Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Emlerseggel — összefogással fl vadászati rendért, fegyelemért Az elmúlt vasárnap újjá­választotta a vezetőséget a paiotási. vadásztársaság, elnöki tisztségre ismét Dr. Bognár Géza. a község orvosa tani. Az kapott megbízást. Immár 27 bizottság éve látja el a 40 tagú va­dásztársaság elnöki feladatait. Dr. Bognár Géza sok tapasz­talattal rendelkezik — ered­— Nem elegendő a szabá- két és szép emlékeket vallha- lyokat a vadászvizsgára meg- tunk a magunkénak. De ez Az tanulni. Ezt következetesen és senkit se tegyen elbizakodot­mindig, pontosan be kell tar elnök, az intéző taltabb szóljanak, ha valami rendel­lenességet tapasztalnak. Ne restelljünk szólni kétszer, ményes munkájáért a Magyar vagy háromszor se. Szóljunk, létén kell Vadászok Országos Szövetsége de úgy, hogy abból a segítő- nak össze tá, inkább azt érezzük, hogy a jó hír kötelez. Az előbbiek tagjai és a tapasz- során azokra a vadásztársasá­vadászok azonnal gokra gondoltam, ahol sza­bálytalanságok, Intrika, vagy irigység rontja az egyesület életét. Elsősorban a szemlé- vóltoztatni, Fogja- a legjobbak. jó két évvel ezelőtt Nimród Va- készség, egymás óvása érződ- alkalmat adnak erre «a mosta­dászéremmel tüntette ki -0 jól jék.. Nemcsak szóval, hanem ismeri a megye vadásztársa­ságainak helyzetét. — A vezetőségválasztó köz­gyűlés utón. mit tart a leg­fontosabb feladatnak? — A fegyelem és a rend jó példával is lehet oktatni. A vezetőség minden tagja mu­tasson példát a fegyelemben, az elvtársi, baráti szellem ápolásában. A vezetőség, de a vadásztársak közül se igé­megszüárdítását, az egyesületi nyeljen senki több jogot, mint a vezeté8ben> Molnár Pált élet javítását. Abból indulunk ^ennyi a szabályok es mun- most választottuk gazdaság ki. hogy a vadászat kollektív kaja szerint megilleti. A tár­sasági élettel kapcso’ato“uin, a vadászat, vagy vadgazdál­nl vezetőségválasztó közgyű­lések. — A saját vadásztársaságá­ban kire számíthat? — Főleg az intéző bizottság­ra. Kovács Imre titkár. Tóth István vadászmester régi tár­sport, szórakozás, társadalmi és népgazdasági szerepe is je­lentős. De mindenekelőtt olyan kodás kollektív szórakozás, amit problémák több ember együtt és fegy­verrel a kézben folytat. Va­és véleménykü­lönbségek. A vezetőségnek le­gyen szeme és mersze. hogy a dásztársainkért. a határban helytelen nézeteket és maga­dolgozók és az úton közieke- tartásokat idejében íelismer- dők testi épségéért, életéért je. tegye szóvá, név szerint bí­felelősek Vagyunk. A megyé­ben történt több súlyos bal­eset arra figyelmeztet, hogv csak az vadásszon, aki ennek Írott és íratlan szabályait pon­tosan betartja. — Az intéző bizottság mit gukra is érti tehet a rendért és a fegyelem- got? — Igen ért? vezetővé. Az elmúlt szezon­ban 2700 fácánt keltettünk és engedtünk szabadon, 810 élő során előfordulhatnak ny*lat adtunk be AImásj La_ jós vadőr és felesége bizo­nyára ezután is mindent meg­tesz, de az egész tagság együttműködő segítségére szá­mítunk. Palotáson a megyei átlagnál jobbak a feltételek. De az emberek sokat' tettek azért, hogy a természeti feltételek Jobbak maradjanak. Az egye­sületi élet, az emberek közöt­ti kapcsolatok alakulása, csak­is az embertől függ. F. L. ráljon, adjon tanácsot és segítséget a hiba kijavításá­ra. — Palotás, Apc. Nagykö­kényes a ió hírű vadásztársa­ságok közé tartoznak, önma- ezt a szigorúsá­Mi ió eredménye­Jogi uölas :alunk Jogosult-e a leszerelt katona betegségi segélyre? M. Péter olvasónk novemberben történt leszerelése után lépett be termelőszövetkezeti tagnak. December végén be­következett betegsége miatt azonban orvosi igazolás szerint is hosszú ideiig keresőképtelen lesz. Felesége, gyermeke van. más jövedelem híján kérte a termelőszövetkezetet folyósít­son. részére is betegségi segélyt. A termelőszövetkezet látja nehéz helyzetét, de nem tudja eldönteni, hogy jár, vagy nem jár betegségi segély, mert hiszen bevonulása előtt nem volt szövetkezeti tag, és leszerelése óta sem dolgozott annyit, amelynek. alapján erre jogosult volna, így szociális segéllyel és muinikadij -előleg? el támogatják. Jár vagy nem jár? ezt kérdezi tőlünk olvasónk is. A termelőszövetkezet álláspontja valóban helytálló annyiban, hogy orvosilag igazolt keresőképtelenség esetén betegségi segélyre általában az a termelőszövetkezeti tag jo­gosult, aki a keresőképtelenné válását megelőző egy, vagy .egy naptári év alatt a részére megállapított munkát elvégez­te, vagy ha ennél kevesebbet is dolgozott, de . legalább az évi 150 — nő 100 — tízórás munkanapot teljesítette. Feltételezhetően elkerülte azonban a termelőszövetke­zet figyelmét a 15/1971. (XII, ,30.) MÉM. sz. rendelettel mó­dosított 6/1967. (X. 24.) MÉM. sz. rendelet 1972. január 1-én hatályba lépett 149. § (2.) bekezdése, mely szerint a szülési -és betegségi segélyre való jogosultság megállapításánál a .,. katonai szolgálat ... idejét munkateljesítésként kell fi­gyelembe venni. Ez a szabály egyébként a hadkötelezettsé­get teljesítők érdekvédelméről intézkedő jogszabályra épüí, mely szerint azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik 1970. január 1-én, sorkatonai szolgálatot teljesítettek, vagy ezután vonultaik be, a sorkatonai szolgálat idejét akikor is munkateljesítésként kell figyelembe venni, ha előzetes tag­sági viszony hiányában csak a leszerelés után léptek a term elősző vetkezetbe. A betegségi segély szempontjából a belépést megelőző évben eltöltött katonai szolgálati idő minden hónapját úgy kell tekinteni, mintha eaaiMt a tag 12,5 tízórás munkanapot teljesített volna. Erre az időre részesedésként a hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző évben elért része­sedésiének arányos részét kell figyelembe venni. A beteg­ségi segély a keresőképtelenség tartaméra, legfeljebb azon­ban egy, gümőkóros megbetegedés esetén két évre jár. Hogyan lehet munkaviszonyt igazolni? B. János salgótarjáni olvasónk állítása szerint rendel­kezik 25 évi munkaviszonnyal, tehát jogosult lenne jubileu­mi jutalomra. Munkáltatója azonban elutasította, kérését az­zal az indokolással, hogy négy évre beadott igazolása nem fogadható el. így szerinte csak 21 éve van. Milyen igazolást köteles a vállalat elfogadni? — kérdezi olvasónk. A vonatkozó jogszabályok szerint a munkaviszonyban töltött idő igazolására bármely hitelt érdemlő okirat, vagy egyéb okmány felhasználható. Az igazolás alapjául szolgáló okfhányinak elsősorban a munkakönyvét kell tekinteni. A munkákönyv okiratokon — és nem bemondáson — alapuló bejegyzéseit hitelesnek kell elfogadni, ehhez tehát a mun­káltató más Igazolást, nem követelhet. Igazolásiként kell elfogadni a régi munkakönyvét, szol­gálati könyvet és cselédikönyvet is. Okmányként kell elfo­gadni a kinevezési okiratot, működési bizonyítványt, mun­káltatói igazolványt, és minden olyan egyéb iratot, pl. fize­tési jegyzéket, kedvezményes vasúti igazolványt, régi szak­szervezeti könyvet stb. amelyből a munkaviszony hitelt érdemlően megállapítható. Gyakran előfordul, hogy a dolgozónak semmiféle okira­ta nincs, de tudja korábbi munkáltatóinak nevét és címét, és azt is, hogy mennyi időt töltött ott. Ilyen eseteikben — amennyiben a dolgozó biztosításra be volt jelentve — a volt munkáltató telephelye szerint illetékes társadalom­biztosítási igazgatósáig is ad igazolást a nála levő nyilván­tartások alapján. Ezzel a kéréssel a dolgozó, a jelenlegi lak­helye szerint illetékes Igazgatósághoz is fordulhat. Munkaviszony elismerése tekintetében keletkezett vita esetén, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, ennek el­utasító határozata ellen pedig keresettel a munkaügyi bíró­sághoz lehet f ordulni. ... _ ■ ' Dr. J. S. Ősi Tárak „ragasz lója” Ismét bővült a műanyag- vegyészet termékeinek, a po­limereknek alkalmazási köre. Az Üzbég Tudományos Aka­démia Régészeti Intézetének kutatói az ősi műemlékek — a hirtelen hőmérséklet-válto­zástól. esőtől és széltől ron­gálódó — falainak megerősí­tésére használják fel ezeket a termékeket. A módszert a SzaDal'lteoa erőd falainak kon­zerválása során próbálták ki. Ez a műemlék 4000 évvel ez­előtt épült. Az erőd vastag, nyerstéglá­ból háromszorosan rakott fa­lait átitatják — a legkisebb repedésbe és pórusba is be­hatoló — vegyszerrel, amely a közéo-ázsiai heves naosu- eárözönben megszilárdul. A kísérletek bebizonyították, hogv a műanyaggal átitatott tégla igen szilárd és ellen­álló. Olt van az üzemekben A salgótarjáni síküveggyárban ebben az esztendőben egy dolgozónak 34 ezer forint tiszta nyereséget kell elérnie ahhoz, hogy jö­vőre 16 nap bérnek megfelelő nyereséget tud­janak fizetni, és 3,2 százalékkal emelhessék a béreket. Csak akkor válik lehetségessé, ha a kemencékből kijövő táblaüvegből több és jobb árut hoznak ki. Ez viszont a munkások­ra ró nagy felelősséget. Nem tehetnek olyat, mint egyik társuk, aki a sok jó üveg közé becsempészett egy rosszat is, hogy ezáltal nö­velje teljesítményét. Nemtörődöm cselekede­tével 30—40 tábla üveg épségét veszélyeztet­te, nem beszélve a magnövekedett törésve­szélyről. De az sem szolgálja a hatékonyságot és a takarékosságot, amely a Zagyva II. kemen­ce átépítésénél történt. Igaz. hogy a vállalás­nak megfelelően elkészült, utána azonban jó ideig csak cserepet lehetett benne termelni. AzJ előbbiek több más hasznos, okos észre­vétellel, több javaslattal, a nemrég lezajlott üzemi pártórtekealeten hangzottak el. Ebből is látszik, hogy egyik esetben a mu­lasztást a vezető, másik esetben pedig a munkás követte el. Mindkét eset jól példáz­za, milyen apró dolgokon múlik a vállalat eredményes munkája. A mulasztások káros következménye valamilyen formában tükrö­ződik majd a hatékonyságban. Valamikor, valakinek, vagy valakiknek pótolni kell az előbbi okok miatt bekövetkezett termelési kiesésit. Szerencsiére, Ilyesmi ritkán fordul elő, gyáraink, üzemeink termelőtevékenysé­gét az eredményes munka fémjelzi. Mégis azt kell mondani: ha csak egy ilyen példa volna gazdálkodásunk ban, már akkor is indokolt a figyelmeztetés, a jóra invitáló szó: ne tovább ezen az úton, mert ez nem vezet jóra. Sajnos, a különböző erőfeszítések ellenére — tisztelve az elért . eredményeket — azt kell mondanunk, hogy üzemeink gazdálkodásának színvonala a határozott fejlődés mellett is több tekintetben elmarad a követelményektől. Pedig kevés olyan értekezlet van, ahol va­lamilyen formában ne kerülne szóba a belső tartalékok feltárása, a hatékonyság növelése. Munkások mondják el, mi gátolja tevékeny­ségüket, mit kémek, mi a javaslatuk. Leg­több helyein ezeket szívesen veszik-és intéz­kednek is. De van olyan hely, ahol a szám­talan jogos észrevétel nem éri el a célját, olyan fogadtatásra lel, mint a pusztába kiál­tott szó. Előadódik, hogy Jepissaegik azt a