Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
NŐGRÁD AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXI. ÉVF., 67. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. MARCUS 20., CSÜTÖRTÖK felszólalt: BiSéKtieth BSőroIy, Edward Gierei«, Erich Honecker, Senke Malária, Világ proletárjai, egyesüljetek! Foiytafita munkáját Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta 'tanácskozását a több mint háromnegyed millió magyar kommunista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocialista Munkáspárt .XI. kongresszusa. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, az ■ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kongresszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos üdvözlő távirat és levél érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és párton kívüli dolgozói köszöntik tanácskozásunk részvevőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelem- mél kíséri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus részvevőivel elhatározását: tovább folytatják a kongresz- szusi munkaversenyt, hogy méltó módon ünnepeljék hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött célok teljesítéséből. Fehér Lajos köszönetét mondott a kollektívák jókívánságaiért. A szerdai nap első felszólalója, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Németh Károly: Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője (jobbt ól) Nógrád megyei küldöttekkel a tanácskozás szünetében Höveljük a társadalmi termelés hatékonyságát — Á Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, az ország népének, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságipolitikai céloknak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozásban túlteljesítettük. Népgazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben nő. gyorsabban, mint a megelőző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedését az életszínvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mentes a nagymértékű ingadozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a harmadik ötéves terv időszakában 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbbre hailadit a népgazdaság szerkezetének átalakítása, javult a termékek minősége és választéka. Bővült részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, fejlődtek. erősödtek kapcsolataink a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Aktív részesed vagyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításának. Amikor azonban az elismerésre méltó eredményekről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gyakorlatához, helyzetünket konkrétan elemezve, erősítsük meg mindazt, amá jló, előremutató és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előrehaladásiunkat. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a központi irányítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvényesülnek következetesen. Helyenként nem elég hatékony a terv végrehajtásának ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaságnál!titkai feladjátok gyakorlati végrehajtásaiban mutatkozó következetlenségekre, irányító és ellenőrző munkánk hiányosságaira, esetenként a fegyelem lazulására, illetve ezek felszámolásának szükségességére irányítják figyelmünket. Gazdasági munkánk gyengeségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen változása miatt is sürgető feladat. a termelőerőik állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fejlesztése, hogy egyre következetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve. az Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fejlesztésében,, hanem gazdaságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényi: yzda- séigpolitikánk megváltó ítá- sát. Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szoi.’úlnak. Arna van szükség, hosv társadalmi és gazdasági életünk minden területén, a terv czés- ben is, a végrehajtásban, is következetesebben érvényesüljenek gazdaságpolitikánk fő elvei és céljai: a szocialista termelési viszonyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése és életkörülményeinek javítása, a nemzetközi munkamegosztásban, különösen pedig a KGST keretében a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk állandó-bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve, gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tartós és változó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fö vonal Változatlansága nem jeierat megmerevedést GezdaeágipoifttBcánk és gyakorlatunk központi kérdése, a tórsadaknt verme les hatékonyságának novelese, a termelés, a gazdálkodás minden, területén. Ahogy ama Kádár etvtárs, a Központi Bizottság beszámolója ban rámutatott, a gazdasági hatékonyság növeSésé- nek alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása. A verseny- képes, gazdaságos termékek részarányának növelése megköveteli az initenizívebb nemzetközi gazdasági együttműködésit, az abban rejlő lehetőségek jó ki használását. Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció keretében. fokozzuk a szakosodást, a kooperációban gyártott korszerű vermékek, részegységek és alkatrészek kölcsönös szállításának részarányát E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint a Zsiguli-programban való részvételünk, vagy a leninvárosi olefinmű ás a Szovjetunióban levő Ka- 1 üsd Vegyi,pari és Kohászati Kombinát között megvalósuló vegyipari együttműködés. Folytatni keli a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Ez esetenként egy ütt jár a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításával. Ezt nagy körültekintéssel, az emberekről való gondoskodással kell megoldani. Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kritika érte gazdasági vezetésünket, mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagyüzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár és a Ganz-MÁVAG termékszerkezetének átalakításához, technikai rekonstrukciójához nyújt. A központi tervező, irányitó szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az 50 kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipar termelésének felét, exportjának pedig közel 60 százalékát adja, ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan megkapja az indokolt támogatást. Termelékenység a fejlődés kulcskérdése A munka termelékenységé- 3ek növelése az intenzív gaz- jsági fejlődés egyik kulcs- .-u-diése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzem- szervezés viszonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszűntessük az élőmunkával való pazarlást. Nincs minden rendben a1 munkaerő-gazdálkodásban, a munkaidő kihasználásában és a munkafegyelemben is van javítanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968 és 1973 között a népgazdaságban a termelés fajlagos költsége 2.5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő. de mégiscsak szerény eredmény ez. Az a feladat, hogy takarékoskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb terméket, javítsuk a felhasználás fajlagos mutatóit. Például m.a az anyagköltség egyszázalékos csökkentése 5— 6 milliárd forinttal növelné a nemzeti jövedelmet. Németh Károly hangsúly ózta, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az állóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lényeges javítását, majd arról beszélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közreműködését céljaink meghatározásában és megvalósításuk előmozdításában. — A tudományos és a műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása a tudomány termelőerővé válásának folyamata lassúbb az indokoltnál és a lehetségesnél. A Központi Bizottság titkára ezután a mezőgazdáság kérdéseiről beszélt, s hangsúlyozta. hogy pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme meggyorsult. A második ötéves terv időszakában az évi átlagos növekedés 1.2 százalék, a harmadikba n 2.8 százalék volt, a jelenlegi ötéves tervben pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. — A mezőgazdasági termelés eredményeiben együtt fejeződik ki az állami gazdaságok dolgozóinak, szövetkezeti parasztságunknak politikai és erkölcsi fejlődése, áldozatkész munkája, a munkásosztály és az állam sokoldalú támogatása. Agrárpolitikánk érvényesítése hozzájárult a munkás- paraszt szövetség további erősítéséhez, a mezőgazdasági dolgozók, a parasztság ölelés munikakörüilményeinek javulásához. Agrár politikánk fő elvein nem keli változtatni. Továbbra is a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztésére, szocialista vonásainak szüntelen erősítésére törekszünk. A mezőgazdasági nagyüzemek mámáikét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket tovább kei! fejleszteni. Az állami gazdaságok a jövőben. isi legyenek kezdeményezői, bég vezetői és terjesztői a korszerű technikának és termelési eljárásoknak, a tudományos eredmények gyakorlati alikal-t mazásának. A termelőszö vet-} kezeteket, amelyek a mezőgazdasági termelés döntő többségét adják, ügy kell fej-; leszteni, hogy még korszerűbb! nagyüzemekké váljanak, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző vonások. Ez összetett,1 bonyolult és hosszabb időt igénylő folyamat, amely magában foglalja, hogy fokozatosan szövetkezeti tulajdonná váljék a szövetkezetek által hasznosított egész föld, hogy. folytatódjék a gazdaságos termelési szerkezeit kialakítása', a szakosítás, a komplex! gépesítés, növekedjék a munka szervezettsége, emeffiiedjékí az irányítás színvonala, jobban érvényesülj ön a munka szerinti elosztás és a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladtt a termelőerők koncentrálása'. 1970-ben 2400 termelőszöveitikeziet átlagosan 2300 hektáron gazdálkodott, jelenleg 1620 termelő- szövetkezet működik átlagosan 3500 hektár területen. A. (Folytatás a 2. oldalon)
