Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

; - VA /<,\s 17 — <v&/ Világ proletárjai, egyesüljelek! NOGRAD AI MSÍMv-NOGKÍÖ WtGVfl BIZOl Tf ÁGA ÉS A MEGYE! lANACS i.AE'JA XXXI. ÉVF. 57, SZÁM ÄRA; 1 FORINT 1975, MÁRCIUS 8., SZOMBAT ÉLET HADSEREGE Méltányos és jogos, hogy a tavaszi ünnepek sorában az övék az első. Most az édesanyákat, az asszonyokat és a lányokat kösizöntjük. A nőnap után következik az anj'ák napja, majd májusban a sort a harmadik: a gyermeknap zárja. A család és az élét szakadatlan láncolatának csodá­latos anyagiból gyúrt láncszemei ők: a nők, az édesanyák. Egyenként parányi pánitok, de összesen jóval több mint egymiillLiárd nő ól a földlön. ók együtt a legnagyszerűbb hadsereg, az élet hadse­rege. Mert akik a szivük alatt hordozzák, öröm és ke­serves könnyek között szülik a gyereket, azok értékelik és szeretik az életet. A nőik legtermészetesebb hivatása, hogy új életet adjanak. Es akik életet adnak, azok féltik és óvják az életet, ezért óik a béke, az élet hadseregét al­kotják. Kedves hagyomány, hogy a tavasz érkezése előtt a nőket köszöntjüik, de az idei esztendő a, nők nemzetközi éve is. A magyar nőmoagalorn a napokban 30. évforduló­ját ünnepelte, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségé­nek megalakulására emlékezünk, ma minden üzemiben, hivatalban és intézménynél a nőnapot ünnepink. Évezredek óta a férfiak alapozzák a házakat, de az igazi otthont csak az anyák tudják megteremteni és csak ők tudják megőrizni. A történelem során a nők soha annyi felelősséget és munkát nem vállaltak magukra mint nap­jainkban. Nem szükséges adatokat és tényeket sorolni annak bizonyítására, hogy korunk asszonyai nemcsak a családi tűzhelyeit őrzik, hanem egyre jobban kiveszik ré­szüket a termelőmunkából, a politikai, a társadalmi, a tudományos és kulturális feladatok megoldásából. Éppen ezért nem divat és nem férfifcegy, hanem társadalmi igazságosság, hogy a nők teljes társadalmi egyenjogúságát meerailősítsiuk. X mai ünnepen szabad legyen arra is emlékezni, hogy « Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a kommunistáik kezdeményezésére alakult meg. Pártunk azt a óéit tűzte ki, hogy a dolgozó nők minden rétegét mozgósítsuk a nők társadalmi, gazdasági egyenjogúságának- kivívásáért. Ne- gyediszázadidal később, 1970. februárjában az MSZMP új­ra állást foglalt és határozatot hozott a nőkérdésben. A határozat miegáliiapítjia, hogy a nők .lehetőségei napjaink­ban. tööbé-fcevésbé azonosak a férfiakéval, de arra is fi- gyefllmeztef a párthatározat, hogy amíg a nők egyenjogú­sága. közjogi és pala bikái értelemben biztosí tott, addig ér­vényesülésüket szemléleti problémák, gazdásági lehetősé­giek korlátozzák. Tudatosan számolni kell a nők kettős el­foglaltságával. régebbi és újabb keletű problémáikkal, a nőkkél szemben még mindig meglévő előítéletekkel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy hazánkban ma a nők 73 százaléka dolgozik. Említ­sünk megyei példákat? Naigyibátonyiban a FŰTÖBER az egyik legfiatalabb vasasüzem. Ott 220 nő dolgozik a lét­szám 25 százaléka. Az építőipar sem kimondottan női szakma. Mégis, az állami építőiparban 409 nő dolgozik. Salgótarjánban az elmúlt négy évben 40,6 százalékról 66 százalékra nőtt. a dolgozó nők aránya. Mi tette ezt lehe­tővé? Az iparszerkezet átalakítása. Megyénk ipara ko­rábban egyoldalúan fejlődött, a bányáikban, a kohászat­ban, az üveggyárak melegüzemeilben nem sok munkaal­kalom akadt a nőiknek. Ma már a könnyűipar foglalkoz­tatja megyénk munkásságának 20,2 százalékát. Több olyan megyei üzemet sorolhatnánk, ahol egyre több nőt alkalmaznak . A pártban, a tanácsokban, a tömegszervezetekben is egyre több nő kap tisztséget. De a városi, a járási és me­gyei pártértekealeteken azt is szóvá tették, hogy a nőik még mindig nem kapnak létszámúknak és végzett mun­kájuknak megfelelő beosztást és bért. Ez igaz. De a nők egyenjogúságinak megvalósítása megyénkben is tudatosan, irányított társadalmi üggyé válik. A nők munkáját ma jobban becsülik, jobban elismerik, mint régebben. Tehát a kedvező folytamat felgyorsult. A páirtszervek és -szer­vezetek egyre eredményesebben segítik, ellenőrzik a nők­ről szőlő határozat végrehajtását. A nők boldogulásának legnagyobb gátija az a körülmény, hogy a jelentős fejlődés ellenére sem sikerült még a megfelelő szintre emelni a nők általános és szakmai műveltségét. Az iparban, a me. zogaadlasägbap dolgozó lányok és asszonyok között kevés a szalkkéipe®tt munkás. X mi táirsadaílmi rendezőiünkben alapvető törvény, hogy mindenki munkája szerint részesüljön a javakból. Adjuk meg a nőknek mindazt, ami munkájuk és helytál­lásuk szerint őket megilleti. Az anyagi juttatásnak pénz­ügyi korlátái vannak. A nők bérét, a szülési segélyt, a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékot nem lehet annyira emelni mint sokan szeretnék. De a nők talán nem is ezt hiányolják leginkább. Nincs korlátja a figjss.l- mességnek, a nőiknek kijáró tiszteletnek. Ne csak nőnap­kor, liánom máskor is adjunk nekik szép szót és virágot. Adjunk a virághoz valami maradandót, emberit. Ad­junk szeretőiből és figyelmességből többet az eddiginél. Amikor lehet, a munkahelyien. adjunk egy kis pihenőt és ha elvégezték a munkát, szíves, szóval köszönjük meg. A férjek otthon segítsenek többet, legyenek gyengédeb- bek és figyelmesebbek. A nőnapi beszédekben nincs szükség nagy szavakra és erős fogadalmakra. A nők talán hisznek ebben, vagy úgy tesznek, mintha hinnének. De mi, férfiak, őszintén nézzünk a szemükbe és vegyük észre, hogy a nők főleg emberséget várnak tőlünk. Emberséget a főnöktől és a férjtől is. Ha ezt megkapják, akkor boldo­gok és az ő boldogságuk megsokszorozódik, bennünk, a családiban és a táraadalombam. Szovjet újságírók Salgótarjánban Tegnap Salgótarjánba láto­gatott a moszkvai Pravda rovatvezetője. Úja Satu- novszkij, és a Pravda ma­gyarországi tudósítója Vladi­mír Geraszimov. A megyei pártbizottságon Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára ég dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra fogadta őket. majd tájé­koztatást adtak a megye helyzetéről. Ezután kíséretük­ben ellátogattak a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekbe, ahol Antal Gyula, a gyár ve­zérigazgatója tájékoztatta őket a gyár életéről, gyárt­mánystruktúrájáról, az .ed­dig elért eredményekről és a jövő távlatairól. Később a szalagedzőben felkeresték a Komauov brigád tagjait. Ez a kollektíva rendszeres kap­csolatot tart a hős űrhajós özvegyével. Itt Hegyes Fe­renc üzemvezető köszöntötte az újságírókat, akik elbeszél­gettek a brigád tagjaival. Be­fejezésül egy igen értékes és kedves ajándékot; a Pravda első számát nyújtották át a, kollektívának, amely 1912 áp­rilisában .jelent meg. Gyárlátogatás után város­nézésre került sor. Ennek során megtekintették az Arany János utcai építkezést, a József Attila Művelődési Központot és a Kemerovo lakó­telepet. Felkeresték Cinke Ferenc Munkácsy-díjas gra­fikusművészt is. Mihail Lesz?csliü elutazott hazánkból Pénteken elutazott Buda­pestről Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökhelyettesének, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság szovjet tagozata el­nökének vezetésével hazánk­ban járt delegáció, amely ^ bizottság 15. ülésszakán vett részt. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter.' dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Szita János, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok titkárságának vezetője. Ott volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Köszöntőre Kulcsár József felvétel* Egyre több nő tevékenykedik a közéletben Nőnapi ünnepség Salgótarjánban A nők nemzetközi éve, és a 65. nemzetközi nőnap méltó m sgü n n ep lésének j egyében pénteken nőnapi ünnepséget rendeztek Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógirád me­gyei Tanácsa székházában. Az ünnepségen a megye minden részéből 220 olyan leány és asszony vett részt, akik a pártban, a tanácsiban, a szak­szervezetben, a KISZ-ben és a nepfranímozgalomban aktí­van tevékenykedik. A megnyitót Vadkerti Ló­ránt, az SZMT titkára tartot­ta. azt követően, hogy a salgó­tarjáni Bányászkórus színvo­nalas műsort adott. A meg­nyitó után ünnepi köszöntőt mondott Koffer István a Nóg- rád megyei Tanács elnöke. Bevezetőként a szocialista építésben elért eredményeink jelentőségét méltatta. Foglal­kozott az ötéves terv teljesí­tésének kilátásaival. a ,-rOTgrésszusi előkészületekkel. A továbbiakban arról szólott, hogy a felszabadulás, és kü­lönösen az 1970-es nőpolitikái párthatározat óta milyen eredményeket értünk el az egyenjogúság további szélesí­tése területén. Politikai és közjogi téren az egyenjogú­ság biztosított, a határozat és kormányrendelet végirehaj tá- sa hazánkban társadalmi ügy- gyé vált. Gondokat elsősorban a szemléletben, és az anyagi feltételek megteremtésében lehetett tapasztalni. Ezután Koffer István köszöntőjét így folytatta: — Számos tapasztalat bizo­nyítja, hogy a nők — a tár­sadalom igényeinek megfelelő­en — helytállnak a munká­ban, a’közéletben, a vezetés­ben. A nők munkáját ma job­ban elismerik és megbecsülik, mint bármikor. Társadalmi szerepük fontosságát foglal­koztatottságuk növekedése is mutatja. Az utóbbi három év­Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja ben az ipartelepítés — külö4 nősen a könnyűipar fejlődés® — eredményeként megyénk-* ben jelentésein, 40-ről 66 szá­zalékra növekedett a dolgozó nők aránya. Elérjük, hogy je­lenleg a termelésben részt vej vő aktív dolgozók 42 százalék ka nő. Vannak olyan szakte- rületek, ahol a szakma elnői­esedéséről beszélünk: ilyen a textilipar, a kereskedelem, a művelődés, az egészségügy; ahol a dolgozók 60—80 száza" léka a nők közül kerül ki. Ki sajátos problémák elé állítja az üzemek, intézmények vezej tőit, Az ipari területen, ki kel« lett dolgozni a háztartásból; faluból munkába járó asszo­nyok intenzívebb szakképző4 sét. A textilipari üzemek fej­lesztése során munka mellett képezik a dolgozó nőiket. A kereskedelemben a nagyobb közvélemények Is igénylik a nők továbbképzését. A továbbiakban a nők mun­ka k ü r ülmén y ei n ek helyzeté­vel, és bérezésükkel foglalko­zott a megyei tanács elnökei örvendetes, hogy a 1970-es párthatározat óta növekedett a nők közéleti szerepe. Mind­ez elsősorban a választott tes­tületek összetételében, külön­féle társadalmi megbízatások­ban nyilvánul meg. A tanácsi testületekben manapság 30 százalék; a nők részvételi ará­nya. A tömegszerveaetekben — főleg a szakszervezetben — az arány még tíz-tizenöt százalékkal magasabb. Kü'iri nősen kiemelkedő eredmén v; hogy a párta-lapszervezetelfl legutóbbi választásain a veze- tőségekbe, a különböző pa-t- bizottsiá gokba minden szinten nagyobb arányban választot­tak nőket.' Ezekben a politikai testületekben lehetőség nyfúk számukra a közéletbe való in­tenzív bekapcsolódásra, a ta­nulásra, hasznos vezetési ta­pasztalatok szerzésére. A párt, KISZ- és szakszervezetek ösz­tönzésére a nők már ma :s Vüívabban érdeklődnek a űzéleti munka iránt mint fél évtizeddel ezelőtt. (Folytatás a 2. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents