Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

Sugérticajtőiciűves vitorlázódé» Tudomány-technika Köztudott. hogv a vitorlázó­gépek csaik külső segítséggel — csőrlőzéssel. gumiiköteles „fellövéssel’ vagy motoros vontatással — tudnak magas­ba emelkedni. Eav francia mérnök most olyan könnyű kivitelű, mindössze 33 kg súlyú, kis sugárhai tóművet konstruált, amely , könnyen felszerelhető a megfelelően szilárd építésű vitorlázógé­pekre. A hajtóművet a szárny vonalában, a törzs fölé erősí­tik fel. A sugárhajtómű nem­csak a felszálláskor működik, hanem rövifl időre a levegő­ben is bármikor megindítható. Ezzel jelentősen, meghosszab­bítható a levegőben tartózko­dás időtartama. Mivel a haj­tómű csupán néhány percig van üzemben, csak kevés üzemanyagot kell magával vinnie a pilótáinak, nagyobb arányú túlterhelésről tehát nem lehet szó. Szokatlan szállítmány A nagymélerű és súlyos gépegységek ipari berendezé­sek szállításának problémája egyre nagyobb jelentőségű lesz a Szovjetunióban, A gyár‘ómű ugyanis rendsze­rint több száz, vagy több e'.er kilométer távolságra van attól a helytől, ahová az előállított gépet vagy készü­léket szánták. Alkatelemeire, kis egységekre bontva elhárul ugyan, a szállítás gondja, de ez nem mindig valósítható meg, mindamellett sokba* ke­rül a szét- és összeszerelés. Ha vízi úton elérhető a te­lepítés helye, viszonylag egy­szerű a helyzet. Közúton — s netán úttalan-utalkon — már valóságos „hadművelet” egy- egy ilyen szállítási feladat megoldása. így van ez a ké­pen látható esetben is, ami­kor egy 300 ezer kilowatt teljesítményű, 300 tonna sú­lyú transzformátort kellett Közép-Ázsia egyik épülő vízi erőművéhez eljuttatni,. Ott nagy teljesítményű vontató- gépjármű húzta és e,gy tolta a különleges szállító egységre helyezett áramátalakítót. Több fény as uíahon Az első autók még volta­képpen motorral fölszerelt lo­vas kocsik voltak, alakjuk, de még a lámpájuk is megegye­zett a lovas kocsikéval: gyer­tya vagy karbidégő lángja pislákolt bennük. Napjaink legkorszerűbb fényszórói már halogénig,ázás izzók erős fé­nvét vetítik az úttestre, nagy haladási sebesség melleit is biztonságosabbá téve a közle­kedést. Némelyik autógyár eeésaen különleges fényszóróelhelvezé- si megoldással rukkol ki. amint az a Ferrari—365— GTB/4-es sportkocsiról, készült felvételen'- is látható. A gép­kocsi fényszóróit az .áramvo­nal” mögé rejtették, és előtét­ként egy olyan átlátszó lemezt helyeztek el. ami nem törhet el a felpattanó kövektől (nagy segességű száguldásnál ugyan­is ez végzetes lehet). Egyes gépkocsitípusok fény­szóróit ma már torlőberende- zéssel is ellátják a felc-saoódó sár Időnkénti eltávolítására. Újabban a fényszóróval kap­csolatban álló folocelilás érzé­kelőt i,s felszerelnek némelv gépkocsira, ami a szembejövő autó fényére automatikusan „tompított”-ra kapcsolja a 6aját lámpákat. \X\X\\X\\\\\X\\XXXNXXXXXXX\\\\XX\XXXXXX\\\XXXXXXXXXX\XX\XX\XXXXXXX\XXXXX\XX\XXXXXXX\X\XX\XX\\X\\\XX\\X\\\X\\XX\\\\\\\\\\N\*\\\X\X\\XXXX\XXXXXX\\XXXX\\X\X\XXXX\\XX\XXX\XXXNX\, Közlekedés CONCORDE az űrben és a földön Tavaszvárás a garázsban Az autósnak az első tavaszi napok minden évben ugyan­azt jelentik: felkészülést az igazi autós idényre. A gon­dos/ tulajdonosok ilyenkor mossák, csinosítják járművei­ket, elvégzik a kisebb-na- gyobb karbantartási munká­kat. Szükség is van rá* hi­szen a gépkocsi fölött még az enyhe tél sem múlik el nyom­talanul. Annak sincs keve­sebb gondja, aki leállította autóját a zord hónapok tarta­mára, sokszor nem is olyan könnyű „életre kelteni” az ilyen gépkocsikat. Mindenekelőtt az akkumu­látorral akadhat gondunk, ha nem vettük ki a leállított epkocsiíbóiL, és nem gondoz- k megfelelően a tél folya- -ián. Ilyenkor nem elég az a illés, amit az autó „betoló- *a” utáni hosszabb-rövidebb ideig tartó motor-járatástól kaphat. Ajánlatos szakember kezébe adni* aki kitisztítja, leápolja, felfrissíti és alapo­san feltölti az áramforrásokat. Ha netán egy három évnél idősebb akkumulátorral kö­vettük el azt a könnyelműsé­get, hogy egész télen át a le­állított gépkocsiban hagytuk, nem is érdemes pénzt költeni a felújítására. Sohasem lesz már belőle teljes értékű áram­forrás, és lehet, hogy éppen a legkritikusabb pillán,átok­ban hagy majd cserben ben­nünket. (Közlekedési lámpák­nál való leállásnál reggel sietős indításnál, túra előtt, vagy köziben stb.) OXIDHÁRTYA AZ ÉRINTKEZŐKÖN Számíthatunk rá, hogy a gépkocsi elektromos hálózatá­nak érintkezési pontjai vé­kony oxidhártyával vonódtak be az állás során. Így ne cso­dálkozzunk rajba* ha egyik- másiík lámpa nem gyullad ki, a kapcsoló, vagy az izzó rossz érintkezése miatt, illetve ha a gyújtóberendezés egyenetle­nül működik (többnyire az elosztófej korróziája követ­keztében.) Ilyenkor először mindig az akkumulátor ká­belsaruját vegyük le és tisz­títsuk meg (s bezsíroava he­lyezzük vissza), utána pedig a biztosítékokat vizsgáljuk meg, forgassuk meg őket a rugó® tartólemiezek között. Csak ezután következzék az esetleges érintkezési hibák megkeresése, ha továbbra sem működnek az elektromos fogyasztók (lámpa, kürt. villo­gó stb.). Ha a feszüilitségsza- bélyozó hibájára gyanakszunk — nem alszik el a töltést jel­ző lámpa a motor beindítása után —, azt inkább szakem­berrel vizsgáltassuk meg. Az önindító és a dinamó korró­ziója is előfordulhat az állás­tól* de az rendszerint magától rendbe jön, ha egyszer már elindult az autó. Aki nagyon alapos munkát akar végezni a tavaszi kar­bantartáskor, engedje le az üzemanyagtartályból a ben­zint (a keveréket). Rövid ülepítés után vissza lehet töl­teni a benzint a tankba, ter­mészetesen a víz- és rozsda­maradék, az üledék nélkül, amit legnagyobb meglepeté­sünkre az edény alján felfe­dezhetünk. Ajánlatos gondosan átvizs­gálni az egész üzamanyagellá- tó rendszert Az AC-pumpát, a porlasztót és az összekötő csö­veket. A szétszedett porlasz­tóban is megtalálhatjuk azo­kat a vízcseppekeh lerakódá­sokat* amelyek később még sok gondot okozhattak volna. A fúvókákat csak levegővel szabad tisztítani, ugyanis még a legpuhább dróttal is kitágít­hatjuk a finom furatokat, aminek túlfogyasztás lesz az eredménye. GUMIKLINIKA ÉS KORRÓZIÓVÉDELEM Aki elkövette azt a könnyel­műséget, hogy nem fel,bakói­vá, hanem gumiabroncsain állva helyezte téli nyugalom­ra a gépkocsiját, számoljon a gumi gyorsabb „öregedésé­nek” a veszélyével, a gyako­ribb defektekkel (különösen akkor, ha a gumik az állás so­rán le is ereszkedtek.) Ilyen­kor csak az segíthet valamit* ha glicerines ronggyal alápo- an áttöröljük, kissé felfris- 'sítjük a megfelelőien felfújt abroncsok felületét. Ezt a műveletet egyébként ajánla­tos elvégezni a gépkocsik többi gumialkatrészeinél is (csövek, harangok, gyűrűk stb.). A fém részek korróziója szempontjából a legkénye­sebb helyek a hegesztési var-* rátok, az átlapolási helyek, a díszlécek alatti felületek, és azok az üreges, beseögeléses részek, ahol megtelepedhet a sár vagy a víz. A kereskede­lemiben kaphatók olyan kor­rózióvédő folyadékok (pl. Sonax), amelyek megállítják i rozsdásodé® folyamatát. Izámjunk rá időt, hogy meg­keressük a karosszéria e ké­nyesebb pontjait és alaposam szórjuk be a korrózióvédő fo- lyadékpermettel... Érdemes levenni a fényszórókereteket is, mert a mögöttük levő üregben meglepő pusztítás in­dulhat meg. ÁLTALÁNOS OLAJCSERE A tavasz érkezését ajánlatos egybekötni a gépkocsi olajai­nak a cseréjével. Ne sajnál­juk leengedni az olajtekinőböl, a sebességváltóiból és a difié- renciálműbőil az olajat, az ál­lás annak sem használt, s bi­zonyos, hogy a motorolaj idő­közben még a párás levegő­ből lecsapódott vízzel is ,*gaz*- dagodott”. Az olajszűrőt, min­den. olajcserénél váltsuk fel újjal, mert a használt olaj­szűrő elszennyezi a friss ola­jat. Ha elvégeztük az olajcse­réket, néhány napon át figyel­jük meg, hogy nimcs-e olaj­csöpögés (a tömítések is el­öregedhetnek). Ha valaki úgy tette téli pi­henőre a nem zárt hűtőrend- sze,rű gépkocsijait, hogy egy­szerűen csak leenigedte a vi­zet, gondosan vizsgálja meg. hogy az újbóli feltöltésnél ni:ncs-e valahol vízsziivárgás. Az üresen való állás ugyanis semminek sem árt annyira, mint a finom bordázató víz­hűtőinek. Alkd télen iß használta a ko­csiját, annak is bőven van tennivalója a tavasz elérkez- tével. Mindenekelőtt annak tüzetes megvizsgálása, hogy a fagy és a tél egyéb ártalma: (a sózott, vegysaereaett utak romboló hatása), milyen káro­kat okoztak a korosszóriában az alvázban és a futóműben. Klahó István es a nap­fogyatkozás A múlt év júliusában teljes napfogyatkozás következett1 be . Észak-Afrika bizonyos részei felett. Ennek vizsgála­tához felhasználták a Gon* corde 001 nevű szuperszoni­kus repülőgépet, amely átla­gosan a hangsebesség 2,05- szörösével rohant át az érin­tett területeken. A repülőgép' utaskabinjában hét francia, angol és amerikai kutató' csillagász foglalt helyet. Ily . módon lehetségessé vált, hogy a repülőgép utasai 74 percen át élhessék át a teljes nap­fogyatkozást és ezalatt érté­kes vizsgálatokat végezhes­senek. A repülési magasság 16 200 és 17 700 méter közt váltakozott, ami megszabadí­totta a megfigyelőiket a ha­gyományos időjárási problé­máktól, továbbá nagymérték­ben csökkentette a légköri sugérelnyelést és az égsugór- zásból származó vételi zavaro­kat (siky-noise), melyek az inf­ravörös sugártartományban jelentkeznek. A Concorde, gépnek a tetején négy külön­leges megfigyelőablakot lé- tesítettek, ezek közű] az egyik kristályos kvarcból, a máso­dik Irtnan—2 nevű anyagból, és a többi kettő olvasztott kvarcból készült, A repülő­gép Las Palmas-ból szállt fel (Kanári-szigetek), a nap- fogyatkozási területtel Mau­ritánia felett „találkozott”, innen pedig egy-földi főkör mentén repült Mali, Algéria, Niger és Csád egy része fe­lett, végül pedig Fort-Lamy- ban szállt le. A repülési fel­tételeket rendkívül szigorúan kellett betartani: ha a repü­lőgép az előírt időpontnál Í5 perccel korábban érte volna el a napfogyatkozás! terü­letet, akkor a teljes fogyatko­zásban eltöltött idő már 74 percről 49 percre csökkent volna. A valóságban azonban sikerült az előírt helyett (a felszállástól számított 4.i percnyi repülési tartam eltel­te után) 5 másodpercnyi pontossággal elérni, ami igen kiváló repülési teljesítmény­nek minősül. A gép földhöz képest való sebessége egész idő alatt 544 méter volt má­sodpercenként, ami a külön­féle hőmérsékletű légrétegek­ben a hangsebesség 2,0-szo- rosa és 2,1-szerese közé eső értéket jelent. (Maga a hang- sebesség ugyanis a melegebb rétegekben nagyobb, a hide­gebb rétegekben kisebb.) NEVE: IN TERSZPUTN YIK Kilenc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország. Magyar- ország. Mongólia, az NDK Románia és a Szovjetunió — 1971. novemberében megálla­podást kötött az INTER- SZPUTNYIK Nemzetközi Űr­távközlési Szervezet létrehozá­sára. A szervezet nyílt, bár­mely állam tagja lehet. A szerződés úgy szólt, hogy az első időkben csak a Szovjet­unió lő fel Molnyija típusú mesterséges holdakat, de a tervek szerint a szervezet né­hány év múlva közösen is Föld körüli pályára bocsát majd műholdat. Az INTERSZPUTNYIK- rendszer első földi távközlési állomása a szocialista orszá­gok közül Mongóliában, Ulán­bátor közelében jött létre. 1974. február 2-án jelentették a hírügynökségek, hoav meg­kezdte működését a Moszkva —Havanna között üzemelő szovjet kozmikus tévélánc. amely közvetlen összeköttetést biztosít, a Szovjetunió és Kuba között. Moszkva körnvé- Kén és Havannától 30 kilomé­terre speciális adóvevőállo- másokat telepítettek, és a kubai tévéközvetítések ezeken keresztül, a Molnyija 2. táv­közlési műhold segítségével tótnak aiz imtervíziós hálózat­ba. Magyarországon kormány­közi megállapodás alapján és a Szovjetunió segítségével énül majd fel az a földi állomás, amely egyaránt alkalmas lesz az INTERSZPUTNYIK-prog- ram tagországai közötti tele­víziós műsorcserére, és tele­fonösszeköttetések megte­remtésére. Az állomást most tervezik, és 1977-ben helyezik üzembe. Segítségével a nem­zetközi telefonforgalmat a földi kábeles összeköttetések helvett az űrtávközlési rend­szer bonyolíthatja majd. A prá­gai földi állomás kísérleti üzembe helyezésével múlt óv áipr. 30-án Csehszlovákia is be­kapcsolódott az INTER­SZPUTNYIK-rends zenbe. A berendezés segítségével máris lobban vehetők a fekete-fehér és a színes inteirvíziós orogra- mok. A. Baesurin szovjet tudós, a műszaki tudományok kan­didátusa úgy nyilatkozott, hogy a Molnyija típusú szDutnyikokból létrehozott távközlési rendszer már 'eddig is kitűnőre vizsgázott. A pá­lyán egyenletesen elhelyezke­dő műholdak egész napon áit biztosítják a tévéprogramok megbízható közvetítését a Szovjetunió bármely részébe. A világűrön keresztül megva­lósuló szovjet távközlési rendszer lehetőséget nvúit ar­ra is. hogy újságmatricák fotókópiáit, meteorológiai tér­képeket és Yáviratokat is köz­I vetítsenek az ország központ- iából a Szovjetunió. távolt, vidékeire. a Távol-Keletre, Szibériába és Közép-Ázsiaiba.' A szputny lkokon keresztül le­bonyolított telefonbeszélgeté­sek igen jól hallhatók, mert . a műholdak 40 ezer kilomé­terre eltávolodnak a FöldtőL és ezért nem hatnak rájuk a földi zavarok. A Szovietunió- : ban már sokan kaptak távi- . ratot ezzel a jelzéssel: „Táv­közlési műhold továbbításá- - val”. Az űrtávközlési rendszer továbbfejlesztéséről V. Sam- sin szovjet távközlési minisz­terhelyettes elmondotta, hogy a következő években számos úi állomást létesítenk. Már . létrejött a Mars elnevezésű mozgó adóállomás, amelv akár renülögépről is képes továb­bítani adásokat a Molnviia ' szputnyik részére. Ezek a moz- ■ gó állomások óriási jövő előtt állnak. Varga. Zsuzsa NÓGRÁD - 1975. március 22,, szombat 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents