Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-15 / 63. szám
A nemzet hálája és elismerése 1947. szeptember 14-én a Szabad Nép hírt adott arról, hogy a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben javasolta a kormánynak, hogy a tudomány, a művészet és a technika töl virágoztatásána k elősegí tése érdekében minden év március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazza az alkotó munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozókat. Azokban a hetekben a legtöbb újság hasábjait a pártok viszálykodásáról és a politikai kulisszatitkokról hírt adó beszámolók töltötték meg, s a Kossuth-díj létesítéséről szóló. információ szinte elveszett az éles harci zajban. Pedig nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar közvélemény többségét az ilyen közlések akkor már jobban érdekel'.ék, mint az úgynevezett politikai szenzációk. Hogy miért? Nem sokkal előtte zajlottak le az ország- gyűlési választások, amelyek során a kom. munista párt jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot. Akik a kommunista pártra szavaztak, azok az alkotó munkára adták voksai- kat és joggal várták az újságoktól, hogy a közfigyelmet is erre irányítsák, a nép érdekeit szolgáló hároméves terv teljesítését szorgalmazzák, az elért eredményekről folyamatosan számoljanak be. A kommunista párt röviddel a választások után nyilvánosságra hozta kormányprogramját, amelyből egyértelműen kitűnt, hogy minden erőfeszítést a létfontosságú terv teljesítésére összpontosította. A kommunista párt tudatában volt annak is, hogy a vele koalícióra lépett többi pártok mögött tömegesen sorakoznak föl azok az erők, amelyek a hároméves terv teljesítését a nemzet egyik legfontosabb feladatának tekintik. Ezért a Kossuth-díjak odaítélését a kommunisták nem kötötték úgynevezett pártszempontokhoz: egyetlen mércét állítottak fel, hogy a dijat azok kapják, akik a nemzeti újjáépítés bármelyik területén kimagasló teljesítményt tudnak felmutatni. Mindez logikusan következett a kommunista párt korábban megfogalmazott alapelveiből. A kommunisták ugyanis kezdettől fogva úgy befolyásolták a politikái életet és a közszellemet, hogy személyek, csoportok, testületek és intézmények értékelésében az egész nép érdekében végzett munka legyen az irányadó. A Kossuth-díjak létesítése pedig közvetlenül azt a célt szolgálta, hogy személy szerint is kiemelje és a nemzet megbecsülésével övezze mindazokat, akik munkájukkal évről évre kiemelkedő módon járulnak hozzá az országépítő tervekhez, a társadalmi haladáshoz, hazánk jó hírének növeléséhez. Érdemes felidézni az 1947. szeptember 14- én nyilvánosságra hozott javaslat indoklásának egy részét: ..kormányprogramunknak a takarékosság sarkalotos része, Az állami kiadások minden garasát fogunkhoz kell verni. .. De nem takarékoskodhatunk a kiemelkedő szellemi és fizikai teljesítmények erkölcsi és anyagi elismerésével. Azok a tudósok, művészek, írók, munkások, gazdák, akik a maguk munkaterületén kimagasló eredményeket értek el, rászolgáltak a nemzet hálájára és elismerésére. Annak a 25 húszezer és 50 tízezer forintos díjnak a költségeit, amelyet a legkiválóbbak megjutalmazására szánunk, a céltalan, a kihívó és antidemokratikus luxuskiadások és pazarlások megszüntetésével bőségesen meg tudjuk szerezni.. A kommunista párt javaslatát törvénybe iktatták. Első alkalommal 1948. március 15- én kerültek szétosztásra a Kossuth-díjak a nemzeti újjászületés és újjáépítés legjobbjai között. A munka, az alkotás, a tehetség megbecsülésének érvényesítését a hároméves terv lényeges alkotó elemeként tartja számon legújabb kori történelmünk. Népi államunk — azóta szélesebb körben is — intézményesítette ezt az elvett. Azok, akik a maguk munkaterületén kimagasló eredményeket értek el, az idei márciuson is részesülnek a nemzet magas elismerésében. —k— Gydkorlati oktatás keretében varrni tanulnak a kisterenyei gimnazista lányok. Az ügyesebb kezűek már saját maguknak tudnak szemre is igen tetszetős ruhákat, blúzokat varrni. Képünkön: Szilágyi J ulianna maga készítette ruháját próbálja Váczy Jőzsefné és Tajti Elvira segítségével. — bábéi felv. — Srovjeluuió Tények és számok A Szovjetunióban az összlakosság 53,7 százaléka, vagyis 134,6 millió a nő. Jogaikat a Szovjetunió Al-> kotmányának 122. cikkelye rögzíti: „A nőket a Szovjetunióban a gazdasági, állami, kulturális és társadalompolitikai élet minden területén a férfiakkal egyenlő jogok ille-> tik meg.” A népgazdaságban foglalkoztatott minden 100 munkásból és alkalmazottból 51 a nő. Az utóbbi 30 év alatt a dolgozó nők száma 3,5-szere- sére emelkedett, s 1974-ben már elérte az 51.2 milliót. Jelenleg a munkaképes nők 96,5 százaléka dolgozik, vagy tanul. A népgazdaság legfontosabb ágaiban a munkások és alkalmazottak között a nők száma: az iparban — 49 százalék, a mezőgazdaságban — 44 százalék; az egészségügy és a társadalombiztosítás területén — 35 százalék; a közművelődésben és a kulturális életben — 73 százalék; az állami és gazdasági irányító szerveknél — 63 százalék Kísérleti Kamazok Folytatódik azoknak új, nagy teljesítményű telieigépko- esiilüiak a kipróbálása, melyeket a Naberez&nije Csalni ben felépülő Kámai Autógyár állít elő. A három családot ailikotó, összesen 15 változatot számláló teherautó- sorozat megalkotásában a szovjet autógyártás több vezető vállalata vett részt. Így az általános tervezés és az alváz a moszkvai Liiha- csov Autógyárban készült. A ja- ro szlávi motorgyárban ámították elő a motorokat. Minszkben tervezték a dömperek bilden ősze rke- zetét és a bilHenőszekrényét, a ba- lasovi tervezőiroda és az odesszai autószerelő üzem mérnökei készítették a vontaitokat. A gyár valamennyi tehergépkocsija háromtengelyes. Teherbírása 8 tonna, pótkocsival! 16 tonna. Nyolchengeres, 210 lóerős motor az erőforrásuk, legnagyobb sebességük óránként 80—90 kilométer. A vezető munkáját hidraulikus kormányszerkezet könnyíti. A légfékek a legszigorúbb nemzetközi normáknak is megfelelnek. A háromszemélyes vezetőfülke cs a vezető ülése külön rugózást kapott. A vezetőfülke jól fűthető és szellőztethető. A gépkocsikat hatféle színárnyalatban állítják majd elő. éve történt... Agrárforradalmunk tavasza Népűink történetében örökké emlékezetes marad 1945 tavasza. A Vörös Hadsereg hősies, nehéz harcok árán 1945 március közepére már hazánk nagyabb részét felszabadította. A Horthy-nemd- szar főfáimaszai, a földbirtokosok, a fasiszta vezetők, a kompromittált úri rend sze- kóntolói tömegesen menekültek Nyugatra. A reakciós ál- lamnanid, az urakat kiszolgáló közigazgatási szervezet összeomlott. Ugyanakkor — elsősorban a magyar kammuncs- ták erőfeszítéseinek eredményeként — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok egyre nagyobb erőket vontak be az ország újjáépítésébe, a demokratikus fejlődés meggyorsításába. Az új demokratikus rend első nagy erőpróbája a földreform elhatározása és haladéktalan végrehajtása volt. A falusi nincstelenek, a szegény- parasztok évszázadok óta vágyakoztak a föld után, melyet nyomott magyar parasztság előtt. A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség.” A rendedet kimondta az 1000 holdon felüli birtokól?: teljes felosztását, az 1000 holdon aluli nagybirtokokból pedig 1ÖÖ hold maradhatott visz- sza az úri és 200 hold a paraszti tulajdonosiaknak. Elkobzásra kerülitek a hazááru- ló, népei lenes vezetők és a Volcsbund-tagok földjei. Intézkedett a rendelet a gazdasági felszerelések igénybevételéről is a juttatás módozatairól is. FÖLDOSZTÁS: AZONNAL Hosszas pártiközi vita előzte meg a földreform-ineundeiet kiadását. A legnagyobb nézeteltérés a földek kiosztásának az időpontja miatt támadt. Több kisgazdapárti vezető a békekötés utánra akarta halasztani a reform végrehajtóők dolgoztak meg, mélynek sát. Végül, mégis a Kommu- termése azonban elsősorban a mohó földbirtokosok javát, hasznát szolgálta. A nagy per a földért évszázadok óta tartott, a magyiar történelem sorsfordulóin mindig előtérbe került, de a parasztok mindig csak vesztettek. AZÉ A FÖLD, AKI MEGMŰVELI Harminc évvel ezelőtt, 1943. március 15-én, Debrecenben a koalíciós pártok vezetői elfogadták a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendelettervezetet, amelynek alapelveit a Magyar Kommunista Párt dolgozta ki. Két nappal később, az Ideiglenes Nemzeti Kormány is ünnepélyesein jóváhagyta azt. Ezzel a földműves nép évszázados álma valóra vált. Elnyerhették a földet azok, akik addig is művelték, éküket — ősi jussként — jogosan megiläetebt. Hamarosan a feüszaibadiulit ország minden falujában, városában eljutott a 600-as rendelet nyomtatott szövege, és a dolgozik százezrei olvashatták a rendelet lelkesítő szavait: „A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország diemokna- tikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesúri birtokök paraszt kézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta élnlsta Párt és a Nemzeti Parasztpárt álláspontja érvényesült, mely szerint még 1945 tavaszán az igényjogosult parasztok kezébe kell adni a földet. A földek azonnali, haladéktalan kiosztását az ország hihetetlenül nehéz gazdasági helyzete is megkövetelte. A magyar mezőgazdaság a második világháborúban óriási károkat szenvedett. A szarvasmarha-állomány 40 százaléka, a sertésék 79 százaléka, a juhok 80 százaléka pusztult el. A lovak száma 814 ezerről 329 ezerre csőikként. Az ország éhínség előtt állt. Nagyon sok függött a tavasai munkák sikeres elvégzésiétől. Csak abban lehetett bízni., hogy a földhöz juttatott parasztok — minden lehetőséget félhasználva —, sikeresen meg is művelik a tulajdonúikba került földeket. 30 EZER FÖLDOSZTÖ Nagy horderejű intézkedése volt a 600-as rendeletnek, hogy a földek kiosztását, a reform végrehajtását az érdekeltekre, az igényjogosult szegénypa- rasztokra' bízta. Hamarosan mintegy háromezer községi földiigénylő bizottság tevékenykedett az országban, több mint 30 ezer taggal. És ezek a hajdani elnyomott, lenézett emberek, paraszt társaik bizalmából teljesítették a nagy történelmi feladatot: néhány hét alatt eltüntették az oly Könyvek a költészet napjára Kemerovói és Nógrád megyei költők versei Április 11-én lenne 70 éves létté Garai Gábor-versek a József Attila, akinek születés- Gink Károly magyar és napján ünnepeljük — immár Trahman szovjet fotóművész hagyományosan — a költészet napját. Az új verseskötetek választéké ezúttal is gazdag lesz — ígérik a kiadók, s szép formátumú könyvekben, és — csemegeként — illusztrált albumokban kínálják a versbarátoknak a klasszikusok, s kortársaink műveit. József Attila összes versei újra — s ki tudja már hányadszor — napvilágot láttak. Bizonyára nagy ölömet okoz majd a könyv,barátoknak válogatott. legszebb verseinek W ürtz Ádám 2 5 ra j závál il - lusztrált albuma, amelynek bevezetője Nagy László ez alkalomra írt József Attila- vorse lesz. „A hajnal színei”, — ezzel a címmel adta közre az MSZMP XI, kongresszusa tiszteletére a Magvető Kiadó a magyar költők tanúságtételét; a kötetben többek között Áprily Lajos, Balázs Béla. Benjámin László, Radnóti Miklós, Nagy László, Weöres Sándor vallanak az an ti fasiszta ellenállás, a felszabadulás s a.z újjáépítés első éveinek élményeiről. Három szerző — egy kötet — így is lehetne titulálni a Móra Kiadó Kozmosz-sorozatában megjelenő „ölelkezők,” című kiadványt. A Budapest és Moszkva ihameTyek az írói felelősségtudat, és kiteljesedés tükrei. Csukás István „Ima a vadevezősökért,, Gyurkovics Tibor „Szeretlek, akárki vagy” című kötetével jelentkezik. . , , „ ...... ... Gyiergyai Albert „ősz és tél jelennek^ ^eg a^koltésziet un- között” című könyvének által készített képek a két nép egymásra találásáról vallanak. Különösen szép köntösben neipére Balassi Bálint váloga tott versei. Arany János balladái és Juhász Gyula összes ve&el. A kommunista költő, Kis Ferenc halálának 10. évfordulójára jelent meg „Munka és szerelem” című kötete, amelynek verseire, az őszinte emberség és a képele erőteljes élményhitele jellemző. Juhász Ferenc válogatta és írta az előszót, Szabó Lőrinc „Káprázat” című kötetéhez, amelyet méltán tekintenek a világiíra nagyszabású önéletrajzának. A Szépirodalmi Kiadó mikrokozmosz-füzeteinek, sorában, lát napvilágot a műfordítóként is jeles költő „Szavakkal nő a gyász” című kötete. A költő hagyatékából előkerült 18 posztumusz szonett érdekessége, hogy a vérsek gyorsírásban maradtak fenn, s ezeket a költő bátyja fejtette meg. A portré-köteteket gazdagítja Benjámin László, „Sziklarajzok” című versfűzére második kiadása, Csanádi Imre összegyűjtött versei, versei, és műfordításai a francia irodalom ihletett tol- mácsolójának 50 év alatt írt műveit kínálják. Új kötetet üdvözölhetnek Juhász Ferenc hívei is: „Írás egy jövendő őlskoponyán” című kötete a költő 1970. óla írt vers- prózáit tartalmazza. Az első „Mit tudok Dózsa Györgyről?, majd ezt további három ciklus követi, amelyekben pályaelődei sorsáról, a zenéről és a könnyű — művészétről, illetve ars poeticái elképzeléseiről vall, „Találkozás.” — ez a címe annak az antológiának, amely a szovjetunióbeli Kemerovo és a magyarországi Nógrád költőinek műveiből ad válogatást. Ismét napvilágot lát a „Széio versek” kötete, amely 62 mai magyar költőinek az elmúlt évben közzétett legszebb versét gyűjti csokorba — költészet napja alkalmából féláron hozzák forgalomba. , gyűlölt úri nagybirtokrendszert. A földiigénylő bizottsági tagok túlnyomó többsége pél- da-muibaláam, részrehajlás nélkül tevékenykedett. Senki, náluk igazságosabban, jobban, gyorsabban ezt a hatalmas munkát nem tudta volna elvégezni. Hiszem az erdőségekkel együtt, több mint 5 millió hold földet vettek igénybe, és abból 3,3 millió hold szántót, rétet, szőlőt, gyümölcsöst kiosztottak, 630 ezer igényjogosult között. Sokat tettek a földreform gyors és demokratikus széllé* mű végnehaj fásáért azok a tapasztalt munkások es Győpffy-kollégisták, akik mi - resztért megyei megbízottként élj ütöttek az ország minden tájára, ök hozták létre a me- gyei fölidlbirtökrendező tanácsokat és folyamatosan segítették a községi földlgén.vlő bizottságok munkáját. így hozzájárultak ahhoz, hogy a földet igénylő parasztok jo* goß érdekei minden körülmények között érvényesüljenek. TÄMAD A REAKCIÓ Azokban a községekben, ahol. kevés volt a föld, gyakran teljes egészében kiosztották az ezer holdnál kisebb úri birtokokat is, és helyenként nem tisztelték a paraszti bírtok 200 holdas felső határát sem. Sőt, az elkobzásoknál is túlzott szigorúságot érvényesítettek a földiigénylő bizottságok. Mindez feszültségeket okozott a végrehajtásban és lehetőséget adott a földigény- lő bizottságok elleni, majd később a földreform elleni támadásokra. Az 1945-ös választások után ez a roham megerősödött. Már akadtak, akik az egész földreform jogosságát vitássá merték tenni. Az újonnan földhöz juttatobtaík azonban nem maradtak magukra. Az ipart munkásság nemcsak a földreform végrehajtását tá- nrogatta, hanem hatalmas tömegmegmozdulásokkal segítették a kiosztott földek megvédését. Végül a magyar kommunisták vezetésiével a Baloldali Blokk pártjai elértéit, hogy 1946 tavaszán a IX. törvény végleges.!tette a földjuttatáso- kat. Orvosolták az 56 holdon aluli panasztbiintokosokat ért sérelmeket, viszont az említett törvény az úri birtokosok földjének kiosztását akkor is szentesítette, ha az meghaladta a rendeletben meghatározott mértéket. Ez a törvény vőgetvetett a földhöz juttatott parasztok zaklatásának. FORRADALMI NYITÁNY Minden körülményit figye- 1,amibe véve megállapíthatjuk, hogy az 1945. évi földreform — jellegét, hatását tekintve —, valójában igazi agrárforrada- lom volt. Elsöpörte a reakciós, úri nagybirtokrendszert. Megszabadította a magyar társadalom demokratikus szabad fejlődésiét a súlyos béklyóktól. Űj alapokra helyezte a falu társadalmi és grazdiasági előrehaladását. Hozzájárult a hazai reakció későbbi teljes vereségéhez. Gazdasági szempontból: is beváltotta a földosztás a hozzáfűzött reményeket: a magyar mezőgazdaság három év alatt — a Szovjetunió sokoldalú segítségével —, kiheverte a háborús károkat és kielégítőéin ellátta az országot élelmiszerrel. Ma már világos, hogy a földreform lényegében első lépcsője, igazi forradalmi nyitánya volt annak .az útnak, mely az új földhöz juttatottak támogatásával, a földműves- szövetkezetek fejlesztésével, majd a bérlőszövetikezetek, tsiacs-k létrehozásával elvezetett a termelőszövetkezeti mozgalomhoz, a mezőgazdaság szocialista átalakításához. Tóth Benedek NOGRAD - 1975. március 15., szombat
