Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

/ kongresszusig melése eddig átlagosan éven­te 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi át­lagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontossá­gú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikere­sen megvalósult a húsprog- ram. Kenyérgabona-szükség­letünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk ké­ri yémekvalót. A fejlődő ál­lattenyésztéshez szükséges ta­karmányt 1973-tól már szin­tén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. Az elmúlt négy év a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok eddigi tevékeny­ségének legeredményesebb időszaka volt Nógrád megyé­ben. Megyénk mezőgazdasá­gának halmozott termelési ér­téke 1974-ben meghaladta a 2 milliárd forintot. A termelés a tervezett két—három száza­lék helyett átlagosan hat—hét százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság négyéves fej­lődése azért is figyelemre mél- | tó, mert termelőegységeink f mintegy kétharmada kedve­zőtlen adottságú. A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ SEGÍTSÉGÉVEL Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre na­gyobb szerep jut a külkeres­kedelemnek. A világgazdaság­ban végbemenő változások a közvélemény figyelmének ref­lektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcso­latokat, amelyekben meghatá­rozó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya. Bíró József külkereskedel­mi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján el­mondta : külkereskedelmi for­galmunk 62 százalékát a szo­cialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyo­lítjuk le. öt év alatt a sao­Megyénkben öt év alatt 9700 lakás épült, kényképünk azt bi. zonyitja, hogy Mátraalmáson is, ebben a kis hegyi faluban kedvezően változott a családok élete cialista országokba Irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal, a tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bő­vül. Hazánk aktívan közreműkö­dik a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásában. A KGST keretében sok nagy jelentőségű egyezmény kidol­gozásában, megvalósításában veszünk részt. Az integráció révén hosszabb távon is biz­tosítottak az erőteljes gaz­dasági fejlődésünk lehetősé­gei. A szocialista országok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés minden oldalú fejlesztése a KGST-országokkal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzet­közi feltétele volt és marad. JÖVEDELMEK: PÉNZBEN ÉS TERMÉSZETBEN A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fárado­zott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások sze­rint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány is­mert intézkedései eredménye­ként a munkások és műve­zetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. Így például az állami iparban foglalkoztatott munkások át­lagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg 1 a 2200 forintot, 1974-ben ez az összeg több mint 2800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan ,2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. A lakosság jövedelmében, életkörülményeinek javulá­sában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatások­nak. Míg 1970-ben 48,3 mil­liárd forintot fordítottak pénz- beni és természetbeni társa­dalmi juttatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó csalá­di pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évi­nek. Növekedett a gyermek- gondozási és az anyasági se­gély összege. A parlament téli ülésszakán elhangzott pénz­ügyminiszteri expozé szerint a gyermekgondozási segély évi összege megközelíti a 2,6 mil­liárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődtek a különbségek az egyes csalá­dok, háztartások jövedelmei között, csökkent/az alacsony jövedelműek aránya. teké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezer­ről 336 ezerre növekedett. ^ fizikai dolgozók szakképzett­ségében is jelentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen Nagybátony,'in a két kongresszus között korszerű gyár épült, új szerelőcsarnokban dolgoznak a munkások A LAKÁSÉPÍTÉS EREDMÉNYEI Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előre­láthatóan 430 ezer lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A társadalompo­litikai célkitűzéseknek megfe­lelően kedvezőbbé vált a la­kások szobaszám szerinti összetétele és a lakások fel­szereltsége. Nógrád megyében a lakás- építési tervet sikerült túltel­jesíteni. öt év alatt mintegy 9700 lakás épült, ebből 4500 többszintes lakóház. A lakás­építés üteme különösen a két városban gyorsult meg. Megkezdődött, illetve folyta­tódott Salgótarján, Balassa­gyarmat, Nagybátony és Kis- terenye közműhálózatának re­konstrukciója, bővítése, építé­se. Terv szerint épül a regionális vízmű második lép­csője. De a nagyobb mértékű közműfejlesztéssel is csak korábbi elmaradásunkat sike­rült mérsékelni. Salgótarján távfűtése — a hiányzó tar­talékkapacitás miatt — to­vábbra 6em megnyugtató. KOZKINCCSÉ VÁLNAK A KULTÚRA VÍVMÁNYAI Jelentősen fejlődött az el­múlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben vál­hattak közkinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a leg­kisebbeknél, az óvodás korú­aknái, akiknek érdekében az állami erőfeszítéseket a leg­nagyobb mértékben egészítet­te ki a már-már népmozga­lommá vált társadalmi össze­fogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. TANULTABB LETT NÉPÜNK Érdekes képet ad Munkánk, eredményeink című pártkiad­vány a lakosság iskolázottsági színvonalának emelkedéséről. Eszerint az utóbbi években az általános iskola 8. osztá­lyát elvégzettek száma két­millió 690 ezerről 2 millió 900 ezerre, a középiskolát végzet­Pásztón is egyre többen olvasnak, könyvtárba járnak és tanul­nak. Iparosodik a járási székhely dolgozóké pedig 40 százalék­ról 34 százalékra csökkent. A megyei pártbizottság megállapította, közintézmé­nyekben, közhasznú létesít­ményekben ip gazdagabbak lettek településeink az elmúlt négy év alatt. Nagyrészt vál­lalati támogatással és társa­dalmi összefogással a terve­zettnél több óvoda épült fel. Bővült az általános iskolai tantermek száma. Elkészült nyolc községi művelődési otthon, felépült a TIT-szék- ház, a balassagyarmati kö­zépiskolai kollégium, mű­helyterem és sportcsarnok, Rétságon a művelődési köz­pont. A salgótarjáni zeneis­kola épületében megkezdte működését megyénk' egyetlen felsőfokú intézménye, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola. Sal­gótarjánban épül a sportcsar­nok, a szakmunkásképző in­tézet és április 4-re átadják a filmszínházat. Egészségügyi intézményeink mintegy 120 kórházi ággyal és 170 férő­helyes csecsemőotthonnal gya­rapodtak. Üj SZTK-rendelő- intézet épül Salgótarjánban. AZ ÉLETFORMA SZERVES RÉSZE Ai MSZMP Központi Bi­zottságának múlt év márciu­sában a közművelődés fej­lesztéséről hozott határozata megállapította: „A műveltségi színvonal emelkedésében, a szervezett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett je­lentős része volt a népműve­lésnek, a művelődésben dol­gozók munkájának. A to­vábbtanulás. a rendszeres művelődés széles körökben az életforma szerves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyv­tárak 2.3 millió olvasót tar­tanak nyilván. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága két évvel ezelőtt átfogóan elemezte a párttag­ság eszmei, politikai helyze­tét és meghatározta nevelő munkánk feladatait. A párt- alapszervezetekben a határo­zat nyomán javult az ideoló­giai munka, a pártélet fóru­main többet foglalkoztak a társadalmi, politikai kérdé­sekkel, erősödött a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége A megye lakosságában mindinkább tudatosulnak azok a változások, amelyek a felszabadulás utáni társa­dalmi átalakulás, a szocialista építőmunka hatására követ­keztek be. A lakosság egyre szélesebb rétegei tudatosan és aktívan támogatják a párt politikáját, szocialista célja­inkat, a társadalom érdekeit. Országosan és szűkebb ha­zánkban, Nógrádban is, erő­södött a szocialista hazafiság. A megváltozott társadalmi, gazdasági, politikai viszo­nyokban, a megújuló és fiatal üzemeinkben, valamint a fiatalság soraiban egyre többen látják harcuk értel­mét, munkájuk gyümölcsét. Fejlődésünk sok tényét so­rolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Kö ponti Bi­zottsága emelt fővel jelent­heti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresz- szus határozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk , elér­tük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak,, vagy a megvalósulás útján halad­nak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgaz­daságunk erőforrásainak, tar­talékainak mozgósítása rend­ben halad. Támaszkodva a szocialista országok közössé­gére, mindenekelőtt a Szov­jetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szo­cialista társadalmat építi, és • a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlonül folytassa az immár két évti­zede bevált, helyes politikai irányvonalát. NÖGRAD — 1975. március 16,, vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents