Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET A vftaindfM rfőa*U ntfai Orosz Jánosnc, a pártértekez­let elnöke megnyitotta a viták Ozsvárt József ez MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára A városi pártértekezlettől kapott megbízatásnak megfe­lelően a pártbizottság első titkára arról adott számot, hogy a testület hogyan vé­gezte a politikai irányítást, mennyiben szerzett érvényt a munkásosztály, a párt vezető szerepének, milyen eredmény­nyel szervezte a pártszervek, ez alapezervezetek munkáját. Megállapította, hogy Salgótar­ján dolgozói a kommunisták vezetésével — a munkástra- diciókhoz méltón — jól éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyeknek a felszabadulás nyitott kaput. A város fel- szabadulás utáni története a szocialista építés jelképének is tekinthető: új szocialista mun­kásváros épült fe! A továbbiakban utalt arra, hogy az eredmények és a si­kerek a munkásosztály élcsa­pata, a párt szervező, irányí­tó, ellenőrző munkájában gyökereznek. A munka alap­ját a munkásság társadalmi szerepének növelése, a mun­kásokról való sokoldalú gon­doskodás. életkörülményeik, munkafeltételeik, képzettsé­gük, műveltségük szocialista formálása képezte. A ^társa­dalompolitikai célkitűzések­nek megfelelően az elmúlt négy év alatt 25 százalékkal emelkedett a munkások bére a város ipari üzemeiben- Ta­valy az átadott állanú és OTP-lakások több, mint 70 százalékát munkások kapták. A munkásokról való gondos­kodás azonban nem kam­pányfeladat, és nem szűkíthe­tő le a bérre, a jövedelemre és a lakáskérdésre. Hangsú­lyozta, hogy figyelemmel kell kísérni azokat a változásokat, amelyek a munkásság köré­ben, egyes rétegeiben, napja­inkban végbe mennek. Vizs­gálni szükséges öntudatúk, szocialista életszemléletük alakulását. E feladatok ered­ményes végrehajtása a párt­szervektől következetes, diffe­renciált, bátor ideológiai, művelődéspolitikai tevékeny­séget, a párttagoktól pedig példamutatást követel. Szólt a városi pártbizottsági valamint az alapszervezetek gazdaságszervező tevékeny­ségéről Utalt arra, hogy az ipartelepítés, a hagyományos ipar korszerűsítése, és tovább­fejlesztése mellett, a gazdasá­gi szerkezet átalakításával kapcsolatos követelményeknek is eleget tettek. A városban több, mint kétmilliárd forin­tot fordítottak beruházásokra, és a további iparfejlesztésnél a hagyományos üzemek kor­szerűsítését továbbfejlesztését helyezik előtérbe. Beszélt a településfejlesztés eredményeiről, összefüggésben az életszínvonalpolitikai cél­kitűzésekkel. Megemlítette, hogy a kö7'í-'távú tervidő­szakban kétszer annyi, és mi­nőségileg jobb lakás épül, mint a harmadik ötéves terv­ben. Megemlítette >gy az óvodák, bölcsődék fejlesztésé­hez még nagyobb üzemi se­gítséget kell adni. A lakások elosztásánál pedig továbbra is elsősorban a munkások és nagycsaládosok igényeit ve­szik figyelembe. Végezetül hangsúlyozta, hogy a város pártszervei, szervezetei, párttagjai a jö­vőben is élenjárói lesznek a megyei pártértekezlet, és a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának. Tőzsér Albertné a FÜTÖBER nagybátonyi gyárának hegesztője A felszólaló arról beszélt, hogy a nők társadalmi és po­litikai helye, szerepe harminc év alatt többet fejlődött, mint a megelőző több évszázadiban. Társadalmunk megteremtet­te azokat a lehetőségeket, és feltételeket, melyek biztosít­ják az egyenjogúság gyakor­Vita Ml megvalósul ását. Ä mo­cialista iparosítás lehetővé tettei hogy a nőknek ne csak joguk legyen a asunkában, hanem lehetőségit is. Ma már el sem lehet képzelni megyénk gyárait, üzemeit, a dolgozó leányok, asszonyok nélküL Az 1970. februári nőpoliti­kái határozat fokozottabban a nők helyzetére, lehetőségeik­re irányította a fiigyeimet. Vannak, akik vitatják, hogy mennyiben helyes a leányok, asszonyok foglalkoztatásának jelenlegi mértéke. Ezekre a választ az élet adta meg. mert megszüntette évszáza­dos kiszolgáltatottságukat. Elmondotta, hogy gyáregysé­gükben több mint 220 nő dolgozik, a létszám 25 száza­léka. A pártszervezet külön fi ^e'met fordított arra, hogy a nők megfelelő képviseletet kapjanak a Párt és tömeg- szervezetekben, a gazdasági vezetésben. Gondot okoz azonban, hogy a százhúsz fi­zikai dolgozó nő közül csak hat rendelkezik szakképzett­séggel, és csupán, egy tölt be vezető tisztséget. E gondolat kapcsán hangsúlyozta, hogy ha a nők a társadalomban és a munkahelyen betöltött he-1 lyüket és szerepüket növelni akarják, akkor többet kell tenni szakmai és politikai képzésük, közéleti szereplé­sük érdekében. Ebben sokat segíthet a szocialista brigád- mozgalom. A párttagoknál például a tanulás legyen az egyik legfőbb pártmegbíza­tás. Bemard Rezső s megyei fegyelmi bizottság elnöke A megye párttagságának fegyelmi helyzetéről az eltelt négy év munkájáról adott számot a pártértekezlieten a megyei fegyelmi bizottság el­nöke. A pántbizottság, a fet gyelmi bizottság rendszeresen elemezte a párttagság fegyel­mi helyzetét, a nevelőmunka hatékonyságát. A párttagság fegyelme az elmúl® négy év alatt tovább javult. Döntő többségük következetesen ele­get tett a X. pártkongresszus határozatainak, támogatják a párt politikáját, cselekvő ré­szesei, a politika megvalósítá­sának. Hangsúlyozta, hogy egyre több azon alapszerveze­tek száma, ahoi a pártfegyel­mi munka mindinkább a pártmunka szerves részévé válik, a fegyelmi tevékenység a párttagság nevelését, erő­sítését szolgálja. A kongresz- szuisi irányelvek, a szerve­zeti szabályzat viU-jáns'; ta­pasztalatai is igazoljak: me­gyénk párttagsága egyetért azzal. hogy ai korábbinál kö­vetkezetesebben kell érvényt szerezni a pártélet nem ívnak, a párttagság kötele 'ei- nek és jogainak. Hozzászólása befelező ré­szében részlete-.en elemezte a pártfegyelmi helyzet -'faku­lását, ée azokat a termiva'ó- kat, amelyek a munka to­vábbi javításához szüksége­sek. Erdősi Sándor a tliós,jenéi Börzsönyalja Tsz villanyszerelője A mezógazdiasásban végbe­nent fejlődé« jeientős hatás­sal van a termelőszövetke­zetben dolgozó szövetkezeti parasztokra — mondotta be­vezetőül Erdős! Sándor. Ra­gaszkodnak a közös gazdaság­hoz, nem vonzza már őket az egyéni kisgazdaság. Ennek megfelelően alakul mindenna­pi tevékenységük. Az elmúlt tíz esztendőben végbement változás, nemcsak a gazda­ságban, hanem a szövetkezeti tagok tudatában is mérhető. Az eredményiekben jelentős szerepe van annak, hogy a mezőgazdaság dolgozói maguk mögött tudják a munkásosz- tályit, mint leghűbb szövetsé­gest. A munkásosztály pél­dája nyomán alakult és fej­lődött a szocialista brigádmoz­galom, a termelőszövetkeze­tekben. Hangsúlyozta: a szo­cialista brigád munkája ne csupán a tervek teljesítésé­ben, a többletmunkában je­lentkezzen. Utialt arra: a szo­ciálisba brigádból elvárják, hogy szabad időben, önkén­tes felajánlásként segítséget adjon az iskola, az óvoda építéséhez, a lakóhely szépíté­séhez ha arra szükség van. A továbbiakban a tanulás­ról, a közös művelődésről be­szélt, amely a szocialista kö­zösségekben — s ebben van a brigádok ugyancsak nagy je­lentősége — mindinkább ter­mészetes igénnyé válik. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti üzemben, ahol jó a vezetés, a vezetők és tagok kapcsolata, ott a szo­cialista brigádmozgalom is ki­fogástalanul működik. Dióe- jenőn a szocialista brigádok jó minősé~ű munkát végeznek, teljesítik terveiket. A közös­ségi élet kedvezően alakul, ki­rándulás, színházlátogatás, a közös művelődés teszi szeböé, gazdagabbá életüket A leg­nagyobb tanulság számukra: a Ügy tűnik, szokatlan még jGubó Erzsébetnek a hosszú tárgyalóasztal mellett ülni. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat balassagyarmati te­lpen, varrógépe mellett érzi igazán otthonosan magát. Nem is titkolja, pedig korábban a K ISZ-bcn és a szakszervezet­ben is kapott ízelítőt a ta­nácskozásokból, vitákból. Leg­utóbb még nagyobb tisztesség érte: tagja lett a párt balas­sagyarmati városi végrehaj­tó bizottságának. — Fiatal vagyok, tapaszta­latlan — hárítja el a gratu­na©7galom résztvevőiben egyre erősebb az érzés, hogy segít­sem e; annak, aki rászorul. Meglanulták, hogy közösség­ben élni, dolgozni, nehéz fela­datokat megoldani sokkal könnyebb. Hegedűs András ax őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet alapszervezeti titkára A szocialista demokráciának, ezen belül a szövetkezeti de­mokráciának nagy jelentőse­ge van a szövetkezeti pa­rasztság tudatának alakításá­ban, formálásában — hangsú­lyozta többek között Hegedűs András. Ezért a demokrácia szélesítése szükséges oly mó­don, hogy a tsz-tagokat fo­kozottadban be kell vonni a vezetésbe. Ugyanis a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagság nagyobb felelősséggel végzi munkáját, ha látja, hogy véleménye, ja­vaslata, akarata a szövetkezet vezetésében, irányításában is érvényesük A továbbiakban a párt he­lyes agrárpolitikájának kedve­ző hatását elemezte, majd a termelőszövetkezetek egyesü­léséről szólt az őrhalmi alap­szervezet párttitkára. Elmon­dotta. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek szilárdítása mel­lett a szocialista tulajdonvi­szonyok is erősödnek a közös gazdaságok egyesülésével. A vezetők és a tagok kap­csolatának állandó javítását ugyancsak a fontos tennivalók között említette. Szólt a szö­vetkezeti tagság politikai és szakmai képzettségének növe­léséről. Mint mondotta: annál inkább szükség van erre, mert a mezőgazdaságban is egyre nagyobbak a követelmé­nyek amelyeknek csak jól fel­készült tagok és alkalmazottak tudnak eleget tenni. Beszá­molt végezetül az őrhalmi ter­melőszövetkezet eredményei­ről. A szövetkezeti demokrácia következetes érvényesítésével a termelésben és a közösségi életben egyaránt újabb sike­reket értek el. Mint mondotta a munka minőségének javítá­sával készülnek a XI. párt­kongresszusra, és hazánk fel- szabadulásának harmincadik évfordulójára. Bakos Albert a ménkesi bányaüzem szocialista brisádvezetője A felszólaló a szénbányák ifjúsága, KISZ-tagjai nevében beszélt a pártértekezleten, az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény végrehajtásá­ról. Elmondotta, hogy a mén­kesi bányaüzem vezetői intéz­kedési tervet dolgoztak ki, és e feladatok végrehajtása elő­segítette, hogy a fiatalok meg­találják helyüket a politikai életben, helytálljanak a terme­lésben. Mint mondotta, a szén­bányák ifjúsága kedvezően fo­gadta a párt XI. kongresszu­sára kiadott irányelveket, egyetért a szervezeti szabály­zat módosításával. A következőkben Bakos Al­bert arról szólt, hogy meg­nyugvást jelent a fiatalok kö­rében az a tény, hogy a szén­bányászat jövője hosszabb táyon biztosított. Mindez is­mét vonzóvá teszi a bányásza­tot a fiatalok számára. Hoz­zászólásában kijelentette, hogy az évi egymillió tonna szén kitermelése nagy és felelős­ségteljes feladat. Ehhez meg­felelő gépesítésre van szük­ség, és a korszerű technika mellett a fiatalok lendületére. Ezután vázolta a pártértekez­let résztvevőinek a Sziklai Sándor nevét viselő, nyolcvan tagú szocialista brigád munká­ját. A nyolcvan brigádtag kö­zül 27 párttag. Magas a bri­gádtagok szakmai és politikai képzettsége. A brigád egyik fontos feladatának tekinti a munkássá, a kommunistává való nevelést Ennek eredmé­nye, hogy az elmúlt négy év­ben a brigád javaslatára, a KISZ-szervezet támogatásával hét fiatalt vettek be a pártba. Végezetül a szocialista bri­gádvezető hangsúlyozta, hogy a párt mindenkor számíthat a bányászfiatalok kommunista helytállására. Délután Devcsics Miklós el­nökletével folytatódott a vita. Szarvas Sándorné a bujáki Zöldmező Termelő- szövetkezet állattenyésztési brigádjának tagja Bevezetőül elmondotta, hogy a párt helyes gazdaságpoliti­kájának hatása a bujáki tsz­ben is érezhető. A közös gaz­daságban évről évre növeked­nek az eredmények, amelyek a párttagság, a közvélemény kö­rében is elismerést váltanak ki. De nemcsak a gazdasági eredményékben, a közösségi szellem alakulásában is lé­nyeges változást hozott az el­telt idő. A szövetkezeti tagok mindinkább tudatára ébred­nek, hogy az egyéni boldogu­lás útja a közösben végzett munka, a közös gazdaság eredemémyeinék állandó nö­velése. A XI. pártkongresszus do­kumentumainak vitájáról, a soron következő tennivalókról szólva megállapította, hogy a szövetkezeti parasztság érti és követi a párt politikáját. Ez­ért a vezetőktől azt várják, hogy még többet kezdemé­nyezzenek, javaslatokat te­gyenek, amelyek a közösség ügyét szolgálják. A szövefcke- jzeti parasztság cselekvő tá­mogatását jelzi a XI. párt- kongresszus és hazáink f el­szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére kibontakozó versenymozgalom. A bujáki termelőszövetkezet tagjai is csatlakoztak a versenyhez, és a terméshozamok növelését, az önköltség csökkentését, a munkafegyelem javítását, a takarékosabb gazdálkodást, a közösségi szellem erősítését szakmai és politikai képzett­ségük növelését tűzték célul, Czunyi Sándor a balassagyarmati kábelgyár villanyszerelője A hozzászóló Balassagyar­mat munkásságáról, illetve az Úi üzemekben a munkássá válás folyamatáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a város munkássága négy és félezres létszámával meghatározó erő­vé vált. Az új és a gyarapodó üzemek nemcsak a város gaz­dasági fejlődését jelzik, ha­nem a társadalmi átalakulást, a munkások számszerű és szervezeti erősödését is. Eb­ben a folyamatban a régi szakmunkások nagy jelentősé­get tulajdonítanak a munkás­sá válás meggyorsításának. A gyárban többször kezdemé­nyezték, hogy az alapszerve­zet vitassa meg a kérdést éa a politikai tevékenység egy üt legfőbb feladatának tekintse. Az új munkatársak magata’- tásának, szokásainak, élet­módjuknak formálása,' iga/.i munkásokká való nevelése bonyolult dolog, ezért türel­mes, odaadó munkát igényel. Azt erősítette, hogy a mun­kássá válás elengedhetetlen követelménye az üzemei de­mokrácia, annak fórumai, a párt- és szakszervezeti rendez, vények, a nártcsoport-érte- kezletek, a szocialista bri gád- mozgalom, a kiscsoportos megbeszélések. A legifjabb lációt. — Sok a pótolnivalóm, hogy a bizalmat kellőért meg tudjam hálálni. Egyik legfiatalabb résztve­vője a megyei pártértekezlet­nek. Beszélgetésünk idején néhányszor már áttanulmá­nyozta az Írásos jelentést, — Ha szót kapna, mit mon­dana el? — A fiatal dolgozók mun­kássá válásáról beszélnék, a nálunk szerzett jó tapasztala­tokról — mondja tömören. A telepen nincs olyan ren­dezvény, aminek szervezésé­ből ne venné ki részét. Ami­kor tavaly elvégezte az öthó­napos pártiskolát, kedve a mozgalmi munka iránt még tovább fokozódott. Többen azt kérdezték tőle: — Több lesz a fizetésed? — Nem — mondta, s volt, aki csodálkozott: akkor miért vállal ennyi társadalmi mun­kát? Egyszerű a válasz: — Bizonyos dolgok mellett nem tudok közömbösen el­menni. Szeretek a közösségért, másokért tenni, s bizony né­ha e célokért tudni kell más dolgokról lemondani — ma­gyarázza. E lemondás tulajdonképpen azt jelenti: csekély a szabad idő, s ha, a nap huszonnégy óráját talpon tölthetné, az is kevés lenne, mert Gubó Er­zsébet mindig talál a munká­ja mellett egyéb elfoglaltsá­got is. Mohorán él, onnan jár be naponta munkahelyére. Gyak­ran van, hogy csak késő este ér haza. Olyankor kezébe veszi a tankönyvet — ruha­ipari szakközépiskolában ta­nul — olvas, amíg le nem ragad a szeme. A pártiskolán belekóstolt a tudományokba, s ha olyanra bukkan, aminek hasznát látja, szinte eszi a betűket Volt rá példa, hogy hívták az íróasztal mellé. Egy pil­lanatig sem gondolkodott, úgy mondott nem-et. Most sem azért tanul. ' —. Hogy a munkámat mind jobban végezzem, nem elég amit ma tudok, s ez így van a közéleti megbízatásaimmal is — mondja a megyei párt­értekezlet ifjú küldötte. Az őszinte. saocüaljsta tartalmú kapcsolat a dolgo­zók és a vezetők között, az üzemi demokrácia közvetlen ég közvetett fórumainak ér­vényre juttatása a munkások részéről olyan igény, amelyet minden vezetőnek ki kell elé­gíteni. A munikások akkor tudnak kötődni igazán munka­helyükhöz. ha reálisan, érté­kelik munkájukat, elnyerik a méltó erkölcsi és anyagi el­ismerésit, ha jó a munkafegye­lem, * munka szervezettség« és a gondokról nyílt, őszinte légkörben lehet véleményt mondani. A munkásók szere­tik az egyenes beszédet, ké­szek az áldozatvállalásra és ezt várják vezetőiktől is. Ilyen körülmények között a munkásokban erősebbé válik a tulajdonosi érzés. Hangsúlyozta hogy a Táros kommunista dolgozói szeméi lyes példamutatásukkal az emberekkel való fokozott gondolkodással kívánják tár­saikat átsegíteni a munkássá! válás bonyolult folyamatán. Arra törekednek hogy mun­kahelyüket szerető jól dolgozó közösségi emberekké váljam nak. A párt értekedet további munkájának ismertetésére la­punk keddi számában vissza­térünk. Sz. Gy. NQGRÁD - 1975. márejus 2., vasárnap 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents