Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-08 / 57. szám
; - VA /<,\s 17 — <v&/ Világ proletárjai, egyesüljelek! NOGRAD AI MSÍMv-NOGKÍÖ WtGVfl BIZOl Tf ÁGA ÉS A MEGYE! lANACS i.AE'JA XXXI. ÉVF. 57, SZÁM ÄRA; 1 FORINT 1975, MÁRCIUS 8., SZOMBAT ÉLET HADSEREGE Méltányos és jogos, hogy a tavaszi ünnepek sorában az övék az első. Most az édesanyákat, az asszonyokat és a lányokat kösizöntjük. A nőnap után következik az anj'ák napja, majd májusban a sort a harmadik: a gyermeknap zárja. A család és az élét szakadatlan láncolatának csodálatos anyagiból gyúrt láncszemei ők: a nők, az édesanyák. Egyenként parányi pánitok, de összesen jóval több mint egymiillLiárd nő ól a földlön. ók együtt a legnagyszerűbb hadsereg, az élet hadserege. Mert akik a szivük alatt hordozzák, öröm és keserves könnyek között szülik a gyereket, azok értékelik és szeretik az életet. A nőik legtermészetesebb hivatása, hogy új életet adjanak. Es akik életet adnak, azok féltik és óvják az életet, ezért óik a béke, az élet hadseregét alkotják. Kedves hagyomány, hogy a tavasz érkezése előtt a nőket köszöntjüik, de az idei esztendő a, nők nemzetközi éve is. A magyar nőmoagalorn a napokban 30. évfordulóját ünnepelte, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének megalakulására emlékezünk, ma minden üzemiben, hivatalban és intézménynél a nőnapot ünnepink. Évezredek óta a férfiak alapozzák a házakat, de az igazi otthont csak az anyák tudják megteremteni és csak ők tudják megőrizni. A történelem során a nők soha annyi felelősséget és munkát nem vállaltak magukra mint napjainkban. Nem szükséges adatokat és tényeket sorolni annak bizonyítására, hogy korunk asszonyai nemcsak a családi tűzhelyeit őrzik, hanem egyre jobban kiveszik részüket a termelőmunkából, a politikai, a társadalmi, a tudományos és kulturális feladatok megoldásából. Éppen ezért nem divat és nem férfifcegy, hanem társadalmi igazságosság, hogy a nők teljes társadalmi egyenjogúságát meerailősítsiuk. X mai ünnepen szabad legyen arra is emlékezni, hogy « Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a kommunistáik kezdeményezésére alakult meg. Pártunk azt a óéit tűzte ki, hogy a dolgozó nők minden rétegét mozgósítsuk a nők társadalmi, gazdasági egyenjogúságának- kivívásáért. Ne- gyediszázadidal később, 1970. februárjában az MSZMP újra állást foglalt és határozatot hozott a nőkérdésben. A határozat miegáliiapítjia, hogy a nők .lehetőségei napjainkban. tööbé-fcevésbé azonosak a férfiakéval, de arra is fi- gyefllmeztef a párthatározat, hogy amíg a nők egyenjogúsága. közjogi és pala bikái értelemben biztosí tott, addig érvényesülésüket szemléleti problémák, gazdásági lehetőségiek korlátozzák. Tudatosan számolni kell a nők kettős elfoglaltságával. régebbi és újabb keletű problémáikkal, a nőkkél szemben még mindig meglévő előítéletekkel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy hazánkban ma a nők 73 százaléka dolgozik. Említsünk megyei példákat? Naigyibátonyiban a FŰTÖBER az egyik legfiatalabb vasasüzem. Ott 220 nő dolgozik a létszám 25 százaléka. Az építőipar sem kimondottan női szakma. Mégis, az állami építőiparban 409 nő dolgozik. Salgótarjánban az elmúlt négy évben 40,6 százalékról 66 százalékra nőtt. a dolgozó nők aránya. Mi tette ezt lehetővé? Az iparszerkezet átalakítása. Megyénk ipara korábban egyoldalúan fejlődött, a bányáikban, a kohászatban, az üveggyárak melegüzemeilben nem sok munkaalkalom akadt a nőiknek. Ma már a könnyűipar foglalkoztatja megyénk munkásságának 20,2 százalékát. Több olyan megyei üzemet sorolhatnánk, ahol egyre több nőt alkalmaznak . A pártban, a tanácsokban, a tömegszervezetekben is egyre több nő kap tisztséget. De a városi, a járási és megyei pártértekealeteken azt is szóvá tették, hogy a nőik még mindig nem kapnak létszámúknak és végzett munkájuknak megfelelő beosztást és bért. Ez igaz. De a nők egyenjogúságinak megvalósítása megyénkben is tudatosan, irányított társadalmi üggyé válik. A nők munkáját ma jobban becsülik, jobban elismerik, mint régebben. Tehát a kedvező folytamat felgyorsult. A páirtszervek és -szervezetek egyre eredményesebben segítik, ellenőrzik a nőkről szőlő határozat végrehajtását. A nők boldogulásának legnagyobb gátija az a körülmény, hogy a jelentős fejlődés ellenére sem sikerült még a megfelelő szintre emelni a nők általános és szakmai műveltségét. Az iparban, a me. zogaadlasägbap dolgozó lányok és asszonyok között kevés a szalkkéipe®tt munkás. X mi táirsadaílmi rendezőiünkben alapvető törvény, hogy mindenki munkája szerint részesüljön a javakból. Adjuk meg a nőknek mindazt, ami munkájuk és helytállásuk szerint őket megilleti. Az anyagi juttatásnak pénzügyi korlátái vannak. A nők bérét, a szülési segélyt, a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékot nem lehet annyira emelni mint sokan szeretnék. De a nők talán nem is ezt hiányolják leginkább. Nincs korlátja a figjss.l- mességnek, a nőiknek kijáró tiszteletnek. Ne csak nőnapkor, liánom máskor is adjunk nekik szép szót és virágot. Adjunk a virághoz valami maradandót, emberit. Adjunk szeretőiből és figyelmességből többet az eddiginél. Amikor lehet, a munkahelyien. adjunk egy kis pihenőt és ha elvégezték a munkát, szíves, szóval köszönjük meg. A férjek otthon segítsenek többet, legyenek gyengédeb- bek és figyelmesebbek. A nőnapi beszédekben nincs szükség nagy szavakra és erős fogadalmakra. A nők talán hisznek ebben, vagy úgy tesznek, mintha hinnének. De mi, férfiak, őszintén nézzünk a szemükbe és vegyük észre, hogy a nők főleg emberséget várnak tőlünk. Emberséget a főnöktől és a férjtől is. Ha ezt megkapják, akkor boldogok és az ő boldogságuk megsokszorozódik, bennünk, a családiban és a táraadalombam. Szovjet újságírók Salgótarjánban Tegnap Salgótarjánba látogatott a moszkvai Pravda rovatvezetője. Úja Satu- novszkij, és a Pravda magyarországi tudósítója Vladimír Geraszimov. A megyei pártbizottságon Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára ég dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta őket. majd tájékoztatást adtak a megye helyzetéről. Ezután kíséretükben ellátogattak a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe, ahol Antal Gyula, a gyár vezérigazgatója tájékoztatta őket a gyár életéről, gyártmánystruktúrájáról, az .eddig elért eredményekről és a jövő távlatairól. Később a szalagedzőben felkeresték a Komauov brigád tagjait. Ez a kollektíva rendszeres kapcsolatot tart a hős űrhajós özvegyével. Itt Hegyes Ferenc üzemvezető köszöntötte az újságírókat, akik elbeszélgettek a brigád tagjaival. Befejezésül egy igen értékes és kedves ajándékot; a Pravda első számát nyújtották át a, kollektívának, amely 1912 áprilisában .jelent meg. Gyárlátogatás után városnézésre került sor. Ennek során megtekintették az Arany János utcai építkezést, a József Attila Művelődési Központot és a Kemerovo lakótelepet. Felkeresték Cinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművészt is. Mihail Lesz?csliü elutazott hazánkból Pénteken elutazott Budapestről Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet tagozata elnökének vezetésével hazánkban járt delegáció, amely ^ bizottság 15. ülésszakán vett részt. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter.' dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Köszöntőre Kulcsár József felvétel* Egyre több nő tevékenykedik a közéletben Nőnapi ünnepség Salgótarjánban A nők nemzetközi éve, és a 65. nemzetközi nőnap méltó m sgü n n ep lésének j egyében pénteken nőnapi ünnepséget rendeztek Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógirád megyei Tanácsa székházában. Az ünnepségen a megye minden részéből 220 olyan leány és asszony vett részt, akik a pártban, a tanácsiban, a szakszervezetben, a KISZ-ben és a nepfranímozgalomban aktívan tevékenykedik. A megnyitót Vadkerti Lóránt, az SZMT titkára tartotta. azt követően, hogy a salgótarjáni Bányászkórus színvonalas műsort adott. A megnyitó után ünnepi köszöntőt mondott Koffer István a Nóg- rád megyei Tanács elnöke. Bevezetőként a szocialista építésben elért eredményeink jelentőségét méltatta. Foglalkozott az ötéves terv teljesítésének kilátásaival. a ,-rOTgrésszusi előkészületekkel. A továbbiakban arról szólott, hogy a felszabadulás, és különösen az 1970-es nőpolitikái párthatározat óta milyen eredményeket értünk el az egyenjogúság további szélesítése területén. Politikai és közjogi téren az egyenjogúság biztosított, a határozat és kormányrendelet végirehaj tá- sa hazánkban társadalmi ügy- gyé vált. Gondokat elsősorban a szemléletben, és az anyagi feltételek megteremtésében lehetett tapasztalni. Ezután Koffer István köszöntőjét így folytatta: — Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a nők — a társadalom igényeinek megfelelően — helytállnak a munkában, a’közéletben, a vezetésben. A nők munkáját ma jobban elismerik és megbecsülik, mint bármikor. Társadalmi szerepük fontosságát foglalkoztatottságuk növekedése is mutatja. Az utóbbi három évAz ünnepség résztvevőinek egy csoportja ben az ipartelepítés — külö4 nősen a könnyűipar fejlődés® — eredményeként megyénk-* ben jelentésein, 40-ről 66 százalékra növekedett a dolgozó nők aránya. Elérjük, hogy jelenleg a termelésben részt vej vő aktív dolgozók 42 százalék ka nő. Vannak olyan szakte- rületek, ahol a szakma elnőiesedéséről beszélünk: ilyen a textilipar, a kereskedelem, a művelődés, az egészségügy; ahol a dolgozók 60—80 száza" léka a nők közül kerül ki. Ki sajátos problémák elé állítja az üzemek, intézmények vezej tőit, Az ipari területen, ki kel« lett dolgozni a háztartásból; faluból munkába járó asszonyok intenzívebb szakképző4 sét. A textilipari üzemek fejlesztése során munka mellett képezik a dolgozó nőiket. A kereskedelemben a nagyobb közvélemények Is igénylik a nők továbbképzését. A továbbiakban a nők munka k ü r ülmén y ei n ek helyzetével, és bérezésükkel foglalkozott a megyei tanács elnökei örvendetes, hogy a 1970-es párthatározat óta növekedett a nők közéleti szerepe. Mindez elsősorban a választott testületek összetételében, különféle társadalmi megbízatásokban nyilvánul meg. A tanácsi testületekben manapság 30 százalék; a nők részvételi aránya. A tömegszerveaetekben — főleg a szakszervezetben — az arány még tíz-tizenöt százalékkal magasabb. Kü'iri nősen kiemelkedő eredmén v; hogy a párta-lapszervezetelfl legutóbbi választásain a veze- tőségekbe, a különböző pa-t- bizottsiá gokba minden szinten nagyobb arányban választottak nőket.' Ezekben a politikai testületekben lehetőség nyfúk számukra a közéletbe való intenzív bekapcsolódásra, a tanulásra, hasznos vezetési tapasztalatok szerzésére. A párt, KISZ- és szakszervezetek ösztönzésére a nők már ma :s Vüívabban érdeklődnek a űzéleti munka iránt mint fél évtizeddel ezelőtt. (Folytatás a 2. oldalon) i