gondolkodó, tetfcvágytól égő, jobbat akaró embert, alki a tartalékok feltárását szorgal­mazza, mondván.: mi tudjuk, mikor kell azokat „bedobni”. Félreérthetetlen bizonyság ez arra, hogy nem ok nélkül kerül reflektorfénybe üze­meinkben, gyárainkban a belső tartalékok fel­tárása, illetve ennek szorgalmazása. Ez fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy növeljük a társadalmi termelés hatékonyságát. Erre hív­ja fel a figyelmet az MSZMP Központi Bi­zottságának irányelve, ami-kor a többi között hangsúlyozza: ..Egész gazdasági tevékeny­ségünket a társadalmi termelés hatékonysá­gának eddiginél erőteljesebb növelésére ala­pozzuk.” Az erőteljes kifeiezés érzékelteti, hogy az eddigi tempó nem volt elégséges, a jövőben gyorsabb ütemre van szükség. A társadalmi hatékonyság növelésének van­nak más módjai: a termékszerkezet megvál­toztatása, új, jövedelmezőbb technológiák be­vezetése, a műszaki-tudományos haladás gyorsítása stb. Hogy ebben az írásban mégis a belső tar­talékok ésszerű felhasználását szorgalmaz­zuk, annak igen egyszerű oka van: ezek ott vannak az üzemeikben, gyorsan, jól fel lehet használni őket, nem kell hozzá beruházás, mégis milliókat lehet általuk megtakarítani. Ehhez azonban e?víik-másik helyen szemlé­letváltozásra is szükség van. Ott lehetséges csak jó eredményt elérni, ahol minden dol­gozó felismerte, érzi, tudja, hogy a mai gaz­dasági kömvezetban valóban igazi tulajdo­noshoz méltóan kell gazdálkodnia az anyag­gal. energiával, a segédeszközökkel, a gépek­kel Korábbi években országos szinten a gép- kihasználás alig haladta meg az 1,2 műsza­kot. Az elmúlt időszakban valamit, javult a helyzet. Sajnos, még messze vagyunk a gépek két műszakos kihasználásának megvalósításá­tól. Ez is - olyan tartalék, amely milliókkal növelheti a termelési értéket, százezrekkel a nyereséget, illetve a jövedelmezőséget. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzal- művében sikerült bevezetni a kétgápes rend­szert. A Páva Fehémeműigvár jánossknai te­lepén az idén a melegváltást kívánják alkal­mazni. Se szeri, se száma azoknak a módszerek­nek, amelyekkel a hatékonyságot az eddigi­nél gyorsabb ütemben lehet növelni. A siker megkívánja, hogy a munkások és vezetőik között erősödjék ,ez a felismerés: egymás se­gítése, a kölcsönös egymásrautaltság okos belátása, a közös erőfeszítés hozza meg a kívánt eredményt. Amennyiben e területen sikerül az eddigiinéi nagyobbat lépni, ez jó . hatással lesz a tulajdonosi érzés erősödésére. Előnye jelentkezik majd a kiváló termékek sokaságaiban, a gazdaságos, hatékony, jólétét megteremte termelőtevékenységben. ' if V. K. Egyedülálló tankönyvgyűjtemény A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem műszaki könyvtára Európában 6zinte egyedülálló tankönyvgyűjte- ménvt őriz. amelyet ..Selme- ci Műemléki Könyvtár” néven ismernek. A légkondicionált teremben az 1735-től. az egy­kori Selmecbányái bánvatiszt- kéoző megalakulásától. 1855- íg megjelent több mint 4000 kötet sorakozik a polcokon. A könyv- és tudománytörténe­tileg páratlan anyag olyan ritkaságokat tartalmaz, mint az 1480-ból fennmaradt és a németországi geológiai kuta­tásokat ismertető, latin nyel­vű jegyzőkönyvek, a közén­kor híres tudósának. Asrico- lának négy műve, Galileinek 1699-ben kiadott System Cos- micum című műve. Megőriz­ték a könyvtárban az egyko­ri selmeci profrsszorok által írt tankönyved. jegyzetek több mint 40 kötetet kitevő anyagát is. A gyűjtemény egy részének restaurálása most feleződött be: kereken ezer kötetet ..úií- tottak” fel. A műveket szin­te laponként vizsgálták át. oortalanították. a laookat konzerválták, a bőrtáblákat, kötéseket különleges kezelés­nek vetették alá. •iiniiiiiii iiimiiiMiiimmiimimmiii .....................................................mim..........................................................................................................................................................................mimmimmmii u M it vész és mine gyűjt ma egy átlagkeresetű család? Mennyivel különbözik egy bevásárlás a tíz évvel ez­előttitől? Ahány ház, annyi szokás. Tartja a közmondás. Ez így igaz. Háziasszony ]obbágyiban Mire gyűjt a Paálcsalúd ? baromfit. Azt hiszem. nem kell mondanom, egyetlen vá­rosban lakó fiatal, vagy idős háziasszonynak sem, milyen sokat jelent, ha a „hazaiból”, faluról kap egy csirkét, bur­gonyát, zöldséget, vagy bár­mit. > Nekünk ez mind meg­nem mindegy, hogyan, miben dóm. hogy hamar, hiszen Jár. Aztán egy kis kozmetika, „már” harmincöt éves va- Paál Józsiéfné egy budapes- kőpúder, habfürdő. Régebben gyök. Ha korban viszonylag terem. Munka, igaz van ve­ti üzem iobbágyi részlegének ez nem volt, ha lett volna fiatal is, -már két lányom ie> állattal, gyümölccsel, dolgozónője, 35 éves és tíz sem tudtunk volna rá ki- van, _s nekik jobban keLl. zöldséggel egyaránt. De ^ va­Keresete változó. Többet költünk, mint tíz év- ni hármuk fizetését úgy, hogy hatórás munkaidő vei ezelőtt, de az akkori jusson is, maradjon is? pontból, vannak. forintot spórolásnak megvan az ered- — Itt, Jobbágyiban, majd- forintot éve dolgozik, kisebb megsza- adni. Ma könnyebben élünk, — Hogyan sikerül beoszta- sármapi kításokkal. Régebben mellett hatszáz-ezer keresett. Az állami fodrászat­nál kétezren felül. Jelenleg eizerhét-ezemyolcszáz forint a fizetése. — Két lányom van.egytíz- és egy tizennyolc éves. Nem régiben éoítkeztünk. Akkor a lakás bebútorozására gyűj­töttünk. Azóta ezen nagyjá­ból már túlvagyunk. Még aoróbb dolgok kellenek. Most háztartási gépekre gyűjtünk, de eayben gyűjtjük a na­gyobbik lány „stafirungját” is. Amióta ő is dolgozik, még könnyebb kiadni ruhára, bár­mire. Könnyebb szétosztani a pénzt, de nagyobbak lettek az igényeink, s most már a megnövekedett igényeket kell kielégíteni. Mire megy el a legtöbb pénz? — A rezsink havi négy-öt­száz forint. Ezen felül té­len sok pénz kell a tüzelőre, nyáron a nyaralásra. Amire viszont télen-nváron a leg­többet költöttünk, az a ruházko­dás. Bár a férjem, s én sem. de a lányaim sem nagy igé­nyűek. A nagyobbik bejár dolgozni Salgótarjánba. Az utazásra is sok megy el, de ebédek ilyen szem- majdneim ingyen Körülbelül hatezer kell havonta beosz­ménve: a lakás. Nem mon- nem minden háznál tartanak tanunk négyünkre. Ebből le­jön a rezsi, az utazás és a munkahelyi ebédpénz. Ami marad, azt kell eloszt-ani, Többé-kevésbé sikerül. _— Milyen különbség van a tíz évvel ezelőtti és egy mai bevásárlás között? — Régebben, ha kétszáz­kétszázötven forintot kiad­tam például egy pulóverre, az már sok pénznek számí­tott. Ma ugyamezit a „sokat” a négy-ötszáz forint ielen- ti. De ma ezt a négy-ötszáz forintot kevésbé érzem meg, mint akkor a kettőt. Megte­remtettük a kényelmünket, s így már jóval könnyebb. A kényelem mellett ott vau a falusi háztartásokban a hi­giénia is manapság. Az emel­kedő színvonal mindenben tapasztalható. Bár gyakori még a „tiszta szoba” szemlé­let. s a végtelenségig történő nem annyira pénzgyűjtés, mint inkább pénzhajhászás is. De egyre több lesz a Paá! - családhoz hasonló családok száma. S ez nemcsak anyagi, de Szemléletbeli kérdés is. — bi rr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents