD - 1975. március 6,, szombat •kémkednek az ellenségnek az ilyen kaszirnők, — és csak ■kurtÚn váiaszolgatott: — Aztán csinos fiú az a Grisa? — kérdezte a szép lány; a hálóinges. — Milyen rangja van?... — Tudsz te oroszul?_ — ■kérdezte a vénasszony, a főnökük, — Hogy mondják a szalonnát oroszul? : — Száló. — Szalo...? Nézd már, mint a magyar. Megjött közben a többiek kérdezhetnékje is. ) — A vajét hogy mondják? .' — A sót! A sót!... } — A csokoládét?... — Nyughassatok már! — intette le őket az öregasz- szony, mert még csak a szalonnánál tartott az írással. — ■Egyszóval a száló, az szalonna? — Engem nem a szalonna érdekel — csipogott a szőke. Azt hogy mondják oroszul: ■adjál nekem kolbászt... ' Mindnyájan vihogtak, még az öregasszony is; hályogos szeméből levedzett a könny. ■ Nem tudott azért nekik minden szót megmondani, ilyeneket, hogy: szórakozzunk meg aranygyűrű, meg bunda. Mert azután ilyeneket is kérdeztek. Felírt minden szót az öregasszony a regény tiszta lapjára, és elsorolta azt is, miket tudnak már, mintegy ellenőrizve: helyesen ejti-e a szót. Barisnya jeszt. tavaris, daszvidánya, szahár, tabák, szpicski, daváj. — Ó, ki tudja ezt mind megtanulni, az embernek a nyelve beletörik, — mondta ■az öregeeske nő. — Dumálhattok, amit akartok, a sárga ■irigység beszél belőletek. ■Marinak volt a legtöbb esze. Ezen megint összevesztek. ■Mivel jobb az Marinak, hogyha Németországban érik utol. — Más káposzta az, — szúrta közbe az öregasszony. Mari se vágott volna neki egyedül az útnak.., De akármerre is csavarog azóta, biztos, hogy honvédségi kocsi hurcolja őt, meg a cókmókját is. Mindig volt egy-ket tisztje, futóvendégbe ő nemigen kapaszkodott. Válogatós lány volt, de hát könnyű annak, akinek van miben válogatni. Majd lejjebb adja ő is. — És én talán nem válogatnék? — fintorgott a kis szőke. — Én nem szerezhettem volna egy-két tisztet?... •Majd hülye vagyok! Mikor tízet is szerezhettem... Csak egymás közt beszélték ezeket nemigen törődtek vele. És ő sem annyira a beszédet figyelte, hanem azt. hogy a legfiatalabbnak, a kis szőkének. milyen szép csipkés lila hálóinige van. biztosan selyem. Egyik nénjének sincs ilyen szép csipkés hálóinge. Már azoknak, akik otthon maradtak. Marinak biztosan van. Hiába, ez a lány; volt köztük! a legszebb. Formája is a legszebb. Jól kiadta a vékony hálóing az alakját. Azon vette észre magát, hogy mindnyájan rajta nevetnek. Nem mert azután oda" nézni. — Hát, ha biztos volnék benne — mondta megemelt hangon az öregasszony —J hogy azok a ... Grisáék tudják, mi a tisztesség, hogy nekünk is élni kell... Altkor azii mondanám, el jöhetnek egy ki-! csat szórakozni. Igaz-e Iái nyok? Az a baj. hogy nem tudu nak azok magyarul — mond? ta o. Mire kitört a nagy kacagás; még az öregasszony is úgy fuldoklóit, megint könnybe lábadt az a hályogos 6eieme. — Tudunk mi oroszul! — Perfekt! — aifckamtotit M hálóinges lány. Csábi néni. az öregasszony; amikor kikísérte. még a kapuban is azzal búcsúzott: — Szegény kislányok, sokat unatkoznak... De nehogy azt képzeld, ezek rendes lányok!. 1 Szívesen megmondhatod a Grisának is... — felemelte az ujját — de csak azzal, aki, tudja, mi a tisztesség!. (Folytatjuk)
