Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

Vasról — alumíniumra Nem is olyan régen, fél éve sincs talán, gondterhelt arc­cal sorolták nehézségeiket a Magyar Alumíniumipari Tröszt balassagyarmati Fém­ipari Vállalatának dolgozói és vezetői is. Igen, sok gondjuk volt ak­koriban. Hiszen még két' éve sem egészen, hogy hagyományos vasipari üzem létükre, meg­kezdték a részleges átállást az alumíniumra. Egy addig jól ismert technológiáról, az emberekbe rögződött munka­fogásokról, a megszokott gyártmányokról kellett —, s kell még ma is: hosszú évek­ig tartó, folyamatról van szó — áttérni az alig ismertre. Kellett. Többször, r nyoma­tékosan hangsúlyozták, úgy, hogy az ember érzi: feszült­ség bújkál még a szó mö­gött. Azt mondta akkoriban Vass Miklós, a gyár igazgatója: — Hogy az Alumíniumipa­ri Tröszthöz kerültünk, ter­mészetes lett az elvárás: fo­kozatosan, mi is térjünk át a könnyűfémgyártásra. Meg is tették az első lépése­ket, ám az intézkedések, fő­ként a kezdeti időszakban, a várt elégedettség helyett az új iránti bizalmatlanságot, rossz hangulatot váltották ki. A gyárudvarról az NDK-ba indulnak a konténerek. Bábel László felvétele brigádon belül is nagy fize­tési eltérések volitak. Mert egy kalap alá került a jó dol­gozó, meg az is, aki csak ím- mel-ámmal végezte a munkát. Szigeti László, az egyik alumíniumos brigád vezetője, jól ismeri a felvetődött ne­hézségeket. — Még gond volt a munka­Mert még bánni is másképp erővel. A struktúraváltozás kell a „magyar ezüsttel.” — Régebben itt nálunk, az egyik leggyakrabban kézbe vett szerszám a vaskalapács volt — mondja Rózsavölgyi István, az „A” üzem műveze­tője. — Ha egyengetni kellett, hármat-négyet odavertek ve­le és rendben volt. Ha ugyan­ezt az alumíniumlemezzel csinálják, akár el is lehet dob­ni. Nemcsak az anyag . válto­zott: az emberek is. Jól kereső, mindaddig nyu­godt emberek kezdtek el ká­romkodni, vitatkozni. Egy- volumenű másközt, a vezetőkkel is. végeztek. Mert, hogy: Minek kell ne- — Ha volt lemaradás, ha künk ez az alumínium? Nem nem, el kellett kezdeni a megy a termelés, ráfizet a munkát — magyarázza Cser­gyár is, mi sem keresünk ni Gyula, az „A” üzem ve­során más-más helyeken fel­szabadult embereket szedtek össze, egymást is alig ismer­tük. Sokan még éppen csak kóstolgatták a vasas szakmát, rutinjuk sem volt, s akkor máris egy másikra kellett ne­kik átváltani. Ha nehezén, mégis csak be­indult az alumíniumgyártás Balassagyarmaton. Elkészült az első munka, az inotai ko­hó készáruraktárának tető- szerkezete, s aztán — bár nagy gondok mutatkoztak a terv teljesítésében — kisebb próbagyártásokat annyit, mint régen a vassal. Igazság volt a szavak mö­gött. Hosszú időn át több millió forintos értéklemaradása volt a gyárnak, s a munkások is, akiknek még nem állt olyan jól rá a kezük az új munká­ra, mint a régi, megszokottra, vetője. — Kellett a gyakor­lat, a majdani szakemberek képzése isi sürgetett: meg kel­lett teremteni az új ágazat alapjait. Ami, a nehézségek ellenére, sikerült. — Az üzem egyik felében még hagyományos gyártás fo­bizony, kevesebb pénzt vittek lyik, de a másikban már haza. — Nálunk is méltatlankod­tak hosszú ideig. Azt mon­dogatták: vasas létünkre kita­nultuk az alumíniumos szak­mát, ami alapvetően a gyár érdeke,'s ráadásul még a ke­reset is csak éppen, hogy megvan. Az első idők csopor­tos 'normarendszerébe bizony fő termék, az alumíniumkon­téner — folytatja az üzemve­zető. — Szállítunk az NDK- ba és belföldre is. Most egy középméretű, gurulós proto­típusát gyártjuk, amelyből várhatóan több ezres nagy­ságrendben rendel majd a belkereskedelem. Munkánk van bőven. — És az emberek...? — Ügy látom, már feloldó­dott a kezdeti feszültség. A megszerzett tapasztalatok és a kellő gyakorlat birtokában, megközelítőleg annyit, sok esetben többet is keresnek a dolgozók, mint régen, a vas­sal. — Amióta bevezették az egyéni teljesítményrendszert — bizonygatja Szigeti Lász­ló brigádvezető — kevesebb a vitatkozás, jobb a légkör. Hiszen, mindenki annyit vesz ki a borítékból, amennyit dol­gozott. Németh István fiatal tech­nikus. a konténergyártásnál dolgozik. — Dacból, csak azért mert én vasas voltam, és most alumíniummal kell dolgoz­nom, nem lehet. Meg kell ér­teni, hogy ez mindannyiunk érdeke. Nekem már olyan mindegy, melyik fémmel dol­gozom a kettő közül... . Így változott a szemlélet. És mit mond a tizenkilenc éves Tóth László, aki két éve, szabadult fel? — Nekem semmiféle nehéz­séget nem jelentett az átál­lás, bár a vasas szakmát is még csak kóstolgattam. Most konténereket gyárt, előtte villamosszekrényeket készített. — Még többet is keresünk, mint régen. Mindent meg le­het szokni — mondogatják. ök így, mások eltérően fogják fel a kérdést. Mindenesetre, ez a jobbik álláspont. Hiszen nem is hosszú idő múlva a megyei könnyűfémgyártás bázisa lesz a balassagyarmati Fémipari Vállalat. Karácsony György Váltosmsoh és tervezés A TERVTÁRGYALÓ közgyűlések már el­kezdődtek megyénk termelőszövetkezeteiben. A legtöbb helyen az okoz gondot, hogy nincs megfelelő helyiség, ahol a szövetkezeti élet nagy eseménye zavartalanul lebonyolítható volna. A probléma végső soron annyiban kel­lemes, hogy a tagság számának növekedése az üzemi méretek szélesedését is jelzi, ami a tavaly végbement egyesülésekkel alakult ki. A tsz-ek közül több hatezer hektáron fe­lüli területen gazdálkodik, s van rá példa, hogy a tagok száma meghaladja az ezret. A nagy egyesülési láz következtében csökkent tsz-eink száma, á feladatok azonban nem. A területi koncentráció a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek fejlesztésére hozott megyei párthatá­rozat végrehajtásának szerves része. Az erők összpontosításával lehetőség nyílik rá, hogy a tsz-ek a továbbfejlődéshez szükséges alapo­kat megteremtsék. Az anyagi erőforrások összefonódásával javulnak a termelés műsza­ki feltételei, mód adódik a gépek, eszközök jobb kihasználására, a nagyobb mérvű fej­lesztésre, a legújabb technológiai eljárások bevezetésére és meghonosodására. Különösen fontos ezt hangsúlyozni most, a tervek ké­szítése és elfogadása idején, hiszen a meg­változott körülmények sok tekintetben új módszereket követelnek a gazdaság vezetői­től, tagjaitól. Az egyesült gazdaságok már az első év eredményeiért munkálkodnak. A változás azonban nem azt jelenti, hogy ezután más­képp vetnek, szántanak, vagy aratnak. El­sősorban a korábban „kisüzemekhez” szo­kott vezetők szemléletének módosítása szük­séges. S ez már elkezdődik a tervek készíté­sénél. Arról van szó, hogy a termelőszövet­kezetek, főként a kedvezőtlen adottságok rrtellett gazdálkodók, pontosan felmérjék: mire képesek? Ezt eldönteni csak pontos in­formációk alapján lehet. Az elmúlt esztendőben történt egyesülések nem „mentőakciók” voltak. Annál is inkább, mert Nógrád megyében nem volt vesztesé­ges termelőszövetkezet. Többségükbe^ pénz­ügyileg szilárd gazdaságok vállalták az ön­kéntes egyesülést a termelés fokozása érde­kében. Az 1975-ös év a bizonyítás időszaka lesz, bár a korábbi tapasztalatok — az ecse- gi, nagybátonyi — kedvező képet mutattak már tavaly is. Ezért kell a növénytermesztés szerkezetét tovább egyszerűsíteni, s tevé­kenykedni a szarvasmarha- és juhprogram végrehajtásáért. Hogy miből, mennyit ter­meljenek, azt helyben kell eldönteni. A nép­gazdaságnak azonban vannak jogos követel­ményei, mint a zöldség- és gyümölcsterme­lés, a cukorrépa-termesztés fokozása. Hálát­lanság lenne az igényeket figyelmen kívül hagyni, amikor az állam évről évre magas összegekkel támogatja a termelést. A vezetők sok helyen vakargathatják fe­jüket: az elmúlt év kiemelkedő hozamai után milyen átlagterméseket' tervezzenek? Nem túlzott az igény, ha azt mondjuk: reá­lisat! Biztos,, hogy a yzárt termelési rend­szerek „futótűzként” való terjedése meghozza a remélt sikert. A nagyobb üzemi méretek erre is több lehetőséget nyújtanak, bizonyít­ja ezt'a pásztóiak, tolmácsiak példája is, akik a KITE termelési rendszerben termesz­tik a kukoricát, cukorrépát. Már a zárszámadó közgyűléseken is sok szó esett a takarékosságról. Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tavaly decemberi határozata nyitott fülekre talált a mezőgazdasági, üze* mekben is. A gazdasági terveket megelőzően elkészültek a takarékossági tervek, amelyek az ésszerű megtakarításokat szolgálják. Ösz- szetett dolog a „spórolás” a földieken, s a tervek elfogadásai során nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy csak fegyelmezett munkavégzés mellett jelentkezik a várt ered’- mény. A nagyobb üzemi méretek amellett, hogy a fejlődés újabb lehetőségét biztosítot­ták, a vezetőkkel és dolgozókkal szemben á követelményeket is emelték. Attól, hogy a terület megnőtt, még nem válik a termelőszövetkezet nagyüzemmé. Szükség van az eddig használt eszközökre, létesítményekre, még akkor is, ha azok már megkoptak az évek során. A fejlesztéshez szükséges nagyobb anyagiakat az idén, jö­vőre, s azután kell előteremteni, termeléssel. Az előrehaladás irányát nem a tervtárgyaló közgyűlésnek kell meghatározni. Az egyesü­léseket megelőzően már részletes termelés- fejlesztési programokat dolgoztak ki. Ez az alap, melyre építeni' lehet, de csak előrelátó gazdálkodással. Már e, tervtárgyaló közgyű­léseken sem szabad megfeledkezni arról, hogy a nagy értékű felszerelések, gépi be­rendezések emberek irányításával segítik -a termelést. A termelőszövetkezetekben a szo­cialista brigádok mozgalma olyan tartalék a tervek teljesítéséhez, amire számítani lehet, sőt kell is. Felajánlásaik teljesítése, odaadó munkájuk egyik feltétele a termelőszövetke­zetek fejlődésének. A GAZDASÁGOK egyesülése nem cél. Eszköz, amely a mezőgazdaság gyarapodását, előrehaladását szolgálja. A megváltozott kö­rülmények között a tervkészítés, annak tár­gyalása során, de azt követően sem szabad ezt szem elöl téveszteni. Szabó Gyula Készülünk a nagy kiállításra Moszkvai felextudósítás Még két hét van hátra a moszkvai magyar kiállítás megnyitásáig. Hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából külföldön rende­zendő bemutatók sorában a mondotta Meruk József saj­tófőnök. A kiállítási pavilon belse­jében már állnak a térelvá­lasztó falak. A szakemberek a gépek szerelésén, beállítá­moszkvai lesz a legnagyobb, sán, ^ valamint a dekorációs A3. előzetes program szerint munkálatokon dolgoznak, több. mint 3500 magyar méket vonultatnak tér­fél — m11111111»i.i«1111111111111111111111111i 11i111i Iiiiiiiiiiiiiiiiiii Iliin III Iliiül iiiniiiiiiiiiiii unni iiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiuiiiiHiiiiiiiiiiiiiiii; iimiiiiiimiiiiiiiiiiiHiimiii .iiiiniimmnuimmiuiniiiuiiiiiiiimiiüimuinnJimniLii Az igazgatóságon már most egymásnak adják a kilincset az érdeklődők, gyakran szól va tartó veterán, valamint; ifjúsági klubok iránt. A szer­vezők már megállapodtak: a Komszomol Központi Bizott­ságával közösen állítják ösz- sze az ifjúsági klub program­ját. A Moszkvába kiutazó KISZ-küldöttségnek a szov­jet testvérszervezet gazdag eseménynaptárt készít elő. Felkeresik a főváros és kör­Takarékosabb gazdálkodás, fegyelmezettebb munka sokiat, pontosabban normafa- ésszerűbb szabástervekkel vák&t alakítanak ki, fokozot- tovább csökkentik az aoyag- tabb ellenőrzést ígérnek és veszteségeket, az ösztönzési rendszer javítá- Az energiatakarékosság fo­sát szorgalmazzák, . kozósát szolgálják a tervefc­Figyelemre méltóak az ben szereplő földgáz-, olaj-, _ . . anyagtakarékossággal kap- vülAmosenergia-, víz-, gőzlel lik meg az anyagnormál^ be­A munkások és vezetők többsége fontos feladatnak tekinti a belső tartalékok felszínre hozását. Fellépnek a kampányjellegű értelmezés, a látszólagos, a termékek minőségét rontó megtakarí­tósok ellen.. Az üzemek széles körű fel­táró munkával kidolgozták anyag- és energiatakarékos­sági terveiket, A megye leg­nagyobb 10 ipari üzemében , , , több mint 50 millió forintos csplatos intezkedesek. A ^ko- használás^ megtakarításra számítanak u"" *" ’ ryy"ir “~l kentén,! az üzemanyag-fel­használóst. Az üzemek intézkedési ter­vei. lényegében tartalmazzák a főbb helyi feladatokat, rögzítik a megtakarítás lehet­séges területeik összegét, a felelősöket és a határidőiket. Problémaként jelentkezik, hogy egyes vézetők munká­jában nem kap kellő helyet a takarékosság, nem követe­1975-ben. Biztató jel, és a dolgozók nagy része is egyet­ért azzal- hogy a takaréko­mérsékilésére, a hászati üzemekben, a ZIM fokozottabb ' ellenőrzésre irá- salgótairjáni gyáregységében nyúló elképzelések. A sík- a technológiai fegyelem laza- üveggyárban. a hőmérséklet ságainak felszámolásával ke- ésszerűbb szabályozásával sabb gazdálkodást fokozottabb re?:,k a termékek súlyát nagy mennyiségű gőzt taka­tartésáit, laza a technológiai bizonylati fegyelem és a bel­ső ellenőrzés. A végrehajtás jó megszer­vezése érdekében gondoskod­ni kell arról, hogy az i.nitéz­csökkentő, az anyagigényt rítanak meg. A szénbányák- kediési terveket időről időre mérséklő megoldásokat. A nál felülvizsgálják az olajfű- kielégítsék a kollektívák ja­Nógrád megyei Állami Építő- tést, a ZlM-nél csökkentik a vaslataival, a teljesítésiről ipari Vállalatnál, a Nógrádi fűtőolaj-felhasználást. A rom- pedig negyedévenként tájé­zarlás megtörése nemcsak Szénbányáknál fokozottabban hányd Építési és Kerámia.- koztassák a dolgozókat. Csak gazdaságiié" de erkölcsileg megkövetelik a készletnor- gyárban sor kerül a villa- ily módon érhető, el a kívánt is kárt okoz viszont az ész- betartását, kidolgozzák a mosmotor-állomány tipiaálá- eredmény. Szükséges, hogy a szerű takarékosság nemcsak a veszteséget szünteti meg mértékben kell megkövetelni. Jelentős hasznosítható tar­talékot látnak saját munka­helyükön. Tudják, hogy a pa­vers emyvá Hálásokban az hanem fegyelmezettebb mun­kára is sarkall. Ennek a cél­nak a, szolgálatába állítják a Dolgozz takarékosabban mozgalmat, az újítómozga.1- mat, a, takarékossági őrjára­tot. az Alkotó ifjúság pályá­zatokat. any&gelszá- sára. moltatásának rendjét. A Mind több vállalatnál is- anyag- és energiatakarékos- termelés nagyságától függően merik fel, hogy a gépek ka- ság. az újítómozgaliom meg­állapítják meg a rezsiamya- padlásának egyenletesebb felelő szerepet kapjon. gok felhasználását. Számot- kihasználásával számottevő tevő megtakarítást tervez- villamos energiát takaríthat­nék az importból behozott nak meg. Keresik a kevésbé anyagok felhasználásának energiaigényes megoldásokat, mérséklésével a két üveg- ellenőrzik, az energiaszolgálta- gyárban. a romhányi Építé- tó és -felhasználó berendezé­Az ügyet segítené elő, ha az Alkotó ifjúság pályázat témái között nagyobb szám­ban szerelőéin étnek a tarta­lékok feltárására irányuló el­képzelések. A takarékossági si és Kerámiagyárbart, ahol sefcet. Rendszeresebbé vált őrjárat mozgalotfi tovébb­Mít tartalma,znak az intéz- kísérletet folytatnak a festé- a karbantartás.. A ZIM-b,en terjedése érdekében megfelelő kedési tervek? A kollektívák törekvései, áz anyag- és energia,gazdálko­dásban tapasztalható pazar­kek hazai gyártással való he­lyettesítésére. Sikeres intézkedéseket tesznek a hultladékanyagok felhasználására. A kohászati üzemekben javítható selejt- tetásére irányulnak. Oly mó- bői teljes értékű készárut ál- szeres dón, hogy felülvizsgálták líta^ak elő, A Nógrád me- nyabb lás, gondatlan kezelés, ésszé - felhasznál is megszün­rűt'en megszerveznék a gyorsabb hi­baelhárítást, másutt a gépek kapacitásának jobb kihaszná­lásával csökkentik a fajla­gos energiafelhasználást. A VOLÁN-mál a gépkocsik mű­vizsgálatával, hatéko- ellenőrzéissiel akarják és megszigorítják az előíró- gyed Textilipari Vállalatnál a szocilalista brigádok csők. koordináló munkát kell vé­gezni az üzemi szerveknek. A kollektívák méltán vár­ják) el, hogy a vezetők ne a lá.tszateredmériyefcre töre­kedjenek, hanem reális, kö­rűitek,into ■ intézkedésekkel a valódi tartalékokat tárták fel (S. I.) a telefon, A moszkvaiak, de nyékének nevezetességeit, el- más‘-más városokból is, avar- látogatnak iparvállalatokba, ható programok, események iránt tudakozódnak. A szov­jet szakemberek örömmel fo­gadták a hírt, hogy a magvar külkereskedelmi és iparválla­latok 14 szakmai napot tar­tanak. Ezeken minden bi­zonnyal újabb lehetőségek tá­rulnak majd fel a két ország közötti kereskedelmi-gazda­sági kapcsolatok további el­mélyítéséhez. Élénk az érdeklődés a ki­állítás időtartama alatt nyit­kolhozokba és szovhozokba. Érdekes színfoltja lesz a moszkvai rendezvénysorozat­nak a névadó ünnepély. A ki­állítás rendezői elhatározták, hogy hazánk felszabadulása 30. évfordulójának napján a Moszkvában született első gyermeket Magyarország díszpolgárává választják, megajándékozzák és figye­lemmel kísérik sorsának to­vábbi alakulását. Faragó András Meokezdődött a tavasziak1 vetése A nádudvari termelési rendszerben dolgozó Alattyán—> jászteleki Tolbuchin Tsz Szövetkezet a kedvező’ időjárás- és talajviszonyokat kihasználva, már a cukorrépa, kukorica- és napraforgó vetőágyát is el .készíti. Képünkön: Egyszerre halad a Komplex-brigád a talaj-előkészítés és vetés munkái­ban. __________________1__________________________ | NÓGRÁD -| 1975. március 26., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents