Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
19 13 A salgótarjáni vörös munkásé zred I. gépfegyverszázadának egyik harci csoportja Malomhegyi Dezső acélgyári munkás felszólalása a tanácsok országos gyűlésén, 1919. (részletek) Ä termelés fokozása legel- sórangú kérdés. A népgazdasági, tanács rendelkezésed alapján a megyében nem tudjuk magunkat kiismerni. A salgótarjáni járásban igás- á Hatok tekintetében a gazdar Ságokat a kétszeri cseh invázió teljesen ki pusztította és ha a földművelésügyi népbiztosság tud olyan nagy gazdaságokat, ahol fölösleges igásr aiilatok vonnak, akkor nagyon kérem, hogy elbből a mi járásaink gazdaságaiba juttasson, mert máskülönben * termelés rövidesen csődöt fog mondani. Ami a 100 holdon aluli kisgazdákat és kistermelőket ilr leti, ezek ellen semmi panaszt nem tudok. Én csak a legnagyobb csodálat hangján ismerhetem el és adódhatok nekik, hogy ezek a kisgazdák, — amikor megtudták, hogy Budapest népe éhezik, — annyi rekrvirálás után is szakajtónként hordták össze az alig nélkülözhető burgonyájukat, lisztjüket, hogy azt Budapest népének szállítsák. ;. -Ami a mezőgazdasági termelés fokozását illeti én azt tartom, hogy csak úgy tudjuk fokozni a mezőgazda- sági termelést, ha a mezőgazdasági munkásokat teljesen kielégítjük. A mezőgazdaságokat ei kell látni a technika legújabb vívmányaival, modem gépekkel ég modem gazdasági eszközökkel, mert azok ma az ősi rozoga szerszámaikkal dolgoznak. 1. -A fölszereléseket illetőleg a bányászatban éppen olyanom a viszonyok, mint a mezőgazdaságban... A régi hajcsárremdsfzer ká tudta váltani a bá n yarn un :k ásságbó 1 az állati, energiát, de egy öntudatos, felszabadult munkás nem képes erre... Ide gépeket kell beállítani és modern, eszközökkel kell dolgozni... Emlékek, élmények Nógrádi Vörös Újság, 1919. április 16. A vármegyei direktórium és az országos tanácskongresszus tagjainak megválasztása Ä járások által a megyei tanácsba megválasztott tagok f. hó 14-én tartották a vármegyeház kistermében választó ülésüket, melyen Somló József elvtárs elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig Forgács József elvttárs vezette. — A vármegyei direktórium 5 tagiává megválasztották Somló Józsefet, Murár Lajos, Forgács József, Lamy István (Nagyoroszi) és Fehér Vilmos (Salgótarján) elvtársakat. Ugyancsak megválasztották az országos tanácskongresszusba küldendő 6 tagot is. akik Somló József (Balassagyarmat), Kelemen Sándor (Kétség), Molnár József (Fülek), Sextius Lajos (Szécsénv). Gólján András (Salgótarján), Szita Mihály (Szirák) lettek. Vörös Újság, 1919* május 23Munkában a vas- és gépgyárak Lényegies könnyebbülés a szénellátás dolgában. — A gyárak teljesen ellátják a hadsereg szükségleteit. Vas-, fém- és gépiparunk teljesítőképességének kérdése, úgy hadseregünk felszerelése, mind szénbányáink üzemkérdése és mezőgazdaságunk ellátása szempontjából igen nagy fontossággal bír. E tekintetben a Szociális Termelés Népbiztoseága vases fémipart csoportjának vezetőségétől a következő felvilágosítást kaptuk: — A háború következtében leraüllesatett vas-, fém- és gépiiparunk a kei óképessé tételének munkája a mai szűkös anyagi viszonyok keretei között természetesen az egész vonalon a legnagyobb erély- lyel folyik, A salgótarjáni bányamunkások a hadihelyzet változása következtében serényen folytatják a munkát. Ezenfelül a Salgótarján— hatvani vonalon, Nagybátony és egyebütt levő szénbányákban a termelés szántén megindult. .. — Ami a mezőgazdaság ellátását illeti, Salgótarjánban a szerszámgyártás elég élénken folyik. Nógrádi Vörös Újság, 1919- április ló. Meierei tanAcstagok válwreW**. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletének megfelelően f. hó 12- én valamennyi járás székhelyén megválasztották a járási tanács tagjai a vármegyei tanácsba küldendő tagokat. Megválasztották a balassagyarmati járásból: Somló József, Murár Lajos, Forgács Jó- ssef, lm rév Lajos, Varga Gábor« Kis András; a rétsági járásból: Kelemen Sándor, Lenkei Sándor« Szabó István, Postpled Lórin ez, Dobos Dávid, Lamy István; a salgótarjáni járásból: Német Gyula, Trajbjár Gábor, Verebélyi István, Szomszéd Mátyás István, Csizi József, Gólján András. Fehér Vilmos, Gacza Ferencné; a szirákl Járásból: Fekete István, Babik János, Paskó Imre. Szita Mihály, Nagy Mihály. Zimmer Vilmos; a szécsén^i járásból Molnár Istvón, Sextius Lajos, Dur- nik András, Király János, Pusztai Pál, Deák József; a fülek! járásból: Molnár József, Szilágyi Elf rain, Havas János. FELHÍVÁS Felhívom a megye összes földbirtokosait és földbérlőit, kik 100 holdnál nagyobb birtokegységen gazdálkodnak, hogy nálam, mint a szocializált gazdaságok kerületi központi irodájában (Törvényszéki palota) haladéktalanul jelentkezzenek. Minthogy a termelés érdekei a központ szervezését tette szükségessé, a Kormányzótanács rendeletére alulírott, mint a Földmívelésügyi Népbiztosság Nógrádmegyei kirendeltségének teljhatalmú megbízottja előre is figyelmeztetem a megye, illetve járás földbirtokosait és bérlőit, hogy felhívásomnak mindenkor pontosan tegyenek eleget, semmiféle mentséget el nem fogadok és az engedetleneket és késiét- tetőket, mint olyanokat, kik a termelést hátráltatják, forradalmi törvényszék elé fogom állíttatni. Figyelmeztető»! Figyelmeztetek minden 100 holdon felüli gazdát, illetve intézőt, hogy a gazdaságokból sem állatot, sem semminemű termést, sem eladni, sem kiszállítani nem szabad, minden eladható készlet felett a szocalizált birtokok tanácsa kerületének központja fog intézkedni. Minden 100 holdon felüli gazdák tartoznak összes termény-, vetőmag-, szén- és benzinkészletét bejelenteni a szocializált gazdaságok nógrádmegyei területiének központi irodájában. (Törvényszéki palota). Bejelentendő továbbá, hogy milyen motorikus, vagy gázüzemű gépekkel rendelkeznek, továbbá minden gazdaság, áruház, malom, terménykereskedő, vagy árusító, vagy bizományos tartozik összes zsák-, zsineg- és ponyvakészletét törvényes következmények terhe mellett a szocializált gazdaság központi vezetőjének azonnal bejelenteni. Balassagyarmat, 1919. május 15. Mészáros Dezső földművelésügyi népbiztosság gazdasági főmegbiaottja és termelőszövetkezetek főfelügyelője Vármegyei direktórium Nógrádi Vörös Újság, 1919. április 23. A hadügyi népbiztosság üzenete a balassagyarmati védőszakasz vöröskatonáihoz A balassagyarmati védő- szakasz vörös-katonái f. hó 13-án megtartott impozáns gyűlésükön táviratilag a hadügyi népbiztosság tudomására hozták azt a lelkes és egyhangú határozatukat, hogy egyhangúlag belépnek a Vörös Hadseregbe é» alávetik magúkat a forradalmi fegyelemnek. A hadügyi népbiztosság következő távirattal fordul a vöröskatonákhoz: Igazi pnoletá rlel kesedésből fakadó elhatározásukat örömmel vesszük tudomásul. Balassagyarmati védóalsza- kasz csapatainak alkalmazása helyi ismeretüknek megfelelően egyelőre továbbra is az Ipol y-szakaszban terve z- tetiík, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a védóalszakaez csapatai vagy részei másutt is nem alkalmaztassemaik. Meg vagyok győződve, hogy a felvidék e fontos szakaszának védelme a cseh rablók támadása ellen jó kezekben van. Hadügyi népbiztosság. — Büszkék lehetnek a balassagyarmati védőszakasz vörös felvidéki katonái, mert bízik bennük az egész ország proletariátusa. A balassagyarmati szakasz vöröstoatonéii azok, akik a cseh fronton eddig a leg jobban állották meg a helyüket. Ezután is az legyen a jelszó: Mindig előre,' mert fel kell szabadítani a szép felvidéket, ahol hozzátartozói itok tárt karokkal várnak. , Népszava, 1919- június 28. A két vöröskatona öccse Éppen most hetvenéves a zagyvaróna! Földi József. Haja már ősz, járása is nehézkes. Szellemi képessége azonban kitűnő. Ügy beszél 1919. márciuséról, mintha minden most történne. — Mi hatan voltunk testvérek. Édesapám az acélárugyárban dolgozott. Még nem voltam tizenhárom éves, de már én is ott működtem, mint kocsitengelyszámozó fiú. 1918. február 16-án léptem át először a gyár kapuját. Ügy emlékszem, hogy az első hónapban hetven koronát kerestem... Több, mint egy évet ugrottunk a beszélgetés Során. Azt mindjárt tisztáztuk, hogy Földi József nerp volt, — fiatal kora ellenére nem is lehetett vöröskatona. Érdemei mégis akadnak ebből az időbőL Emlékek, élmények egész sora tódul elő. — Amikor ezerkilencszáz- tizenkilencben nálunk Is kiütött a kommün, nagy volt az öröm a gyárban, de itt a faluban is. Nekem két bátyám a János, és a Sándor azonnal vöröskatona lett. Én itthon maradtam. Dolgunk nekünk Is akadt bőven. Azt a feladatot kaptam többedmagam- mal, hogy szervezzük az ifjúságot, alakítsuk meg a fiatalok kommunista szervezetét. Elsősorban itthon, Zagyvarónán... Nem azt mondom, hogy türelmetlen voltam, de itthon nem éreztem jól magam. Felkerekedtem, s irány a két bátyám után. Kisterenye, Mát- raszele, Pelsőc, ez volt az útvonalunk. Olyan fiatal su- hancnak tartottak. Haza is jöttem... A dicsőséges északi hadjárat után bekövetkezett a békekötés. — Mi éreztük, hogy most becsaptak bennünket. A cseh intervenciósok már itt voltak Rónafaluban. Sándor bátyám lovas kocsival a Tiszához indult, lőszert szállított a román intervenciósok ellen. Csak ott. a helyszínen derült, ki, hogy egyetlen töltény sem használható. Ügynevezett vaktöltény volt valamennyi... Megtörik Földi József hangja. Kis szünet U bekövetkezik a beszélgetésben. — Nagyon gyorsan elszaladt a százharminchárom nap. A szabadság után az ellenforradalom következett. A fehérek, a csendőrök kegyetlenül bántak az emberekkel, a munkásokkal. Mondanom sem kell, hogy a két bátyámat és engem is elbocsátottak a gyárból. Sokáig néztünk a bi: zonytalansággal szembe. A két vöröskatona bátyám aztán elhelyezkedett a bányánál, én meg visszakerültem a gyárba... Azt hihetné az ember, hogy Földi József ezzel be is fejezte mozgalmi tevékenységét. Nem. Sőt! Fiatalon, de 1919- ben edződött meg igazán. Már tudta, hogy hol a helye. Egy év múltán a szociáldemokrata párt tagja. Voltak vagy tízen, akik 1923-ban az illegális kommunista pártba léptek be, köztük Földi József is. — A párttagságom keltét is innét ismerik el. Nem nyugodtunk mi abba, hogy nincs már tanácshatalom Magyarországon. Tudtuk, hogy tenni kell azért, hogy ismét szebb legyen a munkás élete. Szervezkedtünk, röpcédulákat tér jesztettünk. 1937-ben a csendőrök letartóztattak. Megbilincselve vittek végig az utcán. Kínoztak, azt akarták megtudni, hogy hol vannak a röpcédulák. Nem vallottunk, hiszen a házkutatás során sem találtak nálunk semmit... Amikor pedig kiszabadultam, ismét megjelentek a röpcédulák az utcákon, a gyárban a munkahelyeken. Gondolatban és a beszélgetés során is hosszú utat tettünk meg, amíg eljutottunk 1945-ig, a Tanácsköztársaság után annyira várt szabadságig, a félszabadulásig. Földi József most is tudta, mi a teendője. — Voltunk vagy negyvenen, összefogtunk, s mindjárt megkezdtük a legális kommunista párt szervezését. A vezetőség tagja lettem mindjárt, s egészen 1972-ig tevékenykedtem a pártvezetőségben. Közben dolgoztam a gyárban, mint tengelyesztergályos, egészein 1965-ig, nyugdíjazásomig. Megfáradt, beteg ember lettem. Sajnos... Ezek a szavak lelkesítettek is, aztán mély megértésre késztettek. A korábbi dinamikus hang mintha megcsuklott volna: beteg ember lettem... — Most, éppen ötvenhat évvel az események után visszatekinteni 1919-re, még mindig lelkesítő. Azért is, mert tettünk a proletárhatalomért. Én is, a két vöröskatona öccse.... Balassagyarmaton az akkori megyei székhelyen két lap jelent meg a Tanácsköztársaság idején. A Nógrádi Vörös Újság és a Nógrádi Népszava * Garbai Sándor elvtárs, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke Nógrádvárme- gye Intéző Bizottságától pén. token a következő táviratot kapta: Nógrád vármegye összmun- kássága a legnagyobb meg- döbenéssel és a legnagyobb - fokú megütközéssel értesült amaz alávaló támadási kísérletről, amelyet a régi boto- zó, hatalmukat visszacsinálni akaró ellenforradalmárok éretlen gyerkőc katonacsemetéi és általuk félrevezetett emberek hajtottak végre azon célból; hogy a munkásság kezéből kiragadva a hatalmat, újabb rabságba fokozottabb kizsákmányolásba hajtsák a dolgozók s-zabadon élni kívánó millióié, Amily nagy föl- háborodást keltettek azonban valamennyi ük ben eme pesti gyalázatos események, épp oly nagy áfölött érzett örömünk, hogy az ellenforradalmi puccsot az öntudatos, szabadságszeretö a proletariátus egyetemes érdekeiért tigrisként harcoló budapesti munkásság és katonaság csirájában. fojtotta meg. Amidőn Nógrád vármegye minden dolgozója hisz az egész proletariátusnak és az államnak hatalmas erejében és el .van telve attól a szilárd meggyőződéstől, hogy a proletárdiktatúra dacolni képes akár belülről, akár kívülről jövő bármilyen támadással és legyőzni semmiféle fehérter- ror, ' ellenforradalom, vagy fegyveres hatalom sohasem lesz képes, egyúttal kifejezési- re juttatja ama hű és őszinte ragaszkodását, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács és az egész proletárállam iránt érez és ünnepélyesen, fogadalmat tesz arra nézve, hogy a p re letárd i kta - túra, és a skóciai ista-kommunista eszmék szolgálatában rendületlenül kitart és megszerzett hatalmát elvenni nem engedi, és ha kell utolsó lehel létéig harcolni fog a forradalom győzelméért. Vármegyei intéző bizottság NÖGRAD - 1975. március 22,, szombat I