Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

Jogéi fidvráűeli NŐNAPI MONOLÓG AZ EMANCIPÁCIÓRÓL ÉN KÉREM, ama, néhány férfi közé tartozom, akik va­lóban tisztelik a nőiket, és például éppen ezért nem se­gítek feladni a kabátjukat, valamint sziststemabiikusan kerülöm azokat a gáláns ma­gatartási formákat, amelyek a tetszetős politika arzenáljába tartoznak. Tudom, hogy buta dolog az embernek folyton önmagáról magyarázni, külö­nösen pedig akkor, ha önma­gából kivételesen nem akar abszolút hülyét csinálni, de ez a vallomás annyira a szí­vemből jön, hogy egyszerűen nem tudom kihagyni. Drága hölgyeim, biztos va­gyok benne, hogy sejtelmük sincs róla, mennyire nem tud­ják értékelni önöket férfik» - röikben. Ezt persze sokkal pregnánsabban kellene kife­jeznem, de kezdetnek talán elegendő lesz ez a megfogal­mazás is. Az önök testi for­mációi ellen — elhanyagolha­tó kivételekkel — nincsenek kifogásaim, de azért kérem, ne ringassák magukat hiú ábrándokba. Támadásaikat á férfiak főleg a szellemi szfé­rára irányozzák. Megdöbben­nének, hölgyeim, ha hallanák, milyen tiszteletlenül viseltetik az önök intellektusa iránt a szeretett férfiú. Mit sem vál­toztat ezen, hogy röviddel ez­előtt még az önök lába előtt térdepelt a porban. zavaros vallomást hebegve. Hallaniuk kellene azt a farizeust, ho­I gyan ripakodik rám, amikor rettenlhetetlenül véídem a nők szempontjait! Hallaniuk kellene azt a lump frátert, milyen büszkén kürtöli szét mindenfelé, hogy a nők agy­veleje mennyivel könnyebb, mint a férfi alte! Ilyen és eh­hez hasonló szamárságokat grammszázadrésznyi pontos­sággal megjegyez magának, és nem hajlandó tárgyilagosan figyelembe venni, hogy a nők agyvelejét férfiak mérték le. Mit lehet' ezek után várni et­től a méréstől?! Hogy őszinte legyek, erre az ellenérvre a férfiak több­nyire rá se hederítenek. E megállapítás címkéje egysze­rűen lemoshatablan. Meglehet, hölgyeim, most azt gondolják, hogy különbö­ző okoikból kifolyólag túlzók és rágalmazok, de emlékez­zenek csak vissza, hogy tu­lajdonképpen mit csodálnak önökön a férfiak? Eleinte a szemüket, haj ukat, ajkukat, később a különböző gömbölyű vonalaikat és az ördög vagy isten tudja, mit még, ám szel­lemi kvalitásaik értékelését egészen biztosan nem fogják megtalálni a leltárban. Vagy­is: a férfiak önöket sohasem szeretik például azért a képes­ségükért, hogy precízen meg tudják határozni a béta-szög goniometriai funkcióját, sőt éppen ellenkezőleg: kedvelt ".elypegésükkel inkább a gyer­mekek szintjére szállítják le önöket, amikor bogárkának, kiscLcának, egiérltenek stb. becézik; áthatva felsőbbren­dűségük tudatától úgy gondol­lak, hogy ez az a színvonal, amelyen önök a legjobban ér­zik magukat. Ám leegyszerű­síteni sem lenne helyes a dolgot. Vannak tények, ame­lyek azt bizonyítják, hogy a férfiak , bármilyen áldozatra képesek önökért. De kérdem én: Mire nem képesek akkor a kaktuszaikért vagy a borz­ebei kiért?! Bármennyire is kedvezőtlen azonban a helyzet, mégse es­senek áldozatul a csüggedés- nek, drága hölgyeim. VAGYUNK a világon még IMi van a púit mosott? néhányan igazi férfiak, akik képesek vagyunk arra, hogy a nőben teljes értékű embert lássunk. Ne várjanak tőlünk semmiféle parádét, ha széket kell