Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

I H munkás . megbecsüléséről Nem játékos feladványként hangzott el a mondat, de oly- lyá tűnt. Azzal fogadott az egyik vi­déki középüzemünk igazgató­ja: Tudja-e, hogyan lehet va­laki egy öt éve működő gyár­ban harmincéves törzsgárda- tag? Bevallom, váratlanul ért a kérdés, s ha kas idő után nem ad ja meg kérés nélkül is a választ, bizony késtem volna a reflexióval. Mert hát, tényleg hágyán is lehet? Mondom, segített az igaz­gató. Illetve, mintha észre sem venné habozásomat, egy történet meselésébe kezdett. Bányászokból lett vasasok­kal beszélgetek, s miután fel­engedett a jelenléte okozta feszültség. gátlás nélkül tnondták el neki személyes gondjaikat. Mi lesz a törzs- gárdaéveinkkel? — vetette fel egyikőjük. Objektív okok miatt váltunk meg előző munkahelyünkről, itt is har­madik éve dolgozunk már és csak úgy haszontalanul ves­sük oda a/z eddigi, tíz—tizen­öt—húsz évünket? Jogosnak éreztem az elmondottakat — idézte fél az igazgató, s ha­marosan a budapesti törzs­gyár vezérigazgatójával meg is állápodtunlk: aki a 2007-es kormányrendelet szerint ke­rült át a gyárba, annak ugyanúgy számítanak a ré­gebben munkával töltött évek. mintha világéletében nálunk dolgozott volna. Azóta két harminc-. több húsz- és számtalan tízéves törasigárdatagja van a gyár­egységnek. Hát, így lett az ötből harminc. Több kongresszusi küldöttel is szót váltottam mostanában. Volt közöttük idősebb, de a harmincon még éppen, hogy csak túl levő is. Amikor kül­detésükre terelődött a beszéd — nem túlzás szinte elérzé- kenyülve, tiszta szívből jövő örömmel mondogatták: Talán életünkben sem érhet még egyszer ekkora megtisztelte­tés. Megbecsülés ez, elvtárs, a munkás igazi megbecsülése, vallotta egyikőjük. Valóban, az. És őnekik töb­bet ér mindennemű pénzju­talomnál. Higyje el jobban örülök neki, mintha nagy Ö6Z- smegfet nyertern volna — mondta a fiatalabb küldött. Pedig lenne hová tenni : kel­lene lakásra, bútorra, mi­egyébre, De hát, ez még mind meglesz, de, hogy életemben még egyszer ér-e ekkora tár­sadalmi megbecsülés...? Társadalmi megbecsülés — önfel becsülés. Ez utóbbiról hs érdemes né­hány szót váltani, mert — sajnos, van. Egyik vezető na­pilapunkban olvasom, szeren­csére egyedi, de elgondolkod­tató példa, hogy a jólmenő termelőszövetkezet elnöké­nek egv tömeasaervezeti tit­kár javasolt vele egyetértés­ben magasabb fizetési kate­góriát a felsőbb szerveknél. Természetesen annak tudatá­ban. hogy ha az elnök pénze több lesz. ezzel párhuzamban a® övé is emelkedik majd. Így is történt. De az őröm nem tartott sokáig: a titkárt leváltották, kizárták, a párt­ból és valószínű — bár a híradás nem szól róla — az elnök sem élvezhette sokáig a baráti felbecsülésből szár­mazó többletjövedelmet Mert erkölcsileg, anyagilag megbecsülni valakit, csak a kimagasló munkája után le­het És — örvendetes — ma- 'rnapség egyre gyakrabban le­hetünk tanúi ennek. Több megyei vállalatunknál is, aranygyűrűvel — lánccal ju­talmazzák az egyhelyben, hosszú-hosszú éveken át végzett munkát — a munkást, aki a társadalom atomjaként, saját munkája eredményeivel járul hozzá a közös össznépi sikereinkhez. Amelyekkel — miként a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indí­tott munka verseny is bizo­nyítja — büszkélkedhetünk. Olyan -jó hangulat van mosta­nában nálunk, a gyárban — újságolta egyik beszélgető­partnerem. Kedvvel dolgoznak az emberek, s bár néha bosz- szankodnak az anyaghiány miatt, e® is azért van, mert többet akarnának. Hogy még jobb legyen... Igen. S ehhez a kedvező társadalmi közérzethez nagy­ban hozzájárul a sok — ilyen vagy olyan formában történő — elismerés, megbecsülés. A dolgozó embernek, a, cse­lekedeteinek megbecsülése.. , Karácsony György Fontos helyi forrás a társadalmi munka X kfeségfejleezbés egyik Ezenkívül Szügy, firsekvad- legkáfejezőbb és a munka kert, Szanda községi taná- ,jellegét meghatározó forrósa: csők, ahol az egy főre futó « lakosság önként, vállalt munkaérték eléri, vagy meg- társadalmi munkája. Ennek haladja a 100 forintot. 1974. szellemében értékelte a Ba-‘ évben az érsek vadkerti ber- Jassagyarmati Járási Hivatal celi tsz-ek, az Ipari Műszer- vezetése a megyei szervek gyár, Műdékor Kis® volt a által 1974.—1975, évekre meg- legaktívabb a közsógfeileszté- hirdetett társadalmi munka- si feladatok támogatásában, verseny 1974. évi eredmé- kivitelezésében. Mindé® hoz- nyedit Megállapítást nyert, zájárttl ahhoz, hogy a járás hogy a községi tanácsok több- lakosságának: kulturális, szo- sége elismerésre méltó mun- ciális ég kommunális igénye­két végzett a társadalmi it az eredetileg tervezettnél munka szervezésében és an- magasabb színvonalon elégít- nak gyakorlati megvalósító- hessék ki. Ügy határoztak, sábam. A területen élő lakos- hogy az eddigi eredményeket ság, társadalmi és tömegszer- elismerve — a járási hivatal, vezetek gazdasági- egységek járáaö népfrontbizottság és aktív közreműködésével, több a Vörösikereszt vezetősége — mint kétmillió forint társa- új feladatok megoldására dalmi munkaórtéket hoztak hívja fel a községek vezetőit, létra. , a járás lakosait. . . ... . __ Azért, hogy a megyei szer­A versenyben különösen vek által meghirdrtett w. jó eredményt értek el: Bér- senyben a községek minél jobb eel és Magyamándor közsé- eredményeket érjenek el gi tanácsok, ahol az egy főre „társadalmit munkanapok” jutó társadalmi munka értéke megszervezésére hívták, fel a meghaladja a 150 forintot, községek vezetőit, lakóit,' Te­Kepülö a mezőgazdaság szolgálatában kdn/tettel felseabaduTésunk kö­zelgő 30. évfordulójára, első ízben, 1975. március 22—23 napokra javasolták, a szerve­zést. E napokra elsősorban a községek csinosítását, az úgy­nevezett tavaszi nagytakarí­tást végzik el a községek. Ebben jelentős szerepet kap­tak a községit Vöröskereszt szervezetek vezetőségei. E közeli feladaton, túlme­nően ez év folyamán, még két esetben, május 11-én és szeptember 14-én szerveznek társadalmi munkamaookait Ezen a két napon elsősorban a fejlesztési tervekben, cik- lusprogramotoban meghatáro­zott feladatok végrehajtásét segíti majd a lakosság. E gy emberöltön át szol­gálta a népet Ahogyan Szécsényben mondani szokták: hűségesen, szerényen,' szorgalmasan... Mert így mun­kálkodott. Az iskolában évti­zedeken át, a mozgalmi élet­ben, de mindenütt ahová a kötelessége szólította. És elér­kezett a pihenés ideje, nyug­állományba vonult A múlt­koriban, amikor a pártéletben sor került az új tisztségvise­lők megválasztására, melegen megköszönték a pártban vég­zett hűséges szolgálatát. Ak­kor ő fölállt. A hátát enyhén meghajlították a múló évek. A haja is fehérbe fordult. Az izgalom tehette, keskeny arca megszínesedett. Léptei viszont nagyon határozottak voltak,' amikor a szónoki emelvényre indult. A hangja mindig sze­líd volt és beszéd előtt kö­szörülte a torkát. Most is úgy tette, ahogyan megszoktuk tő­le. — Én azért vagyok elége­dett az élettel, mert szolgál­hattam a dolgozó embert. El­múltak ugyan felettem is az évek. de én még nem búcsú­zom. Ha nem is mint tisztség- viselő. mint párttag minde­nütt ott leszek, ahol szükség lesz reám... Néma csend lett a terem­ben. Hallani lehetett lépteit, ahogyan visszaindult helyére. Lehajtott fővel lábai elé nézett. Arca sápadt volt. A szeme? Megcsillant volna benne valami? Amikor a he­lvét újból elfoglalta, már a régi Bállá Károly volt. És ak­kor felcsattant a taps. Akkor­ra arca visszanyerte eredeti színét. Azóta elmúlt néhány hét. A ■ község keleti bejárójánál a I hosszú, szürke zöldkapus ház­Propagandista aiapszervezetben A gyakorlott propagandis­ták mellett a közelmúltban lezajlott választások során új Dropagandisták is megbízatást kaptak a pártalapszervezetek- ben. csúcsvezetőségekben, üzemi pártbizottságokban. Ezért is tekinthető hasznos megoldásnak, hogy az irányí­tó pártszervek a napokban ismét felhívják 3 figyelmet azokra a feladatokra, módsze­rekre. melyekkel a propagan­disták a megnövekedett köve­telményeknek jobban eleget tudnak tenni. A vezetőségek­ben a propagandista magára hagyatva nem végezhet ered­ményes munkát. Csak a kö­zös tevékenység hozhat sikert. Ez pedig kölcsönhatásban van az alapszervezeti titkár, a szervező titkár, a nőfelelős munkájával is. Milyen területei vannak a propagandista munkavégzés­nek? Három tevékenységi kör különböztethető meg töb- bé.kevésbé egymástól. Felada­tai közé tartozik az agitációs és tömegpolitikai munka szer­vezése, koordinálása, irányí­tása. A tömegpropaganda munkát is irányítja. Emellett a kulturális nevelő tevékeny­ség szintén ' tennivalói közé tartozik, hiszen, Salgótarján­ban például a közel kétszáz alapszervezetből csak har. mlncban tevékenykedik önál­ló kulturális felelős. Az agitációs és tömegpoli­tikai munka egyik alapvető célja a párt politikájának megértetése, a mellette való kiállásra és cselekvésre való ösztönzés. A politizáló légkör megteremtése jelentős mér­tékben függ a propagandista hozzáértésétől, szervező kész­ségétől, kapcsolatteremtő erejétől. Az eszközök közül Igen fontos az élő sző Sze­mélyes példamutatással meg­győző érvekkel lehet a tudat­formálásban eredményeket el­érni. A frázisokat, a közhe­lyek ismétlését kerülni szük­séges, mert ezek nem alkal­masak a figyelem felkeltésé­re. A tömegkommunikációs esz­közökben rejlő lehetőségek felhasználása, a termelési agitáció, a politikai vitakörök, a politikai irodalom terjeszté­se mind olyan terület, amely a propagandistáktól nagy fel­készültséget igényel. Igaz, hogy például a politikai kiad­ványok terjesztése során az anyagi felelősség a könyvter­jesztőt terheli, de politikailag a pártvezetöség és a propa­gandista a felelős. A tömegpropaganda tevé­kenységben legnagyobb figyel­met a párt- és különböző tö­megszervezeti oktatási for­mákra szükséges fordítani. A propagandistának tisztában kell lennie a tömegpropagan­da munka struktúrájával, hi­szen csak ez esetben tudnak tervszerűen- különböző ká­derképzési formákra, vagy tö­megpropaganda tanfolyamok­ra párttagokat beiskolázni, A tömegpropaganda tanfolyamo­kon belül szükséges megkü­lönböztetni az alapozó és a továbbképző tanfolyamokat. A propagandistának nemcsak az előkészítésben, a szervezésben •van fontos tennivalója, de az ellenőrzés is feladatai közé tartozik. A propagandista harmadik nagy munkaterülete a kultu­rális nevelő tevékenység. Iránytűként ehhez a néhány évvel ezelőtt megjelent köz­oktatási és közművelődési párthatározat használható fel eredményesen, a helyi sajú* tosságok ismeretében. A mun­kahely művelődési feltételei­nek alakításában, a kulturális megbízatások teljesítésében, a szocialista brigádok kulturális vállalásaiban, az üzemek és iskolák közötti kapcsolat el. mélyítésében sok a propagan­dista tennivalója. Ehhez megfelelő adottság és felké­szültség is szükséges. Nem mindenkiből lenne jó propa. gandista! Keveset ér az impo. náló tudás, meggyőzési ké. pesség és hatás nélkül. Fel­adatai maradéktalan ellátá­sára a propagandista akkor alkalmas, ha a felvértezett tudás mellett az átadás ké­pességével, és a kapcsolatte­remtés művészetével is ren­delkezik. Emellett magabiztos fellépés, szerény viselkedés szükséges. A sokrétű tenni­valók egész embert kívánnak. A propagandisták felkészült­sége állandóan emelkedik. Ennek hatása a politikai mun­kában egyre inkább megmu. tatkozik. ír. i.) Szép magyar beszéd-verseny A saécsényi Nógrádi Sándor Ginmázi umban tartották meg a Kazinczy Ferencről elneve­zett szép magyar beszéd ver­seny megyei döntőiét a kö­zépfokú oktatási intézmények tanulóinak részvételével. A versenyben 24 szakmunkás­tanuló, szakközépiskolás és gimnazista indult. Első he­lyen Bodnár Zoltán- a salgó­tarjáni Bolyai János Gimná­zium tanulója végzett, A to­vábbi helyezéseiket Nedeliczki Teréz, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Huszkó Zsuzsa, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskola, valamint Závorszkr Csaba, a balassagyarmati Ba­lassi Bálint Gimnázium diák­ja szerezte meg. Az ő hang­szalagra rögzített előadásukat küldte fel a megyei bíráló bi­zottság az Oktatási Miniszté­riumba. hogy kiválasszák azt a két versenyzőt, aki megyén­ket képviseli Győrben, ápri­lis 26—27-én az országos ver­senyen. Megduplázódott az átlagos életkor Taskentben új orvostudo­mányi kutatóintézetet létesí­tettek, amely az anya- és csecsemővédelem problémái­val foglalkozik majd. Jelenleg a közép-ázsiai köztársaságban 13 egészségügyi tudományos központ működik. Üzbegisztán — abol az 1917, évi szocialista forradalom előtt 30 000 lakosra jutott egy orvos — ma az egészségügyi intézmények jól megszerve­zett, szerteágazó rendszerével rendelkezik. A lakosság élet­színvonalának állandó emel.; kedése, a gyógyító és megelő­ző egészségügyi rendszabályok széles körű megvalósítása kö­vetkeztében az átlagos életkor a köztársaságban csaknem megduplázódott. Ugyanazon idő alatt a halálozási arány- szám ötödére, a gyermekha­landóság pedig tizenhetedére csökkent. Ma 70 év az átlagos életkor. Olyan elterjedt be. tegiségeket sikerült felszámolni mint a kolera, a trachoma, a malária és a himlő. Élő é ba beköltözött a nyugalom. Bentről, az udvarról messze a várkerten át, az Ipoly völgyén száguldhat a tekintet Távolabb a kékkői hegyek csipkéznek. Ez a tájék nyugalmat jelent Bállá Károlynak. És most, amikor ébred a természet különösen szép itt minden. A napfény­ben sütkérező gyep, a rügyet fakasztó bokrok, de mégis leg­szebb a mély pírban nyugovó­ra térő nap. Szinte lángot vet az Ipoly völgye. Bállá Károly is esztendőről esztendőre min­dig felfedezi valami úját e szépnek. És most, mintha több lenne, belefeledkezett a nézésébe. Sok idő múlott el, amikor a felvidéki tanítót Szécsény- be fordította a sorsa. Város­ból jött a községbe, azt gon­dolta, nem tud váltani. A városból nem kényszerítették távozásra, maga választotta az utat, mert itt tudta igazán hazáját. És mennyit megfor­dultak gondolatában a föld­művelő édesapja intelmei: „Igazán otthon a hazádban vagy...” Találkoztunk a napokban. Unoka csicsergett a belső szobában, ahol a terebélyes cserépkályha szorgalmasko- dott. A külső szoba az ő birodalma. Könyvespolc meg­pakolva. Kis íróasztal, ülő­alkalmatosságok, néhány festmény a falon és virág. A szobában friss levegő. Így kettesben élesztgettük a múlt éveket. Tisztelettel emlékezett — nyugodjon békén —, az öreg Szedlák Lajosra. ( — Ö volt, aki magányom­vek... ban társam lett a községben. Vitt be a pártszervezetbe. Hát azóta dolgozom... Hinnék közel harminc esz­tendeje. Én emlékszem, Bállá Károly volt a járás vezető népművelője, majd a községi iskola igazgatója, közben pártbiaottsági tag a megyénél, majd a községnél, miközben párttitkári tisztséget is viselt. Egyszer egy történet bogozása közben összehozott bennünket a sors. Gyerekről volt szó, akit szülei magára hagytak. Elvadult a fiú, mentésére iparkodtunk. Akkor láttam, micsoda melegség van ebben az emberben, amikor a gye­rek érdekeit védi. Simogató hangon, de mélyen az érte­lemhez szólott. Valahogy így: — Rosszat tettél Meg kéne büntesselek, de én bízom ben­ned... Könyörtelen volt viszont, amikor a mostohákat felelős­ségre vonta. Idéztük az élő múltat, miközben kutatott emlékezetében. aztán felvil­lant a tekintete. — Igen, emlékszem. A fiú felnőtt azóta, derék ember lett... Mennyi ilyen derék ember vált kezenyomán Szécsényben. Mert amikor a munkaidő el­múlt a katedrán, folytatta hivatását a pártirodán. Fá­radhatatlan volt, ha emberek­kel foglalkozhatott. Felkereste a családokat, ott volt, amikor közös gazdaságokba indultak a földművelők, segített, akik­nek arra volt szükségük. És mindig szerényen, szíves szó­val, igazmondással. Igen, mert ő pedagógus is volt és párt. ember is. A sok napot látott íróasztal fiókjából megfakult dosszié került elő. Benne gon­dosan okmányok, levelek, ok­levelek, kitüntetést bizonyító kartonocskák. Szétnyitotta, arca ellágyult, a vállán a kabátot megigazította, aztán, csendesen, talán önmagának mondta: — Nem panaszkodhatom,’ megbecsültek... Hirtelen, mintha feleszmélt volna, felnézett, tekintete megélénkült. — Jogom van nekem hátat fordítani a mozgalomnak? Csend lett a szobában, mert választ várt. Kint a szél megsepergette az ablakot. Azon keresztültekintve, vér. vörös színnel búcsúzott a nap. A szobát is megfestette a fény. Az ablak erélyesebben zörgött. Bállá Károly arra nézett.­— Ez nem a szél. Valaki bebocsátást kér... A mikor visszatért, mint. ha újjászületett volna. Arca ragyogott, kedve vidámlott, és bemutatta ven­dégét, Jancsó Istvánt, az új párttitkárt, az utódot, aki ta­nácsért jött hozzá. Előtte való napokban Oravecz József, az új pártvezetőségi tag kereste meg jó tanácsért. Mert Bállá Károly készen áll még a munkára, hiszen nem mint párttag lett nyugdíjas. És egyáltalán, visszavonulhat ő a pártmunkától? Hiszen a Széchényiek számítanak rá. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1975. március 19., szerda y 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents