Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
CÉLUNK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM FELÉPÍTÉSE Folytatta az MSZMP XI. Csütörtökön reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista •Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negyedik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó sokasága is bizonyítja —, a tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttértése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a külmunkáját kongresszusa döttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁO MEGYEI 8IZ OT.TS AGA ES A ’MEG YEi TANACS LAPJA»XXXI. ÉVF., 68. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Nemes Dezső: Szilárd hívei vagyunk a kommunista világmozgalom egységének EX • 1 á ilfs lipE. »Mliii «iliiili ...,, ......... .... ........... .'1111 ■ 11 "-'V! . Pártunk nemzetközi tevékenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfeszítéseiben. való részvéted egyik erőforrása pártunknak és országunknak — majd beszédét így folytatta: ' az MSZMP arzért tudott eleget tenni nemzetközi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folytat, anti remdáthetetfen alapja, szerves része pártunk á ttalános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekintette az 1369-es moszkvai nyila tkozaitot, melynek kidolgozásából siáa taatv&'pái’toíika! együtt a mi pártunk is aktívan kivette a részét, s amelyet az MSZMP X. kongresz- szußäi is magáévá tett Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilatkozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységének és összehangolt cselekvésének fejlesztését, egyben. a népek szabadságáért és a nemzetközi békéért harcoló különböző erők hatékony együttműködését. A beszámoló — hangsúlyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szocialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erőviszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küzdelemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért vívott küzdelemnek. E küzdelem egyik fő célja hatékony biztonsági rendszer teremtése, amelyért a diplomácia frontjától a tömegmozgalmakig a legkülönbözőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, töme@mozgaflm.i területen pedig a kommunista pártok. A Varsói Szerződés országai kezdeményezték a biztonsági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden kö- dösitési kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a nyugati .hatalmak vezető köreiben, az európai biztonság ban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári politikusokat is, akik számolva a realitásokkal, segíteni akarják ezt a nagy ügyeit. A nyugati hatalmak a szocialista országok álltai, hirdetett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a szocialista országok elleni „fellazítása” taktikával kombinálták* s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követelménye a be nem avatkozás más államok beliügyeí- be, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „eszmék és emberek” úgynevezett „szabad áramlásának” megtévesztő jelszavával nem kevesebbet követeltek, mint az ellenforradalom exportjának szolgálatában álló „eszmék” és ezek jegyében munkálkodó különféle em, berek ,,szab ad áramlását”. S hogy az imperialisták és segítőtársaik mit kívánnak „szabadon áramoltatni”, azt a chilei tragédia előkészítésében kifejtett tevékenységük, a ciprusi válság kirobbantása, a portugál • demokrácia ellen szerezett nemzetközi aknamunka és sok más hasonló tény szemlélteti get szolgáló politikai aknák telepítésiéhez akar szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozásokat — minit edidiig — a jövőben is határozottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hirdeti, hogy a proletár internacionalizmus következetes érvényesülésében egybefonódik minden szocialista ország nemzeti érdeke, a szocialista országok közösségének általános érdeke, valamint a világ imperialista erők közös nemzetközi frontjának alapvető érdeke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjetunió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősítésében, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak és a népek általános anti- Imperiailista küzdelmének segítésében végez. Azt a békeprogramot, amelyet Brezsnyev elv társ az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános béke- programja. A ntó pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom hagyományos és megingathatatlan. Ha egy munkáspárt vezetésében vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP-től és a Szovjetuniótól való eltávolodás politikája, a nyílt vagy burkolt szovjetéi lenesség, akkor köny- nyen válik különféle szovjetellenes erők, imperialista manőverek játékszerévé. Meggyőződésünk, hogy az imperialisták és segítőtársaik politikai csapdáinak hatástalanításához is az SZKP-val való szoros együttműködés a legbiztosabb fegyver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a nép széles tömegeinek a tudatába is mélyen behatolt a felismerés, hogy a Szovjetunióval való testvéri szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgáltatottja, s biztosan halad a maga választotta szocialista úton. A kapitalizmus általános válságának mélyüléséről szólva Nemes elvtárs rámutatott: a fejlett tőkésországok gazdasági konjuktúrájára, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív’” felfogásnak nyilvánították a tőkés világ- rendszer általános válságára vonatkozó marxista nézeteket. Most viszont olyan felfogással találkozunk — főként ugyanazokban a körökben —, mely szerint a tőkésvilág válságának további mélyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folyamatot is visszaveti. Ilyen veszély valóban fennáll, s csak a demokratikus és szocialista erők együttes harca birkózhat meg vele. Márpedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati lehetőség. Ezt tanúsítja a progresszív erők küzdelmének általános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbirodalom bukása, a görög katonai junta letűnése, a béke-világ- mozgalom jelentős megerősödése és sok más tény. A nemzetközi osztályharc fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a tőkésvilágban gátlástalanul folyó antikommunista propaganda ellenére, a munkásmozgalom különböző irányzatainak együttes akciói szélesednek és mind erőteljesebbé válnak. A testvérpártok nagy figyelmet fordítanak az antimono- polista öszefogás fejlesztésére, a tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus néphatalomért folyó harcuk erősítésére. Á szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szak- szervezetek vezető köreiben Káros a kínai Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésének ssukadár tevékenysége idézett elő. — Ami a kínai helyzetet illeti — moődotta —, itt csupán arra utalok, hogy az imperialista hatalmak távolról sem mondtak le arról, hogy ismét kiterjesszék uralmukat erre a nagy országra. A kípai nép győzelmes forradalmi harcával negyedszázaddal ezelőtt csapást mért az imperializmusra és az 1950-es években jelentősen hozzájárult az antiimpe- rialista küzdelem általános fellendüléséhez. Elekor még a kínai vezetés az SZKP val és a Szovjetunióval való barátságot hirdette. Az 1950 es évek végén azonban Mao Ce- tung kultusza jegyében felülkerekedett a kispolgári nacionalizmus. Ez rányomta bélyegét a jelenlegi kínai vezetés egész politikájára, s ennek talaján alakult ki a maoista nagyhatalmi sovinizmus. Mi rejlik e mögött? — teszik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres összecsapást aa inv perialista hatalmakkal, ami rendjén, is lenne, de a pekingi vezetés pálfordulása óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősítésévé! alkarja elérni, hanem növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommunista pártjaival és szakszervezeteivel — így az MSZMP-vei és a magyar szakszervezetekkel — való kapcsolatok iránt. Mi rokonszenvezünk azokkal, akik mernek dacolni az antikommunista nyomással, és úgy tekintik a békés egymás mellett élést, hogy abban nemcsak a kormányoknak és a diplomatáknak vannak tennivalóik, hanem a különböző irányzatú munkásszervezetek képviselőinek is. Érdekeltek vagyunk az együttműködésben, hiszen ez része azoknak az erőfeszítéseknek, melyeknek célja, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná váljék. Az MSZMP, és hazánk különböző társadalmi szervezetni nemcsak készségesen fogatják a kapcsolatok fejlesztése iránti szociáldemokrata érdeklődést, hanem maguk is kezdeményezik ezeket. s a jövőben is készek további erőfeszítésekre. aknamunka szovjeteken es politikára férve az imperialisták tátoo-l ráhan egy szovjet—kínait 1 hibára lehetőségének a reményét keltette fel és táplálta. E remény, az imperialisták bánatára, irreálisnak bizonyult, s úgy vélem, az is marad. Viszont élő valóság a maoizmus szovjetellenes pro. pagandtaiiadjárata és szaika-' dár tevékenysége. Samígezal helyzet, addig Kína nem töltJ heti be a nemzetközi kom-' munista mozgalomban az imperializmus ellen küzdő erők javára azt a szerepet, amitf be kellene töltenie. Ha a kínai vezetés feladja! a szovjételién,ességet és al szakadór tevékenységet, ha visszatér ar. összefogás és a a együttműködés útjára, amit a kínai nép elemi érdeke ia követel — s amire előbb, utóbb sor kerül — akkor új szakasz fog nyílni Kína fej lő-i désében és gyorsulni fog sua imperializmus térvesztésének folyamata is. Ma azonban a maoista vezetés a szovjet—• amerikai háború elkerülhetetlenségét hirdeti, ebben bizaJ ködük, s ettől várja hegemon! törekvéseinek érvényesülés sét. Ugyanezen célból egy uj európai háborúban is reménykedik, s esztelen. propaJ (Folytatás a 2. oldalon) megszilárdításával kapcsolatElutasftjuk a zsarolási kísérleteket Az MSZMP álláspontja az, kapcsolatok területén is mun- hogy a mi országunk — a kálkodmik ebben az irányban- többi szocialista országgal s igyekszünk elhárítani min- egyiütt — érdekelt a normális den akadályt, amely ennek együttműködés fejlesztésében, útját állja. De minden olyan s ezen belül a kulturális és kísértet, amely a béke nagy emberi kapcsolatok bővítésé- i ügyét politikai zsarolásra ben. Nemcsak kormányzati akarja felhasználni és a hír- vonalon, hanem a társadalmi hedt „fellazítási” tevékenyséproletariátusának és az antiMegyénk küldöttei a tanácskozás szünetében