kínálni, kabátot felsegí­teni, vagy a helyet kell átad­ni a közlekedési eszközökön. Mire is lenne jó mindez?! Mi az önök old,alán állunk, és egyöntetűek, a nők további emancipációja mellett szava- zunk. Önökben kiművelt em­berfőket, válogatott erőket, szóval egyenértékű munka­társakat látunk, akikkel vita nélkül, békésen meg tudunk osztozni a csákányokon és la­pátokon. Csehből fordította: Zahemszky László Irányelvek az ifjúságpolitika feladataira Az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkársága — egyetértésben a Minisztertanács taoácsi hivatalával — közzétette irányelveit a fővárosi, illetve a megyei tanácsok vb-titkár- ságának ifjúságpolitikai fel­adataira. A teendők közé sorolták egyebek között az ifjúsági törvény, valamint a végre­hajtására kiadott jogszabályok területi érvényesítésének szervezését és ellenőrzését, a főváros, illegve a megyék területén a tanácsi feladat­körbe tartozó ifjúságpolitikai munka összehangolását, elle­nőrzését, s az ezzel kapcsola­tos igazgatási, hatósági teen­dő ellátását. A megyei tanács vb-titkár- ságának ifjúságpolitikai teen­dőit a titkársághoz tartozó megyei, tanácsi Ifjúsági tit­kár látja el. Az Állami Ifjú­sági Bizottság az ifjúsági titkár munkakörének megál­lapításához ajánlást dolgozott ki, summázva az új tisztség­hez tartozó legfontosabb fel­adatokat. A titkár teendője egyebek között a megyei di­ákszociális bizottság működé­sének segítése, a fizikai dol­gozók gyermekei továbbtanu­lásának támogatása, s figye­lemmel kell kísérnie a taná­csi szerveknek, a vállalatok' nak és intézményeknek a fi­atalok pályaválasztásával, el. helyezkedésével kapcsolatos tevékenységét. Számos' feladat van a fia­talok pályakezdésével, család; alapításával és szociális hely­zetük javításával kapcsolat­ban is: figyelemmel kíséri a pályakezdő fiatalok beillesz­kedését, a helyi tanácsoknak a fiatal házasok lakáshoz juttatását 6egítő intézkedéseit, az ifjúsági lakásszövetkezetek működését, s megkülönbözte- h rrtt figyelmet fordít a gyér mekgondozási szabadságról és a katonai szolgálatból vissza­térő fiatalok érdekeit védő paragrafusok betartására, munkásszállásokon élő, és a bejáró fiatalok helyzetének javítására. A munkaköri le­írásban helyet kaptak az ál­lampolgári neveléssel és a fiatalok társadalmi munká­jával kapcsolatos feladatok, az ifjúsági parlamentek szer­vezését érintő teendők is. Az ifjúsági titkár segíti a tanács művelődésügyi feladatokat el­látó szakigazgatási szervét az ifjúsági és úttörőházak, táborok, klubok működtetésé­ben és ellenőrzésében, részt vesz az ifjúsági klubok szak­mai-módszertani irányításá­ban, az ifjúság művelődési, turisztikai, és sportolási le­hetőségeinek bővítésében. Befejezéshez közeledik a téli gépjavítás a nagybátonvi Mát­ra Termelőszövetkezetben. A gazdaság az elmúlt esztendő­ben felfrissítette gépparkját. A Pásztói Állami Gazdaság­tól átvett telephely változást hozott a gépműhelyben dolgo­zók munkakörülményeiben is. A szerelők szocialista brigád­ja az alkatrész-ellátási gondok ellenére is vállalta, hogy ha­táridőre elkészülnek a gépek. Felajánlásukat teljesítették. Képünkön Földi József és Márton József szerelők a Dulra —1100-as erőgép motorját gcnerálozzák. Motyovszki István felvétele — Nem is tudom, hogy mit akarok. Valami nagyon szé­pet mutasson nekem! A leg­kisebb méretben. Hogy a szí­ne milyien legyein,? Hát ez a legnehezebb, mert ismeretlen még a jövevény neme. Ta­lán. .. ez a kék rugdaló meg­felel — emel ki az őszhajú asszony egyet a pultra rakott bébi holmik köziül. — Ezek szerint fiút vár­nak? — kérdezem. — Én, a nagymama fiút szeretnék — válaszolja. ... és jönnek reggeltől kiétső délutánig az anyukák, nagy­szülők. rokonok. Talán a gyer­mekosztály a Pécskő Áruház egyik legforgalmasabb részle­ge. Itt mindig tömeget, tolon­gást látni a pult egyik olda­lán. És a másikon? Készséges, szolgálatkész elárusítónőket, akik. ha kell. leszedik a fél (polcot, megmutatnak tízféle nadrágot és nem dühösek, ha a vevő válogat. Megértik, hogy minden szülő a saját gyerekét szeretné a legszebb holmikban látni. Mindent a vevőért! — Az igazgatónak, van-e kedvenc osztálya, s ha igen, a gyerekosztály ezek közé so­rol ható-e? Amikor Baráthy István,, a Pécskő Áruház igazgatója meghallja a kérdést, gondol­kodás nélkül válaszol: — Az áruházban tíz osztály műkö­dik. mindegyik a saját gye­rekem. A gyermekosztályt kü­lönösen nagyon szeretem, és csak jót tudok mondani a társulat munkájáról. Itt dol­gozik az egyik legudvariasabb kollektíva és a Mindent a ve­vőért jelszó itt nem csupán frázis, de gyakorlattá vált. Ezen az osztályon mindig nagy a választék és a forga­lom. Ez utóbbihoz csak egy számadót: 1974-toen hárommil­lió forinttel többet árultunk, mint 1973-ban. Igyekszünk a legkülönlegesebb holmikat is beszerezni, ezért nemcsak a budapesti nagykereskedelmi vállalatokkal tartjuk a ka,p- csola'ot hanem a vidéki ktsz- ektől is rendelünk árut. Na­gyon szép gyermekholmikat hozunk pl. Egreből. Hatvan­ból és Miskolcról. Így az ár- stoppcK áruk mellett — ame­lyekből teljes a készlet — különlegesebb, egyedibb da­rabokat is kínálunk. Arra mindig vigyázunk, hogy élő legyen a kapcsolat a vásár­lók és az- osztály között, hi­szen az igények? óhajok így jutnak el hozzánk. Számunk­ra a legnagyobb örem. ha a vevő igényeit maradéktalanul kielégíthetjük. Hát ha még azt is hozzávesszük, hogy ez eset­ben az árukkal ’ a legkedve­sebbeknek. i a gyerekeknek szerzünk örömet. Juliska néni öt aztán nehéz a pult mö­gül kics-alogatni. Akikor él igazán, ha a vevőkkel, az árukkal foglalkozhat. Mindig vidám, kedves arcát, udvari­asságát a legtöbb vásárló jól ismeri. Mindenki csak így szólítja: Juliska néni. Edöcs István,né. a gyermek- osz'ály vezetője. 16 éves ko­rában, 1936-ban került a pult mögé. — Pontosan itt dolgoztam, ahol most — mondja __ ? — Igen. mert a Widder Gyula gyermeküzle'ház a Pécskő Áruház helyén volt. Ott kezdtem tanulná a szak­mát, aztán, az Anyák boltjá­ban dolgoztam. A Pécskő Áruház megnyitása óta pedig itt vagyok. Az egész napos, fáradságos munka mellett jut ideje ar­ra is. hogy a kollektívákat formálja, nevelje a fiatalokat. — Én azt mondom a tanu­lóknak; — Nem magyarázunk semmit figyeljetek! Lessétek., hogy mi hogyan, csináljuk! Ismerkedjetek meg a vevők­kel, az embertípusokkal! Nem mondom, néha megsértődnek, de aztán rájönnek, hogy iga­zam van. Mint egy méh­család Így jellemezte sz igazgató a gyermekosztály tíztagú kol­lektíváját. amely egy éve szocialista brigádként