Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
BUDÁPRINT kötött kelme — ’75 év slágere Piros, zöld, kék, a szivárvány minden színében pompázó pamut-, selyem-, szintetikus szövetek és -kelmék kígyóznak több kilométernyi hosszúságban az automata gépeken. A látvány igazán pompás. Kiváltképpen akkor, ha az embernek módjában van „végigjárni” azt az utat, amelyet a nyers színű kelme a textilfestő gyárban befut. Fehérítése kémiai úton történik, és ezután automata, rotációs filmnyomó, hengernyomó gépek „segítségével” kerülnek a kelmékre az iparművészek, a tervezőmérnökök álmodta színes minták. Minden második •• • A textilfestő gyár, a BU- DAPRINT Pamutnyomóipart Vállalat egyik igen fontos gyára. A textilfestés és -nyomás igen kényes, igényes munka, nagy szakértelmet, hozzáértést kíván. Maga a vállalat valóságos textilipari komplexum. A fonalgyártás, a -festés, a textilnyomás mindmind „helyben” — a vállalat különböző gyáraiban — történik. A textilfestő gyár — amely Budapesten, a Szentendrei út 83—93. szám alatt működik — egészen megújult az elmúlt évek alatt. A negyedik ötéves tervben, sokmilliós beruházással, jelentős rekonstrukciót valósítottak meg. Ez a gyakorlatban any- nyit jelent, hogy a gyár minden második gépe új, korszerű, automata gép. A rekonst- rukciónak nagy „része van’’ abban, hogy a textilfestő gyár állóeszköz-állománya ma már mintegy hatszázmillió forint. Az új, korszerű gépek egyenletesebbé, könnyebbé, eredményesebbé és hatékonyabbá tette a festők és textilnyomók munkáját. A (légkondicionált munkacsarnokban a munkafolyamatok jelentős részét a gépek végzik. Azonban korántsem kell attól tar- taniok a textilnyomó szakmunkásoknak, hogy munka nélkül maradnak. Tevékenységük az automata gépek mellett is igen sokoldalú, bár korántsem olyan fárasztó, mint korábban volt. Kezelik a nyomógépet, beállítják a mintát, előkészítik a szükséges festéket, gondos szemmel ellenőrzik a munka menetet. Az ő feladatuk az is, hogy irányítsák, s'-evezzék. folyamatossá tegyék a gépnél dolgozó. betanított munkások te’.'' iuységét. A számok szigorúak, dr a .ok is bizonyítják: a g.v" ' v • zetöi, munkásai egyre eredni rtiyesebb-n dolgoznak. Az évi termelési érték eléri az égymílliárd forintot. A textilfestő gyárban festett, nyomott szövet, kelme itthon és külföldön egyaránt sláger. A köny- nyű, kényelmes viseletét kedvelő lányok, elegáns asszonyok egyaránt szívesen viselik. A színes pamut-, selyemszintetikus szövetek mintegy hatvan százaléka exportra készül. De számottevő a gyár termékeiből készült konfekció exportja is. Így aztán semmi meglepő sincs abban, hogy nemcsak Európában, de az amerikai, az ázsiai földrész több országában is viselik a nők a színpompás, köny- nyű BUDAPRINT-ruhákat. A BÚD APRINT-kelme eljut a világ minden tájára. Lányok, uuxonyoh A Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyára tipikusan női üzem. Mintegy kétezer dolgozót foglalkoztat, és a megbecsült, szép szakma művelői, jórészt nők. A budapestieken kívül, sok Pest, Heves és Nógrád megyei lány, asszony is munkát és jó keresetet talált a szentendrei úti gyárban. A textilnyomó szakmunkások havi keresete két és fél, háromezer forint között váltakozik. A pénz természetesen attól függ, milyen a teljesítmény, a végzett munka minősége. A legjobb, a legtapasztaltabb szakmunkások természetesen ennél többet is kereshetnek. Noha a textilfestés és -nyomás munkafolyamatainak jelentős részét — még az elkészült kelmevégek mérését is — automata gépek végzik, szükség van az emberi erőre. Akadnak olyan tennivalók, amelyeknél nem lehet nélkülözni a fürge asszonykezeket, a hozzáértő, éles női szemeket. Ilyen nagy figyelmet igénylő munka többek között, az elkészült, a festett, nyomott textíliák minősítése, osztályozása. Érthető a különös gondosság, amellyel ezt a tevékenységet megszervezik a gyárban. Hiszen a legkisebb szín-, vagy nyomáshiba a BU- D APRINT-textíliák hitelét rontja a bel- és külföldi piacon. A gyár vezetőinek azért az a törekvése, hogy újabb munkásokkal erősíti meg a minősítést, osztályozást végzők népes csoportját. Az új dolgozók, ahogy átlépik a gyárkaput, sokirányú figyelem középpontjába kerülnek. A vezetés, a politikai, a társadalmi szervek, az összeforrott munkáskoliektíva egyaránt ügyel rájuk. Mindebből következik, hogy a segítség is sokirányú, amely beilleszkedésüket, munkássá válásuk bonyolult folyamatát könnyíti. A kereset, az induláskor sem alacsonyabb ezernyolcszázkétezer forintnál. Sokéves tapasztalat bizonyítja azonban, hogy amikor eltelik a háromhat hónapos betanulási idő, hirtelen „felfut” az újonnan érkezett munkások teljesítménye, és keresete is. Az igyekvő, szorgalmas munkások bére megközelíti a háromezer forintot. Emellett a dolgozók évente egyszer 750 forintos textilutalványt kapnak, s két-három alkalommal pedig — mintegy negyvenötven százalékos — kedvezményes méterárut, konfekciót is vásárolhatnak. A textiljuttatás mellett — természetesen az éves eredménytől függően — nyereségrészesedést is kapnak a munkások. Egyik is, másik Is jelentős keresetnövelő tényező. Az új munkásoknak lehetőséget adnak arra, hogy a gyáron belül szakmai tanfolyamon tanuljanak. Ezután a minősítésük szakmásított meós lesz. Azok a leányok, asszonyok, akik eddig nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, pótolhatják a korábbi mulasztást. A gyár vezetői ebben is segítenek. A munkáskoliektíva pedig a munka apróbb fogásaira tanítja az újonnan érkezőket. Megismertetik őket a főváros nyújtotta kulturális-művelődési lehetőségekkel, s felkeltik az igényeket, hogy a munkásnők éljenek is ezekkel. így lesz egyre erősebb a kötelék, amely munkájukhoz, a gyárhoz fűzi őket. Természetesen a Pamutnyomóipari Vállalat, s így a textilfestő gyár sem mond le arról, hogy fiatalokat, az általános Iskolát végzett fiúkat és lányokat nyerjen meg a szakmának. A szakmunkás- képzés emelt szintű oktatás keretében folyik, a tanulmányi idő három év. Ez alatt az idő alatt, — a tanulmányi eredménytől függően — havi száztíz-százötven forint tanulmányi ösztöndíjat kapnak a szakmunkástanulók. De lehetőség van arra is, hogy társadalmi ösztöndíjra kössenek szerződést, amelynek összege kétszázötven forint havonta. Emellett tankönyv és munka- ruhd — térítésmentes — illeti meg a tanuló fiúkat és lányokat. Közülük a legjobbak, ma- gasabb szinten folytathatják tovább tanulmányaikat. A kezdő szakmunkások bére — a tanulóidő alatt elérti eredményektől függően — kétezer- kétezer-kétszáz forint. A törssgárda becsülete Ismert dolog, hogy a gyár eddigi eredményeiben, munkasikereiben nem kis részük volt azoknak a munkásoknak, akik már hosszú évek óta, becsülettel dolgoznak a BU- DAPRINT híréért, nevéért. Azoknak, akik büszkék a gyár termékeire, arra, hogy a textilfestő gyár törzsgárdájához tartoznak, s munkájuk, magatartásuk egyaránt követésre méltó példa az újonnan érkezett munkásoknak. Ezért a gyár vezetése anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel is igyekszik erősíteni a törzsgárdát. Számukra folyamatos munkát jelent a dolgozók tervszerű képzése és továbbképzése, az. hogy valamennyi munkással megismertessék a gyáron belüli lehetőségeket. Foglalkoznak a fiatalok sajátos gondjaival és igyekeznek könnyíteni — természetesen a lehetőségekhez mérten — a dolgozó nők, a gyermekes édesanyák helyzetén. Ami konkrétan a kedvezményeket illeti, arról a vállalat törzsgárdaszabályzata intézkedik. Ennek értelmében, a különböző kérelmek, javaslatok elbírálásánál a vállalat gazdasági, mozgalmi szervei a törzsgárdatagokat részesítik előnyben. A gyárban természetes, hogy kitüntetés, jutalom, béremelés, technikumi, vagy egyetemi felvétel, külA gazdag színekben pompázó festett szöveteket, kelméket automata gép mért kásnő dolga: ellenőrizni, hogy pontosan „számol”-e a gép? A műn» földi, vagy belföldi üdülés, lakáselosztás, vagy építési kölcsön odaítélésénél azokat a dolgozókat illeti az elsőség, akik több esztendőt töltöttek a textilfestőben. A törzsgárda növekvő becsülését jelzi, hogy a törzsgárdatag avatása ünnepélyes külsőségek között, a munkáskollektíva előtt történik. Hasonlóképpen adják át az arra érdemeseknek a törzsgárdajelvényeket és a harmincöt éves, hűséges munka jelképét: az arany pecsétgyűrűt. De az átlagosnál magasabb hűségjutalom és jubileumi jutalom, néhány nap jutalomszabadság is megilleti a törzsgárda tagjait. A korábbi évek tapasztalatai igazolják azt is, hogy arról a munkahelyről „szökik” a munkás, ahol alacsonyak a bérek, mostohák a munkakörülmények, nem adnak a dolgozók szavára, észrevételeiknek, javaslataiknak nincs foganatja. Ezért a textilfestő gyárban a törzsgárdatagságot nem tekintik valamiféle tartalom nélküli jelképnek. A kedvező üzemi légkör kialakításában egyformán számol velük a vezetés és a munkáskollektíva is. Hogy mit várnak tőlük? Mindenekelőtt azt, hogy munkájukkal, magatartásukkal neveljék, formálják környezetüket. Járjanak élen a munkában, takarékoskodjanak az anyaggal, gyarapítsák szakmai és politikai ismereteiket. Tanítsák meg a fiatalokat, az új munkásokat a munka szeretetére, a munkahely becsülésére. A gazdasági, a mozgalmi vezetők egyformán igénylik a törzsgárdatagok okos, megfontolt észrevételeit a munkáról és javaslatait is, hogy még eredményesebb, még hatékonyabb legyen a gyári kollektíva tevékenysége. A tavalyi és ez a mostani esztendő is jó példával szolgál arra, hogy a munkásokkal — különösen a sokesztertdős, gyári munkásokkal — számolhat a nagyobb közösség, a népgazdaság is. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt a könnyűipari üzemek közöu a Pamutnyomóipari Vállalat, annak is a textilfestő gyára kezdeményezte. A verseny céljául a negyedik ötéves terv sikeres befejezését, az ötödik ötéves terv gondos előkészítését jelölték meg. Az elmúlt évben a gyári kollektíva jelentősen túlteljesítette vállalását. Ebben jelentős részük volt a szocialista munkabrigádoknak, amelyek már a munkások mintegy kétharmadát fogják össze. A gyár vezetői mintegy két és fél millió forint, jutalmat fizettek ki eddig a tervek, a vállalások túlteljesítéséért. Gosidoskodiuzk a munkásokról A végzett munkával együtt nő a munkás, a munkásnő, az ember becsülete a gyárban. Az élet- és munkakörülmények évről évre kedvezőbben alakulnak. A fizetés, a jutalmak, a nyereségrészesedés mellett sok egyéb kedvezményt is kap a munkás a textilfestő gyárban. Kezdjük talán a sort a munkaidő-kedvezménnyel. A munka két-három műszakban folyik, azonban a három műszakban dolgozók szombaton éjszaka már pihennek. így. a három műszakos munkások heti munkaideje negyven óra, míg a két műszak dolgozói negyvennégy órát dolgoznak hetente. A munkásokat, munkásnőket munkaruhával, védőétellel és -itallal látják el. s egészségüket rendszeresen ellenőrzik a gyár jól felszerelt orvosi rendelőjében. Különös gonddal foglalkoztak a gyár vezetői azzal, hogy a helybeli munkások lakásgondjai fokozatosan enyhüljenek. Négy-öt évenként felépítenek egy-egy tömblakást, amelyekben sok dolgozó csaladja talált kényelmes, szép otthonra. Ugyanakkor messzemenően támogatják a mun- káslakás-építési akciót is. Évente tizenöt-húsz családot segítenek tíz-húszezer forinttal. így kimondva talán nem tűnik túl soknak ez a pénz, Azonban az építőknek mégis jól jön, valamivel közelebb hozza a tervek, a remények megvalósulását. A vidéki muiví kások egy része kényelmes, modern munkásszállóban lakik. A női szállás kilencven- személyes és a három-hat ágyas szobák, a szépen berendezett klub — rádió, televízió, könyvtár áll a lakók rendelkezésére — a kényesebb igényeket is kielégítik. A textilfestő gyár saját autóbuszaival szálítja haza, hozza vissza vidéki munkásait, s részükre kedvezményes utazást biztosít. A kedvezmény mértéke az utazási költség negyven százalékától egészen nyolcvan százalékig terjed. Terrrtészetés‘, hogy a gyártól távolabb lakók kapják a nagyobb hozzájárulást. Általában havonta egyszer, de a fiatalok kétszer vehetik igénybe az utazási kedvezményt. Sokféle segítséget kapnak! a családos anyák is. A gyárnak saját gyermekintézményei, óvodája, bölcsődéje van. A dolgozó asszonyok jelentős része így biztos helyen tudja kicsinyét. Az iskolás gyermekek után — évente egy alkalommal — úgynevezett beiskolázási segélyt kapnak a mamák, a papák. S a gyári üdülőkben, a kedvezményes térítésnél is kevesebbet fizetnek a tíz éven aluli apróságokért. Az üdülés, a zavartalan pihenés biztosítására évek óta jelentős pénzösszeget áldoz a vállalat, a gyár. A fonyód- ligeti gyári üdülőben a nyári hónapokban mintegy három- százötvenen pihenhetik ki fáradalmaikat, gyűjthetnek erőt a következő hónapok munkájához. De sokan — évente mintegy százhúszan — utaznak pihenni SZOT-beutalóval, s nagy népszerűségnek örvend a munkások körében % külföldi utazás, üdülés is. Hogy mi van azokkal, akik nem utaznak, akik nem üdülnek? Hogyan töltik szabad idejüket a hét közben és hét végén a textilfestő gyár munkásai? A választás lehetősége mindenkinek megadatott. Az emberekre, a bontakozó, vagy már kialakult igényekre bízzák. ki, hogyan él vele. A gyárnak kellemes, szép klubja, kultúrterme van, választékos, jó könyvtára, Igaz, hogy elsősorban a fiatalok azok* akik rendszeresen látogatják a rendezvényeket, a könyvtárat. A gyár nem kevesebb, mint évi másfél millió forintot fordít a különböző létesítmények fenntartására, fejlesztésére. Szívesen teszi, hiszen a széles látókörű, művelt munkások nemcsak saját munkájukat végzik jobban, tervszerűbben. Sok okos észrevételt, javaslatot tesznek annak érdekében is. hogy a nagyobb közösség, a gyári kollektíva tevékenysége is eredményesebb legyen. (X.) • A gyár könyvtárát sok műnk ásuő keresi fel szabad idejéb en. NÖGRAD - 1975, február 9„ vasárnap li I
