Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

Képernyő elölt

Játékos nép vagyunk

Kezdetben lovas nép volt a magyar, utóbb traktoros nemzet, legCftóbb pedig a televízió- jóvoltából — vetélkedésre hajlamos, játékos nép. Nemhogy minden játékot szeretünk. minden játékba belekapunk. hanem azt is órákon át csodálni tudjuk, ha mások vetélkednek. Mert hát vallj-sk be őszintén, órák hosszat el tudunk ülni a képernyő előtt, ha történetesen két város és két főiskola, illetve egyetem méri össze tudását, vagy ha a Kicsoda? Micsoda? címszavának megfejtéséért teszik fel a verejtékező versenyzők a maguk tájékozódó kérdéseit. Mindez azt mutatja, hogy a felnőttek játékos természete: ifjúságunk élénk érdeklődésű korszakának megőrzése. Mit kerteljünk: addig maradunk

fiatalok, amíg érdeklődésünk, fogékonyságunk az új iránt élénk, s amíg szeretünk és tudunk játszani a többiekkel.

A televíziós játékok népszerűségét csak tovább növeli, hogy szeretünk szemtanúk nélkül játszani, s (amiről már szó esett) szeretjük mások játékát figyelni. Gondoljanak csak a sakkozókat, ültizókat körülvevő kibicek karéjára. Általában több a néző, mint a játékos. (Kivétel a' hazárdjáték, amely hazárd jellegénél fogva már nem is igazi játék, s nem is tűri a közönséget, az „akiknek semmi sem drága” kibiceket.) A tévé, ahogy a színházat és mozit szobánkba, a helyünkbe hozza a játékot is.

Persze, nem mindegy, hogy milyen is az a játék!

Általában az olyan játékot kedveljük, amelyikbe mi is bele tudunk kapcsolódni, amit székünkön, papucsosan ülve

könnyedén követni tudunk, s amiben elsősorban nem a szerencse dominál, hanem egyenlő esélyek mellett a jobbik, a szemfülesebb, a felkészültebb, a műveltebb győz. legfeljebb a gyorsabb felfogás, az élénkebb reagálás ■előnyeit élvezze a versenyző! Azért van a2. hogy a i icsoda? Micsoda?, az 5- usa, a Játék a betűkkel százezreket kényszerít a képernyő elé. i

Sokan vannak azonban köztünk olyanok is, akik tagadják a népszerű játékok létjogosultságát, minthogy szerintük ezek pusztán csak szórakoztatnak, amolyan üres járatok. hiányzik belőlük a ‘nevelési szándék és jelleg. Ez valamennyire a barkoch- bára vonatkoztatva igaznak is mondható, hiszen tulajdonképpen egy személyt, egy tárgyat, egy fogalmat járnak körül a versenyzők kérdéseikkel. Eleinte számtalan olyan „tétel” is akadt, amelyet nem lehetett kulturális környezetbe beágyazni. Utóbb azonban az öncélúság és a kiagyaltság mindinkább háttérbe szorult. A többnyire irodalmi és tudományos vonatkozású címszavak még (túlzás nélkül állíthatjuk!) közművelődési jelentőséget is ‘kaptak. Mert mindjárt más az, ha egyszerűen a pipát kell kitalálni vagy ha az ipafai papnak azt a nevezetes fapipáját, esetleg azt a kígyót, amely Kleopátrát megmarta, vagy azt a gyékénycsónákot, amelyet

személyhez és személyekhez lehet konkretizálni.

Az 5-tusa új próbálkozás volt. eleddig egyszer bonyolították le. Az ötlet nem rossz, s mint a példák mutatják,

számos olyan feladat beleilleszthető, amely együtt jár ismereteink bővítésével. Legfeljebb azt nehezményezhetjük, hogy a verseny szervezői és szerkesztői . nem mindig éltek ezzel a lehetőséggel, sőt helyenként beiktatták a szerencse elemeit, márpedig sem a játékos, sem a közönség nem kedveli játékában az irrealitást. A versenyzőket tokintsék egy súlycsoportban levőknek és ennek megfelelően a kérdések és feladatok is egy súlycsoportot képviselnek.

Mind népszerűbb játékunk a Játék a betűkkel, amely ugyancsak sokoldalúan igénybe veszi képességünket és készségeinket, azonkívül a tökéletes helyesírást, a bőséges szókincsei, a nyelvtani tisztánlátást is megköveteli. Emellett a ke-esztrejvény-. készítők kombi natív készségére is szükség van ahhoz, hogy valaki a játékban az elsők közé küzdje fel magát. Kedves, kellemes, tartózkodó és okos játék, amit szívesen sorolnánk a szellemes nyelvészeti, nyelvészkedő műsorok közé. Még az ajándék, a nyeremény is stilszerű: a Kiß Értelmező Szótár.

Volt időszak, amikor lázadoztunk a vetélkedő dömping ellen. Most is azt mondjuk, hogy a jóból is megárt a sok. Az azonban bizonyos, hogy játszani szeretünk ,s örök gyermekségünk egyik vonása az is, nem szíveljük, ha elveszik kedves játékainkig.

No, eddig a tévé (most természetesen csak a felnőttek játékáról beszéltünk') óhajunkat, hajlamunkat, szokásainkat és igényeinket mindig tiszteletben tartotta. Engedett játszani bennünket.— b. t. —

tévéajánlatunk

gyen. A visszaemlékezés a haj- talmas, negyven szobás épüleMai

20.00: A városparancsnok.

A televíziósok moszkvai otthonában keresték fel, majd magyarországi látogatáson is végigkísérték Iván Tvereintye- vics Zamarcev tábornokot, Budapest egykori városparancsnokát.

A városparancsnok visszaemlékezése ott kezdődik, amikor Magyarországon harcoló szovjet tisztként parancsot kapott arra, hogy a felszabadult Budapest városparancsnoka ledan.i és mai pestiek emlékeinek mozaikjaival egyre ragyogóbb képpé alakul. Első látogatói között voltak új beosztásában Gobbi Hilda és Major Tamás, akik segítséget kértek a színészek számára. De hozzá fordultak az elhagyott gyerekek, a betegek, a rászorulók megsegítése érdekében is. Az elhagyott gyerekeknek egy palotának beillő hatét adományozott. Aliikor fénykép is készült Zamarcevről, amely az általa patronált gyerekek körében ábrázolja öt. Most a régi fénykép néhány percre megelevenedik, mert megszólalnak a régenvolt gyerekek, akik ma is baráti szeretettel veszik körül a tábornokot. ''

A műsor riportere: Vértessy Sándor.

Megmaradt benne, amit a szivacsos orrú testvér mondott, hogy a nyilas előbb való, mint a katona, mert az nemcsak a háborúban, katona, és nemcsak a fronton. Komolyan foglalkozott azzal

Elsétált néha a nyilas szék. ház előtt.

Levakarták azóta a vörös betűs írást a falról, de így is olvasható volt a vakarás nyo4

NÖGRAD — 1975. február 11., kedd

— JÓ akkor játsszunk bú- csúzkodót — egyezett bele a lány. — Te mész a háborúba, én meg a szeretőd vagyok.

Másképp gondolta ő a játék-katonaságot, nem tetszett neki a szeretősdi. Észrevette a lány a kelletlenkedést.

— Csak játszásból vagyok a szerelőd, írem igazándiból, te

Versengő

ipari szakmunkástanulók Nógrádban

Mint már hírül adtuk, zai- tanak Nógrád mesvében a szakmunkástanulók idei tanévi szakmai tanulmányi versenyei. úgynevezett felmenő rendszerben, intézeti, megvei és országos versengésről van szó. A Szakma Kiváló Tanulója szakmai versenyen, a tantárgyi tanulmányi versenyen az ipari szakmunkás- kéoző intézetek legjobb tanulói mérték — és mérik — össze tudásukat, adnak számot ismereteikről. Ebben az esztendőben valamennyi verseny kettős évforduló jegyében zajlik; felszabadulásunk harmincadik, s a szocialista szakmunkásképzés negyedszázados jubileuma jegyében. Üj vonása a versengésnek, hogv a szakelméleti és a gyakorlati ismereteken túl. társadalmi ismereteikről is számot adnak a tanulók, ideológiai, politikai kérdéseket beszélnek meg. Az intézetekben az úgynevezett kiegészítő kulturális rendezvények ebben a tanévben szintén a kettős évfordulóhoz kapcsolódnak.

Az intézeti versenyek múlt hónap végéig lezajlottak. A megyei versenyt kilenc szak-, mában és tíz tantárgyból rendezik. Balassagyarmaton ót tantárgyból február 6-án már lezajlott a verseny, a 217. számú Szondi György Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Négy tantárgyból a megvei első'helvet a salgótariáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző harmadéves tanulói nyerték. fizikai tantárgyból a balassagyarmati intézet tanulója. Csordás Béla esztergályos tanuló lett az első.

★

Horváth László igazgató a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben joggal büszke az intézet tanulóinak jó szereplésére. Megjegyezzük: a versenyeden ez az eredményesség itt már hagyomány.

A négy megyei győztessel beszélgetünk.

Galajda László villanyszerelő tanuló a villamosloari szakraj zolvasásban nvert első helyezést.

— Űj volt az idei versenyen. hogy a versenyzőknek számokat kellett húzni, s csak az eredményhirdetésen tudtuk meg. ki lett a győztes — mondja. — A feladatok szákié buta!... És búcsúzkodunk este a kapu alatt, most téged Sanyinak hívnak. Játszásból...

A juhakol ajtaja volt a kapu, s a lány nekive tette a hátát az aj tőiéinek.

Végre jött két bátyus asz- szony a gyalogúton, a réten keresztül, s abba kellett hagyni üli.

Azóta sem játszott búcsúz- kodóit.

Rozikával nem is lehetne ilyesmit játszani. „Az kéne még, hogy kutasakodjak. majd a kezemre csapna egy akkorát..gondolta valamilyen büszkeséggel.

Nem látta a tuskó fejű nyilast a pártháznáL Csak pár nap múlva találkozott vele magint.

Egy mellékutcán csatangolt, s arra lett figyelmes, hogy nagy a nyüzsgés valami alagsori üzlet lejárója körül. Tolakszik a népség lefelé is, fölfelé is. De aki fölfelé jön, az mind cipel valamit.

Lesodródott ő is a lökdlöső- döklkel.

A pinceszerű helyiség végén, ajtónyi résen áttörve a fal, s odaát, valami raktárból, gyufa meg öngyújtó világánál rámolt a jónép.

Két asszony valamilyen ruhaszövetet húzkodott. Ki volt már gombolyítva teljes hosz- szában a vég ruhaszövet, át- koződva ci'bálták, rángatták, de egyikük sem engedte el.

Néhány papírzsák szétszakadhatott, amikor a falat áttörték, s a sáros csizmák bokáig tapostak a kristálycukorban.

Ö egy hosszúkás faládát ért legközelebb. Le volt szögelve, de nem feszegette föl; még aztán a nagyok elesik árják.

(Folytatjuk)

momra közepes nehézségi fo- kúak voltak. Idén feiezem be tanulmányaimat, ezután a dolgozók kétéves szakközépiskolájában szeretnék érettségit szerezni.

— Kilenc feladat volt. közülük kettőt még nem tanultunk. én ezeket is megoldottam — iegvzi meg Hon ti László autószerelő tanuló. aKi az elektrotechnika tárgvban lett megvei első. — A verseny számomba ió hangulatú volt. rendezésben is sikeres. Ezután én szakközépiskolába szeretnék menni, utána — ha sikerül — a Műszaki Egyetemre.

Varga Lajos kőműves tanuló építőipari szakraizolvasás- ban első helyezést ért el.

— Szerintem nem volt túlságosan nehéz a verseny, ötven pont volt a maximum, amelyet el lehetett érni. nekem negyvennyolcat sikerült szereznem. Én is tovább tanulok a szakmunkások szakközépiskolájában.

Jegyezzük meg: ő százalékosan a legjobb eredményt érte el a versenyen.

— A vasipari szakraizolva- sásban két részből állt a verseny. feladatlapból és raiz- kiegészítésből — mondia e tárgy megyei első helyezettje. Berkes József autószerelő tanuló. — Szerintem a feladatlap itt könnyebb volt. mint az iskolai versenyen. 70—75 százalékos megoldást értem el. Érettségit szeretnék én is tenni a dolgozók kétéves iskolájában.

Gratulálunk a győzteseknek. Reméljük, az országos versengésben is eredménnyel vesznek majd részt.

•ér

A másik öt tantárgyból a mai napon rendezik a tanulmányi versenyeket a nagy- bátonyi Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A Nógrád megyei szakmai versenyeket pedig a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya megbízása alapián a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet rendezi február I3-án és 14- én . Salgótarjánban, kilenc szakmából, több helyszínen. Az ünnepélyes eredményhirdetést február 14-én délután három órakor rendezik meg a salgótariáni Kohász Művelődési Központban.

•ér

Horváth László igazgató és Varga-Balázs Vilmos kulturális nevelőtanár tájékoztat még az Alkotó Ifjúság pályázatról és készülő kiállításról. Ez a pályázat és kiállítás szintén a jubileumi eseményekhez kapcsolódik, s ugyancsak felmenő rendszerű. A szakmunBalassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskolában. zsúfolt nézőtér előtt egy rendhagyónak mondhaió. igen érdekes hangverseny zajlott le a közelmúltban. Az Országos Filharmónia és a zeneiskola közös rendezésében. A közönség az alábbi számokat hallhatta: Beethoven: F-dúr (Tavaszi) szonáta. Op. 24.. Delibes: Suzon. Brghms: Kárbaveszett szerenád. Schubert: D-dúr szonatina. Verdi: Gilda áriái a a „Rigoietto” c. operából. Oscar áriája az „Álarcosbál” című operából. Prokofjev: Gavotte, Szkriabin: Etűd, Virágénekek. ■Bartók: Román táncok. Kodály: Adagio. Kállai kettős.

Az egyes számok között Réti Zoltán beszélgetést fdivta tott a világjáró művészekkel. A beszélgetések során a terem kitárult és a hallgatók Amerikában. Japánban, a Ha- vai-szigeteken, Európa legkülönbözőbb országaiban érezhették magukat.

Kocsis Albert. Szabó Csilla és Lehócaky Éva beszélt az utolsó évek utazásairól, a iö- vő terveiről. Kocsis Albert vezetője a Rajnai Kamara- zenekarnak. Szabó Csilla ennek az együttesnek szólistája. Az év egv részét tehát Kölnben töltik. Réti Zoltán a beszélgetést azzal indította, hogy Köln a nyugati világ művékáskéozés 25 éves éyfordúíő- ia tiszteletére hirdették meg,

A 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben az intézeti kiállítást február végén nvitiák meg. a megvei kiállításra a megvei KISZ- bizottsíg szervezésében március végén kerül sor. Az országos tárlatot a Mü.M. szervezi. Budanesten a KGM Technika Házában szeptember 23-án nyílik.

Az intézeti kiállításra való készülődésről ezúttal négv tanulót kérdeztünk meg.

— Elektronikus dobókockát készítünk Telep Gáborral — mondia Garamvölgvi Ferenc. 1. éves elektronikai műszerész tanuló. — Ez az elektronikus játék több alapegységből épül fel. amelyeket ismerni kell az összeállításban, és amelvek a tananyagban szereDelnek. Az alapegységek működésével ■» tisztában kell lenni. A Kohászati Üzemek elektronikai műszerész tanműhelyében készítjük. körülbelül hetven százalékban már készen van. Az ötlet Gergely István mérnöktanártól és Szamosi Béla szakoktatótól származik. ők nyújtanak segítséget is a munkában.

— Működő modellt készítünk a kiállításra, egy műszerész-esztergapadot — iegvzi meg Nagy György és Fegyveres Sándor. Mindketten II,' éves gépszerelő tanulók. — Ezt a modellt a gépszerelő és az esztergályos szakkörben közösen csináljuk. Nagyon érdekesnek találjuk a szerkezetét, Ezen belül is a fogaskerék-áttételeket, rendszereket. Ebben a gépben, úgyszólván teljesen benne van a lakatos szakma, de még máa is. Páldául gyalugépen is dolgozunk. Rendkívül precíz munkát igényel, sokat tanulunk közben.

Horváth László igazgató megjegyzi: ennek a kis gépnek az értéke 30 000 forint lesz. Sok emberi munka fekszik majd benne, s egyedi darab.

— Kis gyalupadot készítek,' 1:4-es arányban, működni fog

— mondia Dancsó János. III. éves épületasztalos. — Ezenkívül asztali lámpát. Egv lámpával még hetedik osztályos koromban az országos politechnikai pályázaton első helyezést nyertem. Ezt az Iparművészeti Vállalat gyártásra meg is akarta venni. De még más munkákkal is készülök.

Az Alkotó Ifjúság kiállítás

— ezek alapján is — érdekesnek ígérkezik az intézetben. S természetesen, nem a teljesség igényével szólottunk a felkészülésről.

T. E.

szeti életében egyre nagvobb szerepet tölt be. Az 1950-es évek eleién a kölni rádió indította el az elektronikus zene első kísérleti adásait, melve- ket Stockhausen ésEimert irányított. 1974-ben a híres Wallraf—Rihartz Múzeumban rendezték meg a múzeum fennállásának 150. évfordulóján a Projet ’74 című képzőművészeti kiállítást, melven hagyományos értelemben vett kének nem is szerepeltek, csak olyan, művek, melyeket ott állítottak .össze.

Kocsis Albert elmondta; hogy ezen a kiállításon szerepelt a zenekarával a megnyitón. Beszélt arról, hoev a zenehallgató közönség körében egyre nagvobb az igény az élő zene hallgatása iránt. Egyre,többen tanulnak hangszeren játszani. Ebben a nagy élő-zenei éhség kielégítésében a magyar muzsikusok élen járnak. Arra a kérdésre. hogy ie!ent-e valamit magyar művésznek lenni. Szabó Csilla azt válaszolta, hogv igen. mégpedig előnvt. Az egész világon megbecsülik a magvar zeneművészeket, s a legtöbb nagy együttes művészeti vezetője magvar. A zeneszerzőinket is szeretik.

A kitűnő zenei produkciók és az, érdekes beszélgetések egy felejthetetlen zenei esettel gazdagították Balassagyarmat kulturális életét.

Hangverseny Balassagyarmaton