műkö­dik. — Juliska néni verte be­lénk a szakma fortélyait — mondja nevetve Barátid Jenő- né helyet'es vezető. ,aki maga is törzsiteg. — Mj .nem szeretjük. ha a vevő c-ak álldogál. Kirakunk egy halom árut. hagy válo­gasson. Problémáin,kát nem hozzuk be a munkahelyre, a gombócokat pedig lenyeljük. Rengeteg ismerősünk van. So­kan kémek tőlünk tanácsot, mit vegyenek. Egykori kis­lányok terhes mamaként ke­resnek fel minket. Ilyenkor aztán csodálkozunk; — Már ez a csöop lány is babát vár? Galambosi Sándorné még ..friss hajtás” la kollektívában. Január elsejétől dolgozik az osztályon; — Nagyon jó a társaság, a brigádszellem. Sze­retem ezt a munkát, megked­veltem a vevőket. Minden anyukát megértek, nekem is van k°t gyerekem. A lányok azt is elárulják, hogy a legkedvesebb időtölté­sük az olvasás. Politika, sze­retem. történelem — minden, jöhe*! Már protekciójuk var* a könyvesboltban és a pavi- lonosoknál. Nógrád megye történetéért maguk mentek el a múzeumba. A könyvek, tv- filmek megtárgyalására mun­kakezdés előtt, késő délután.’ vagy szabad szombaton jut csak idő. Mert napközben mindannyi­an a pult'mögött serénykedő nek. Mert a Mindent a ve­vőért jelszó itt valóban gya­korlattá vált. — vkm — Csökkentett munkaidő hárommillió dolgosónak Hazánkban a 44 órás mun­kahét bevezetése a IX. párt- kongreszus határozata alap­ján. 1968-ban kezdődött. Ezt megelőzően csupán az egész­ségre ártalmas és más sajá­tos munkakörökben és né­hány melegüzemben voit munkaidő-kedvezmény. ami körülbelül 20p ezer dolgozót érintett. 1968 után mindenek­előtt a kétmillió ipari és épí­tőipari dolgozó munkaidejét csökkentették. A rövidített munkaidő bevezetése a X. kongresszus határozatának megfelelően a negyedik ötéves tervidőszakban folytatódott. 1972—73-ban a tervező-, szer­vező- é6 beruházóvállalatok, továbbá az államigazgatás és a társadalmi szervezetek ösz- szesen 220 000 dolgozóia kap­ta meg a kedvezményt. 1974-ben megkezdődött a munkaidő-csökkentés második hulláma, vagyis az a szakasz, amelyben a rövidített mun­kaidő' fokozotosan valamennyi bérből és fizetésből élő dol­gozóra kiterjed. 1974. április 1-én a budapesti, június 1-én pedig valamennyi kereskedel­mi dolgozónak, ugyancsak áo- i rilis 1-től a posta, egyes kom­munális intézmények, oktatási és kulturális intézmények dol­gozóinak munkaideje csök­kent. Az 1974-ben bevezetett munkaidő-rövidítés félmillió embert érintett, ezenkívül 80 ezer pedagógust, akinek a kö­telező óraszámát csökkentet­ték. Gyakorlatilag az óraszám 1975. szeptemberében már valamennyi érintett pedagó­gusra érvényes lesz a csök­kentett óraszám. Ilv mó­don 1975. végén a bér­ből és fizetésből élő dolgozók­nak mintegy 95 százaléka, több mint 3 millió ember végzi maid munkáját csök­kentett munkaidőben. 1974. decemberében ' 2 és három­negyed millió emberre terjedt ki a kedvezmény. Az ötödik ötéves terv közepére már va­lamennyi bérből és fizetésből élő számára érvényes lesz a rövidített munkaidő, mivel 1976-ban az állami mezőgaz­dasági üzemek és a szállítási ágazat azon dolgozóira is ki­terjesztik a 44 órás munka­hetet, akik eddig ezt a ked­vezményt nem kapták meg. A kormányzat továbbra is megköveteli a vállalatoktól, hogy a munkaidő-csökkentést Miklós, az ezermester Ha nem Ismerném már tanultam én sokat, vagy le- — Szeretek olvasni. szak- régebben, bizony hosszú ideig hét, örököltem is a szakma mai könyveket tanulmányoz- kellene faggatni önmagáról, szeretetét — mondja. ni, otthon bdrkácsolgatni, s munkájáról, hétköznapjairól Egy gyárban téemkásnak jó nagyokat kirándulni. No, és elképzeléseiről. Csendes, lenni egyébként is ezerféle meg a kisfiámmal játszani, hallgatag fiatalember, akiről munkát, s mégannyi töprew Mert Miklós, Kazinczi azt mondják: aranyat ér a óést, gondolkodást jelent, de Miklós, a Ganz KlSZ-szerve- keze. ö még ezzel se elégszik meg: zetének szervező titkára, gon­Bizony így igaz: talán csak mindig újabb és újabb dől- dós ■ családapa is. Jó időben azt nem tudja megcsinálni gokon töri a fejét. Szóval beülnek a használtan vett az esztergagépen, a Ganz- társaival együtt újít is. Trabantba, s lassan szalad a MÁVAG mátranováki gyár- — Nagyon szeretem a mun- hegyekbe a ki, masina. Ve­egysegének tmk-műhelyeben, kámat. Ha az életben még le. -a gyár ezermesterével, a amit nem akar. Mikor mon- egyszer adódna a lehetőség, feleségével és a szőke kism dóm neki, tiltakozik ellene, hogy szakmát válasszak, egy fiúval. az ösztönre, a megérzésre, a pillanatig sem haboznék. Aki szintén Miklós. De gyakorlatra hivatkozik, nomeg Eszembe sem jutna, hogy hogy ezermester lesz-e. .. ? az apjára, merthogy, ezermes- más is van a világon ezen- K. Gy. tér hírében állt az öreg, s kívül. • , fabrikálgat még ma, nyugdi- — Mit csinálsz még ked- r ' j ’ jasan is sok mindent. Tőle ved szerint? | NÓGRÁD — 1975. március 7., péntek megfelelően készítsék elő. biz­tosítsák. hogy a lakosság el­látásában ’ a munkaidőcsök­kentés ne idézzen elő zava­rokat. s annak ellenére, hogy a rövidített munkahét a munkaidő több mint 8 száza­lékos mérséklését jelenti, a dolgozók keresete nem csök­kenhet. sőt a párt és a kor­mány életszínvonal-politikájá­nak megfelelően a reálbérek­nek emelkedniök kell. A vizs­gálatok során nem tapasztal­tak olyan esetet, amikor a munkaidő-csökkentés miatt valakinek a bérét csökkentet­ték volna. Nem kevés viszont a panasz amiatt, hogv egves intézmények szolgáltatásait, ügyintézését elfogadhatatlan mértékben korlátozták a szabad szombatok. Egyes böl­csődékben. óvodákban igye­keznek lebeszélni a szülőket arról, hogy szombatonként beadják gyermekeiket, néme'v kerületben túlzottan sok szol­gáltatóhely tart szombaton­ként zárva. E problémákat központi utasítással nem le­het megoldani. A kormány­zat a tanácsokat hatalmazta fel arra. hogy az ilven jel­legű kérdésekben intézkedje­nek. Az üzemek egv része, külö­nösen egyes nagyvállalatok örvendetes módon igen rugal­masan gondoskodtak arról, hogy a dolgozók iól kihasz­nálhassák szabad ideiüket. Külön-külön sok kezdemé­nyezés történt. a dolgozók azonban 6ok helyütt kifogá­solják, hogy a szabad idő jobb kihasználására tett in-; tézkedések többnyire helvi jellegűek, s javasolják, hoav a jó kezdeményezések általá­nos elterjesztésének legyen gazdája. Erre alkalmasnak találnák például a szakszer­vezeteket. amelyek egységes koncepció alapján tervszerű­en segíthetnék élő azt. hogy a dolgozók jól, hasznosan, kellemesen tölthessék el sza­bad idejüket, ________

Next

/
Thumbnails
Contents