Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

II hímes tojások festöasszonya Kultúráról a mezőgazdasági nagyüzemben özvegy dr. Ember Lajosné, nyugdíjas elárusítónő kislány korától fest hímes tojásokat. Négy lény és egy fiú volt a családban, a szokás pedig, hogy húsvétkor hímes tojással várták a locsolkodókat. Em­ber Lajosné azonban később is egytfe gyakrabban, az ün- nep'.ői függetlenül festett to­jásokat. Megszerette észt a kézügyességet, türelmet és teremtő fantáziát kívánó, időt kitöltő, hasznos foglalatossá­got). Az eltelt évtizedek alatt több ezer tojást mintázott. Csak úgy, ajándékképpen, néhány év óta pedig már a Palóc Háziipari Szövetkezet megbízásából is, amelynek bedolgozója. Így jutnak el a Balassagyarmaton festett pa­lóc motívumokkal tarkított hímes tojások az ország min­den tájára, sőt külföldi-e is. A tojásfestő asszony, a ven­dégszerető, kedves, örökké vi­dám, — s ezért mindig fia­tal — emberek közül való. Csak arcának itt-ott elmélyü­lő ráncai, barna hajának ősz szálai — melyeket az idő festett szürkére, múlását je­lezve —* árulkodnak koráról. De mindez csak a külső, Az ember Igazi korát, belső fris- Seságe, tartása, érdeklődése és aktivitása jelenti. Hatvan évét meghazudtoló fürgeséggel hozza át a szóm- szél szobából a nagyméretű, lapos dobozokat és rakja le elénk. Aztán szemérmes büsz­keséggel, sorra myitogatjia fel mindegyik tetejét. A dobo­zokban megannyi, • különböző nagyságú, festett, színes tojás. Piros, kék — a leggyakrab­ban használt palóc színek — ságra, zöld színűek általában. De láthatunk lila, bordó, szürke és krém színűeket is. — Ez milyen tojás 7 —muta­tok találomra egy kisebb faj­ta pirosra, a beavatatianok kíváncsiságával. — Szarka — válaszolja. — De láthat ezek között veréb-, pulyka-, liba-, kacsa-, tyúkto­jásokat is. Mert festek én mindenfélére; amilyenhez ép­pen hozzájutok. — És, hogyan fest? Árulja el a szép hímes tojások festé­sének technikáját. — Elmondhatom, nincse­nek titkaim — csillan fel további érdeklődésemre a szeme. — Egyszerű az egész. Fogom a tojást, a két végét kiszúrom, aztán kifúvcwn a belsejét. — S a kifúvott tojással mi történik. — Tésztába gyúrom, vagy megsütöm: rántottának, tü­körtojásnak. A gyerekek, az unokák — ők is itt laknak, — elhúzott szájjal mondogat­ni is szokták, hogy már me­gint tojásit eszünk? De meg­nyugtatom őket: ne féljetek, nem tojás lesz! Elteszem a hűtőbe, csak elfogy lassacs­kán. — No, de mondom tovább — vesz lélegzetvételnyi szü­netet. — Kifújt tojást vimmel megsúrolom, hogy megtisztít­sam a zsírtól- és a szenny­től, hogy a ceruza, amivel a mintákat először rárajzolom könnyedén csússzon, és fog­jon. Azután a ceruza vonalát tussal kihúzom-, és finom ap­ró kis ecsettel kifestem az áb­rát. Általában akvaröllel, tem­perával, gomb-, vagy plakát­festékkel fest. — De szoktam karcolni is.* Ez a mondat újból kiván­csivá tesz. — Ezt akkor szoktam csi­nálni, amikor a tojás nem fehér, hanem pettyes. Be­áztatom valamilyen színű ruhafestékibe, aztán tört he­gyű borotvával, ami nem 6zúr ég vág — mert ez lényeges — rá karcolom a mintákat. Gyar­maton és környékén. Hon- ton, Bemecebarátiban, Ke­mencén ez is gyakori tojásdí­szítési mód volt. Ügy hívták: kecézés. A tojásfestés szokása, amely egykor kedvelt időtöltése volt — főként húsvét tájékán — a falusi, de a kisvárosi fiatal lányoknak is, ma már csak­nem teljesen megszűnőben van. Nincs alkotót kedv, ki­apadt volna a teremtő fantá­zia? Kár volna, mert a tojás­festés nem puszta unaloműző szórakozás. Több annál: kéz- jjjjf ügyességet, művészeti képes­ségeket. és az esztétikai. ízlést fejlesztő foglalatosság,. A hajdani palóc háziszőtlesek, hímzések, mellett — nem beszélve a népköltészeti alko­tásokról — ez is a nép művé­szi teremtő erejének egyik •-Cáfolhatatlan bizonyítéka volt. Ez a teremtő népi fan­tázia szülte például a „ri- móci, madárfiókákat” a „nőg- rádsápeki kacsát”, amelyek a szokásos palóc virág- és levélmotívumok mellett öz­vegy dr. Ember.Lajosné mun­káin fellelhetők. Balassagyarmaton egyéb­ként értékelik a tojásfestés hagyományőrző, esztétikai lé­nyegét. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a fi­atalok és idősebbek szervezett szakköri formában ismerked­nek technikájával, motívu­mainak gazdagságával. Mi­lyen jó lenne, ha máshol is, különösen — Hollókőn, Bujá­kon, Kazáron —, ahol még ma is elevenen élnek egyes népi szokások, hagyományok, követnék a példát! — ők — Űj sportág születik A hegyoldalon való lecsú­szás mindeddig csupán téli sport volt: hó vagy jég kel­lett a pálya kialakításához. A nyugat-ném,etországi meshe- dei parkban most olyan, 38 kanyarral megtört, 24 fokos lejtésű csúzdát építettek, amely égés® évben a sportol­ni vágyók rendelkezésre áll. A csúzda teknőjét azbesztce­menttel bérelték ki, és fékkel felszerelt azbesztgyékényre ülve lehet lecsúszni benne (az azbesztnek a súrlódás okozta felmelegedéssel kap­csol at ban van fontos szerepe). A lejtő alján, a csúzda végén habszivaccsal ki párnázott ér- keztetőheiyet képeztek ki. Mint a síelőket, a csúzdáaokat is drótkötélpályás felvonó vi­szi fel az indulási helyhez. Az azbesztcementtel bélelt csúzda elhelyezése rövid idő alatt elvégezhető a lejtős hegyoldalon. Arra számítanak, hogy a lecsúszás e módon való megoldásával egyrészt új sportág alapjait vetették meg, másrészt meghozták az ifjúság kedvét a téli bob­sportban való részvételhez. „Az eddiginél többet lehet­ne és kellene ten,ni a munka­helyek művelődési lehetősé­geinek bővítéséért. Ez kölcsö­nös érdek!” — mondta tavaly ősszél a balassagyarmati já­rási párttgyűlés egyik hozzá­szólója. És csak kevesen le­pődtek meg azon, hogy aki az üzemek képviseletében el­sőként kiért szót, egy állami gazdaság igazgatója, Sándor József Magyamándorból. ALAP , KÖZÉP ÉS FELSŐ FOKON Főszezonban a nyolcszáz főt is eléri az ÁG dolgozóinak lét­száma, de az átlag is közelíti a hatszázat. Igazi mezőgazda­sági nagyüzem: 42 községet érintenek üzemrészei, illetve ennyi helyről járnak be dol­gozói. — Nem ki6 gond ez a szét­szórtság — a tanulást, a tan­folyamok végzését, a műve­lődés és a szórakozás lehető­ségeit is befolyásolja. Számí­tásba kell venni a tervezésnél — mondja Szikora Pál, az ÁG csúcstitkára. — Az általá­nos iskolai tanfolyamok szer­vezésénél a megoldás útja: a körzeti iskolákkal kell fel­venni a kaocsolatot. A szak- szervezeti bizalmiak kapták a feladatot, hogy felmérjék, hány dolgozóinak hiányos az iskolai végzettsége. Előrehaladott stá- diumíban van az előkészítés, a nedagógusokkal együttműkö­dünk: reméljük, ősszel bein­dulnak a lakóhelyeken az osz­tályok. A középiskolát más­képpen tettük elérhetővé: itt, a gazdaság központjában mű­ködik tarai,y szeptember elsc­5zakadéhba zuhant a vontató Napi munkáját befejezve, Zebegénybői lakhelyére, Kós- pallagra ment a rábízott mun­kagéppel Szedlár János 31 éves vontaitókezelő. A csőr­lővel ellátott, tolólapátos mun- itagép műszakilag hibás volt: három nappal korábban eltört a hátsó kerekéhez vezető fék­cső. Ezt a részt a vezető el­költötte, a jármű műszaki ál­lapotát azonban nem jelen­tette be, s azt javítására sem vitte. Ezenkívül érvényes forgalmi engedélye sem volt a munkagépnek, így a közúti forgalomban sem vehetett volna részt. Szedlár azzal is megszegte a közlekedési sza­bályokat. hogy — bár az elő­írások tiltják — három utast felvett a vezetőfülkébe, amelynek két oldalán ajtó helyett ponyva volt Útköz­ben megálltak borozgatni, majd folytatták útjukat. A Nagymarosit Kőspallaggal összekötő úton haladva, ittas­sága miatt Szedlár nem tud­ta szabályosan vezetni a von­tatót, áthaladt a bal oldalra, az útpadkán kidöntött öt ke- rókvető követ, majd az út­menti szakadékba zuhant. Egyik utasa, a munkagép alá került, s a helyszínen meg­halt. A Pesitvidéki Járásbíróság Szedlár Ferencet három évi szabadságvesztésre ítélte és négy évre eltiltotta a gépjár­művezetéstől. (MTI) Egriek szabadalma NSZK-tól Japánig A házgyári paneles techno­lógiák alkalmazása mellett hazánkban is egyre fontosabb szerepet tölt be az alagútzsa­lus öntött technológia. Ezért van különösen nagy jelentő­sége a „Peva” elnevezésű ala­gútzsalus technológiának, ame­lyet Pelle József és Varga László találmánya alapján fejlesztett ki Egerben a He­ves megyei Beruházási Válla­lat. A Peva-rendszer különle­ges előnye, hogy hazánkban eddig ismert és alkalmazott zsaluzási rendszerek közül a legkevesebb ráfordítási időt igényli. Alkalmazásával egy lakás mindössze 1,5 nap alatt készíthető el. A népgazdasági jelentőségét növeli, hogy a hagyományo­san alkalmazott öntött tech­nológiával szemben 30 száza­lékkal kevesebb betonacélt igényel. Alkalmazásával csök­kenthető. vagy teljesen meg­szüntethető az ilyen jellegű import. A Peva alagútzsalu 1909- ben kapott szabadalmat. Az­óta külföldön, is nagy érdek­lődést váltott ki. Eddig 24 országba — köztük a Szovjet­unióban, az USA-ban, az NSZK-ban és Japánban — kapott védettséget. Kollégiumok, irodaházak, szállodák is épültek Peva- technológiával. Egerben a most épülő északi városrész valóságos kiállítás a Peva alagútzsalus rendszer bemu tatására. (MTI) Jétől a szécsényi mezőgazda- sági szakközépiskola kihelye­zett osztálya. Hétfőn és ked­den délután folyik az okta­tás. Tőlünk 26 fizikai dolgozó iratkozott be, a környék ter- melőszövetkezeteiiből jelentke­zőkkel együtt 33-am. vannak. A kezdeti nehézségeken, szél­ső beszámolókon már túlestek, a várakozásnál jobb eredmé­nyekkel. Van perspektíva előt­tük: végzés után számi tünk rájuk a közvetlen termelésirá­nyításban. Megy a tanulás fel­ső fokon is: több ösztöndíja­sunk van, műszaki szakembe­reink pedig háromévenként a MÉM mérnöki továbbkéDző intézetében több hetes tanfo­lyamokon vesznek részt. Hi­ába. az iparszert termelés, a mai korszerű eljárások dina­mikusan változó tudásanyagot követelnek. KLUBOK GAZDÁI — A magyairnándori Rad­nóti Miklós Körzeti Művelő­dési Házban igen sokszor em­legetik az állami gazdaságot. Ügy is, mint segítséget nyúj­tó partnert, s mint a műso­rokat igénylő közösséget. Önök hogyan értékelik ezt az együtt­működésit? — Egy községiben élünk — a jól működő művelődési cent­rum lehetőséget nyújt a közös munkára Vállalati kúltúro- sunik a kulturális alap jelentős részét dir. Kecskeméthy Gyu- lánévál, az igazgatónővel meg­beszélve „váltja be” rendez­vényekre, programokra. Több klub tagsága is dolgozóink kö­réből tevődik ki. Például a nyugdíjasokból megalakított klub, melynek önálló és sike­res pávaköre van, az ifjúsági klub, a nemrég létrejött ag­rár-műszaki klub. 49 színház- bérletet vettünk, a gazdaság autóbuszát szívesen odaadjuk a budapesti színházi kirándu­lásokhoz. Remekül sikerült a szocialista brigádok között hir­detett felszabadulási vetélke­dő, mélyre a körzeti könyvtár és a művelődési ház egyaránt segített felkészülni. Jóleső ér­zés volt tudni, látni, hogy mennyire felpezsdítette a dol­gozókat a készülés, hogy meg­nőtt a könyvek iránti érdek­lődés. Üj.ra felvetődött az ÁG könyvállományának sorsa: ar­ra gondoltunk, hogy a mint­egy négyezer kötetnyi mező- gazdásági, műszaki és szépiro­dalmi állományt ellenszolgál­tatás nélkül átadjuk a könyv, tárnak, ott jobban „forog". HÁROM BUSZ — Hallottam, hogy kedvel* beik a szakmai kirándulások. — Ennek hagyománya van nálunk. Három autóbusza van a gazdaságnak. Az ipari vá­sárról sosem maradunk le, ezenkívül áll at tenyésztési dol­gozóinkat az agárdi AG-ba, a kertészetieket a balatombog- lári AG-iba visszük tapaszta­latcserére. A budapesti tar­tózkodást általában felhasznál, juk egy-egy színházi előadás megtekintésére is. Bár vannak még kisebb-nagy óbb fehérfol­tok a művelődés területén, de az igényszint megnőtt a mo­zog aadasáigi. dolgozóknál is. Nem szabad lemaradni ettől! G. K. M. Elsősorban a jó munkáért Még csak a tavasz kezdetén tartunk, de már sokszor ke­rül szóba a nyár, az üdülé­sek. túrázások időszaka. A diákoknak is egyre nagyobb a lehetőségük arra, hogy mi­méi jobban, olcsóbban és kulturált körülmények között szórakozhassanak, pihenhes­senek. A KISZ Nógrád me­gyei bizottsága is megkapta már az 1975-re, a központi ifjúsági alapból biztosított üdülési-turisztikai kedvezmé­nyek igénybevételére jogosító utalványokat. összesen háromszáz darab kétszáz forint értékű utal­ványt osztanak szét a megye úttörőcsapatai között. A csa­pat- és vándortáborozáshoz az arra érdemes úttörők, el­sősorban fizikai dolgozók, valamint nagycsaládos szülők gyermekei kapják. Az elosz­tást az iskolák vezetése vég­zi az úttörőcsapat vezetősé­gével közösen. Megyénk ebben az évben 890 középiskolás üdülőjegyet kap9tt. Az oktatási intézmé­nyek és azok KlSZ-szerveze- tei gondoskodnak a jegyek igényléséről, majd elosztásá­ról, figyelembe véve, hogy elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek valamint a KISZ-szervezet, a közösség munkájában tevékenyen részt vevő fiatalokhoz juttassák. A jegyek Badacsonyba. Balaton- szabadiba, Balatonszemesre, Szolnokra és Velencéire szól­nak. Velencére csak azok a diákok mehetnek, akik az elmúlt években részt vettek a velencei üdülőtábor építésére szervezett építőtáborban. Négyszáz utalványtömböt és étkezési utalványt kapott a megye, ebből a középiskolák­nak 150 jegyet biztosítanak. A kethping-utalványtömbök 5 db szállás- és 10 db étke­zési utalványt tartalmaznak ebben az évben. Az utalvány­tömb borítóját le kell bélye­gezni a KISZ-szervezet bé­lyegzőjével, mert a vasúton csak az így érvényesített itömböt fogadják el a félárú menetjegy megváltásánál. , A beváltásra ugyanazok a -sza­bályok. mint az elmúlt év­ben. Á rövidebb kirándulások támogatására külön étkezési- jegy kerül kibocsátásra. Az utalványtömbbe nem fűzött — szóló — étkezési utalvá­nyokat ugyanúgy lehet bevál­tani, mint a tömbben levő­ket. Ilyen étkezési jegyből 300 darabot kapnak a közép- iskolások. Igényelhetik ifjú­sági klubok és KlSZ-szerveze- tek. Az ifjúmunkás üdülőjegyek a szakszervezeteken keresztül kerülnek szétosztásra. A me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok üdülőjegyeit már szétosz­tották a KlSZ-'bizaWságok, az őszi időszak jegyeit később osztják majd szét. Az utalványtömbökben levő szál lás utalvánvok turistaszál­lásokon, szállodákban, kem­pingekben válthatók be. Ér tékük 10 forint. Az étkezési utalványok minden vendéglá­tó egységben beválthatók, ki­véve az I. osztályú étterme­ket. Értékük: 7.50 forint. A turisztikai kedvezmény az Állami Ifjúsági Bizottság ál* tál. a KISZ KB egyetértésé­vel biztosított állami támo­gatás, elsősorban a munkában, közösségi életben kitűnt fia­talok. valamint a szociálisan rászoruló ifjúmunkások i vehe­tik igénybe azokon a KISZ- szervezeteken, illetve ifjúsági klubokon keresztül, ahová tartoznak, amelynek tagjai. — bi — Elolt ironikus erdész A leningrádi kutatók által tervezett „elektronikus er­dész” végzi el nagy pontos­sággal a tűlevelű és lombos­erdők állományának összeírá­sát. Az alap-információkat az erdőségek légifelvételei szol­gáltatják a berendezésnek. Az elektronikus szem a képi áb­rázolást elektromos impulzu­sokká alakítja át és továbbít­ja a számítógépnek. A számítógép pedig pillanatok alatt megállapítja a fák faj­táját és az egyedek számát. A Szovjetunióban évente mintegy 40 millió hektáron leltározzák az erdők faállo­mányát. Egyben meghatároz­zák a kitermelés optimális mértékét és kiszámítják a betelepítendő terület nagysá­gát. NÖGRAD - 1975. március 29., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents