Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

Üj lclesilmeDyeinkrtfl Közoktatásunk és közművelődésünk fejlődéséről AZ ELMÜLT időszakban jesztésében. Ebben az idő. beruházásból húsz terűt erem, Nógrád a kulturális éleiében szakban egyébként összesen 300 helyes diákotthon, 120 is tovább gazdagodott. A 35 új általános iskolai tan te. munkahelyes tanműhely, tor. gazdagodás tényeinek érzé- rém épült megyénkben. Je- naterem stb. valósul majd keltetésére szárnoö lehetőség lenleg 859 általános iskolai meg. áll rendelkezésre. Ezúttal tanteremmel rendelkezünk. E A középfokú oktatásban az a megyei közoktatási és köz- területen, természetesen, még elmúlt időszakban profil vál- müvelődési intézményrendszer további tennivalóink lesznek tozás tanúi lehettünk. Nőtt a fejlesztéséről, a pedagógusok a jövőben is, hiszen megyénk szakközépiskolai tanulók 6zá- és népművelők élet- és mun- kedvezőtlen öröksége a ma, azaz a szakismereteket kakörülményeinek alakulásá- múltból itt is érezteti még nyújtó iskolák kerültek élő­ről szeretnénk szólni . kissé hatását. 1970-ben 6zakrend- térbe. 1970-ben a középiskolai részletesebben. szerű oktatásban részesült a tanulók 38,7, jelenleg 50,2 tanulók 91,1 százaléka, jelen- százaléka jár szakközépiskolá­iéig 94,3 százalékos ez az ba. Javult a középiskolai arány. Javult 1970-hez képest kollégiumi ellátás. Bővült a a szakosan leadott órák ará- kollégiumi hálózat, Balassa- nya is. Akkor ez 67,3, ma gyarmaton egy 176 helyes Az általános modern középiskolai kollé- iskoláknál jelentős előrelé- giummal, s folynak az elő- pés történt a napközis ellá- készítő munkái Salgótarján- tásban. Mintegy 80 csoporttal ban egy 500 helyes főiskolai növekedett ez az ötéves terv és középiskolai kollégiumnak, alatt, ami 2800 napközis he- Itt említjük, hogy a szak­ai új tanácstörvény életbe- iyet jelent. 1970-ben az álta- rendszerű oktatást segítendő lépése az oktatáspolitikai, a lános iskolások közül 14.6, Rétságon 80 helyes általános közművelődés-politikai haté- jelenleg 24,6 százaléka jár iskolai diákotthon kezdte meg rozat állal tapasztalható fo- napközibe a tanulóknak. Ja- működését. S működik Salgó- kozott cselekvés a kulturális Vult az általános iskolák tarjánban egy 80 helyes diák­iiga zabban erőteljesen éreztet- alapvető szemléltetőeszköz- otthon, elsősorban a hátrá- te — én érezteti —- hatását, ellátása. Csak az utóbbi há- nyos helyzetű gyermekeket Most elsősorban al tartalmi rom évben központi és me- segítendő. munka anyagi feltételeinek gyej keretből hatmillió forin- Megyénk első felsőfokú in­javulásáról, új létesítmények- tot fordítottunk erre a cél- tézménye. a Pénzügyi és Szám­Mindenekelőtt abból indu­lunk ki, hogy a központi in­tézkedések és megyei törek­vések, valamint a társadalmi összefogás eredményeként százalék** ezen ötéves tervben kedvező­en alakultak az ágazat tár­gyi és személyi feltételei megyénkben. Az MSZMP KB határozatai. rűl, az intézmények fenntar­tásáról kívánunk röviden be­számolni. Néhány adatot említünk. Téldául az óvodáknál a ter­ra. SZÓLNI KELL a pedagó­gusok élet- és munkakörül­ményeinek kedvező alakulá­vezett 1010 hellyel szemben ^aro^' 1871-ben a bérrendezés ez év végéig csaknem 1700 átlagosan húsz h’ellyel számolhatunk. Jelen. leg 74,9 százalékos az óvodás korúak elhelyezése me. evőnkben, ez 'jobb az országos átlagnál. Itt igen jelentős tár­sadalmi összefogásnak is ta­núi lehettünk. Salgótarjánban például az üzemek, intézmé- Sógus részére biztosítottak nyék, szülők összefogásával kfd1^,z^e£r^.f?_.<~)TP háromszáz hoztak létre viteli Főiskola kihelyezett ta­gozata szintén ebben az idő­szakban kezdte meg működé­sét Salgótarjánban, jelenleg még ideiglenes helyen . .... . A közművelődési hálózatról f S szólva említjük, hogy Salgó. tarjánban a közeljövőben 500 helyes modem filmszínházat A tervidőszakban új művelődési központ épült Rétságon, új művelődési ház Vizsláson, Szandán, Pilinyben. Salgótar­ján nem jánban új zeneiskola készült •anTc;w" el> a főiskolai tagozatnak emelte a pedagógusok bérét. Rendeztük megyei lehetősé­gekből a pedagógusok terüle- , ........... , ti pótlékát, amely duplájára adnak at a közönségnek. emelkedett, s a letelepedési segély is jelentősen nőtt. Az elmúlt időszakban 179 peda­óvodar helyet guslakás-építési kölcsönt, tagozatna* hont. Bővítették a művelődési Karancsalján, Ka- rancslapujtőn. Klubkönyvtá­rak létesültek — többi között ták meg kapuikat Érsekvad- kében új szakmunkásképző T Csitar?n’ Erdőkurtön* Szi- kerten. Litkén, Jobbágyiban, intézet építése kezdődött Sál- lasP°8onyban, helységeiben is kibontakozott 'akás-építéshez _ nyújtottunk házakat ez a társadalmi munkaakció. m«Syei támogatást. A szakmunkásképzés Jobb Uj általános iskolák ‘nyitót- feltételeinek biztosítása érde­Egyházasger­Dréigelypalánkon. Ez egyúttal gótarjánban, amely a légkor. g®?' Ludanyhalásziban, Szé­további eredményt jelent a szerűbb lehetőséget jelenti ?sélWfelfaluban' Bar_nat)’ Sós­körzetesítésben, javulást a majd a szakemberképzésben, Somoskoujfalun' szakrendszerű oktatás kitér- A mintegy 85 millió forintos ,7,”, oktatásban, Szellemi expedíció kisdobosoknak és úttörőknek A salgótarjáni József Atti­la Megyei Művelődési Köz­pont füzet alakban tartalmas kiadványt bocsátott közre a városi úttörő kulturális szak- bizottság közreműködésével. Expedíció a kiadvány címe — kulturális tájékoztató és pá­lyásat (kisdobos- és úttörőőr­söknek. Része annak a több éves tervszerű és tudatos mun­kának. melyet a Megyei Mű­velődési Központ végez a fi­atalok kulturális érdeklődésé­nek kielégítése, világnézeti, politikai, művészi ismeretei­nek gyarapítása, esztétikai íz­lésének fejlesztése céliából. A kis közösségek játékos formá­ban, önállóan dolgozhatják fel művészi élményeiket, hasz­nosíthatják szerzett ismeretei­ket. A kiadványban külön fe­jezetek foglalkoznak a zenei, színház-, film-, fotó-, képző- és iparművészeti programok­kal (a lehetőségek ismerteté­se). feladatokkal és az aján­lott. felhasználható olvasmá­nyokkal. A tanulóifjúság is­mereteit bővítő kiadványt minden salgótarjáni iskola negyedikes és felső tagozatos őrse megkapja. A kitöltött munkafüzeteket június 1-ig kell beküldeni a József Attila Megyei Művelődési Központ címére. Az értékelés után. jú­nius 15—30. között a Tanács- köztársaság téren szabadtéri pályázati kiállítást rendeznek. ELŐRELÉPTÜNK a zene a könyvtári for. galomban is. Csupán néhány adatot említettünk, korántsem a teljesség igényével. Ügy véljük azonban a számok is bizonyító erővel bírnak. S természetesen, utalnak a tar. talmi tevékenység elmélyülé­sére, hiszen ezen adatok nagy része ennek feltételéhez tartozik. T. E. n Rlip TULÜJDOnflBl» (llff.J Es astdn as ünnep! 1948, március 25-én, a Mi- zébe került és hozzátehet- ahhoz, hogy az akkor kine- nisziertenács elhatározta a jüik: azé is marad. A nép po- vezett gyárigazgatók nagy, 100-nál több munkást foglal- íitikai hatalmát ezzel megin- többsége bevált. Legtöbbjük* koztató üzemeli államosítását, gathatatlan gazdasági alapok­„Miénk a gyár” — közölte a Szabad Nép óriási címbetűje és így folytatta: „Csütörtök délután (március 25-én) sűrű tömeg állja el a Vasas-székház lépcsőjét. Két­kezi és szellemi dolgozókat hívtak értekezletre, de a meghívottak maguk sem tud­ták, miért hívták őket össze. Négy órakor érkeznek meg a feldíszített tanácsterembe a kormány *agjai és a koalíciós pártok vezetői. Amikor el­hangzik a bejelentés a Mi­nisztertanács határozatáról, a száz munkásnál többet fog­lalkoztató üzemek államosítá­sáról, egy pillanatra néma csend üli meg a termet, az­tán a meglepetéstől felocsú­dott emberek felugranak he­lyeikről, kalapjukat, aktatás­kájukat lengetik, éltetik a kormányt. Hirtelen csend lesz. Kommunista Párt káderosztá mindenki az Internacionálét lyának a helyettes vezetője ra helyeztük” — írja a Nép­szava. S a Szabad Nép már idé­zet^ „Honfoglalás” című cik­ke így méltatja az államosí­tások jelentőségét: „A vörös és a nemzetiszínű lobogók tegnap ismét felkerültek a gyárak ormára. A tőkések is-' mét búcsút mondanak gazda­ságuk és hatalmuk forrásá­nak. Ismét; Örökre!...” A lelkesedés, a méltatás és a helyeslés után a munka kö­vetkezett. A Népszava fel is teszi a kérdést nyíltan: „Megy-e majd tőkés nél­kül?” — és így felel: „Megy”! De az állítást tényekkel kel­lett bizonyítani. Kik és hogyan válogatták ki az államosított üzemek élére került igazgatókat? Er­ről kérdezzük a nagypénteki események tanúit, mindenek­előtt Földes László elvtársah aki annak idején kel most is ott találkozunk gazdasági életünk vezető posztjain, vagy ilyen beosztá­sukból mentek nyugdíjba. Tháli Sándor elvtárs ilyen beosztásból ment nyugdíjba 1972. őszén. Mint mondja: 1948. március 24-én távirati értesítést kapott, hogy más­nap délután jelenjen meg a Vasas-székházban, Fogalma 6em volt, miért hívták. Sok régi barátjával találkozott össze a teremben, egyikük sem sejtette, hogy a leendő gvárigazgatók találkozója ez a délután. énekli.. /’ Miénk lelt a gyár! És hogy milyen gyáraik? Rég letűnt világ sejlik fel egy pillanatra azok előtt, akik beleolvasnak az ekkor államosított vasipa­ri üzemek névjegyzékébe: Ágról ux. Alfa Separátor, Ast­ra kábel- és gumigyár. Csőn volt, ma pedig a HUNGEXPO v ezé rigazgató ja. — Engem — folytatja az emlékezést Tháli előtár», aki 1972. őszéig a Papíripari; Egyesülés műszaki igazgatót posztját töltötte be — a volt Neményi, a mai Csepeli Pa­pírgyárba neveztek ki igazga­tónak. egyenesen a munka­pad mellől kerültem az egy- a Magyar kori tulajdonos székébe. A pártszervezet és az üzemi bi­zottság képviselőivel együtt nyomban elrendeltük a gyári őrség felállítását. Másnap be­jött a tulajdonos, Neményi József. Rövid úton tudomásá­ra hoztam, hogy a gyárat államosítottuk, én vagyok ar. igazgató Neményi lógó orral hagyta el a gyárat. • — A párt káderosz'ályá- nak feladata volt az embe­rek kiválasztása — mondja Földes I-ászló elvtárs. — Fő ka_ János Gépgyár, Siemens szempontként tekintettük, szehívtuk a munkásokat, hogy Művek, Hutter és Schrantz, hogy az új munkás:gaagatók miénk a gyár, magunknak Kolerich Pál rt., Laub elekt- politikailag szilárdak és rá- termelünk. Az emberek felis- romo&gyár. Schuler József rt., termettek legyenek. Kompli- merték: élni se tudnak, ha Ugyancsak másnap öwr,­Szalai István «rt., Ulrik B. J. gyártelep stb. Hol vannak már ezek a gyérnevek és hol vannak a nevek gazdái, a volt tőkések? „Pénteken (március 26-án) reggel — írja a Szabadság — a Dreher-Hagenmacher sör­gyár kőbányai tálepén hiába keressük a két iparbáró csa­ládot képviselő vezetőiigaz­gatót: Dreher Jenőt és Dre­kálta a helyzetet, hogy az új nem dolgoznak. A jó forintot megbízatásokat nem beszél- megteremtő stabilizáció óta hettük meg előre az embe­rekkel. Rövid idő alatt hat- nyolcsaáz embert kellett ki­választanunk. Ezek többsége munkás volt, de voltak közöt­tük műszakiak és tisztviselők is. — Külön izgalom volt szá­munkra, hogyan reagálnak a pénzünkért tudtunk már mit vásárolni. Mindez együt­tesen közrejátszott abban, hogy a Csepeli, Papírgyárban az államosítást követő pár hét alatt a termelés 11 va­gonnal emelkedett. Külön büszkék voltunk arra, hogy a cellulózgyártást saját erő­ből, külföldi segítség nélkül ^ maid a jelöltek. Egyetlen em­her-Haráy *Bélát^ ntincsének ^ háte-ált meg. Egyesek sikerült elindítani. bent a hivatalukban. Haggen- kételkedtek ugyan, vajon, ké- _________________ m acher Oszkár és Haggen- Pes_ek lesznek-e ellátni a fe- macher Henrik tőkés igazga- lelőeségteljes funkciót; az tó Urak is távol vannak”. — ilyen elvtársiakat biztattuk. Az államosítások ellenfele- Valamennyien reformátusok a Par.t és a szakszerve- inek fontos érvük volt, hogy — hangzik az enyhén ironi- mellettük van. Ezt meg- a munkások nem értenek a kus válasz. — Ügy látszik1 ígértük és ígéretünket meg vezetéshez, a tőkési gazgatók nagypénteken nem akarnak 's tartottuk. eltávolítása, szétzülleszti a dolgozni-...” A tőkések gyá- Amikor elkezdtük a termelésit. Tháli Sándor meg- szois napja a munkásosztály m un kút, bizony nem sok ta- annyi társával rácáfolt az el­és a dolgozó nép örömünnepe latunk volt. Nagy se- lenfelek baljóslataira. (Tháli lett. gítséget nyújtott, hogy mar Sándor érdemeit többek kö­' 1948-ban megindult az első ^ött egy Kossuth-díj is fém- Az államosítás tényét vala- vállalatvezetői tanfolyam, jelzi,) ök rakták le a mai mennyi magyar lap az ese- majd később létrejött a Vörös szocialista nagyipar alapjait, mény történelmi jelentőségé- Akadémiai, s mind többen yagy abqgyan Tháli elvtárs neik megfelelően kommentál- vállalták, a gyárvezetés mel- mondja: „A huszonöt évvel ja. „Ma már az ipar terüle- lett a középiskola, majd a 6Zeiött elvetett mag beérett.” tén is megtörtént az új hon- főiskola, az egyetem elvégzé­foglalás. Az ipar is a nép ke- sét is. Mindez hozzájárult Kőszegi Frigyes Mai tévéajánlatunk 20.35: Egy p koló világos. Máriássy Judit írta és a nemrég elhunyt kiváló rende­ző. Máriássy Félix rendezte ezt a filmet 1955-ben. A tor­tában hirtelen nekibátorodik, s megcsókolja. Ez a csók elég ahhoz, hogy a távoliét alatt álmokat szőjjöh. a kislány alakja köré, hogy a kedves ténet az ötvenes évek mun- emlék keltette érzelmeit sze- kús fiatalságának problémáit relémmé érlelje. Amikor elemzi. Kiincse Marci (Bits- hosszú iídő után szabadságra key Tibor alakítja) egy Szón- visszajön, csalódottan látja, dy utcai, bérház fiatal műin- hogy a lány távolléte alat kása bevonul katonának. A bevonulás napján a véletlen cis z-hozza a lépcsőházban a ké' emelettel feljebb lakó Cseri Julikéval (Csőri Julit — Ruttkai Éva alakítja). A kislány régen tetszik Marci­nak-, s most a búcsú pillana­zűllött társaságbe keveredett. Pedig Julika lg megszerette Marcit, akit különbnek tart. miint új „barátait”. Juli ön­gyilkossági kísérletével, kis- hiján tragédiába fordult a történet. Életük első konflik­tusa végül is megoldódik. 8 NÓGRAD - 1975. március 19., szerda V\\\\\\\VV\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\S\N^^ Megyei filmbemutatók Ígéretes fittnek hete A következő műsorhét már- már pazarló bőkezűséggel bá­nik az igényes filmalkotások­kal. Ennek a pazarlásnak azonban mód felett örülünk, mert többségében olyan mű­veket láthatunk, amelyek nemcsak a szemnek tetsze­nek. hanem a szellem és a lélek örömét is jelenthetik. Fábri Zoltán Dérv Tibor kitűnő regényéből forgatta a 141 perc A befejezetlen mon­datból című legújabb filmjét. Déry Tibor művét 1938-ban írta és csak a felszabadulás után jelenhetett meg nyom­tatásban. A prózai alkotás át­fogó képet fest a két világ­háború közötti Magyarország­ról. Elemző és összefoglaló módon mutatja be a magyar társadalom osztálykonfliktu­sait. a munkásság és a nol- gárság egymáshoz való viszo­nyait. Az irodalmi mű széle­sen hömpölygő, számos sze­replőt felvonultató, sok szálon futó cselekménysorából Fábri az alapkonfliktust ragadta meg. Főhőse Parcen Nagy Lő­rinc a polgárság éleiét éli. de azt is érzi, hogy ez az élet­mód milyen üres és haszon­talan. A lelkiismeretfurdalás vezeti el a munkások közé. akik azonban nem fogad iák be. Közeledési kísérletei sorra kudarcot vallanak. Két világ közé kerül, az elsőt megveti, a másodikban otthontalan. A visszautasítások ellenére ki­tart elhatározása mellett A főszerepet Bálint András játssza, mellette olvan neves művészek működnek közre, mint Davka Margit. Latino- vits Zoltán, Menséros László, Kern András, Apor Noémi és a megyénkben személyesen is jól- ismert Csomós Mart Az 1960-es évék végének nyu­gati ifjúsági mozgalmai a politikai jelenségekre odafi­gyelő, az eseményekre érzé­kenyen reagáló, újságolvasó embereket ma is érdeklik szerte a világon. Ezt a soon ­Kép a Nyugtalan ifjúság című filmből. ragadták ki: megörökítették az ,,új baloldal” születésének körülményeit a kaliforniai egyebemen, tömeges demokra­tikus mozgalommá szélesedé- tám érdeklődést elégíti ki iól sének demonstrálásához oedig a Nyugtalan ifjúság című szovjet dokumentumfilm. Iri­na Kalin villa és Mihail Lttv- jakov műve. A film a nagy nyugati diáikforrongásokat idézi fel eredeti dokumen- tumonyagok. fényképek és filmhíradó-részletek segítsé­gével. Az alkotók a nyugati ifjúság tiltakozó mozgalmá­nak eseménytörténetéből a leglényegesebb állomásokat Londonban. Nyugat-Berlinben, Párizsban. Rómában. Tokió­ban és Washingtoniban készült — utcai felvonulásokat, fegy­veres harcokat bemutató ere­deti, híradófilmekből válogat­tak. A film a forradalmi ifjú­sági napok keretében kerül bemutatásra. Luchino Visconti Ludwig című kétrészes filmje az Art Kino műsorában kerül mű­sorra. A film II. Lajos bajor király élettörténetét beszéli el. Az uralkodó a század ele­ji Európa egyik legkülöneebb alakja volt, máig is tisztázat­lan körülmények között lelte halálát. Visconti ábrázolásá­ban Ludwig tisztán látó. ki­egyensúlyozatlan személyiség, akit nem érdekel a politika, sem az udvar intrikái a. A valóság elől egy látszatvilág­ba menekül. A címszerepet Helmut Berger látssza. Mellet­te Romy Schneider. Trevor Howard. Silvana Mangano és John Moulder Brown alakit jelentős szerepet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents